Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-05 / 175. szám

2 JSÍYÍRSTIDÉK. 1926. augusztus 28. Normális hitelélet. Egy előkelő külföldi s több ha­zai napilapba Hadik János gróf a magyar közgazdaság mindenki által elismert legkiválóbb szakte­kintélye igen érdekes és tanuisá-' gos közleményt irt Magyarország gazdasági jövőjéről. Fejtegetni, magvasán összefoglalják a szaná­lási mü bekövetkeztéig előállott romlás okait, majd néhány szóval bírálatot mondanak arról a pénz­ügyi politikáról', mely a kommu­nizmus letörése utáni években nem tudott a helyzet magasíatára len­dülni s e tényével válságba vitte a* (ország gazdasági életét. Hadik Já­nos gróf teljes efismeréssel adózik azoknak, akik uj utat találtak a megmentésre és az ország közgaz-! dasági létfeltételeinek újjászervezé­sére. Az eredmények tanulságai alapján szembehelyezkedik azzal a balhittel, mintha az ország pénz­ügyeit és az államháztartás egyen­súlyát a nemzetközi tőke igény­bevétele nélkül rekonstruálni lehe­tett volna. Ha voltak is pillanatok szerinte a szanálás előtt, amikor nélkülözhettük volna a külföfd se­gítségét, elmulasztottuk azokat a rendszabályokat, amefyek alkalma­sak lehettek a belső hitelélet terén az általános bizalom helyreálíitásá­sára. Enélküí pedig önerőből Sihol­sem lehet egészséges kibontakozás­hoz jutni. Hadik János elismerése több a köznapi hozzászólások érté­kénél, amidőn megértéssel állapít­ja meg pénzügyi kormányunkról, no ry a népszövetség támogatásával megindult újjáépítési munkát a siker jegyében tudta felfejleszteni s a nemzeti nagy áldozatkészség irán­ti kötelességet megérteni a társada­lommal, hogy az előirt időben ele­get tegyen mindannak, amit tőlünk a nemzetközi közvélemény, és a ha­talmak ellenőrzése várt. De az elis­merés mellett Hadik netn tér ki az uj feladatok boncolgatása elől s.m, A mindnyájunk által hangoztatott magángazdasági rekonstrukcióról megállapítja, hogy a beruházási programm alkalmas a tőkehiánnyal küzdő közgazdaság vérkeringésének lüktetőbb előmozdítására, mert fo­kozni fogja a munkaalkalmat és. alátámasztja a hiteléletet. A hosszú­lejáratú mezőgazdasági hitel, a vi­déki városok és vármegyék köl­csönügye mérföldköves lépések e téren. Most már csak arra kell töre­kednünk, hogy hiteléíetünkben mi­előbb normális ,kamatpolitika érvé­nyesüljön, mert a mai kamatterhek bénitólag hatnak ki a gazdasági élet fejlődésére. Az ország jövő sorsa a termelésen nyugszik — mondja Hadik János gróf. E kér­désben szerinte csak ugy lehet tel­jes sikert elérni, ha tervszerű prog­rammal tesszük lehetővé a mezőgaz­daság és ipar érdekében annak megítélését, hogy mire képes a ma­ga erejéből a magángazdaság, mit keli annak szanálására az államnak fordítania és mennyi külföldi tőke bevonása szükséges minimálisan ahhoz. A külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződések fogják a kereskedelmi élet szabad mozgása elől elhárítani azokat az akadályo­kat, amelyek ma még itt észlelhetők­Minthogy pedig ilyen szerződések megkötése érdekében állandóan fo­lyamatban vannak szomszédos és távoübb hatalmakkal kereskedelmi tárgyalásaink, amelyek mindenütt sikerre is jutnak, hacsak egyoldalú áldozatokat jogosulatlanul nem kö­vetelnek kárunkra, Magyarország államháztartási egyensúlya és mi j gángazdasága stabi i'áciojának meg tartása elé bizalommal nézhetünk. Ezekkel együtt valósul meg az adó­terhek jelentékenyebb csökkentése és a gazdasági élet efemeinek foko­zatos vagyonosodása. Románia uj külpolitikai orientációja. A Dunamedencében Franciaország rovására az olasz be­folyás erősödik. — A román király olaszországi utjának érdekes kommentárja. Páris, augusztus 4. (A Nyirvidék párisi munka­társától.) A párisi sajtó élénken foglalkozik a román királyi pár o'aszországi látogatásával. Qivet neves publicista az Ave­nir hasábjain azt irja, hogy a román királyi pár olaszországi látogatásával Románia ugylátszik végre akarja hajtani régi tervét, mely esetben Keleteurópa álla­mainak viszonyában nagy válto­zások várhatók. A feszültség köz­pontja eddig Magyarország volt. Minden jel arra vall, hogy Ro­mánia már nagyobb jóakarattal kezeli Magyarországot s ez a tény Keleteurópában nagy válto­zást fog előidézni. Ennek első jele már látható volt a népszö vetségnek a magyar pénzügyi ellenőrzés felfüggesztése kérdésé­ben tanúsított magatartásában. Franciaország az ellenőrzés fenntartásához való ragaszkodá­sával vereséget szenvedett. Pél­dáját Csehszlovákián kivül a kis­ántánt többi állama nem követte. Franciaország nagy hibát köve­tett el, amikor néhány pénzhami­sító tisztességtelen vállalkozása miatt az egész nemzetet meg akarta büntetni. A legnagyobb ügyetlenség volt az, hogy más állam belpolitiká­jába akart beleavatkozni. Ezzel Franciaország elvesztette Magyar­ország rokonszenvét s viszont megerősítette Bethlen pozíció­ját. Franciaország ezzel feladta a Dunamedencében gyakorolt ed­digi nagy befolyását Olaszország javára. Száz év alatt megszinesedik az emberiség s utána pedig pusztulni kezd. A föld nem bir meg 5200 milliónál több embert; vigyázat, már kezdünk feketedni. Genf, (A «Nyirvidék» tudósító- j iától.) Nehogy bárki is krokit kép- I zeljen el a címek alatt, sietek ki- S jelenteni, a fenti intelem nem tőlem ered, nem is asszonyi pletyka, vagy szóbeszéd, hanem tudomá­nyos alapon álló fejtegetés, ame­lyik előre megcáfolja Bicsérdit és Voronoff mestert, akik mind a ketten az örökéletet és az örökif­juságöt akarják adományozni (ha nem is díjmentesen) a halálozásba belefáradt, az élésbe beleöregedett emberiségnek. Amennyire nem tetszett eddig komámasszonynak, hogy a szom­szédnak is hosszú életet ígértek éppen ugy nem fog megvigasz­talódni azzal, hogy de hiszen a szomszédasszony is elpusztul- Fe­nyegetett már bennünket Hal'ey üs­tökös, Szodoma és Gomorrha, há­Jxiru, sőt maga a béke szedte a leg­több áldozatot közülünk, de egyik sem volt olyan komoly veszede­lem ,mint Mr. Edward M. East ki­látásba helyezett pusztulása. Azt még talán kibírnánk valahogy, hogy megszinesedjünk, hiszen egyesek életcélul tűzték ki, amikor kifeküd­tek a strandra, hogy mint afrikai utazók kerüljenek haza, eddig még nem volt ember, aki a halált ki­bírta volna. A teozófusok ugyan igé rik az indiai alapon való feltáma­dást, azonban ha beváltják is ígé­retüket, a vaknak mutogatnak szín­pompás festményt, mert East pro­fesszor megállapítása szerint ugy sem fog bennünket megbírni a föld, ha túlmegyünk a hivatalos létszámon. Ettől"ugyan még 3500 millió lélek választ el bennünket, de mit lehet tudni ilyen szapo­raság mellett. East szerint ez a szám már száz év múlva teljes lesz­A chambridgei egyetem tudós ta­nára feltevéseit és számításait könyvben *ádta ki és megküldte je­lentését a Népszövetségnek is, mint amelyiket talán elsősorban állana módjában védekezni a pusztulás ellen. Lehet ,hogy ez guny volt a professzortól, mert hiszen senki sem bízik abban, hogy a Nép­szövetség megérje a világ megígért végét, sőt talán a legközelebbi mentőháborut sein éri meg. Mert ha nem is mondja ki East tanár nyíltan, a pusztulás ellen csak az lehet az egyetlen fegyverünk. Ha a föld nem bir meg többet mint 5200 millió embert, akkor állan­dóan háborúval kell ritkítani. Íme a könyv rövid tartalma: A legkomolyabb becslések szerint 1910-ben* 1700 millió ember élt a földön, közülök 700 millió fehér 500 millió sárga, 400 millió barna és 100 millió 'fekete. A 700 millió fehérből ma már csak alig 560 millió maradt fehérnek, a többi él­keveredett a színesekkel. A tudós kutatásainak eredménye szerint Ázsia, Afrika és Délame­rika népe sokkal hűbb ősi tradí­cióihoz, mint mi, ha fehérhez megy férjhez, vagv fehért is vesz feleségül, nem kereszteződik olyan könnyen, mint a fehér. A fehérek keveredése évenként tizenhárom ezrelék ,mig a színeseké csak kettő- Ha a tanárnak a fehérek ily gyors keveredésére vonatkozó megállapítása helyes, akkor a va­lószínűségi számi'ás szerint körül­belül száz év muíva csak szines ember fog élni a földtekén, viszont tételezzük fel, hogy a színesek ke­veredésére vonatkozó számítás is helyes, ákkor pedig a valószínűségi számítás szerint klszímitható időn belül csak fehérek fognak élni.. De felesleges a sök számitgatás, mert száz év múlva úgyis pusztulni kezdünk, nem fog bennünket el­bírni és táplálni fi föld csak 5200 millió embert képes eltartani, ezt a számot pedig bármennyire hi­hetetlennek hangzik is, már száz év múlva elérjük ,azaz száz év alatt 3500 millióval szaporodunk. Mivel össze-vissza zagyvaságunk miatt a választás nehézkes lenne/ arányosan fogunk satnyulni és tö­megesen fogunk megválni az élet­től. Mr. Edward M. East könyve és jelentése feltétlenül figyelmet ér­demel egyrészt mint kuriózum, más részt pedig azért, mert idejében ad­ja meg a figyelmeztetést, hogy siessünk élni, mert Bícsérdy és Vo­ronoff dacára is alig van már hátra csekély száz esztendőnk. á. f. (*) Emldkkünyvek, albumok nagy választékban kaphatók az Ujság­boltban. Qi*cHl Woziió Augusztus hó 4 én, 5 én és 6-án, szerdin, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órai kezdettel Zoro és Hm A strandfotografnso'i Burleszk vígjáték 6 felvonásban. k európai asszony filmjáték 6 felvonásban. Főszereplők: Corrine Griffith és Conway Tearie K#f*t ÜHofüó Augusztus hó 4 én, 5 én és 6-án; szerdín, csütörtökön és pénteken 9 órai kezdettel ZORO ésHURU A strand fotográfusok. Az európai asszony. Állandóan katonazene! Kedvezőtlen idő esetén az eláadás] | a színházban lesz megtartva. A „Szabolcsi Törzs" dísztáborozása. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Tegnapi számunkban beszámol­tunk a szabolcsi diákság gyönyö­rű eredményű vivóversenyéíől, melynek győztesei között a jó! meg­érdemelt értékes dijakat dr. Kállay Miklós főispán ur osztotta ki a törzstáborozáson. A vivóverseny közönsége hosszú kígyózó sorban vonult át a polgári "fiúiskola ez alkalomra feldíszített tornacsarno­kába, ahol hosszú asztalok mellett helyezkedett el több mint 100 fő­nyi vendégsereg. — Ott láttuk a nagyurak közö'.t dr ftáihy Miklós főispánt, dr. Szesztay Zoltán kor­mányfőtanácsos, főügyészt, dr. K'ekncr Károly kórházi főorvost, dr. Vietórisz " István városi' fő­ügyészt ,mig a nemes urak gárdá­jában képviselve volt városunk fiatal mérnök, orvos, ügyvéd és tisztviselő generációja. A Kormányzóra ürített első po­hár után a törzs agilis vezére, Vietór'sz József műegyetemi ta­nársegéd tartotta meg tartajmas be­számolóját és adott kibővített dus programmot a jövő esztendőre. A Senátorok Gyűlésének határoza­tait dr. Kállay Miklós Nagyúr kö­zölte a törzstáborozással, melynek alapján ui Nagyurakká dr. M.ikecz László vm. árvaszéki efnököt és Osgyám József gyógyszerészt avatta fel fi Vezér. Az uj Nagyura­dr. Klekner Károly Nagyúr üdvö­zölte izzóan hazafias, a magyar jö­vőért aggódó lelkes beszéddel, amit az ifjúság dörgő t ipsvihara köve­tett. Az uj Nagyurak nevében dr. Mikecz Lászl óköszönte meg az avatást és tett fogadalmat, hogy minden erejükkel és le'kesedésük­kel az ifjúság mellett fognak ál­lani. A felavato't Neme;urak sorában láttuk dr. Bakó Pál, dr. Fábry Gábor, Pöppe] Sándor, dr­Ruhm-mn Kornél, Szlávik Ferenc, Török Zoltán és dr- Thuiy Géza urakat, akiket Enyedy Zoltán tb­vezér üdvözölt. Alvezérré Mayer Béla szigorló orvost avatta a Ve-

Next

/
Thumbnails
Contents