Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-26 / 192. szám

2 JNÍYÍRVIDEK. 1926. augusztus 26. Ei a felelős ? (—y) Néhány nappaí ezelőtt az amerikai northamptoni Smith-Col­:Iege tanára: Harry Eíner Barness sajtódélutánt rendezett Budapes­ten, mely alkalommal a lakásán összegyűlt újságíróknak előadást tartott a háborús felelősségről. Az famerikai tanár elolvasott minden (kiadványt, mely a háborúra és a bé­keszerződésekre vonatkozik s igy lett azután a háborúért való felelős­ség kérdésének szakértője. Mr. H. E. Barnes könyvet irt «A háború genezise» címen, meív­ben pártatlanul vizsgálva a háború­ért való felelősség kérdését, arra a megállapodásra jutott, hogy a nagy vérontásért elsősorban Fran­ciaország, Oroszország és Szerbia bűnösök, utolsó sorban pedig Ausz­tria. Magyarországról az a vélemé­nye a professzornak, hogy egyálta­lán nem lehet felelőssé tenni a há­borúért. A régi monarcmhiában az iniciativa, a külügyek vezetése tel­jesen Ausztria kezében volt, Ausz­tria intézett mindent s így Magyar­országot nem lehet felelőssé tenni­Magyarország teljesen ártatfan a szörnyű vérontás előidézésében s azt a békét, mely óriási területektől fosztotta meg, mint valami bünte­tést erőszakolták reá. Az amerikai professzornak ez a megállapítása most már idegoh részről is teljesen más világításba helyezi a háború bűnöseinek hely­zetét és megdönti azt az erőszako/t állítást, miintha a világháború föl­idézésében Magyarországnak bármi­féle szerepe lett volna. Érdekes, '.hogy nemcsak Barnes állapította meg Magyarország felelősség nél­küliségét, mert még 1921-ben Fue­ter svájci tanár is kimutatta egy közleményében, hogy a nagy hábo­<ru felidézésében Magyarországot semmi felelősség nem terheli. El­lenben azt látjuk ezekből a tőlünk távolálló és objektív szempontokból ímegállapiitott véleményekből, hogy 'éppen azok voltak a világháború felidézői, akik részünkre e feglehe­telenebb és a müveit világ megdöb­benésével találkozó, abszurd és igazságtalan békeszerződést alá­íratták. 4 A főbünösök Franciaország, Oroszország és Szerbia, ezt állapít­ják meg azok a teljesen indifferens egyéniségek, akik távol állva min­den politikai befolyástól, pontos adatok! alapján állapították meg y háborús felelősség kérdését. Még is mi történt? Az történt, hogy Magyarország elvérzett a világhá­borúban es a Deseköies alkaimaval, aneiyett, ftogy a lobünósoK bűiv bánóan és kötelességszerűen tafp­raamtani igyeKeziek voina, meg ujaoo űoteseket aatak a beteg or­szagnaK es. engedteK, nogy szovet­segeseiK aiKaiomra leső tamadasa­íkitai megcsonkíthassak ezt az ezer éves, nagymultu birodafmat. Saj­nos, ez a megarrapitas a náborus ieie'iossegroi es az igazi MnősÖkrőr kissé keson jutott el hozzánk, mert annak idején nekünk aír'nunk kellett a tamaaasok pergőtüzet, tűrnünk Keiiett az taegen beavatkozást és a területek jogtalan kisajátítását. Ak­kor niaoa jajgatturrs, hiába Szólt kérő hangunk mindenfelé, még csak teánk sem hederítettek azok, akik a bűnösségük mellett békedí'ktátor­nak rs iorcsapfiattak és örömmamor­oan usznattak meg a legborzalma­sabb tragédia Kt>vé(kezmenyeit. kétségtelen, hogy ma már a hely­zet némileg megváltozott és ille­tékes helyen is más véleményen vannak Magyarországról, mint ak­idején. De az igazságtalan béke­szerződés revíziója érdekében tett lépéseink még mindig hiábavalónak bizonyulnak. Még mindig makacsul ragaszkodnak a «győztesek» a ki­zsákmányolás íendszeréhez és nem akarják megváltoztatni azt a béke­kölest, melynek igazságtafanságát már maguk is kénytelenek voltak belátni. f Háborús céljaink, törekvéseink nekünk sohasem voltak, de mint ahogy a fiatalkorú bűnösön nem javít, csak ront az igazságtalan fog­riazbüníetés, épp ugy Magyarország törekvéseiben is éles változások kö­vetkeznek be az igazságtalanul re­jánkf erőszakolt békefeltéHelek vég­rehajtása miatt. Nagyon jó, tudják ezt a körülöttünk fekvő ellensége­jink! is, akik elrabolva országunk: icsaknerrt "minden jelentős értékét,; most aggódó figyelemmel Iesik minden mozdulatunkat. Rágalmaz­nak, mert félnek és remegnek, mert tudják, hogy ilyen borzalmas cselek­mény nem maradhat megtorlatfanul. Azok a megnyilatkozások, me­lyek a semleges külföld részéről hangzanak el mellettünk, termé­szetszerűleg csak fokozzák jogos elkeseredésünket és igy teljesen ért­hető az a félelem, mellyel a hará­csoló elleneink most tele kiabálják a vi'ágot. Csonkamagyarország nem ország és nem nyugodhatunk bele soha, hogy egy húszmilliós nem­zetet nyolcmilliós nemzetté zsugo­rítsanak össze, mint a hogy soha sem nyugodhatunk bele az óriási színmagyar területek elvesztésébe * sem. Testvéreink százezreinek jaj­kiáltása hallatszik naponta az ide­gen impérium alatt álló magyar 'te­rületekről és ezek a testvéreink jo­gosan számithatnak a segítségünk­re. Igazságtalanul ért a büntetés és ezt az igazságtalanságot, ha kell, erőszakkal is meg fogjuk változtat­ni az ezeréves Nagymagyarország érdekében. Egy kisbíró [eltörte a községháza egyik asz­talát és ellopta a benne talált tizenegy milliót Bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. Nyíregyháza, augusztus 25- — A Nyirvidék tudósítójától. Egy fehérgyarmati kisbíró ugyan csak visszaélt nemes hivatásával. —­Addig figyelgette a községháza pénztárát, mig észre nem vette, hogy alkalom nyílik a könnyű pénzszerzésre és ugyancsak é.'t is az alkalommal. A kisbirói karra szé gyent hozó hivatali férfiú Szabó Károly, fehérgyarmati kisbiró akit a napokban kísértek be Nyíregy­házára az ügyészség fogházába. A lopás még jupus végén történt. Egy napon Szabó Károly látta, hogy a községi pénztáros a pénzt nem a pénzszekrénybe, hanem a hivatal­ban leyő egyik asztal fiókjába te­szi. A főjegyző ugyanis nem volt otthon, a hivatalos óra lejárt, igy hát a pénztárosnak nem volt módia a pénzt a Wertheim-szek­rénybe zárni. A kisbiró 29-ére vir­radó hajnalban 2 órakor kisbirói kulcsával kinyitotta a községházát. A közvagyonra Varga Zsigmond tűzoltó volt hivatva őrködni, de a tűzoltó jelen esetben nem volt eléggé éber, hanem mélységesen aludta az igazak álmát. Kisbiró uram erről meggyőződött az őr­szoba ablakán át és háborítatlanul folytatta a tolvajlás funkcióját. — Nem volt egyebe egy kalapácsnál' de ez elég volt az asztalfiók szé­lének letöréséhez. A fiók egy-kettő­re kinyílt és Szabó Károly zsebre tette a benne talált tízmillió hatszáz ezer korona községi pénzt. Még át­kukkantott a szomszéd szobákba is, ahof tudomása szerint szintén pénz szokott leenni, de itt nem kedvezett neki a szerencse, a fiókok üresek voltak. Kis Károly mindent nyitva hagyott és szépen kifun­dálta, hogy reggel majd ő költi fei a jegyző urat azzal a rémhírrel­jöjjön ízibe, nagy baj van, mert Szerdától richard dix Szerdától „A tízparancsolat" főszereplőjével Jött, látott, győzött andalúziai történet 7 fejezetben Balzlövölde Burleszk szenzáció Szombaton T O M I X az ünnepelt bravurszinész Tony lovával Vasárnap QT0R5dBBdVlHdRNdL Versenyfutás a szerelemért 6 felvonásban. TEMPÓ! BIBERÓÜ Egy sportfiu kalandja 6 fejezetben. — Az első sport burleszk, melynek főszereplője EARLE FOXE „Az utolsó férfi a földön" cimü film főszereplője. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. holmi tolvaj haramiák feltörték a községházát és ellopták a lakosság pénzét. A dolog azonban nem ma­radt sokáig titokban, a gyanú a kis­bíró és a vele vadházasságban élő Érdet Mária ellen irányult, annál is inkább, mert egy másik lopás is rájok bizonyult. A kisbirót és asz­szonytársát letartóztatta a csend­őrség és mindkettőjüket bekísérte a nyii egyházi ügyészség fogházába. TOM MtX legújabb filmje GYORSABB A VIHARNÁL TEMPÓ! BIBERÓÜ Szerdatói az Apollóban. A Városi Dalárda Lajos napi ünnepe. Bogár Lajos és Papp Lajos ünneplése. Nyi:egyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) — A Városi Dafárda tegnap este, Lajos napjának előes­téjért meleg ünneplésben részesí­tette Bogár Lajos diszelnökét és Papp Lajos alelnökét. Az ünneplés a Korona kistermében zajlott le, ihol megjefent dr. Bencs Kálmán (Kormányfőtanácsos, polgármester,' diszelnök, dr. Vietórisz ístván el­nök vezetésével a Városi Dafárda egész kara, kiegészülve Bogár La­jos és Papp Lajos számos tisztelő­jével. A Dalárda szebbnél szebb dalszámmaf ünnepelte a két köz­szeretetben álló elnököt. Lelkes köszöntők egész sora virágoztatta a szere'.et érzését azok iránt, akik a magyar dal patrónusai, a dalárda ügyének mindenkor hü támogatói. A Lajos ünnepen még sokáig zen­gett az üdvözítő dal, a magyar szív hódító erejű költészete aranyozta be azok nevét, akiket szeretnek, be­csülnek és 'tiszteinek, mert egész lényük a szeretet fényét árasztja minden igaz és jó ügy iránt. A cigándi ifjúság táncmulatsága. Jól sikerült bált rendezett au­gusztus 22-én, vasárnap a cigándi ifjúság. Ott volt Szaboícs, é? Zemplén megye tiszaparti táncra vágyó ifjúsága. Ott láttuk Janka Kárófy nemzet­gyűlési képviselőt, dr. Ösváth és Galfotsik főszolgabirákat, Görgey Gábort, Bencz őrnagyot stb. Eljöttek a vidék szép asszonyai, lányai, kik közüf a következők ne­veit sikerült feljegyezni: Asszonyok: Janka Károlyné, özv­Páricsy Józsefné, Benyó Józsefné, Benyó Endréné, Janka Béláné, Du­dinszky Györgyné, Görgey Gábor­né, Halász Ferencné, Sere Dezsőné, Farkas Ernőné, Nagy Jenőné, Ke­resztessy Sándorné, Varga Gézáné, Abod Imréné. Lányok: Bodnár Mimiké és Ceca Görgey Jolánka, Kürthy Li'i, és Kató, Abod Annus, Berta és Gizi, Maksa Böske, Ormos Sári, Széchy Ica, Janka Gizi, Bernát Sári, Szep­sy Márta, Szalay Gizi. Gyönyörű este volt már, mikor megkezdte a táncot Bodnár Mimiké­vel Benyó József «Nem ütik a jo­gászt agyon» csárdás ropogós tak­tusára. Csakhamar betöltötte a kel­lemes fombsátrat a táncoló párok Siessen és váltsa meg színházi bérletét. A bérlet 30 százalékkal olcsóbb, mint a napi jegy.

Next

/
Thumbnails
Contents