Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-24 / 190. szám

154 J SÍYÍRYIDÉK. 1926. augusztus 29. Mikor a főszolgabírót a nép bünteti meg. (Nyíregyháza. A Nyirvidék tudósítójától.) A dicső Romania Maré ban történt, hogy egyik színmagyar háromszéki járásba a regátból helyeztek át fó'szolgabirót. Az írnoki sorból rövidesen főszolgabíróvá vedlett vérbeli földműves nem igen érezte jól magát az irodában, hanem többnyire rekvi rált birtokán gazdálkodott Hogy-hogynem az aratás sehogyan sem kedvezett a főszolgabíró urnák Nagyon bántotta, hogy a szomszédok földjét kettős sorban is sűrűbben borítja a kereszt, mint az övét egyes sorban. Nagy a hatalma azonban a szolgabírónak, hordta is a terményt egyszer innen, egyszer onnnan, ahol épen alkalmasabb volt rakodni. Úgy látszik nem sok megbízható embere volt s felfogása ellenére valami különöset érzett, mert hordani a ko csissal saját maga és mindég éjszaka ment. Hamarosan észrevették a tolvajlást a gazdák. Összebeszéltek. Egy este lesbe álltak. Nem sokára jöttt a főszolgabíró ur. Neki gyürkőzve kezdte hányni a kévéket, telt szemű kalászuakat. Nem sokáig nézték az atyafiak. Rejtekükből előrontottak A kocsis hamar felismerve a bajt, hirtelen elhajtott, de ottmaradt megrökönyödve a főbíró ur. A gyorsan működő furkósbotok következtében a gabonatolvaj rövidesen a földön fetrengve nyögött olyan szentekhez, kiket egy idő óta mindnyájuknak hivatalból tisztelniök kellett. Kissé fel lélegzettek, megpihentek. Magá hoz jött valamennyire a főbíró ur is és félig könyörögve, félig parancsolva kérte: hagyjanak neki békét, ő nem bántott senkit, ő a főszolgabíró. Többet sem kellett hallaníok az atyafiaknak. Hogy valaki még ennyire is szemtelen lehessen Szolgabíró még sohasem lopott A botok újból felemelkedtek és suhogásuk közé ilyenforma kifakadások vegyültek: hogy hazudik a disznó, akasztófára való tolvaj, még azt meri mon dani a büdös oláh, hogy ő a főszolgabíró, stb. Másnap korán reggel a gazdák az útszélen megkezdett gabonakereszt mellett főszolgabirájukat eszméletlenül találták. Fáradsá gos munka után sikerült talpra állítaniuk. A főbíró ur visszanyerve emlékezőtehetségét nem sokat magyarázgatott, csupán arra kérte megmentőit, hogy ne szóljanak senkinek semmit. Az atyafiak összesúgtak és hallgattak, mert hiába oláh világ van, nem lehet előre tudni semmit Széky Károly. JÖTT, LÁTOTT, GYŐZÖTT Richárd Dix világfilmje B4KLÖVÓLDE Szerdától az Apollóban. LEVENTE ZÁSZLÓ. Irta: dr. Vietórisz István A nyíregyházi leventék zászlószentelési ünnepén előadta Belánszky Barna. Hadd lobogjon az a zászló! Zengjen a dal, égbeszáüó!... Magyar zászló, magyar dal... ; /Dolgozzék a magyar kar! tezéjjel tépték szép hazánkat; Lakmározik a zsiványhad, Rablott föld az otthona, Magyar vér a lakoma! Én Istenem! qieddig nézed Mint görnyed sok jó vitézed? S hol magyar a föld, az ég: Mint parancsol a pribék?! 1 Nézz a múltba — századokba: Mint a napfény átragyogja (Ezt a kjcsi nemzetet Isten s hazaszeretet. Hazát szerzett nékünk Árpád, Ugy karolta át a Kárpát, Mint az anya gyermekét, Ezt a külön földtekét. Napjainkból kit idézzek? Bölcs királyok, nagy vezérek, Akiket csak szűrt e föld; Mind az égen tündökölt! Voít hibánk is... Megszenvedtünk Török, tatár, dult felettünk. Az, hogy most is szenvedünk, Az nem a mi szégyenünk! Hívek voltunk mindhalálig, Az utolsó nagy csatáig S hitszegőknek bére lett Észak, Nyugat, Dél, Kelet. Szánd meg Isten szenvedésünk! Adj erőt, hogy ef ne késsünk, Válf a vállhoz állani, Hazánk vissza váltani! Vérveriték ne riasszon: Hü levente, állj a poszton S mit az ármány elszedett: Essze 1-kézzef visszavedd! Hadd lobogjon az a zászló Es alatta égbe szálló Fogadalom lesz szavunk: Ülni, élni' akarunk! JÖTT, LÁTOTT, GYŐZÖTT Egy szélhámos hatszázezerlejes csalása Szatmáron. Máramarosszigetről jelenti tudósítónk: Szerdán és csütörtökön jó

1 öltözött fiatalember járta végig a máramarosszigeti bankokat, hogy egy nagyszőllősi (csehszlovákiai) bank 600.000 lejes utalványát beváltsa. A bankok óvatosságból érdeklődni akartak a cseh banknál, mire a fiatalember megjegyezte hogy a pénzt azonnal kívánja és sietve távozott. Máramarosszigetről Szatmárra ment, ahol sikerült a csekket valutásoknál elhelyeznie. — Majd Szigetre tért vissza, hof több mint félmillió lej értékű dollárt vásárolt, amivei Szlatinánál átlépte a román határt és Csehszlovákiába szökött. Távozása után derült ki, (hogy a csekk hamis volt. A nyomozásnak eddig annyit sikerült megállapítania, hogy a szélhámos neve Stern József és debreceni illetőségű. Richárd Dix világfilmje BAKLÖVÖLDE Szerdatói az Apollóban. Szabolcsi ipari munkások is pályázhatnak a Kamara jutalomdijára. Nyíregyháza, augusztus 23. A Nyjrvidék tudósítójátólMegírta a Nyirvidék, hogy a kereskedelmi és iparkamara több pá- i lyadijat tűzött ki iparosok és ke- 8 reskedők számára. Az ipari mun-1 kások számára kiirt pályázat a kö- i vetkező: A debreceni kereskedelmi és 1 iparkamara az ipari munkások ki-§ váló szorgajmának, buzgalmának és jó magaviseletének "jutalmazására öt, egyenként 750-000 koronás jutaiomdijat adományozott. E iutalomdijakra e

zenne[" pályázatot hirdet. Pályázhatnak a jutajomdijra azok az ipari munkások, akik magyar állampolgárok s akik tényleges ipari münkában való á[l

andó alkalmazásban megszakítás nélkül legalább 15 éve dolgoznak és pedig ez idő tartamból legalább 5 évten át a dtebrecenf kereskedelmi és iparkamara területén (Debrecen sz. kir. város, Hajdú, Be

reg, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyék) levő iparosainál vagy ipari vállalatnál. A jutalomban va;ó részesülheíés alapfejtéteie csak tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás lehet, kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más i]y természetű szolgálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat. Az alkajmazásba a tanoncévek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek. Pályáz óazt, hogy az általános fel tételeknek megfelel, munkakönyvével, vagy más közhitelű okmánnyal tartozik igazolni. A jutalomdijakért ne a munkások adják be kérvényüket, hanem a munkaadók tegyenek a kamarához előterjesztést munkásaik megjutalmazásáért, ez esetben az ilyen beadványok bélyegmentesek, miga munkások részéről beadott kérvények 20.000 koronás bélyeggej látandók ef. Az ajánlások a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarához 1926. évi szeptember hó 20-ig terjesztendők be. A később beküldött ajánlások figyelembe nem vehetők. Ajánlhatók egyaránt kisipari és gyári munkások'. Debrecen, 1926. augusztus hó 9. A kerületi" kereskedelmi és iparkamar anevében: Sesztina Jenő, Dr. Radő Rezső elnök. fqtitkár. ww

wi^i KÖZGAZDASÁG.! A homoktalajok rozsL rmése. A kötött talajok búzaterméseinek eredményével általánosságban még csak meg lehetünk elégedve, a homoktalajok rozs termése azonban a legtöbb helyt nem szolgáltat olyan eredményt, mint aminőt szolgáltatnia kellene. A rozsok 2—3 mm-vaí is kisebb terméseket szolgáltatnak, mint ugyanazon vidék kötött talajain szolgáltat a buza. Ennek az az oka, hogy a homok sokkalta erősebb trágyázást kiván, mint a kötött talaj s ha nem is jobban, de sokkalta gyakrabban kell azt trágyázni. Kétségtelen, hogy e gyakori trágyázással a homokbirtokosok hátrányban vannak a kötött talajú birtokosokkal szemben, 'násré(szt| azonban nagy előnyben vannak azáltal, hogy talajukat könynyebben, kevesebb erővel, kevesbb költséggel művelhetik meg. Rendszerint nincs is annyi trágyájuk amefíyeT 2—3 évenként kat. holdanként legalább 100 mm.-val trágyázhatnák földjüket. Mind addig pedig, amíg ezt megtenni nem tudják, talajunk jó és nagy termést adni nem fog. Dacára annak, hogy nagyobb állatállományt, a homoktalajokon azért sem lehet tartani, mert nincs elegendő takarmányuk, mégis a jobb trágyázást könnyen ef lehet érni, kombinált zöldtrágyázás és műtrágyázással. A pillangós virágú növények a levegőből igen sok nitrogént gyűjtenek és gazdagítják a talajt. Ha pedig nemcsak gyökérzetükkel gazdagítják a talajt, hanem magát a növényt is alászántjuk, ezáltal nagymennyiségű humuszt is viszünk a talajba, (aminek folytán az lassacskán elveszti futóhomok jellegét és hovatovább kötöttebbé lesz. Ha pedig emellett kat. holdanként 150 kg. szuperfoszfátot és 60 kgr. 40 százalékos kálisót i"s adunk a talajnak két évenként, ugy mindent megtettünk, hogy a legnagyobb terméseket lehessen elérni; ilyen rövid tenyészidejű zöfdtrágyanövény a szöszös bükköny, a biborhere, amelyet' ősszel aratás után kell vetni és tavasszal májusban alászántani, amikor megint egy rövid tenyészidejű növény pl. csalamádé következik, liqgy ősszel azután rozsot vessünk a talajba. Ha tehát gazdáink végre megkezdenék a zöldtrágyázást, akkor rövid í'dő alatt el lehetne érni azt, hogy rozstermés átíagaink megkétszereződjenek. Mo dernizáljuk végre a homoki gazdáfkodást is, mert hiszen ebből elsősorban magának a gazdának van haszna. Azt a csekély befektetést, amelyet a zöldtrágyázás és műtrágyázás megkíván, többszörösen fizeti vissza az elért többtermelés. — Szülők figyelmébe! Feikérerr azon szülőket, kik gyermekeiket a Kálvineummal kapcsolatos ref. polgári leányiskolába óhajtják behatni, hogy ebbeli szándékukat levelező-lapon alulírotthoz bejelenteni szíveskedjenek. A felvételről és beiratkozásról az intézet igazga tó-tanácsa .idejében értesítést külc Tájékozás végett közlöm, hogy < tandíj reformátusok ..részére 50( ezer, más felekezetű keresztényel részére évi 750.000, izraeliták ré szére pedig egy millió koronábai állapíttatott meg, melyekhez mé{ majd a csekély mellékdijak járul nak. Nyíregyháza, 1926. aug. h( 14. Nagy Lajos, ref. lelkész, Beth len-utca 42. 2 JÖN a Az álmos fökalauz (Az alvó vőlegény) HáERY LIEDTEE