Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-20 / 188. szám

1926. augusztus 20. JSÍYÍKHIDÉK 3 szél- Az ünnepi megnyitót Márky József, a község évtizedek óta szeretett főjegyzője tartotta. Meg­nyitójábóf az öröm és boldogság csendült ki. Major Gyula ref. (elkész beszé­dében az igazi magyar "érzés, az Istenbe vetett hit, a hazaszeretet tüze lobog. Katonásan pattog a hangja, csak akkor lágyul el, amidőn áldást kér a zászlóra, aho­gyan mindnyájunk szive kér. Gróf Szirmay Ottóné zászlóanya beszédének hatása alatt történel­münk nagy asszonyai jutnak eszünkbe. * »Az a hitem, hogy megcsonkí­tott hazánk elszakított részei, ab­ban a percben vissza jönnek s teljes lesz, ugy marad Szent Ist­ván öröke, amely percben méltók lesztek azt meg is tartani.« Hódolattal borulunk le szent hite előtt és életünkön keresztül leikünkbe véssük intését »lstenért, hazáért, királyért.» Beszédének hatása meglátszik a napégetett leventearcokon. Á zászlószentelés kedves, von­zó gyermeksereg zenés gyakorla­ta, félnőtt leányok s a levente csapat gyakorlatozása követte. Az ünnepséget diszfelvonu;ás fe­jezte be. Az ünnepség végeztével gróf Szirmay Ouóné a jelen voltakkal a tpfe megszokott közvetlenséggel és kedvességgel elbeszélgetett. Délben bankett volt, melyen az első felköszöntőt dr. Kubassy Béla mondotta hazánk kormányzójára. »Magyarország királyai közül IV- Bélát tartom legnagyobbnak, mert ő hazánk jelenlegi helyzeté­hez legjobban hasonlítható álfa­potból építette újra országát, ép ugy, mint őfőméltósága nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzó Ur, kinek adjon erőt a magvarok Istene munkája befejezésére és ad­jon időt, eredményes munkája bol­dog szemléiésére.« A banketten számos felköszöntő hangzott el, mejy közül kiemelendő az, amelyek Sipos József igazgató tanító, levente főoktató fáradhatat­lan munkásságát, Szorga.mát. sok­oldalúságát s községének fejleszté­se érdekében tett buzgalmát ismeri el. Délután jól sikerült ifjúsági elő­adás s reggelig; tartó tánc követ­kezett. V. Ut a paradicsomba! A frakkos tolvaj . Szenzációs újdonság! Szombattól az Apollóban. Egy kisvárdai férj megszökött váini akaró felesége elől. Braun Józsefné 'kisvárdai lakos feljelentést tett a férje ellen csalás miatt. A feljelentés azért történt meg, mert Braunné, aki minden áron el akart válni az urától, olyan megállapodást kötött a férjével, hogy ha az megadja a váfáshoz szükséges nyilatkozatot, kap két aranygyűrűt és 200.000 koronát. A férj beleegyezett a dojogba, át ís vette a gyűrűket és a nyilatko­zatot akkorra ígérte, ha a pénzt is megkapja. Braunné másnap kereste a pénzzel á férjét, hogy a nyilat­kozatot átvegye, de az eltűnt a vá­rosból a két aranygyűrűvé]. — A rendőrség a feleség panaszára meg indította a nvomozást. Meghalt a porcsalmai gerelyvetés áldozata. Megírtuk, hogy Katona József 12 éves porcsalmai gyereket, az «Erzsébet»-kórházba szállították, mert az ottani leventegyakorlaton egy eldobott gerelytől súlyosan megsebesült. A leggóndosabb gyógykezelés el­lenére is a szerencsétlen gyerek ma délelőtt kiszenvedett. A lefolytatott nyomozás megálla­pitőtta, hogy a gyerek a játszótér azon részén volt, áhof a tartózkodás szigorúan meg van tiltva, éppen az ilynemű veszedelem megakadályc zása miatt. A leventecsapathoz sem tarto­zott s igy a Ieventeoktatók sem hi­báztathatok. Felelősség senkit nem terhel. Az áldozatot ma dr. Konthy Gyula városi orvos, Foltin Endre törvény­széki bíró jelenlétében felboncol­ták. MI: Hogy fizet a nyíri föld? Milyen a termés Szabolcsvármegyében ? Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) I Az áldott nyíri föld most is meg­jutalmazza a' véle törődőket. Fi­zeti a verejtékes munkát, búzával, rozzsal, tengerivel, burgonyával. A buza, a vármegye gazdasági fő­felügyelőjének megállapítása- sze­rint, ahol az eső, a széf le nem ábntott?. u>f megtermett. A ta­Rannanvárpa, zab elég jof fizettek. Eddigi "eredmények szerint a vár- | megye területén a termésátlag ka­tasztrális holdanként a búzából 740, a rozsból 580, az árpábóí 650, a zabból 700 kígr. A Vápások közül a tengeri is jó termést igéjr. A késői burgonya, általában közepes termést igér. A perenospora, phytoptora a burgo­nyában nem okozott olyan nagy­mérvű kárt, min tamilyenről egyes lapok írtak. poklát javult a dohány is. A „Vörös malom" miskolci drámai hősnőjéből Nyíregyházán primadonna lesz. A miskolciak siratják Szécsi Böskét, aki Gulyás Menyhért társulatához szerződött. Megírtuk már, hogy Szécsi Böske, a miskolci színház sok, szép sikert aratott drámai hősnője, Nyíregy­házára jön, mint opera és operett primadonna. A miskolci lapok a legnagyobb sajnálattal emlékezneek meg Szé­csi Böske távozásáról és valósággal irigykedve gondolnak Nyíregyháza színházlátogató közönségére. A ta­lálgatások egész légiója került már felszínre, hogy kisüssék: vájjon hogy került Szécsi Böske hozzánk s hogy vájjon mit ígért Gulyás ne­ki, hogy el tudja csalni abból az igazán hálás, szivéhez nőtt nagyvá­rosból hozzánk, kik — valljuk meg — meg sem közelíthetjük szinház­'kultura' dolgában Sebestyén nagy szinházvárosát, Miskolcot. De talán éppen itt kell keresni a talány megfejtését. Lehetséges, hogy Gulyás Meny­hért rájött arra, a tiszta igazságra, hogy nem mindig a közönséget ter­heli' a fefelősség, a kongó házak­ért, hanem a direktor is lehet bűn­részes. Gulyás most egy szép gesztussal áthidalta ezeket az ellentéteket és rámutatott arra az útra, amely a jó­izlésü nyíregyházi publikumot a színházhoz vezeti. Ezt. a biztatást látjuk abban a ténykedésében, hogy Szécsi Böskét, bizonyára nagy áldozatok árán Nyíregyházára hozza. Akik ismerik Miskolc színház ní­vóját és ismerik Sebestyén magasz­tos intencióit, el tudják képzelni, íhogyl a Miskolcon gyönyörű .si­kert aratott «Vörös rna!om» drá­mai hősnőjét nem egykönnyen si­került elhozni dicsőségének szin­helyérőf. Koppány Erzsi, aki szintén Se­bestyénéktől kerüf hozzánk vissza és nagyon sokat fejlődött tavaly óta, örömmel fogadta Gulyás aján­latát, szívesen jön hozzánk, hogy viszontlássa a hálás nyíregyházi közönséget, mely annyira meg tud­ta érteni az o nemes törekvését és azt olyan sokszor, szivbőf jövő tapsviharral jutalmazta. Koppány Erzsi, az egyéniségéhez legközelebb álló, drámai szende szerepkörét fogja betölteni, hisszük és tudjuk teljes készséggel" és oda­adással. Csütörtökön Megnyitó előadások! Pénteken DOUGLAS FAIRBANKS JUNIOR főszereplésével A levegő kalózai Izgalmas élet-halál harc a modern légi banditákkal. REK ORD BURLESZK MŰSOR! Szombaton szenzációs újdonság! Vasárnap Ut a paradicsomba (Frakkos tolvaj) Detektív és uri kalandor harca. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, ünnep és vasátnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Ugyancsak a hires Sebestyén-féle drámai együttesből kerül hozzánk Vécsey Hona, mint drámai -anya, továbbá Bödi Bözsi, mint operett­énekesnő és Gábor An.ónia, mint drámai hősnő. Bödi és Gábor sze­repkört változtattak,, de ezt a mis­kolci lapok örvendetesnek tartják. Szívélyesen üdvözöljük a jeles miskolci gárda hozzánk került tag­jait és ünnepélyesen megígérjük a város szinhazközönségének nevé­ben, hogy művészetükért nagyon hálásak [eszünk. V. /. Koldusság. Nem a köztisztviselőről, nem a B-Iistásokróf akarok írni, hanem egy a világégésből győztesen ki­került államnak nemépen a mai korba ilfő irítézményéről. Románia Mare az a gazdag or­szág, hó? a katonának meg van. engedve a koldulás, de a román az igazi koldus nem lop, amit az katona nem vérbeli koldus, mert oláh katona meg tesz hacsak egy­szer tud. t A vasúti kocsikban összeroncsolt ember kúszik. Koíduf Adnak neki. Kérdezik érdemes-e vasúton koldul­ni, Eltorzult arccal neveti: a vasút tett tönkre, kártérítésül ingyen utazhatom egész életemben. ' Vak katona csoszog a sétatéren. Oláh, csak annyit tud magyarul, s a magyarok adnak. A kávéházban rongyos, bocsko­ros, kifitvegős ingű emberek jár­nak, a pírcér magyarázza: kére­gető szegény égették a regátból. Jegyet váltok a moziba. Gyűjtő ivet tesznek elém s büszkén mu­tatják a királyné felhívását. Mit tehetnék mást, adakozom szegény árvíz károsultaknak, de valamejvik kezelő főtisztviselő javára. Vakok tapogatóznak be családi házunkba. Magyarul beszélnek. Szívesen hallgatjuk- A vakok in­tézetének voltam az igazgatója, fe­leségem tanárnője. Ugy érzem be­szélhetek. Nem vagyunk vakok, csak fénytelen szeműek, ne m kell minket 'szánni, csak azokat a szerencsétlen vakokat, kik elvették kárpótlásba adtak az egész ország területére koldulási engedélvt. Nem koldulni jöttünk ,csak meghívni m a esti előadásunkra. Most Romania Mare. Ott szü­lettem, ott nőttem fel s most pár napi ott tartózkodást is koldulnom kellett, hogy méltán megismerhes­sem egy gazdag ország koldussá­gát. Szflty Károly. A nyírbátori csizmadia­inas és a debreceni aranyóra. Gyöngyössy Gyula debreceni csizmadiához látogatóba ér­kezett a napokban egy nyírbátori csizmadia, aki magával hozta egyik fiatalkorú inasát is. Gyöngyössy né lakásán, mikor a látogatás végén elbúcsúztak, az asztalra voft téve egy értékes aranyóra, melyet a fia­talkorú inas ellopott és az egyik vállán függő uj csizmába rejtett el. Gyöngyössyné hamar észrevette a lopást és utánuk szaladt, mert az volt a gyanúja, hogy csak az inas tehette zsebre az órát. A ravasz csizmadiainas, mikor látta, hogy szalad utánuk Gyöngyössyné, meg­lóbálta a csizmát és kidobta belőle órát, nehogy megtalálják nála. — Az óra az Árpád-téri templom melfett egy bokorba esett A fiunáí igy aztán nem találták az órát és Gyöngyössyné útjára engedte. Ké­sőbb aztán mégis feljelentést tett

Next

/
Thumbnails
Contents