Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-17 / 185. szám

1926. augusztus Í7. JSÍYÍKBTDÉE. [ m w**** * HÍREK. 1 XXSWAPTAR Augusztus 17. Kedd. Róm. ka'h. Jácint, Prot. Anasztáz. Gö­rög: Aíiron. Izr. Eíul 7. Apolló-Mozgó •' átalakítás miatt nincs előadás. Diadal-Mozgó : Egy házasság tüz próbája. Regény 8 felvonás­ban. Az eskü, dráma 6 felvo­i násban, a főszerepben Anna 0. Nilson-naí. — (5, 7 és 9 órakor.) Városi Mozgó: Diadal müso­este 9 órakor. Orosz cirkusz-' Előadás kezdete 9-kor. Uj műsor. Egész héten át az Ossgyáni és Gergelyffy-gyógyszertárak tar­tanak éjjel iszolgálatot. Városi gőz- és kádfürdők: nyitva (6—18 óráig). Gőz kedden és pénteken csak nőknek. Sóstógyógyfürdő: nyitva 6— fél 20 óráig. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9-13 óráig. Strandfürdő: nyitva (Hétfőn, szerdán, csütörtökön, szomba­ton 10—13, kedden, pénteken 13—16 órák között csak nők fürödhetnek). Vásárok jegyzéke : Augusztus 17-én, kedden: Allat­és kirakodóvásár: Borsodná­dasd, Baíkány, Hosszuperesz­teg, Kővágóőrs, Regofy, Zala­bér. Kirakodóvásár: Balassa­gyarmat, Budapest IX., Orszá­gos vásártér, Dunaföídvár, Solt Vál. Ló- és marhavásár: Pápa­Baromvásár: Debrecen. Kiké­szített bőr- és nyersbőrvásár: Budapest, IX., Országos vá­sártér. Cserép- és mázosedény­vásár: Budapest, IV., köz­ponti vásárcsarnok pincéiben­Augusztus 18-án, szerda n ÁLLat­és kirakodóvásár: Ajka és Da­rány, Nagybajom, Nagy­kónyi, Orkány Pacsa, Siófok, Zaíaszentba'ázs. Kirakodóvá­sár: Budapest, IX. ker., Or­szágos vásártér, Pápa. Sertés­vásár: Pápa. Ló- és marhavá­sár: Bajna. Kikészített bőr- és nyersbőrvásár: Budapest, IX.> ker. Országos vásártér. Cserép és mázasedényvásár: Budapest, IV., ker. Ferencz József-rak­part. Borvásár: Budapest, IX. ker., Központi vásárcsarnok pincében. Megváltozott a köntös. Be különös, hogy itt, hol veled jártam elsírt időknek drága alkonyán, m»st, színtelenre lankadt esős nyárban kopogtatok az Évek ajtaján. Be különös, hogy révedező szemem a változáson elcsudálkozott: hogy ez a zöld itt se nem liget, se nem •csalit többé, csak elvadult bozót. Milyen, hamar megváltozott a köntös! Nyoma sincs, hogy a hid hol is állott, a kis patak bársony mohát nem öntöz, a medre most lomha, széles árok. A kis patakban ezüst pikkely fénylett . és temérdek halacska szorongott . . ... A viz azóta sötét és sekély lett s úsznak benne csúf békaporontyok. Most letarolt a rét .. . Akkor fejedre naponként jutott virágkoszoru és tarka lepkék lengtek el felette . . . — Be különös! és milyen szomorú . . . BISZTEAY GYULA — Eljegyzés- — Blum Margitkát Nyíregyháza eljegyezte Auspitz László Nyíregyháza, Budapest. — Az augusztus 22-M nagy le­ventenapra szóló belépőjegyek a Ferenczi-féle könyvesboltban kap­í.hatók. — A kamara gyásza. A debre­ceni ' 'kerületi 'Kereskedelmi és Iparkamara mély fájdalommal tu­datja a gyászos hírt, hogy Tóth István építőmester, a l^amara ipa­ros beltagja, folyó évi augusztus hó 13-án ejhunyt. A kamara egyik fáradhatatlan buzgóságu, minden szépért, nemesért lelkesülő, régi érdemes tagját veszi tette el az el­hunytban. — Megszűnik a beutazási enge­délyek kényszere Ruszinszkóba. — Ungvárról jelentik: Évek óta kiáitó sérelme Ruszinszkónak, hogy oly zárt területként kezelték a rendőr­hatóságok, ahová az idegen or­szágból érkezőknek belépni útlevé­len kívül csak külön beutazási en­gedéllyel lehetett. Annak idején ezt a különös intézkedést azért fogana­tosították a hatóságok, mivel Ru­szinszkóban túlságosan elszaporod­tak a kommunista elemek és _ a kormány Ruszinszkót a beisevizá­lástóí féltette. A viszonyok konszo­lidációja ezt az elavult intézkedést feleslegessé tette, de a ruszinszkói rendőrhatóságok js tovább ragasz­kodtak a beutazási Engedélyek be­szerzéséhez. Ebből aztán rengeteg kellemetlenség "támadt, mqy igen sok anyagi kárt is okozott, különö­sen az üzleti élet terén. A legutóbb is megtörtént, hogy a Magyaror­szágból Ruszinszkóba utazók közű 1 7 utasnak kefett Csapon veszte­gelnie, mivel beutazási engedélyük nem volt. A rendőri és közigazga­tási hatóságoknak egész sor eljá­rására volt szükség, amíg sikerült az utasoknak Ruszinszkó területére jutniok. Ezen az anomálián segíten­dő, a kormányzóság ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy Ru­szinszkó területére utazó külföldiek­nek a beutazási engedélv beszerzé­sét nem teszi kötelezővé. Ezzel az intézkedéssel ezután' Ruszinszkóba is a Szlovenszkóba való utazás feltételei mellett lehet majd beutaz­ni. Ez az intézkedés igen sok sé­relemnek, kellemetlenségnek és anyagi kárnak vet gátat és bizo­nyára megelégedést vált ki a kö­zönségből. — A Bethánia Egylet nyíregy­házi konferenciája. A Bethánia Egy let ez évi tiszántúli konferenciá­ját 1926. évi augusztus 19—22-ig Nyíregyházán tartja a következő tárgysorozattal. Augusztus 19-én este 7 órakor szeretet vendégség. Megnyitó beszédet mond Paulik Já­nos nyíregyházi ev. lelkész. Elő­adást tart Urbán Márton, a Délkelet-Európái Misszió felügye­1 lője. Bibüát magyaráz Czmorek Je­nő, a Bethánia-Egylet titkára- — Énekszámok, szavalatok- — Beíépá Vidékről is adhat fel apróhirdetést a „Nyírvidék" részére. A hirdetés diját bélyegben is beküldheti a kiadóhivatalba, Nyíregy­háza, Széchenyi ut 9. Telefon: 139. dij 10.000 korona. Augusztus 20-án reggef 9 órakor áhítat. 10 —12-ig konferenciai előadások e tárgyról- Mirőí szól konferenciánk programja? Nagy István debreceni ref. íelkész: «RóIad szóf!» Urav Sándor debreceni ref. lelkész: «Krisztusróí szói!» — Délután 3 órakor áhítat. 4 órakor: A fon­doni szövetséges világkonferen­cia. Czmorek Jenő adja a konfe­rencia külső képét és Podmaniczky Pál báró tolmácsolja a londonj konwj ferencia üzenetét. — Este 7 óra­kor magasztaló istentisztelet. Au­gusztus 21-én déleieőtt 9 órakor ahítat. 10 órakor a szövetségesek zártkörű értekezlete, Déi'után 3 Órakor áhítat, 4 órakor missszió életrajzokat ad PodmaiTiczky Pát br. (Hannington püspök afrikai misszionárius és Petriei Irén in^ diai mísszionáriusnő). — Este J órakor Czmorek Jenő bevezeti a következő tárgyról szóló megbeA szélést: Hogyan olvassuk a bib­liát? Augusztus 22-én délelőtt .(részvétel a ref. és ev. istentisztele­teken. Délután 3 órakor áhitaf. • f>-ig konferenciai erőadások (Fe­nenczyKánoly. hihartordai ref. fel­kés^: «Igaz, megrontott a bünp> Vargha Tamás kunszentmiklósi ref. lelkész: «De megváltott a Krisz­tusa) Este 7 órakor konferenciai záróbeszédet tarít Thuróczy Zot-, tán ózdi ev. lelkész: «Mit felelsz Isten üzenetére ?« Az összes gyü : lések színhelye az evangélikus elemi iskola díszterme (az evangélikus_ templommal szemben). Az esti összejöveteleken (a szeretetvendég­ség kivételével) belépődíj nincs, az összes, délelőtt és délután tartan­dó konferenciai előadásokra érvé­nyes belépőjegy éra 5000 korona. A konferencia költségének fedezé­sére önkéntes adományokat is szívesen fogadunk. — Két merész magyar fiu, két magyar artista, nem törődve a rossz gazdasági viszonyokkal, nem tö­rődve azzal az érthetetlen közöny­nyel, mely különösen az artisták­kal szemben nyilvánul meg, ha azok — magyarok törhetetlen ma­gyar akarattal ,erős bizakodással alakítottak egy magyar cirkuszt. — Különösnek tűnik fel talán sokak előtt, hogy hangsúlyozzuk a «magyar cirkusz» szavakat, de a helyzet tényleg az, hogy nagyon sok híres artista kénytelen voft magyarságát eltagadni, ha boldo­gulni akart, különösen Magyaror­szágon. Az Orosz Fivérek egy me­rész lendülettel tujtették magukat az előítéleteken és megakarják mutatni, beakarják biíonyitani a magyar közönségnek, Tiogy magyar névvel, magyar igazgatás alatt, magyar artisták i> nyújthatnak min den tekintetben" ni/ós, kifogástalan s csaknem utolérhetetlen mutatvá­nyokat. Egyszerű, szerény kis aréna az Orosz testvérek cirkusza és e szerény keretekben mégis elsőrangú a szó valódi értelmében vett vi­lágvárosi számok szerepelnek a mű­soron. Szinte fifmszerü'eg peregnek le előttünk az érdekfeszítő mutat­ványok. Fiatal magyar fiu, mint trapéz művész oldja meg játszi könnyedséggel a legnehezebbnek vélt teljesítményeket. Az Orosz fivérek régi kedves ismerősei már a nyíregyházi közönségnek s azok a bámulatos gyorsan végzett akro­batai mutatványok, melyekkel a közönséget percről-percre bámulat­ba ejtik, frenetikus meg-megujuló tapsot váltanak ki- A magyar Chaplin és partnernője . táncai, Julio és Jancsi bohócok, az Orofszky tánccsoport, valamint Fleut zeneexcentnkus által bemu­tatott számok a legnagyobb elis­merést váltják ki a közönség kö­réből. A bájos kis Rózsika, mint 5 balett-táncosnő, Enrilinó a kigyó ember és a Tengerészek a vihar­ban cimü, idegfeszítő artista mutat» ványok mind messze felülmúlják az eddig vándorcirkuszok által be­mutatott műsorokat. Bátran állit­hatjuk, hogy az Orosz fivérek cir­kusza többet nyújt a valóságban, mint amennyit a falragaszokon igér. A ma esti teljesen uj műsor keretében kerül bemutatásra ismét a hires Chaplin utánzónak uj tán­cai, a Béka randevú, A négy orosz rőmai Iánctornászok, Svájc legjobb kézakrobatái: Bammer és partner­ije, a Borison duo, amerikai stepp táncosok, Ida kisasszony magyar szólótáncai, valamint a szenzációs lavinaugrások 8 méter magasból­Ezenkívül még számos elsőrangú attrakció kerül bemutatásra. — Egy nyíregyházi polgár panasza a tehéncsorda lár­más vonulása ellen. A tehén­csorda romantikája se nagyon tetszik mindenkinek. Ez ellen a romantika ellen szólal fel egyik polgártársunk a következő le­vélben : Igen tisztelt szerkesztő ur 1 Büszkék vagyunk, nyíregy­háziak, városunk gyors |fejlődé­sére, a paloták egész sorára, vízvezetékre, a parkra — a ki­oszkkal — és a még szebbnek Ígérkező jövőnkre. Mégis van valami, ami a régmúltból maradt fent, aminek elébb-utóbb meg kell szűnni, mert sehogyan sem illik ebbe a keretbe. Ez pedig a hajnali tehéncsorda hajtók irtó­zatos tillinkózása, éktelen dudo­lása. Tisztelt szerkesztő ur! Olyan szerencsétlen helyen la­kom, hogy minden reggel fel­költ ez a pokoli üvöltés 6 óra körül, amikor magamfajta dol­gozó ember még az igazakét alussza. Nem volna lehetséges ezeket az artikulálatlan harsoná­zásokat a város határába kiűzni, hiszen akinek van tehene, az úgyis tudja kötelességét (ha meg nem, az 8 baja) bennünket meg hagynának ezek a hajcsárok pihenni. Vagy még ha az egész útvonalon a Nyirvizhez hasonló paloták fognak állani, vagy majd ha a Széchenyi-kert helyén fel­épül az uj szálló, még akkor is fogjuk hallgathatni ezeket az erdőbe és mezőre való hango­kat ? Járatlan ember vagyok az efajta dolgokban, nem tudom, hol nem járnék hiába. Talán igy is megszűnik egyszer, ha majd mások is észreveszik — milyen jó aludni. Abban a kellemes re­ményben, hogy soraim nyomda­festéket fognak látni és ered­ménye lesz, maradtam a tek. szerkesztő ur őszinte tisztelője: Nyíregyháza, 1926. aug. 10-én. Egy fáradt, álmos polgár. Gyermek és leány FIL.CKALAPO& megérkeztek és a leg­olcsóbban beszerez­hetők Tóth Mária női kalap szalonjában, Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 7. sz. Festést, Atvarr&st, formálást és selyem­kalapok készítését legolcsóbban vállalja

Next

/
Thumbnails
Contents