Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-13 / 155. szám

2 ^ffíönrtDÉK 1926. julius 13. A gabona idei piaca. A hosszú eső után megindult aratás, mely egyszerre visszavarázsolja a faíu kedvét s reményekkel tölti ei a város lakosságát is, amint a hivatalos jelentésekből jósolhatjuk, országszerte jó kilátásokkal biztat. A termés értékesítésének és szállításának ezévi piacai nagyobb befogadásra képesek és főleg d zöldség- és gyümölcs-félék kihelyezése terén mutatkoztak eddig elsőrendű üzleti alkalmak. De a magyar gabona is kedvező forgalmat [igér s az a bejelentett vámháboru, amelyet Csehország indított a környező mező-gazdasági államok, de legelsősorban a magyar termény bevitele ellen, csak megérleli kereskedelempolitikánk uj tájékozódását. Eddig ugyanis nagyobbára öszszeköttetéseink a szomszédos államokkal létesültek s minthogy ezek kellő mértékben fogyasztó piacul szolgáltak a magyar gabonatermés' nek, nem volt okunk távolabbi elhelyezést keresni, mig most viszont a cseh vámtörvény után mintegy kényszerítve vagyunk, hogy búzánk kai Európa egyéb országainak piacait látogassuk meg. Máris^ jelei mutatkoznak, hogy várakozáson felül biztató hajlandóság mutatkozik az Adriamelléken Olaszországban általában, és Németországban is a magyar termés iránt, ugy hogy minden aggályunkat eloszlathatja a jövőre való berendezkedés tekintetében az a tapasztalat, hogy nem okvetlen szükséges gabonánkat a határ mentén elhelyezni. Augusztus elején az állategészségügyi egyezménnyel együtt a magyar-osztrák kereskedelmi" szerződés is hatályba lép és ezzel közvetlen közelünkben jelentékeny fogyasztó terület veszi majd fel az iaei aratás eredményét. A cseh koncepció Középeurópa más termelő államait is erősen érinti és a provokációra azzal kívánnak választ adni az érdekelt államok, Jiogy egymás között megbeszéléseket folytatnak arról, hogy a cseh vámtarifa fenntartása esetén fnieg keh teremteni a közpeurópai országok egységes frontját. £s ebben Jugoszlávia, Románia, Lengyelország és Magyarország találkozni fognak. Ami már most buftajfíöLösíegütfk okszferü kiszállítását illeti, a szakértők észlelik, hogy Fiúmén, Trieszten át búzánkkal hai dolláros {nétermázsánkénti áron Amerikával szemben is versenyezni tudunk. Itália naponként megjeTenik terménytőzsdénken, emellett a német ipar is hajlandóságot mutat velünk szerződésre lépni az eddig Csehországból importáft ipari cikKeic ríefyett a •némef^irodaíhíi .gyárak termékeinek favorizálása ellenében. Ami tehát tönkretételünkre Volt szánva a prágai parlament részéről, visszafelé fog ütni és Csehországot a mezőgazdasági álfamok <ejTői teljességgel efzárja, améfyélí ezzei Szemben bojkottálják a cseh ipart. Ez annál inkább könnyebben megy, mert ma a cseh iparra "igazári senkinek sincs szükségé Európában. A német ipari termelés hatatlan arányai, a francia gyárak által kínált cikkek a valutáris helyzetnél fogva versenyképességükkel, nem is szólva a miagunk s a többi mezőgazdasági államnak nagyszerűen lendülő saját iparáról, mind olyan tényezők, amefyek a kontinensen felesfegessé teszik Csehszlovákia számbavételét. Mi nem akarunk harcot, különösen nem a gazdasági életnek vonatkozásaiban. De álljuk azt, ha reánk kényszeritet<ték s az a gondoskodás, mely máris pótolta jobb felvevő területekkel a a .számításainkból egyszerűen kikapcsolt cseh piacot, megnyugtathatja gazdáinkat, hogy az uj termés semmjesetre sem fog a nyakunkon maradni. A nyirbátori postamester megtéríti a 400 milliós kárt. Nem sikerült a tettesek nyomára akadni. — Mikor nyitva áll a Wertheim szekrény. Debrecenből jelentik: Előző számunkban hirt adtunk arról a nagyszabású postalopásról, ame'yet a nyirbátori postahivatalban követtek el ismeretlen tettesek. —• Az eltűnt 400 millió ügyében Erdey postatanácsos és Kovács titkár utaztak ki, a vizsgálat megejtése végett. Miután a csendőrségi nyomozás nem vezetett eredményre, a debreceni postaigazgatóság a belügyminisztertől fővárosi nyomozókat kért. A belügyminiszter utasítására Bornemissza detektivfelügyelő két társával utazott le nyomozni. — Három napig nyomoztak a csendőrséggel karöltve, de semmi" nyomot nem találtak a rendkívül rejtélyes lopás ügyében. A pénz egy vasszekrényből tünt el, amely szabályellenesen volt a hivatalban felállítva, mert ajtaja a közönség felé nyílott és több alkalommal a forgalom idején nyitva állt. Lehetséges ,hogy a tolvaj a hivatalt látogató közönség közül való, aki alkalmas pilanatban a pénzköteget kiemelte a nyitott szekrényből. Gyanú merült fel a hivatalhoz közel álló személyek iránt, azonban nem bizonyult rájuk semmi. A (nyomozás lefolytatása után a fővárosi detektívek visszautaztak Budapestre. A postaigazgatóságtól kiszállt egy bizottság rovancsolás végett ,de más hiányt nem találtak. Pethő Sándor nyirbátori postamester, aki régi, derék postás család sarja, elismerte, hogy ő hibás a lopás miatt, mert nem lett volna szabad a pénzt ott tartania s ezért hajlandó a kárt megtéríteni. — Bankkölcsönt kíván felvenni s abból fogja a tetemes összeget visszafizetni. Mit lehetett volna építeni a világpusztitás árán? A világháború mérlege. — Európában harmincmillió halott, Amerikában huszonháromezer milliomos... dasági értékek mentek tönkre. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak ennek a számokban alig kifejezhető összegnek a nagyságáról, tudnunk kell azt, hogy abból az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában Ausztráliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Oroszországban minden ott élő család számára kényelmes lakóházat lehetett volna épiteni és azt teljesen berendezve mintegy öt hold földdel azok rendelkezésére bocsátani. Ezen kívül még elég pénz jutott volna arra, hogy a világ minden országában minden kétszázezer főnyi lakosú városban ötmillió dollár költséggel kórházakat és ugyancsak ötmillió dollár költséggel egyetemeket állítsanak fel. Erők és az orvosi kar fizetésére és teljes ellátására szintén kellő fedezet állt volna rendelkdezésre a négyszázmilliárd dollár kamataiból, mert a tőkéből az utolsó szögig meg lehetett volna vásárolni Franciaországot és Belgiumot. Másrészt a teljesen tönkretett és koldusbotra juttatott Németország uj veszedelmet jelent az emberiség számára, mert a németek, akik elszegényedésük következtében kény- j telének olcsón dolgozni, bámulatos Seelinger ezredes a Neues Wiener Journalban érdekes cikket közölt, amelyben megdöbbentő adatokkal részletezte azokat s szörnyű Veszteségeket, amelyek a fehér emberfajt a világháború által érték, — Harmincmillió ember pusztult el a világháborúban — írja a cikkének bevezetésében Seelinger ezredes — és ez az óriási szám annáf fenyegetőbb, mert kizárólag a kaukázusi, vagyis fehér emberfaj háborús halottainak számát jelenti. Az afrikai és ausztráliai benszüíöttek halottainak száma alig öt százalékát képezi az elesettek és eltűntek hadseregének, amelynek beláthatatlan soraiban a fehér emberiség szinefvirága, a legegészségesebb, legszebb [egmunkablróbb és legtehetségesebb emberpéldányok vesztek ef. De nemcsak emberanyagban, hanem gazdasági és vagyoni értékekben is kár érte a fehér fajt a világháború áltaf. Bergner szenátor, az északamerikai Wisconsin képviselője nemrégen egy minden részleteiben pontos kimutatást terjesztett a washingtoni kongresszus elé, amefy ben valósággal" megsemmisítő adathalmazzal igazolta azt, hogy a világháború alatí kerek négyszázmiHiird dollár értékű vagyontárgyak és gazalkalmazkodási képességük és szervező tehetségük révén valóságos csapást jelentenek az ipari államok számára. Az úgynevezett győztes hatalmak közül az angol világbirodalom hatalmi túlsúlya megrendült és Nagybritannia levett kalappal bókol Franciaország előtt annak szörnyű légi haderejétől való félelmében. Amerikát a világháború huszonháromezer uj milliomossal ajándékozta meg. A nagyhatalmak háborúja kétségkívül az elképzelhető legnagyobb szerencsétlenség volt, amely a fehér, fajt valaha érte — mondja tovább cikkének befejezésében Seelinger ez» redes. Az európai államok azonban ugy látszik, mégsem okultak a mult ban szenvedett károkon, mert ma is állig fegyverkezve állanak egymással szemben és ujabb, még borzalmasabb fegyverek gyártásán törik a fejüket. A messzehordó ágyuk és gyilkos gázok, amely a világháborúban harminchatmillió ember életét oltották ki, a jövő háborújában legalább tízszer ennyi áldozatot követelnének. E. Marlltt regénye A VÉNKISASSZONY TITKA Német filmszenzációi £ Kedden Hétfőn KERTÉSZ MIHÁLY a geRiális magyar rendező uj attrakciós filmje FIÁKEB Xavér Montepin izgalmas regénye 8 felvonásban. Főszerepben: Lili Danita, a legbájosabb párisi szinésznő. Kisérő műsor: HARRY NÉNJE amerikai burleszk. Szerdától E. Marlitt világhírű regénye filmen Szerdától R vénkisasszony titka Regény 8 fejezetben. Főszereplők: Marcella Albani és Frida Richárd, Holdkóros a babám szenzációs FOX burleszk. Előadások kezdete: hétköznap x/48 és 4IO órakor. Szerdától az Apollóban. ^bmimmr Ady cseh fordításban Gömör, julius hó. A pelsőci vasúti étteremben mutatták be nekem a kapitányt. Markáns, valódi katonás arcú férfi a 14-ik csehszlovák tüzérezred századosa, kiről a legjobb pszichológus sem tételezné fel, hogy valaha is elolvasott egy verset. Mikor beszél, ugy pattognak ajkáról a szavak, mintha napiparancsot olvasna fel katonáinak. Megkérdeztem tőle, hogy igaz-e, az a hír, hogy Ady Endre verseit csehre akarja lefordítani. — Nemcsak, hogy akarom — feleli — hanem a Vér és Aranynyal már teljesen készen vagyok és most tárgyalok egy brünnl kiadócéggel. Szeretném, ha az első cseh Ady minél hamarabb elhagyná a sajtót. A fordításomat már bemutattam több jeles kriti" kusnak s mind elismerőleg nyilatkoztak róla. A Krev a Zlato (Vér és Arany) sikerétől függ, hogy ki-> adom-e második fordításomat, az Illés szekerén-t, melyen most dolgozom. —• Hol tanult meg annyira magyarul kapitány ur, — vetem közbe — hogy megismerkedhetett Ady költészetével ? — A háború alatt Székesfehérvárra voltam beosztva, — feleli kifogástalan magyarsággal — és egy ottani újságíróval való barátságom révén qjinyira elsajátítottam a magyar nyelvet, hogy egy éven belül már élvezni is tudtam a magyar irodalmi alkotásokat. A költők közül Ady volt az, aki legjobban magával tudott ragadni. Annyira át tudtam érezni ennek a Iánglelkü zseninek az önmagával és az egész Magyarsággal való viaskodását, hogy már akkor fogamzott meg bennem a terv, hogy ezeket az örökbecsű és tagadhatatlanul egyéni költői alkotásokat átültetem csehre. Eredetileg Ady költészete volt az ok, ami miatt oly buzgalommal fogtam a magyar nyelv tanulásához, hogy ma bátran merem állítani, hogy bármelyik született magyarral fel tudom venni a versenyt.