Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

JiYIKKBEKr 1S26. julius 1. Hi történt ezelőtt 400 évvel Magyarországon ? A mohácsi vész előzményei. — Török készülődés a Magyar­ország elleni hadjáratra. (Á «Nyirvidék» tudósítójától.) — A mohácsi vész 400. évfordulója alkalmávat talán nem lesz érdefete­lety, ha lapunk - olvasóit végig­vezetjük napról-napra azokon az eseményeken, amelyek magukkal hozták a mohácsi katasztrófát. Lapunk hasábjain fel fogjuk je­gyezni napról-napra, hogy kelet­kezett a borzalmas vihar, amely Konstantinápoly felől kiindulva, végigseperte Magvarországot és megnyitotta annak kapuit II. SZÚT lejmán szultán hadai .előtt. Látni fogjuk, mit tettek őseink a baj elhárítására és hogy készülődőtt Szulejmán arra, hogy csapást mer­jen az akkor még integer Magyar­országra... Szomorú korszák volt. Szomorú, akár a mienk. Mátyás, a nagy ki­rály már 60 éve sirban nyugodott s Magyarország nem támadó had­járatban, de passzív védekezessel igyekezett határait ugy, ahogy meg­őrizni az inváziótól. 1503-ban gya­korta békét kellett kötnünk és kér­nünk a 'töröktől. Az volt a szeren­csénk, hogy a török Ázsiában volt (elfoglalva és Európával nem törő­dött 1521-ig, mert a katasztrófa talán előbb bekövetkezett vo ina­Haladékot kaptunk a sorstól, dé kihasználni nem tudtuk, fis mikor Szulejmán szultán a törökök egvik legnagyobb fejedelme a háborút megüzente és 1521-ben Szabácsot, Nándorfehérvárt elfoglalta, még mindig nem tértünk magunkhoz, nem állítottunk gátat a török vésze-' delemnek. Aki kortörténelmi szem­pontból vizsgálja a Nándorfehér­vár elvesztése után bekövetkezett, esztendőket és eseményeket, nem mondhat mást, minthogy ennek igy kellett bekövetkezni. A török szultán 1526. julius havában lépte át a Dunát Nándor­fehérvárnál. Ezzel kezdődött tulaja donképen a hadjárat. Az esemé­nyek felsorolását nap-nap után ju­lius havával kezdjük időrendi sor­rendben. Hogy mégis lássuk, mi­slyen előkészületek történtek elő­zőleg is, az előző 1525-nek a had­járatra vonatkozó eseményeit is 1526. április 23-tól junius 30-áig összefoglalva adjuk. Török készülődések. A Magyarország elleni hadjáratra vonatkozo rendeleteit Szulejmán szultán ugyanis 1525- évben már kiadta. Elsősorban értesítette a beglerbégeket (kormányzókat), hogy 1526-ban hadba száll s éppen azért készüljenek fel a hadjáratra. A ruméliai (európai) begíerbég kü­lön parancsban lett újra utasítva, hogy az útvonal mentén hatalmas élelmiszerraktárakat állítson fel. Megbízottai 1525. évben Konstanti­nápoly és Nándorfehérvár között aratás után nagy éleímiszerkészie­teket halmoztak fel, ugy, hogy a 'liadtápvonal teljesen ki fett építve.. 1 Az ázsiai csapatok egy része, már 1525-ben megindult Konstantiná­poly felé. 1526-ban pedig az euró­pai hűbéres fejedelmek is megkap­ták a parancsot, hogy csapataikat összegyűjtve, akként indítsák útnak, hogy Bayram ünnepén (julius első napjai) Nándorfehérvárnál össz­pontosítva legyenek. Szulejmán még ezzel sem elége­dett még. 800 hadihajót Konstanti­nápolyba rendelt, hogy a hadai egy, részét, a hadianyagot, éleimet, lő­szert \ izi uton Nándorfehérvárba szállítsák. Április hó elején a kisázsiai csa­patok egy része már Konstantiriá­polyba érkezik. Április 23-án a se­reg éle II. Szulejmán személyes vezetése alatt Konstantinápolyból elindul. Megindul a török hadsereg. Május 1-én Szulejmán 3 útvona­lon haladva testőreivei és janicsá­raival Drinápqly vidékére ér, ahol pihenőt tart. Május 19-én Filipo­polyba érkezik, ahol bevárja a kis­ázsiai lovas csapatokat. 21-én két oszlopban átkel a Balkán hegysé­gen és 29-én eléri Szófiát, ahol ju­nius 3-áig marad. Junius 9-én mindkét török sereg Nis körül tá­borozik. Junius 16-án tovább megy Nándorfehérvár felé, ahova a sereg éle junius. 30-án érkezik Ibrahim nagyvezér vezérlete afatt. Magyar országgyűlés. v Budán a királyi udvarban a törö­kök hadikészülődéséről április hó elején értesültek. Ezért április 24-re Rákosra országgyűlést hívtak ösz­sze, hogy a hadba szállást elren­delje és a költségek előteremtéséről gondoskodjék. Az országgyűlés azonban 6 napon át a «gravane­iTvek»-rőr tárgyalt és csak .'május elején térnek at a fenyegető török veszedelem elhárításához szüksé­ges intézkedések megtárgyalására. A főpapok felajánlják pápai enge­déllyel az egyházi kincseket. A ma­gyar főurak é$- nemesek a hadéadót. Május 2-án pedig elhatározzák, hogy a király személyesen vezeti a sereget. Nincs pénz a habomra. A hadiköltségekre azonban a' templomi kincsekből kevés folyt be, mert sok helyt megtagadták a ki­: szolgáltatást. A hadsereg felfoga­dására egyedüli alapul a főpapok által felajánlott mintegy 10.000 és a 'pápai követ által a király rendel­kezésére bocsátott 50.000 darab arany volt, ami kevésnek bizonyult meg az ágyuk beszerzésére is. Pénz hiányában a készülődés is gyengén folyik és csak a török hadsereg közeledése hirére junius 12-én hir­detik ki, hogy az 1525- november 10-iki országgyűlés határozata ér­teimében a nemesség személyesen tartozik táborba szállni és minden" 5_ telek után egy katona állítandó ki, továbbá, a gyülekezés julius 2-ára fejeződjék be. Minden csapat Tolnára menjen. Innen indul a hadsereg a török ellen. A felszólí­tásnak láthatólag kevés az 'ered­ménye s ezért junius 22-én körül­hordozzák « vé^'S kira 0t. 1526. julius 1. Ibrahim nagyvezir anatóliai és ruméljai csapatai felett Szemlét tart: Utána a már beérke­zett bosnyák sS s^b ruméliai hű­béres csapatok felett kezdi meg a vizsgálatot, amelyet kíméletlen szi­gorral hajt végre. 1'526. julius 2. A magyar nemesi hadseregnek és teikes. katonaságnak ézen a napon kellett volna össze­gyűlnie Tolnára. Az elrendelt összpontosításon azonban senki se jelent meg. Egész julius' havában, úgyszólván semmi se történik a tö­rök veszedelem elhárítására.. Ezzel szemben a török hadserég felvonulása egyre tart. A nagyvezir megkezdi a kifogástalannak talált csapatok átszállítását a Száván. 1526. julius 3. Tomory Pál kalo­csai érsek, aki állásánál fogva a déli végek védelmével volt megbíz­va, jelenti a királyi udvarnak,.hogy a íörök csapatok megkezdik a Szá­ván való átkelést. Mivet. a' tolnai összpontosítás nem járt eredmény­nyel, ujabb sürgető leveleket küld a király a megyékhez Ibrahim nagyvezir' folytatja el­lenőrző szemléjét a hűbéres liarcc­sok katonái fekttt. Akinek felszere­lése, fegyverzete meg nem feleit, az hűbéres birtokát elvesztette. 1526. julius 4. A nagyvezir fő­hadiszállását Zimonyba helyezi át és felderítő csapatokat küld a Duna jobb partján Szalánkeménv felé. Tomory futárral jelenti Budára, hogy a íörök megkezdte előrenyo­mulását a Szertmségben. 1526. julius 5. " Ibrahim török nagyvezir az előcsapatokkal elin­dul Szalánkemény felé. 1526. julius 6. Ujabb boszniai és. herdegovinaí hübércsapatok ér­keznek Nándorfehérvárra. 1526. julius 7. A szultán és csa­patai (a török hadsereg zöme) Nándorfehérvárra érkezik. 1526. julius 8. A török hajóhad (800 naszád) a hadifelszereléssel és ágyukkal Nándorfehérvár I- iköfőié­be befut. J 1526. ju ius 9. A szultán szemlét tart Nándorfehérvárnál. Ibrahim basa csapatainak előőrsei elérik Pé­terváradot. 1526. julius 10. A kisázsiai had­sereg átkel a Száván és Zimonynái taborba száll. 1526. julius 12. A török sereg Ibrahim vezérlete alatt Pétervárad vívását megkezdi. Pétervárad volt az utolsó magyar végvár. Ezla várat Tomory Pálnak 1000 puskás gyalogosával" Alapi Nöi és férfiruhák P kelmék, felöltök vegytisztitását és fes­tését bármely divatszinben vegyészeti uton a legszebb kivitelben a legolcsóbb árak mellett vállalja a I pp László roükelmefestö és vegytisztltó üzeme. Fióküzletek: Széchenyi-utca 2. Véső-utca 3. Plrssé és gouvrérozás. 3403-3 György-védte, -ki katonáival meg­szállta a. városfalakat'és a Duna baípartján lévő hidsáncot. Tomory I ái kalocsai érsek e déli végek vedelmere volt köteles, miért is lo­vasaival a Duna baípartjáni na­szadjaival pedig a vizén ált ellen a torokok előnyomulásának. Ez a 40 naszad többször sikeresen meg­la r?^ta a török hajóhadat is H- T 6' rl u, Iius 1 3- Ibrahim már de után lodoztette a város falakat 1526. julius 14. A török sere? Petervaradot a Dunának mind a kg rf 1Íján bekeriti é s * szakadó é rntf riege S^ TP Iövi a várost es roham hágcsókat készítenek 1526. julius 15. A törökök' ro­hammal elfoglalják a várost, mert faS'ktf, v m" Védűk a ílos s* u vár' tálat kellően nem védhették és » n­város ú s hidfő 0 1' a felfegvarba vonulnak. (Folyt köv.) fekete kutya farán két harapott sebbel hétfőn éjszaka efreszett. Kérem a megtalálót, szíves­kedjék értesítést adn (Város­ház udvar 52. sz.) Magyar Távirati Iroda. 3400-6 Pierre Ben őit regénye _KO EM«GSWABK Teljesen uj ptldányban Csütörtöktől aj Apollóban"™" A Magyar Kerékpáros Szö­vetség háromiapos körver­senyének részi evői keresztül vonultak Niregyházán. (A „Nyírvidé: 8 tudósítójától.) £ , masvar sport hatalmas iejlodesenek lénk dokumen­tuma volt az ; nagyarányú ke­rekpárverseny melynek részt­vevői hétfőn a délelőtti órák­ban érkeztek meg Nyíregyhá­zára, Már li óra után sürü rendőrőrszenek lepték el a Deb­receni-utcátó a Rákóczi-útig terjedő útvmalat, az egyes ulcakereszteődéseknél pedig sárga zászló katonák igazítot­ták útba a versenyzőket. A Bessetrei téri kisállomás­sal szembei volt felállítva az üditő álloms, ahol a város jégbehütöttsörrel, limonádéval, friss tejjel :s sonkás zsemlyé­vel várta z érkező versenyző­ket, akiketa sportegyletek meg­bízottai Knde András vezeté­sével látta el üdítővel. Fél 12 irakor hatalmas autó­val érkeztt meg a versenyinté­zőseg Haser Simon, a kerék­páros szúetség elnöke, Schön­feld Ferac szövetségi titkár és Fichner ] zsef szöv. kapitány, va­lamint Numann Andor, a Sport­hirlap tuósitója és Vasadi Ottó, a „PestiHirlap" belső munka­társa rézvéelével. — Az ér­kező vestőséget és verseny­zőket c város képviseletében dr. Gön:zy József és Máríöldi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents