Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-08 / 151. szám

1926. julius 10. JtiÍKBIBÉK pl. csalamádé, vagy takarmány tök amelyek lekerülése után őszi rozs következik. A mii trágyákat az el vetés alkalmával szokás elszórni és pedig kat. holdanként 1.5 mm. szu perfoszfátot és 60—80 kg. 40 sz3* zalékos káíisót. Magva rosszul esi rázik, azért kat. holdanként 30 ki logr. kell belőle vetni. A som kóróval szemben a szöszös bükkönynek és a biborherének az az előnye, hogy egyéves növények s ősztől tavaszig annyira fejlőd nek, hogy alászánthatók, tehát rö­videbb ideig veszik igénybe a ta­lajt. Az egészen rossz minőségű, futóhomokon azonban inkább csak a szöszös bükköny termeszthető, a biborhere ellenben csak odavaló, ahol a szöszös bükkönnyef némi leg már megjavítottuk a talajt. A szöszös bükköny a legsivárabb fu tóhomokon is sikeresen termeszt­hető és még abban az esetben is eredményt szolgáltat, ha tavaszsza' szárazság éri. Ez a növény össze a rozzsal egyidejűleg, de egymagá­ban vetendő, amikor jól efookroso­dik és bár a föld színéhez közei marad, de egészen beborítja a ho mokot. Rendkivül edzett es a leg­keményebb tél sem tesz benne kárt Tavaszszal azután gyors fejlődés nek indul, úgyannyira, hogy má jus 5—10-én már talászántható, amikor egy méter magasságot ért tel s a virágzás kezdetén van. Min den Ssetre nagyobb tömeget fog adni abban az esetben, ha alászán­tásával nem sietünk és csak május 20-ika körül eszközöljük azt, ilyen­kor adja ugyanis a legnagyobb tö­meget és juttatja a talajba a leg­nagyobb mennyiségű nitrogént. Tehát nemcsak kötöttebbé teszi a homokot, de nagymennyiségű nitro gént, ezen legfontosabb növényi táplálóanyagot is juttat a talajba. Ezenkívül azonban az utánna kővet­kező növénynek foszforsavra és ká­lira is szüksége van, amit kath. hol­dankint 150 kg. "szuperfoszfát és 50 kg. 40 százalékos kálisó alakjá­ban juttatunk a talajba és pedig a mag efvetése alkalmával szeptem berben. Májusban az alászántas al kalmávaf azonban egy bizonyos te rületet hagyjunk aíászántatlanul, magnyerés céljából, mert magja meglehetősen drága. Áz alászántott terület most már vagy ugarként áll addig, amíg az őszi rozs elvetése következik, vagy esetleg vafamely rövid fejlődésü ta­karmány növényt vethetünk az alá­szántott talajba, amely célra leg­megfelelőbb a ritka sorokba vetett csalamádé. Ennek a sortávolsága le­gyen 60 cm., hogy a nap minden oldalról jól hozzá férhessen, hogy igy az gyors fejlődésnek indufva, idejében kaszálható és feltakarmá­nyozható Iegyeji s hogy szeptember hó folyamán rozsot lehessen ugyan' azon talajba vetni. Miután azonban a rozs ülepedett tafajt kiván, hen­gerezéssel es utána könnyű boroná lássál kell gondoskodni arról, hogy talajnak kellő ülepedettsége legyen­Nagyon ritka eset, hogy a szep­temberben elvetett szöszös bükköny ne adjon nagy termést, ami leg­inkább akkor állhat be, ha szep­tember-október hónap teljesen eső nélküli, ami tudvalevőleg nagyon ritka, nagyon kivételes esetben for­dulhat elő. Nagy előnye a szöszös bükköny zöldtragyának az, hogy a talajt csak igen rövid ideig foglalja le, szeptembertől május közepéig, s igy nem vészit a gazda az e célra használt talajából egy egész évet. A májusban alászántott szöszös bük­köny után egy kisebb értékű ta­karmánynövényt termeszt ugyan, de a csekélyebb bevételt többszörö­sen megfizeti az ufána következő rozs, amely kétségen kivüf bőséges termést fog adni. (Folyt, köv.) Az idei sok esőt egy francia fizikus szerint a rádióhullámok okozzák. Painlevé francia tudós kísérletekkel igazolja megállapítását. Más tndósok a háborn utóhatásának tartják. — Van egy­szerű magyarázat. kesebb és emellett a legmodernebb is. Ennek felállitója Painlevé fran­cia hadügyminiszter, aki különben igen neves fizikus és matematikus is. Painlevé az idei csodálatos és rendellenes időjárást a rádió ha. tásával magyarázza- Painlevé had­ügyminisztert néhány nap előtt megkérdezte a Matin munkatársa hogy mi lehet a Franciaország­ban is uralkodó szokatlanul nagy juniusi esőzéseknek az oka. A hadügyminiszter az' interjú köz­ben azt mondotta, hogy a rádió­hullámok okozzák a rettentő nagy mennyiségű csapadékot. Ez a kap­csolat a rádió és az időjárás kö­zött szerinte a leglogikusabb hi­potézis. Különös feltevését figye­lemreméltó magyarázattal kiséri. ^— Felhívja a figyelmet arra az ér­dekes dologra, ha légmentesen el­zárt, teljesen átlátszó levegőjüszo­bába rádiótelefonikus emissziókat vezetünk, akkor néhány pillanat alatt apró kis vizesepek csapódnak le arcunkra, kezünkre és a szobá­ban levő tárgyakra. Ez a viz ugy keletkezik a leg­újabb feltevések szerint, hogy az úgynevezett Hertz-féle köd elektro mos töltése szolgáltatja a lecsapó dó vizcsepeket. Fel lehet tehát tételezni — folytatja tovább Pain­levé, — hogy a rádiótelefonikus hullámok a vílágetherben is ugyan­ezt a hatást idézték elő. Ezeknek 2 hullámoknak hatása eddig azért nem volt észlelhető, mert az idei évben működik először földünkön az a sok és nagy energiájú rádió­adóállomás, amelyek hatása most már érezhetővé vált. Az idei junius meteorologiai meg állapításokra adnak alkalmat. Az 1926. év juniusában két és fél milliméterrel kisebb volt a légnyo­más, mint más években. Ez a meglehetős nagy légnyomási "kü­lönbség tette érthetővé a folytonos esőzést. De mi ennek az alacsony légnyo­másnak az oka? A meteorologusok körében nagy viták alapja ez a kérdés. Magyarázatképen érdekes­nél érdekesebb feltevések kerülnek napvilágra, amelyek azonban leg­feljebb csak érdekes vagy különös hipotéziseknek, de hiteles vagy hihető magyarázatoknak semmiké­pen sem tekinthetők. Ezek közül a magyarázatok közül elsőnek emiit­jük meg az egyik porosz egyetemi tanár hipotézisét, amely szerint az idei nagy esőzések oka a szokott és várt széljárások elmaradása. , De hogy miért maradnak el ezek a széljárások, erre a kérdésre a porosz professzornak sincs meg­felelő válasza. A második elmélet még mindig a háború hatásával akarja magya­rázni az abnormis időjárást. Esze­rint a világháború hosszú évei alatt a szakadatlan és hosszantartó ágyú zások annyira megzavarták a föld felett lev őlevegőrétegek egyensú­lyi állapotát, hogy azok még min­dig nem kerültek vissza a «béke­beli normális egyensúlyi viszonyaik közé. Ennek a megzavart egyensú­lyi állapotnak a következménye azután az utolsó tíz év minden időjárásbeli rendellenessége. A harmadik feltevés a legérde­Egy hét éves gyermek agyonvert egy hét hetes kis leányt. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Megrendítő tragikus esetről ér­kezett jelentés a nyíregyházi kir. ügyészségre. A beregsurányi csend­őrörs telefonon jelentette a nyír­egyházi kir. ügyészségnek, hogy Márokpapiban tegnap délután ugy 4—5 óra táiban egy 7 éves kis fiu gyermek egy kezeügyébe eső kala­páccsal agyonütött egy hét hetes kis leányt, majd több helyen meg is harapta. A szerencsétlen kis csecsemő az elszenvedett sérülé­sek következtében még tegnap este meghalt. Az ügyészség nyomban utasí­tást adott a nyomozás megindítá­sára. A vizsgálat annak megállapí­tására fog kiterjedni, hogy való­ban a hét éves gyermek okozta-e a kis leány halálát s ha igen, kit terhel a gondatlanság, honnan szerezte a gyermek a kalapácsot és hogyan került a kis áldozat olyan helyzetbe, hogy a fiu Tialált okozó sérülést ejthetett rajta . • Az ügyészség utasítást adott arra is, hogy a szerencsétlen vé­get ért csecsemő tetemét felbon colják. Lillafüreden gyönyörű cseppkőbarlangot fedeztek fel. Eddig kilenc helyiséget találtak szebbnél-szebb cseppkő­képződményekkel. — Áz egyik teremben gyógyvizű forrás van. Miskolcról jelentik: A Miskolc melletti Lillafüreden nemrégen gyö­nyörű cseppkőbarlangot fedeztek fei A barlangnak ugy jöttek nyomára, hogy a magyar áUamerdészet tulaj­donában álló Lillafürednek, — az ország megcsonkítása után egyetlen magaslati üdülőtelepünknek — nagy­vonalú fejfesztése során a tervbe­vett vizgyógyintézet céljaira vizet kerestek. Kutatás közben a mészkőhegy ol­dalában alagutat találtak, amely ed­dig egyáltafan nem ismert, bámula­tos szépségű cseppkőbarlangba ve­zet, az első nagyteremből kiindulva eddig már kilenc kisebb-nagyobb helyisé, geí kutattak fit, 'ametyek mind tetve vannak szebbnél-szebb cseppköképzödményekkel. A barlangba máris bevezették a vil­Lamosvilágitást, amely nappali fé­nyességet áraszt a cseppkőfermek és fülkék változatos alakzataira. Pfeif­fer Gyula miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium erdé­szet osztályának főnöke, a napok­ban nyitotta meg a nyilvánosság Számára a barlangot, amelyet a mis kolci erdőigazgatóság tisztviselői kara Pfiffer üyulánenak, a bar­lang első női látogatójának nevéről nna-barlangnak nevezett ef. orRÁS ELISMERT KITUNO ASZTALI és BORVÍZ Mindenütt kapható! Kérje mindenütt! 3386 A barlangon keresztül vasasvizü patak csörgedezik; ennek meleg vi­ze fogja táplálni a barlang bejárata mellett építendő lilafüredi strand fürdőt. A barlangkutatás munkája most sem szünetel. Legutóbb megint egy , ujabb termet tataiak és benne gyógyvizű tavat. A tóban úszkáló halak vakok; a vil­lamos lámpások erős fényére egyál­talán nem vetettek ügyet. Ennek a a cseppkőbarlangnak a felfedezé­se nagyban hozzá fog járulni ahhoz hogy minél szélesebb körben ked­veljék meg Lillafüredet, amely amúgy is nagy lépésekkel halad a fejlődés utján. Már elkészültek a kétszázhuszszobás uj szállodának tervei, amelyek vizgyógyintézettel és szanatóriummal felszerelve várják majd a közönséget. A jövő évadra már elkészül a szálloda, mig, a strandfürdőt valószínűleg még eb ben az évben átadják a közhaszná­latnak. Ki találta fel a rádiót? A rádiótelegráfia, mint a nagy­szabású találmányok általában, nem egy embernek köszöni létrejöttét­Számos tudós kutató munkája jut­tatta el a rádiót, mai magas kul­turszerepéhez. Nem érdektelen an­nak a kérdésnek a feltevése, hogy. az első lépés e nagyszerű találmány hoz tulajdonképen kinek a nevéhez fűződik ? A rádió a láthatatlan elektromágneses hullámok felfedezé­sével kezdődik és ez mindenesetre az angol Maxvell érdeme, aki az elektromágnesség matematikai elmé­letét felállítva, ezeket az elektromág­neses hullámokat, sugárzásokat mintegy megjósolta akkor, mikor még e hullámok létezéséről tapasz­Városi Moiq ól Julius hó 7-én és 8 án, szeidán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Legpompásabb FOX attrakció! t lánc királynője (Daniéra) Történet egy romantikus férfiről és egy hűtlen leányról 7 felvonásban. Főszerepben a FOX filmgyár gyö­nyörű, fekete művésznője: Alma Rubens és Geopge O'Brien. Kisérő műsor: Amikor a kis nő nagyzol 2 felv. burl. Csodáló 2 felvonásos burleszk. Kedvező idő esetén a 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. JÖN! CSAK EGY NAP! BUnök éjszakája! Soffőrprinc!

Next

/
Thumbnails
Contents