Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-29 / 169. szám

2 j^yöwidék 1926. julius 29. Cseh boykott. Amikor a békeszerződés tervezete nyilvánosságra jutott, cikket irtam arról, hogyan jutunk Szerbia sorsára. A mai mezőgazdasági vámok (életbeléptetésével, de ezt jóval megelőzőleg, a magyar borkivitel boy"ko ttjával már reá mutattak a cse'heik, (miként kívánják fölényüket fitogtatni felettünk és miként suj^ tanak próbaképpen bennünket. Erre; reá dupláztak most, az agrárvámokkal, melyekkel boykottálni kívánják a magyar mezőgazdasági termékeket. Hogy is volt a régi magyar-osztrák monarchia idején ? Messzire vissza kelt mennünkOda, amikor a szerbek, a maguk védőszervezetét alkották meg. A közös hadsereg vezérkara és a francia vezérkar, valamint a cseh Skoda müvek és a francia Creusot-müvek, voltak a riválisok. £s a szerbek okulván az oláh védőberendezkedés tanulságain, nem a közös hadsereg (és a Skoda-müvekkel egyeztek meg, hanem a francia vezérkar és a Creu sot-müvekkel, talán igen helyesen akként gondolván, hogy nem bízzák 'kutyára a hájat. Ök a monarchiává* szemben kivánták védőerőjüket szervezni. Hiszen ettől kellett a Szandzsák után leginkább tartamok. A szerbek elhatározása után kezdett terjedni az a szállóige, melyet egyik osztrák generális bocsátott útjára ebben : »Und die Sau falit bei Belgrád in die Donau !« Ez a szójáték azt jelentette, hogy Száva Belgrádnál ömlik a Dunába, de a gyakorlatban ezt: »A szerb sertés, Belgrádnál hullik a Dunába«. Az akkor a magyarokkai barátságos szerb nemzetet, az egészségügyi határzár« és a magyar mezőgazdák látszóíagos védelme cimén összeveszítették, talán éppen a kamarillában működött cseh politikusok, hogy felkeltsék a gyűlöletet ellenünk a szerbekben és ők, a csehek, a jó barát színében megmaradhassanak szláv testvéreik előtt. A gyűlölség-magva el volt hintve ^s jaz a szerb titkos társaságok, az »Ochranák« terebélyes fájává fejlődött és gyümölcse volt a magyar —osztrák trónörököspár meggyilkolása, a, Princip Gavrillók kitenyésztése, a világháború tángralobbantása. Azóta lepergett sok-sok keserves esztendő. Magyarországot megcsonkították, szigorúan agrár állammá tették, és most, ennek az agrár államnak megélhetése ellen megismétlik ugyanazt a politikát, amelyet a szerbekkef szemben, a magyarokon keresztül eljátszottak. A szerbek akkor gazdaságilag agyon voltak egyszerűen csapva. Kenyerüket vesztették, nyomorba dőltek. Elgondolható az a kegyetlen gyűlölet, amelyet ehenünk érezhettek, amikor a régi jólétből, a Magyarországon jól értékesített szerb sertés nagy jövedelméből, a nyomorúságba süfyedtek. A halál ellen kellett nekik harcot folytatniok. Keresték az okot mindenben, a királygyilkosságig elmentek, talán abban a hitben, hogy más király megjavítja sorsukat. De érezíék a monarchia nyomását és védelmet kerestek az orosz atyuskánál. Taláttak is. A világégésből ők nőttek naggyá, a monarchia szertehullott, bennünket efszabdaltak, talán régi szerb nagyságra csökkentettek. Es most, talán éppen azok a csehek, akik akkoriban a kamarillában a pokoli tervet kieszelték, reánk mérik csapásaikat, a már kipróbált recipe szerint. Most peng a kasza a magyar rónákon, kattognak a cséplőgépek, takarítja be termését a magyar gazda.' Tudjad vájjon, hogy a cseh vámdijtétel, mennyivel rontja Te ennék a termésnek az árát ? — Tudja-é vájjon, hogy miféle preszsziókat lehet majd a magyar küfpolitikára gyakorolni, a magyar gazda verejtékes munkájának eredményén át ? Talán még nem tudja, de majd ha eladja termését, akkor megtudjaDe vájjon meggondolták-é a csehek a maguk agrárvámját, minő hatása lehet ? Mi js, mint akkor a szerbek, kiáltunk boykott után, a cseh fürdőkre, a cseh ipartermékekre, a csehektől megszállott területek meglátogatására. Ma még és egyelőre csak itt tartunk ! De ki álf érte jót, hogy nem-é fognak kitermelődni a szerb »Ochranák« mintájára nálunk is egyesületek, nem-é fesznek elszánt. Princip Gavrillók nálunk is, ha a magyar megélhetés legélőbb elevenébe vágdosnak ? Ki tudja ? Annyi bizonyos, hogy a magyar bortermelésre, és most a magyar mezőgazdaságra már rá húzták a vizes lepedőt. Sok magyar szőllősgazda kivágatta a tőkéket a'borvidékek kellős közepén, hogy áttérjena szemes termékek termelésére, hogy az talán jobban fizessen. Micsoda csalódás ! jó lenne meggondolniok a cseheknek a szerbek dolgát! Jó lenne revidiátniok az agrárvámokat, amelyek a boykott minden ismérvét magukon viselik ! Nem jó a tűzzel játszani kisántántéknáí sem ! PISSZER JÁNOS• sok munkaadó, kik szociális kérdésekkel szemben teljesen érzéketlenek, vissza is éljenek a törvény nem egészen szabatos rendelkezései miatt, a munkaadóval szemben hátrányban levő munkással. Derék munkaadónál ez természetesen nem fordulhat elő, mivel azonban a budapesti munkaügyi bíróság ejé került egy eset, melynek biróí Ítélete olyan érdekes és tanulságos, hogy közlést érdemel s egyúttal úttörő a munkajog terén, érdemesnek tartjuk ismertetni. Az eset az, hogy egy szabómunkás két heti felmondási időre járó bérért pörölte a munkáltatót, aki irást húzott elő, amelyet a szabómunkás annak idején aláirt. Az Írásban az volt, hogy a munkás azonnal kiléphet 'és felmondás nélkül elbocsájthatóA szakegylet ügyészének érvelése után a biró a felmondási időre járó bér megfizetésére kötelezte a munkáltatót, kimondván, hogy a törvényes 15 napi felmondási idő csak • meghosszabbítható, de meg nem rövidíthető és az oly írás, amelyben a munkás törvényes felmondási idejéről lemond, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvénytelen. EDES ANYÁM!... APOLLÓ __ MARY CARR - Csütörtöktől ÉDES ANYÁM!... APOLLÓ UJ PÉLDÁNY — ÉDES ANYÁM! Mexikóban kitört a kulturharc. Newyork, julius 28- A jövő vasárnap lép életbe Mexikóban az uj egyházi törvény, amely megti'tja az idegen származású kathoiiku? lelkészkedő papságnak az egyházi funkciókat és az állami iskolákban megszünteti a vallásoktatást. A mexikói érsek és a püspökök pásztorlevelet bocsátottak ki, mely ugy szól, hogy julius 31-én tuf a katholikus templomokban nem szabad istentiszteleteket tartani és miséket szolgáltatni, egyáltalán semmi egyházi funkciót nem teljesíthetnek a katholikus napok, de a templomokat nyitva kell tartani. ^A pásztorlevél kiátkoz minden állami funkcionáriust, akinek része van az uj egyházi törvény meghozatalában és végrehajtásában, tehát Callez köztársasági elnököt isEgyben felszólítja, a pásztorlevéí a katolikus szülőket, hogy gyermekeiket ne küldjék olyan iskolába, amelyekben nincs vallásoktatás. Az uj egyházi törvény következtében nagy az izgatottság a katholikus lakosság körében. A katolikusok egész Mexikóból Quadeloup ba zarándokolnak és az Associated Press mexikói tudósítója több százezerre teszi a zarándokok számát. Callez köztársasági elnök, akit az Associated Press táviratban kérdezett meg, hogy igaz-e, hogy a hangulat forradalmi, azt válaszolta, hogy a rémhírek alaptalanok, Mexikóban teljes a rend és hiába dolgozik a reakció.a katholikus hit álarca alatt, az egyházi törvényeket nem fogja felfüggeszteni. —

• ———» (*) Irodai kisasszonyt jó bizonyítvánnyal és egy ügyes, intelligens, jómodoru kiszolgáló kisasszonyt keresek. Cim az Újságja tftban. 6x Országos dalverseny Hajdúböszörményben. A Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör is résztvesz a versenyen. Bodnár Lajos debreceni zenetanár nyerte az országos dalpályázat első diját. A Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör fofyó évi november hó 3-án országos jubileumi dalosversenyt rendez, melyen az ország kiváló dalárdáiból mintegy 30 dalegyfet nevezett be. A dalverseny két csoportja osztja a megjelenő dalárdákat. Az egyik csoport a müdalverseny első dijáért: egy gyönyörű ezüst szoborért, a második csoport, a népdalegyveleg csoportja pedig ezüstserlegért és ezüst babérkoszorúért állítja pódiumra a legkiválóbb dalosait. — A dalversenyre a Törekvés dalkör pályázat utján szerezte meg a szükséges kötött versenydarabokat, melyek szövegét id. Rózsássy László, a Törekvés dalkör disztagja irta. A megzenésitési pályázat határideje 26-án járt íe. A müdafpáIyazat első diját (100 aranykorona) Kárpáti Sándor, a soproni tanítóképző zenetanára, a népdalpályázat első diját (100 aranykorona") pedig Bodnár Lajos, a debreceni ref. tanítóképző zenetanára nyerte. A zsűri elnöke: P. Nagy Zoltán, zeneísk. igazgató külön is elismerésben részesítette mindkét müvet, melyet a versenyző dalárdák, mint kötelező versenydarabot fognak elő adni. Mint értesültünk, a dalversenyen Debrecenből hét dalegylet, valamint a diósgyőri Jószerencse, a szolnoki Millenium, a ny irigyház; Tisztviselők, a" hajdúnánási és debreceni Templomegyesületi vegyeskarok, a miskolci MÁV- Tiszt viselők, a balmazújvárosi Iparos Dalegylet és még számos vidéki dalárdák fognak résztvenni. — A rendezés körül Rózsássy józsef, a Törekvés dalkör titkára fejt ki dicséretet érdemlő munkát, ugy hogy a dalverseny elé a legszebb reményekkel nézhetünk. Debrecenből részt vesznek a következő dalegyletek: MÁV-Egyetértés, MÁV. Levente, MÁV. Horthy, Szent László, Petőfi, Kossuth, Mácsai és a Templomegyesület vegyeskara. Mindenképen elismerést érdemel a Hajdúböszörményi Törekvés,dalkör szép kulturmunkája, amely nagy áldozatok árán igyekszik szolgálatot tenni á" magyar dalkultura s ezen keresztül Csbnkamagyarország igaz ügyének. — Debrecenből a versenyző dalárdákon kivül számos érdeklődő jelentette be megjelenését a nem mindennapi érdekességü dalosversenyre, hogy a soproni dalverseny izgalmai után egy kellemes és minden részében megkapó érdekességü dalosünnep szépségeiben gyönyörködhessék. Érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással Rózsássy józsef titkár, Burgondia utca, bádogos-üzlet . Diadal és Kert Mozgók eqyOttes műsora. Julius 28-án és 29-én, szerdán és csütörtökön 5 és 8-kor a Diadalban, V29 órakor a Kert Mozgóban Páris grófnője (A szerelem vértanuja) Dráma napjainkból 4 részben, 22 felvonásban. Mind a négy rész egy előadásban. Főszereplők: MIA MAY, EMIL JANNINGS, Erika Glassner, Wladimir Gaidarow. A Kert Mozgó előadásait katonazene kiséri. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozgó előadásai elmaradnak. Az előadások pontosan 5, 8 és 1/a9 órakor kezdődnek. JÖN: „A sivatag átka" és „Az örök törvény." A törvényes felmondási időt megrövidíteni nem lehet. A budapesti munkaügyi biróság érdekes ítélete. Budapestről jelentik: A felmondási időt megrövidítő szerződéses megállapodások érvénytelenségét jogszabály csak a kereskedősegédekre vonatkozóan mondja ki. Az ipari munkások munkajogában a «szerződési szabadság« elve érvényesült, amely szerint a munkás és a munkáltató között való jogviszony «szabad egyezkedés» tárgya és a felmondás eSzerint kizárható. A szerződési szabadság csak jogi fikció, amely a gazdasági helyzettel gyakran szembeszökően ellenkezik. Ez az állapot -természetesen alkalmat ad arra, hogy