Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-28 / 168. szám

J

f

tlRglDÉÉL 1926. julius 26. 4 amit idegentőr hall. Dicsekedett a fajtája fejlettségével. Nehogy a nemzetgyalázás fura törvényébe ütközzem, kénytelen vagyok az' vallani, hogy én is dicsekedtem, hogy már nálunk is régen nyolcosztalyu az elemi iskola s hogy nálunk is van minden járásban földmivesiskofa s hogy például a gazdasági vegytan ismeretében a mi gazdáink kicsiben, hogy fölötte nincsenek a német kollegáiknak. — Azt azonban egészen őszintén meg keli vallanom, hogy készségesen vigasztalt, hogy majd javulnak 'ám a viszonyok, nálunk is nehéz volt a falusi nep megmozditása, de most már terjednie kell az ismereteknek mindenütt, fölényes vigasztalása körülbelül azt jelentette, hogy : mi már megrágtunk- mindent, az alsóbbrendű világ nem tehet egyebe' abban, hogy gazdasági tekintetben mint hogy lenyelje. A kiállításra nézve megegyeztünk nem volt meg a kellő hatása. Azén azt ajánlom, hogy ha otthon kiállítást rendezünk, ne csak a kiállítókat nevezzük meg, hanem a látogató közönséget is. Az a falusi gazda sokszor nem is sejti, hogy egy-egy grafikonban a gazdasági tapasztalati ismereteknek mily gazdag kincse rejlik. Meg kell szervezni a kiállítás látogatását, községenként kényszerítsék oda a lakosságot (a jegyző, főszolgabíró hathatós ajánlasa is kényszer !) és gondoskodjanak megfelelő magyarázatról, hogy a látogató föl fogja a kiállítás célját s ismeretben gazdagodva térjen onnan haza. • Mikor a német asztaltársam látta, hogy a németországi viszonyok iránt érdeklődöm s elárultam azon óhajomat, hogy szeretnék az országukban egy kissé szétnézni s különösen a falusi gazdaközönségiik műveltségi fokát szeretném megismerni, rögtön leírta a cimét és meghívott magához Feísősziléziába s ott tartózkodásom- idejére felajánlotta a lakását s vendégsze rető asztalát. Holott akkor még a nevemet sem tudta. Hát kedves honfitársaim, itt álljunk meg egyszóra ! A magyar nemzetnek sok szép tulajdonsága volt, egyik legszebb ezek között a világhírű magyar vendégszeretetEzek a szép tulajdonságok azonban lassankint kivesznek. Lám, annak a nagynémetnek a vendégszeretetét a saját fajtámnál már alig találnám meg. Jóf fenne egy kissé körülnézni s megkeresni azon okokat, amelyeknél fogva mind Iejebb csuszunk s ha idejében észre nem térünk, utolsók leszünk a nemzetek között. Félve érintek bizonyos kérdéseket, mert a fogafmaink éftefme sok esetben megzavarodott, hamis tartalommaf telt meg. Tehát elsősorban is szeretnünk kellene egymást az összetartozandóság érzését keflene a népünkben ápolnunk. Az összetartozandóság érzése azonban ne üres fajmagyarkodásban nyilvánuljon meg, hanem a magyar nép szeretetében, tanításában, nevelésében. A második szorgos teendőnk volna, hogy fanuljunk. S mivel Magyarország földmivefő állam, elsősorban a földmives gazdáinkat kellene tanítanunk. Már most is nehéz elhelyeznünk a búzánkat, mert "drága, ellenben ha 50 százalékkal többet termelnénk s 20 —25 százalékkal olcsóbban adnánk, az acélos magyar búzának könnyű lenne piacot találni. Fontos uj gazdasági, egyúttal ipari termelési ág lehetne a főzelékkonzerv készítés. Ehhez azonban ott fönn kellene megkezdeni elsősorban az agyvelők termelő munkájáf mert a nép agyveleje nem hivatott erre. A harmadik teendőnk, hogy egymást és egymás munkáját meg becsüljük. Ne lássunk egymásban mindig ellenséget, aki az országot tönkre akarja tenni, hanem egyszerűen másképpen gondolkodó, hozzánk hasonló munkás tagját a nemzetnek. Ezt az egymás megbecsülését csak gondos neveléssel s okos kormányzással érhetjük el. Végül abba kellene hagynunk a politizálást, azt a különlegesen magyar idő, erő és pénzpocsékolást, amely az igazi politikához egyáltalában nem hasonlít. Majd ha nem »poütikusok«, hanem szakemberek intézik az ország oktatási és gazdasági Jigyeit, akkor ugy lehet, irigyfendő állapotnak tartják sokan a magyar államhoz tartozást. Haj ! ha mi szerettük, megbecsültük volna egymást és dolgoztunk volna, akkor már — ugy látom — nagyobb lehetne Magyarország. Mert erre ez az egyetlen ut. más pedig nincsen. Szentmártom. ÉD

ES ANYÁ

M!... APOLLÓ MARY CARR — Csütörtöktől ÉDES ANYÁM!... APOLLÓ UJ PÉLDÁNY - ÉDES ANYÁM! Párisi levél. Paris—Langrune s/Mer1926. julius. Elhatároztuk, hogy reggel indulunk. Nappal az embernek kevesebb chancea van, hogy összeütközzön a vonatja; t. i. Franciaországban ez oly gyakran előfordul az utóbbi időben, hogy már kezdenek az utasok caículalni vele. Nyaralás = eltérni a mindennapi egyhangú élettől. Ezt rögtön észrevettük magunkon, ahogy kiértünk a gare Saint Lazar-hoz. Mivel a szokásos b;ir helyett valamelyik ottani buffében ittuk meg a kávét, fizettünk a szokásos 80 centimes helyett 3.75 francot ... elégtétellel állapítottuk meg, hogy már nyaralunk. A Saint Lazar nagy hallja tele van a tengerpartra utazó, leginkább iskolás apró gyerekek csoportjával. Az egyik sarokban még névsor olvasás is van. indítványom ra elhatározzuk, hogy beszállás után csak franciául fogunk magunk között beszélgetni, hogy elkerüljük a francia utasok unsimpathiá ját — amit legtöbbje érez az idegen nyelven beszélőkkel szemben; azonban ez nem sikerült teljes mértékben... A társaság egyik tagja olvasás közben megnézte az ismeretlen szavakat, (sajnos a francia nyelv oíy gazdag, hogy akadnak ilyenek még két évi itt tartózkodás után is) egyéb sem kellett, már egy néni oda súgta a férjének ,hogy vois tu, qu'est ce que j'ai dit ? ces sont des étrangers ! Na nem baj, a vonat robog velünk tout de mérne a szép normandi földeken keresztüf Caen felé. Paris... hogy örülünk, hogy otthagyhattuk egy kicsit — talán azért, mert csak egy kicsit — azt a nagy tömeg házat, azt az óriási mennyiségű autót és az ettől bűzös levegőt, a csoda szép Place Concorde-ot az impozáns Place de I'Ópera-t, az elegáns Rue de la, Paix-t, a kedves, barátságos Quartier-Latin-t. Csak Dezső barátomat tudnám rávenni, hogy ne dohányoz zon, — rossz cigarettájának füstje visszaemlékeztet a gyönyörű Páris ronda levegőjére. Alig, hogy mindezeket elgondoljuk ,vagy jobban mondva átéljük, megérkezünk Caen-ba. A Langrune-i vonatra 55 percet kel' várni... egy óráig kószálunk tehát a városban, de ez alatt az idő alatt nem találtam semmi érdekeset a megírásra — talán tovább kellett volna ott maradni ! Már utazunk tovább. Uj útitársaink barátságos franciák, megismerkedtünk velük. Az elmélyedést felváltja a beszélgetés ... Tárgy, természete sen, hogy mily jó lesz a Lagrune-i plageon elterülni és élvezni a tenger finom sós levegőjét és a nap sugarait, hogy fürdőruhában fogunk élni, hogy át fogunk hajózni egyszer-kétszer DeauviHe-ba és Havre-ba. Ah que ce sera beau ! — hisz két heti szabadságot csak egyszer ad egy évben a főnök tir még Franciaországban is ! Megérkezés... abonáljuk magunkat égy pensióban, »Le Clos Familial«, 18.75 par jour; ezért csinos szoba, háromszori étkezés, abból 5 fogásos ebéd és 5 fogásos vacsora, — természetesen a jó itteni szokások szerint kenyér jfőzelék és cidre »á la discrétion«. Ez egy jó''szokás ! Mivel .jövet héuréüfement nem történt semmi vasiiti- szerencsétlenség, megígértük magunknak, hogy visszafelé is reggel • fogunk indulni. Ma délelőtt váratlanul megérkeztek a nyíregyházi cserkészek. Negyvenegy kocsiból álló „cserkészvonaton" indultak el Budapestről. — Az egyik kocsi Rákospalotánál kisiklott, de szerencsére semmi baj nem t örtént. — A cserkészverseny részletes eredménye a szerdai cserkészujságban jelenik meg. (A »Nyirvidék« tudósitójátóf.) — Délután 4 óra helyett váratlanul a délelőtti órákban érkeztek haza a nyíregyházi cserkészcsapatok és vidám énekszóval vonultak végig a Széchenyi-uton, mindegyik csapat a saját szállására, ahol előbb elrendezték a podgyászaikat, azután szer teszéledt ki-ki a saját családjához, ahol bizonyára nagy meglepetést okozott a váratlan hazajövetel. A nyíregyházi cserkészek tegnap délután 5 órakor öt vasúti kocsiban helyezkedtek el azon a 41 kocsiból álló «cserkészvonaton», amelyét a Máv. igazgatósága bocsátott az ab földi cserkészcsapatok rendelkezésére. A cserkészvonatot Rákospalotánál egy kis baleset érte, amenynyiben egyik kocsija eddig ismeretlen okból kisiklott, de ismét visszaugrott magától a helyéreEnnek dacára a rákospalotai állomásfőnök óvatosságból kicseréltette a kocsi, amely müvelet egy órai késedelmet okozott. A fiuk a legjobb egészségben érkeztek haza, a táborozás alatt sem voltak betegek, néhány kisebb gyöngéikedéstül eltekintve, amely rendszerint gyomorrontásból származott. A cserkészverseny eredményét még hivatalosan nem hirdették ki, hanem az a szerdai cserkészujságban fog megjelenni. A nyíregyháziakat és szabolcsiakat érdeklő vonatkozásokat természetesen közölni fogjuk. Ezzel véget ért a nagytáborozás, itthon vannak derék cserkér szeink, a titkon aggódó gondos« szülők nagy örömére. Itt jegyezzük meg még azt, hogy a cser kész vo-* nat akadálytalan és gyors hazaér-* kezeséért Gopcsa Qergefy Mávvonalfőnöknek külön köszönet jár. Mennyi egymillió papírkorona vásárló ereje? Julius hónap minden hetében több pénzre volt szükség, hogy a fixkeresetü alkalmazottak és munkások háztartásainak szükségletei kielégítést nyerjenek és amint Gál Benőnek erre vonatkozó adatai mutatják, az élelmiszereknél julius első hetében 1.1 százalék, második hetében 0.4 és a harmadik hetében 1.1 százalékos áremelkedés mutatkozott, végeredményben a juliusvégi adatokkal szemben az élelmiszereknél 2.73 százaléknyi árdrágulás mutatkozott. Amig junius végén a család . összszükség(Ietének megszerzéséhez elegendő volt 784.677 korona (62.77 pengő), addig juliusban 791-103 koronára (63.29 nengő) volt szükség és ezzel a juliusi árdrágulás 0.81 százalékot tett ki. Egyedül a ruházkodásnál mutatkozott ebben a hónapban 1.21 százalékos olcsóbbodás, de a mai viszonyok mellett a ruházkodás fel újítására senkisem gondol, mert a kereset az élelmiszerek megszerzésére sem elegendő. Gál adatai szerint ebben az esztendőben már mutatkozott 2.3 százalékos olcsóbbodás is. Ez a szám azonban julius végéig 1.5 százalékra csökkent, mig a háboruelőtti árak julius végéig a 18.535.6-szeresére emelkedik. Ez adatok szerint 1 millió papírkorona békebeli belső vásárlóértéke julius 24-én 53-94 békekorona, a junius végi 54.39 koronával szemben. Az első nyári sóstói hangverseny vasárnap lesz a Tisztviselő Dalkör népünnepélyén. Lampionos felvonulás és szerenád a tavon. — A csónak és kerékpárversenyre julius 31-ig kell benevezni. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 5. Magánszám. Humoreszk ? 6. Lányi: A mi nótánk. Előadja a Tisztviselő Dalkör. A népünnepélyen csónak és kerekpárverseny is lesz, amelyre a nevezési dij személyenkint 10 ezer korona. Nevezések Heringh Dezső dalkör/' tagnál (a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetében, Bessenyei-tér 7.) legkésőbb julius hó 31-ig eszközlendők. A népünnepélyről legközelebb részletesen írunk. ' , j (A »Nyirvidék« tudósitójátóí.) — Vasárnap ismét népünnepély lesz a Sóstón ,amelyet ezúttal a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör rendez zászló alapja javára, a Sóstó egész területén. Ennek a népünnepélynek különösen az lesz a vonzóereje,_ hogy programmján az első' nyári sóstói hangverseny szerepel, amelynek műsora a következő : 1. Monológ. Irta Wafter Géza dr. 2. Abt : Szerenád. Előadja a Tisztviselő Dalkör. 3. Kuplék. Előadja X. 4. Ady-Jandl: Májusi zápor.