Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-27 / 167. szám

wS^ fli^fc —arrfB iHri HfTt JmKHlDEK 2 1926. julius 22. A földmiveiési beruházás. Végrehajtásról 'esz szó ebben a cikkben, még pedig nem adóvégrehajtásról, hanem egy örvendetes, nagy jelentőségű programm végrehajtásáról, mefy a földmivelésügyi tárca részéről fog megtörténni, hogy Magyarország mezőgazdaságát uj lendületre serkentse. Negyvenkét és fél millió aranykorona az az összeg ,amelyet a multheti minisztertanács megállapított azoknak a hatalmas feladatoknak megoldására, amelyek az általános gazdasági helyzet feljavítása során földmivelésügyi kormányunkra hárulnak. Most Mayer János földmivelésügyi miniszter megállapította azt a sorrendet ,amely szerint az egyesi konkrét célok számára igénybe vett beruházási hitelt felhasználtatni kívánja. A sorrendiség voltakép a pénzügyminiszter számára fontos, a pénz fokozatos folyósítása miatt. Főbb vonalakban nyilatkozol Mayer miniszter a programm végrehajtásáról és ebből örömmel vesz szük tudtul, hogy legelőbb az ármentesitésre utal ki tízmillió aranykoronát, mert az áradások és esőzesek következtében felfakadt talajvizek termőterületeket tettek müvelhetetlenné s ezeknek visszaadása a közgazdaságnak mindennél életbevágóbb már csak az ország társadalmának éfelmezése szempontjából is. Másodhelyen a mezőgazdasági szakoktatás, a tangazdaságok felszerelése az, mely a beruházási programmban erre a célra kontemplált összeghez jut. Harmadik helyen a háromezer falusi kislakás építése nyer befejezést, azonkívül olyan mezőgazdasági építtetők is nagyszámmal vannak, akik megfelelő árukölcsönt kapnak építési anyag beszerzésére. A falusi kisIakásépitő szövetkezet a legegészségesebb, legolcsóbb és legalkalmasabb építési anyaggal olaja meg a maga feladatát és pzért a téglagyárosok elégedetlenségének nincs meg a maga jogossága, hiszen ennek a rendkívüli horderejű szociális törekvésnek a célszerűségét kell szem előtt tartania, njelléktekin tetet azonban nem áldozhat egyetlen érdekeltség javára sem. Negyvenkét és félmillió aranykorona hatalmas összeg. Nem annyi ugyan, ami képes volna egy agrár állam egész gazdasági programmját oly mértékű eredményekkei megtermékenyíteni, mintha valóban a földmiveiési tárca egész igénye kielégítést nyerhetne. Ám a szűk államháztartási keretek, egész gazdasági életrendünk ös^ebbszorulása, valamint szegényes kis országunk teherviseléséből folyó akadályok mind közre hatnak abban, hogy a koncepció számot vessen a jelen állapot lehetőségeivel. Nagyobbal nem akarhatunk, mint amilyenre telik. De ebben van földmiveiési kormányunk érdeme, hogy az adott helyzetben legtöbbet produkál a tárca rendelkezésére álló tételekből, ugy hogy valóban erőteljes fejlődésre és lendületre alapos reményűnk van. Most már nem messzi tervezgetésekbe bocsájfkozunk, hanem a végrehajtásnál tartunk s ez a tény bizonysága annak, hogy mindent a maga idejében megoldva lépésre fel tudjuk építeni történelmi hazánk veszteségeivel" beállott visszaesésből a jobb és szebb jövő szolid építményét, beleépítve e műbe gazdasági kulturánk és társadalmi problémáink legközelebbi feladatait. A földmiveiési miniszter cselekvő ereje és programmjának végrehajtásában mutatkozó lelkes sietsége elismerést vált ki a szakkörök és az országos közvélemény, minden rétegéből, amefy megelégedéssel látja őt a konkrét megold dások terén sikerrel működni. Nem kertvárossal, hanem bérpalotákkal kell megoldani a tisztviselők lakáskérdését. A kertváros létesítése még nagyobbá tenné Nyíregyháza amúgy ís terjengős területét és a közterhek súlyos nagyobbodását eredményezné. — Vízvezeték, kövezet, közvilágítás, csatornázás a kertvárosban 4—5 embernek ugyanannyiba kerül, mint a bérpalotában lakó 150 embernek. (A «Nyirvidek» tudósítójától.) Megírtuk már több izben, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a nyíregyházi házhelyet igénylő tisztviselőknek a régi vásárteret ítélte oda olyan feltétellel, hogy a házhely tényleg csak azoknak utalandó ki, atík építési készségük anyagi előfeltételeit hitelt érdemlő módon igazolni tudják. Ez a föltétel úgyszólván illuzóríussá tette a tisztviselőknek a megítélt házhelyhez való hozzájutását. A «Kansz« igyekezett a tisztviselőknek külföldi kölcsöní szerezni, ez azonban a mai viszonyok között £sak látszólag olyan egyszerű, mert ezidőszerint bármennyit is hallunk különböző külföldi «tőkecsoportok» fantasztikus ajánlatairól effektív folyósítás még sehol sem történt. Addig tehát, amig a külföld nem segíti meg a magyar tisztviselőket, szó sem lehet az oly égető lakáskérdés megoldásáról. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban munkatársunk illetékes helyen érdeklődött a szőnyegen forgó tisztviselő kertváros létesítésének ügye iránt s a következő felvilágosítást nyerte: Véleményem szerint a tisztviselők lakáskérdésének égető problémáját nem kertváros létesítésével, hanem bérpaloták építésével kell megoldani. Nyíregyházának amugv is terjengős kiterjedését egy kertváros létesítése annyira kibővíiené, hogy problematikussá tenné az ut- * cák köztisztasági karbantartását. Olyan nagy területet ilyen kisszámú lakosság teherviselő képessége nem bír el. Képzeljük csak el, micsoda horribilis és az érdekeltek lélekszámához viszonyítva milyen aránytalanul nagy összegbe kerülne egy ilyen kiterjedt kertváros utcáinak a kikövezése, csatornázása, vízvezetéke és közvilágítási berendezése. Legalább 50 méteres frontot kellene mindezekből építeni egy 4—5 tagu család részére, holot

f egy bérpalota _ sem emésztene fel ennyit, amelyikben 150 ember lakik. Nyilvánvaló, hogy 15

0 ember könnyebben elviselhetné ezekkel az utcai terhekkel járó közterheket, mint ggy kisebb tisztviselő család. — A kertváros tehát luxus, amelynek közterheit^ igazságtalanság volna áthárítani a város amúgy ís túlterhelt .adófizető polgárságára. I ; A tisztviselők lakásának kérdését tehát nem kertváros létesítésével, hanem szövetkezeti alapon épített hatalmas, modern palotákkal kell megoldani, melyeknek egyes lakrészei külön-külön vannak tu'.aidoji" jogilag bekebelezve az egyes lakrészt jegyzők nevére- Ez a megoldás olcsó és praktikus. A palotákat a város belső részeld eoithetnék, tehát a közlekedés kérdése is meg lenne oldva. A hivatalba járó tisztviselőnek, az iskolába járó gyermeknek s a piacra járó háziasszonynak, meg háztartási alkalmazottnak nem kellene kilométereket gyalogolni naponta, hogy célját elérhesse. A közbiztonsági okok is emellett szólnak. Nem kell okvetlenül minden tisztviselőnek sertést hizlalni ,meg baromfit tenyészteni. Hagyják meg ezt a hivatásos termelőknek. De ha egyesek mégse tágítanának a kertváros gondolatától, ezek számára is könnyen össze lehet egyeztetni a kellemeset a hasznossal. Ma már építenek 1—2 emeletes villákat .amelyekben 8—12 egymástól teljesen elkülönített Cakás van, kü'lön verandával, kül-n kerttel, udvarral. Építsenek ezek részére ilyen villákat. , y Meg vagyunk róla győződve, hogy sokan lesznek -olyanok, akik a yáros belsejébe kívánkoznak, egymodern, szép, kényelmes palotába, s lesznek sokan olyanok, akik a közös villa megoldás alapján a kertváros mellett törnek lándzsátA városnak mindakét tervmegoldást istápolnia teli, mert mindkettő elejét venné a túlságos terjeszkedésnek 9 egyúttal modern, világvárosi szint ís kölcsönözne Nyíregyházának. Bizonyára a tisztviselők között ís sokan lesznek, akik helyeslik az itt felvetett megoldási módokat, ame lyek még mindig többet érnek, mint egy földszinti, esztétikátlan, ósdi házakból álló, rendetlen «kertváros.» Pogány Lajos fővárosi festőművész, aki a hercegprímás portréját is megfestette, Nyíregyházára jött. Meg akarja örökíteni a város legszebb részleteit. A „Korona" szállóban lakik és arcképfestésre elfogad megrendeléseket. •mMfflSHaftó/t'Síysss A Linetzky Bernát ma estére hindetett hangversenye — közbejött betegsége miatt — elmarad! Akiknek a jegyük meg van váltva, annak az árát — a jegy ellenében — Jakobovits Fannyka dohánytőzsdéjében visszakapják. festőművészet körébe vágElmondottamunkatársunknak Pogány Lajos, hogy idejövetelekor annyira megkapta a város néhány gyönyörű részlete, hogy szeretné azokat vásznán megörökiteni, még pedig hatalmas formátumbanMutatott néhány nagyszerűen sikerült portrét báró Kürthy volt közélelmezési miniszterről, Bihar® Nándorról, a Nyíregyházán jól ismert színművészről, saját magáról, amely valósággal a megszólalásig hasonlít. Egyébként Csernoch János hercegprímás arcképét is ő festette meg s ezzel a portréval nyerte el a Nemzeti Szalon aranyérmét. A művész a «Korona»-sZálló 5számú szobájában lakik, s elfogad arcképfestésre megrendeléseket. A A portrékat a nehéz gazdasági helyzetre yaló tekintettel igen előnyös árban készíti el a mester, aki különben arról is_ híres, hogy hihetetlenül rövid idő alatt, müv;észi tökéletességű munkát végez s' így a megrendelőt a meglehetősen unalmas és fárasztó «ülés»-től is megk'méli. Magától értetődik, hogy elhalt egyénekről fénykép után is fest élethű portrét, bármilyen nagyságban. Nemcsak olajfestésü arcképre fogad el megrendelést, hanem' akvarellre, pasztellre, szén és ceruzarajzra, ami természetesen jóval olcsóbb az olajnál. Aiánljuk Pogány Lajos művészt a közönség' figyelmébe, mert ojyan alkalom kínálkozik arra, hogy aránvlag kis anyagi áldozat árán valaki művészileg megörökíthesse magát, vagy családjának valamelyik tagját, amilyen alkalom az életben kevés aáódik . (*) Irodai kisasszonyt jó bizonyítvánnyal és egy ügyes, intelligens, jómodoru kiszolgáló kisasszonyt keresek. Cim az Ujságt ^tban. 6x «iNyiiv»uck» luuusnojaioi./ Pogány Lajos fővárosi festőművész, akinek neve már negyedszázad óta jól ismert a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatairól, néhány heti tartózkodásra Nyíregyházára érkezett. A «Korona» szállóban lakik, ahol munkatársunk felkereste az illusztris művészt, aki egyébként a Nemzeti .Szalon egyik tárlatán aranyéremmel lett kitűntetve s beszélgetést folytatott vele nyíregyházi terveiről. Pogány Lajos a regi magyar festőmüvészgárda jeles tagja, Székely Bertalan és Lotz Károly mesterek tanítványa, aki ezenkívül a külföldi metropolisokat is megjárta s különösen sokat tartózkodott Párisban. Leginkább portféfestő, mint általában a piktorok, de mesteri ecsetje épen olyanl művészi tökéletességgel alkotja meg a tájképeket és mindent, ami a