Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-23 / 164. szám

jnfyíryioék 1926. julius 23. Építkezés tufatéglával. A falusi kisiakásépitési akció nem igényel külön érvelést az ügy rend­kívüli fontosságának bizonyítására. Ezrek otthona, az ország szociális fejlődése függ szorosan össze azzal, hogy a kisiakásépitési szövetkezet, amelynek gróf Hadik János az el­nöke, keresztül vigye nagyvonalú programmját. A vidéki építőipar és az anyagkereskedelem megfelelő foglalkoztatáshoz jut, ami magában véve óriási arányú munkaalkalmat teremt s a munkástársadalom hu­zamosabb foglalkoztatását eredmé­nyezi. Érthetetlen, hogy mégis megismétlődve támadjak a kis­iakásépitési akciót, annak vezetőit, a szövetkezeti eszmét, a földmive­lésügyi minisztériumot, sőt mitöbb, azokat a vállalatokat is, amelyekkei tárgyalások folynak már a szerző­déstervezet stádiumában, ahelyett, hogy a bírálatra rögtőn kész érde­keltségek teljes erővel állítanák az ügy szolgálatába a maguk tudását és készségét. Ilyen kisérő jelensé­gek mellett a legszebb törekvés, a legalaposabb terv is megbénul, mert lendületet ennek s az ehhez hasonló akcióknak kizárólag a tár­sadalom és közgazdaság tárgyila­gosságra törekvése és odaadó köz­reműködése adhat. A vidéki építő­ipar köréből hangoztatott pana­szokra, amelyek kifogásolták, hogy a vállalkozás tufatéglával épitessen, most érdekes szakszerű nyilatkozat felef. A Magyar Tufamüvekkel a kislakásépitő akció valóban érdem­leges tárgyalásokat vett fel, mivel ez az épitkezési anyag jelentéke­nyen olcsóbb az égetett téglánál, szilárdság és higienitás szempont­jából kifogástalan, nem is említve hogy világszerte elsőrangúan be­vált. Merő rosszakarat, hogy mo­nopoliumot emlegetnek a Tufa­részvénytársaság részére, hogy az ilyen könnyelmű vádakkal diszkre­ditálják annak a 3000 ház felépíté­sének megvalósítását, amely a va­gyontalanok kategóriájába eső leg­érdemesebbek részére otthont akar teremteni abból a 18 millió arany­koronából, amefy rendelkezésre áll­Az akció céljaira a fofyó évi költ­ségvetés 13 millió, a mult esztendei 5 millió aranykoronát ir elő, tehát meddő és romboló célzatú afelett vitatkozni, hogy miért nincs több pénz, hanem jelenleg egyedüli feladat, hogy a rendelkezésre álló beruházási összegből annyi való­suljon meg, amennyi csak Tehetsé­ges. Máshol van azonban a hiba. A 3000 házra nézve meg kell álla­pítani, hogy a költségelőirányzat szerint a házaknak csak egy része épülhet téglából, mert azokon a vi­dékeken, ahol a kő mint épitési anyag olcsóbb, a téglát ki kellett kapcsolni a kombinációbóf. Ott pe­dig, ahol kő nincs, a tufatégía al­kalmazása fogja jelentékenyen ol­csóbbá tenni az építkezést, minek folytán az állítólag 354 tégfagyár mely a tégfakvantum kisiakásépi­tési célokra való szállítására speku­lált, nem fogja tudni azt á prö­dukciómennyiséget az akció terhé­re kihelyezni, ahogy azt elképzelte. És most ezek a gyárak üzleti szem­pontjaikból magának a lakásépí­tő akciónak támadnak neki, hasznu­kat látván kockáztatva azáltal, hogy a kisiakásépitési szövetkezet a falu népének modern épitkezési anyag­gal felépített házaiból végkép ki akarja küszöbölni a sártégíát és vertfalat. Elvégre is az állam és társadalom szempontjából a fon­tosabb és mérlegefendőbb a va­gyontalanok számára építendő fa­lusi kislakások kérdésénél az of­csóbb, jobb és -egészségesebb épít­kezés, mint a téglakarteíl üzleti programmja, mely 250 ezer házat kalkulált, holott 18 millióból egyelőre 3000-néf többet felépíteni nem lehet. 3000 nyíregyházi levente üdvözlete a cserkészeknek. A nyíregyházi cserkészek tábori élete. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Csonkamagyarországnak ma leg­áldottabb földje a budapest-me­gyeri dombok, melynek kopár völ­gyeiben nem nyílnak ugyan virá­gok, de a nemzet virágai a cserkész fiaink színessé, élénkké és remé­nyeinkben boldoggá teszik azt. F- hó 15-én a nagytábor meg­nyitásának örömünnepére sok nem­zet elküldte fiait, hogy lássák fo­gékony lelkükkel e nemzet tini aka­rásának, vágyainak és nagy nem­zeti megújhodásának reményt adó hajnalát. A megyeri kopár dombokon még fü sem terem, de a szorgos cserkészi munka napok alatt egy színes sátorvárossá varázsolja azt. Vándor állj meg e sátorváros előtt é;s köszöntsd a jövendő uj nagy Magyarországot! Szabolcs vezér szellemétől meg­ihletett fiaink is ott táboroznak, kiknek cserkészmunkája minden idegen előtt bámulatos és figyelmet keltől Repülni szeretnénk, ^hogy mi­előbb megláthassuk fiainkat s mi­dőn a főváros előzékenysége foly­tán az újpesti végállomástól om­nibuszon tesszük meg a 3—4 km-es utat, a kalauzoló rendőri szolgá­latot teljesitő cserkészfiuk előbb a centrumba vezetnek bennünket az úgynevezett legfőbb cserkészpa­rancsnoksághoz, ahol megjelölték számunkra azt az utat, melyen ha­ladva leghamarabb ráakadhattunk nyireegyházi cserkészeinkre. — Csak fessenek menni egye­nest, aztán kissé balra kanyarodva könnyen" rátetszenek akadni a IX­cserkészkerületre — mondja az egyik ügyes cserkészrendőr, mert az a kerület elismerten eddig a legszebb munkát végezte. És csakugyan már messziről látszik minden egyes táborhely; a magas póznákra tűzött nemzeti trikolór mellett városunk színeivel !és a «Turul» cserkész csapat diszes kapujának tetejében városunk ékes címerével együtt. Megihletődött lélekkel állunk meg a pillanatok alatt összerótt rá­csoskapu előtt és a magaslatról bof dogan szemléljük azt a kis város­részt amelyet nagy ügyességgel és leleményességgel építettek nyír­egyházi cserkészeink. Cserkészeink közül elsőnek az örökké ifjú Buttler Sándor báró elnök üdvözli a honi vendégeket, kiknek nevében Murányi L. Nán­dor városi testnevelési előadó mond meleg köszönetet és tolmá­csolja az itthon maradt 3000 le­vente-ifju testvéri- üdvözletét és szeretetét azon hő óhajtással, hogy a közös szent cél elérésében mi előbb egy táborban lehessenek. A meleg kézszorítás, a szemek villanása és a szivek összedobba­ínása a vágyak együtt akarását biz­tosítják . Üdvözlésre sietnek sorra a nyíregyházi cserkészparancsnokok, kik a forró nap heve által lesül­ve szíves vendégszeretettel kérde­zősködnek az itthon hagyott ked­veseikről. Őraütéseket hallunk s aztájn a tá­bor legmagasabb pontján megszó­lal a déli harangszó, két harang van felállítva egymás mellett, mint­ha csak Gábor Áron harangjait lát­nám magam előtt. Cserkész pontossággal megy minden. Egyszerre öt táborhelyre is vendégül hivnak bennünket, "de már csak azon a táborhelyen kel­lett maradnunk, ahol a harangszó talált — kivéve egy fiatal barátun­no — i ' >—/sjgy mi a 189 sz. «Bethlen Gá­bor» és a 595 sz. «Nyirség» öreg cserkészcsapatok vendégei lettünk. Pompás menü, jó, ízletes étkek ke­rültek a földből készült asztalra. Általában az élelmezés kitűnő; mindennap friss kenyér és olyan nagyok az ádagok, hogy nem bír­ják elfogyasztani. Sohse félnek a vendégektől. Ebéd után sorra néztük cserké­szeink táborhelyeit. A 88-as «Szabolcs» cserkészcsa­pat berendezése, nagyszerű mun­kája és fegyelme a mindig gondos és elővigyázatos Kozák István pa­rancsnokkal, méltó régi nagy hí­réhez. Évtizedes testnevelési mun­kásságáért csak nem rég kapott miniszteri kitüntetést, Kozák pa­rancsnok, most is olyan fiai közt, mint az apa féltett családjában: szigorú, de jósággal teli. A «TuruI» csapat Kollonay Zol­tánnal együtt figyelmet keltő- — A fenyőágakkal díszített kapubejárat fölött Nyíregyháza város címere, az udvaron turul-labdajáték, kug" lizás. A kerítésen függő virágcse­repek. A nyíregyházi cserkészeket versenyekre viszi, harsány parancs­noki hangja megbecsülhetetlen. A 285- sz. «Szent Lász!ó» csapat Szathmáry László és Magyar László parancsnoksága alatt gondos szép munkájával biztos kézzel aratja az idegen birálók babérjait. Tovább menve ott találjuk a «Baross Gábor» cserkészcsapatot 1, melynek kitűnő parancsnoka Gábry Bertalan; a csapat minden szép tulajdonsága mellett főképen fúvós zenekarával tűnik ki és ki­váló müködésijkkef nem győzik az elismeréseket elraktározni. A nyírbátori cserkészcsapat ki­tűnő kvalitás, táborhelyük első­rendű, felépítésük ízléses meste­rekre vall. Lelkes parancsnok.uk Papp Gedeon. A közelben látjuk Kisvárda 287­«Rétisas» csapatját kitűnő elhelye­zésben és boldog örvendezésben (éppen akkor osztották ki köztük a hazulról jött leveleket.) t A debreceniek tábora gyönyörű­Visszatérve vendéglátó gaz­dánkhoz Tamáska Endre parancs­nokhoz, kinek cserkészfiai olyan iól élnek, hogy a nadrágszijjak kénytelenek mindennap egy-egy lyukkal többet és többet engedni f eredeti állásukból. Közelről szem- * lélve a tábort, gyönyörű képet nyújt a kis- és öreg cserkészek együttes családi élete, melynek gondos papája: Tamáska Endre pa rancsnok. A táborhely kedves, jó benyomást tesz a szemlélőre, szor­gos cserkészkezek munkája. Általában nagyszerű munkát vé­geztek nyíregyházi cserkészeink (azóta már a napilapok is megdi­csérték), büszkék lehetünk fiaink­ra. Olyan gondos, előrelátással csi­náltak mindent, hogy még. külön temetőgödröt (pipatóriumot) is ren deztek be a dohányosok számára, hogy a bodor füstkarikák szemlé­lése mellett boldog emlékezéssel gondoljanak az áldott Nyírség ró­náira. Délután 4 órakor külön hajón iöttek az idegen nemzetek cserké­szei, kiket derék magyar cserké­szeink kitörő örömmel fogadtak a hajóállomáson. Mi a tábor egyik magaslatáról szemléltük a magasz­tos összemélegedést. Végül búcsúszóra a vendégköny­vek kerültek elő, ahová beírtuk ne­vünket. Sok-sok üdvözletet hozva cserkészeink hozzátartozóinak és egy kedves felejthetetlen nap em­lékével, valamint édes hazánk di­cső feltámadásába vetett élőhittel tértünk vissza otthonunkba. V Mr­j jyrr, niin—Lf r i • K M Városi Mozgó Julius hó 24-án, 24-én és 25-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Conrad Veidt I és Elisabeth Bergner főszereplésével A florenci hegedűs dráma 7 felvonásban. Kisérő műsor: Nádvilág Afrikában expedíciós filmcsoda. Tinta Matyi és a gitt Kedvező i ló esetén a 9 órai előadás I a Kert Mozgoban lesz megtartva. A 9 órai előadásokat julius 23 tói, péntektől kezdve minden nap katonazene kiséri. Milyen lesz a munkanélküli segély ? Tájékoztató a készülő törvényjavaslatból. bájukon kivül maradtak Vass József népjóléti miniszter, amint ismeretes, hónapokon ke­resztül tárgyalásokat folytatott a munkaadó- és munkásérdekeltségek (Kel, a munkanélküliség esetére szóló munkásbiztositásról. A készülő törvénytervezet, mint értesülünk, az úgynevezett beszá­mítható javadalmazás négy száza­lékában állapítja meg a biztosítás költségeit, amelyeknek felét a munkaadó, felét a munkás viselné. A munkaadó-érdekeltségeknek az a kívánságuk, hogy a törvényjavaslat készítői hozzávetőlegesen állapít­sák meg, vájjon ez a 4 százalék ele gendő lesz-e a munkahiány eseté­re szóló biztosítás költségeire és pedig nemcsak magára a járadékra hanem az adminisztrációra is. Ehez a törvényjavaslathoz kap­csolódik majd a kötelező ingyenes munkaközvetítés ügye ís, olyképen hogy a törvénytervezet csak a ha­tósági munkaközvetítőnek ad majd jogot a jövőben arra, hogy kat, ki mint volt 88-as cserkész [j munkásokat igazolvánríyaÍ"fássaeÍ, régi testvéreihez ment vendégségre g annak bizonyításául, hogy önhi­munka­nélküli Ez a hatósági munkaközve­títő által természetesen csak akkor lesz igazolható, ha egyrészt min­den nagyobb városban, ahol _a betegsegélyző pénztárnak fiókja van, munkaközvetítőt áliit fel, más­részt ha a budapesti állami -mun­kaközvetítő hivatal központját meg­felelő személyzettel és eszközökkel látják el. A törvénytervezet, amely 35 vi­déki városnak szánt hatósági mun­kaközvetítő hivatalt, a munkanélkü­liség esetére szóló biztosítás címén a munkások legutolsó fizetésének 40 százalékát állapi'ja jneg a mun­kanélküliség egész ideje alatt. A tervezetek ősszel ujabb ankét elé kerülnek és készítőik remélik, hogy azokat a nemzetgyűlés őszi ülésszzakának elején már le is tár­gyalják. (*) Pengő átszámítási táblázat a legpraktikusabb, kapható az Uj­ságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents