Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-20 / 161. szám

T -^f^^^tSmSSttWk^ ^^OTV áhfii'afBvgfr jnsnnDEK 1926. julius 20. Polgári egység. Országos rokonszenvvel találko­zott a polgári egység kiszélesítésé­nek törekvése, melynek jegyében a főváros szélsőségmentes politikai, elemei, minden társadalmi réteget hazafias munkára összefogó vezetői megindították egy polgári közép­párt szervezését, egyelőre egy pol­gári klub megalakításával. Min­denki érzi a rendkívüli horderején annak, hogy osztály és felekezeti különbség nélkül tömö'rittessék a középtársadalom, melynek világné­zete es hazafias intenciói a túlzások ineredek kapaszkodói és lejtői kö­zött a középutat jelzi, az izgalmak és oktalan indulatok hangulatkelté­sei helyett az alkotó munkát vá­lasztják a közös cél, az ország újjáépítése érdekeinek szolgálatában összhang teremtését tűzi ki az első szervezkedés a főváros és a vidék társadalma között és fegelsősorban Azokat a higgadt gondolkodású fér­fiakat vonja magához, akik mindig a realitásokat és a békés fejfődés előfeltételeit tartják sziem előtt. En­hek a politikai és társadalmi irány­nak nemcsak hivatalos, de hivatott vezére Bethlen István gróf, akinek programmja az országos politiká­ban és a nemzetépitésben époly cselekvésekkel és eredményekkel ha­lad a maga utján, amilyenekkel egyedül ismerhetünk rá a régi tör­ténelmi Magyarország törekvéseit jellemző feladatokra s amilyenek mellett egyedül tudjuk a háború és forradalmak által elpusztított nemzeti vagyonálíagot eleterővel visszaszerezni, a megbolygatott s egyensúlyba még mindig nem ke­rült társadalmi lelket tettre fris­síteni. Kál£ay Tibor volt miniszter nevét látjuk a pofgári szervezkedés élén és mellette találjuk mindazo­lsat, akik a főváros életében az el­múlt idők folyamán is mindig az £lá a zászló alá sorakoztak, melyen a szellemi és politikai összhang cél­kitűzése volt felírva. Döntő hata­lomnak. akarja az uj szervezkedés összefonni a frakciókra bontott pol­gárságot, amelynek felfogása és gondolkodása voltakép megegyezik a nemzeti intézményekhez való ra­gaszkodásban és abban a köteles­ségfelismerésben, hogy a felforga­tás veszélyétől kell okos, preventivi védekezéssel megmenteni a polgári társadalmat. A polgárság fennma­radásának alapvető erényét, a taka­rékosságot, a becsületes munkát, az adótisztességet, tradiciózus gon­dolkodással olyannyira egy demok­ratikus polgári haladást, mely ki­zár mindennemű kozmopolita radi­kalizmust és nem a merev ellenzéki ség álláspontjáról követelőzik a kormányzattal szemben, hanem elő­segíti érvényesülésében az alkot­mányos közhatalmat és munkája közreműködésével a korszerű re­formok és gazdasági termelési be­rendezkedés előmozdítását. A Pol­gári Egység Klubja hézagpótló ala­kulat lesz. A szocializmussal be­szervezett és tévutakra vitt nem­zetközi irányelvek járszafagján rán­gatott szakszervezeti munkásság tö'­megbefolyásával szemben biztosíta­ni akarja és fogja a független sza­badelvű polgári társadalmat, melyet a szellemi és fizikai munkásoknak az az óriási többsége alkot, ami alapja és védőbástyája a pofgáro­sult modern államnak, a nemzetek közösségében élő kulturországnak. Egységes polgári társadalom nélkül félrebillen a mérleg. A komoly munkára vágyó magyar társadalom egysége nélkül lenuzza a serpe­nyőt a szélsőségek érvényesülése, melyet demagógia szít és forradal­mi rombolásra. gyújt. A polgári egy ség zászlaja alá be kell állania ka­tonának mindenkinek, aki békét és fejlődést akar s az áldatlan osz­tályharc helyébe eszményül az al­kotó magyar munkát emeli. Diadal és Kert Mozgók I eayfiittes műsora, Julius 19-én és 20-án, hétfőn és kedden a Diadalban 5 és 7 órakor, a Kert Mozgóban 9 órakor Kétszívű ember társadalmi dráma 6 felvonásban. Főszereplők: Marié Prevost és Monté Blue. Amit minden asszoni) tud dráma 7 felvonásban. Kedvezőtlen idő esetén a 9 órai előadás a Diadalban lesz megtartva. JÖN: Örök tűz, örök harc! ALICE TERRY-vel. Egy nyíregyházi ékszerész egy férfiaranyórát adott el egy év alatt. Az arany értéke ma ugyanannyi, mint a régi béke években volt. — Utazás az ékszer körül. — Összetört aranyórák. Leginkább jegygyűrűt és olcsóbb ezüstékszert vásárolnak. A régi években az emberek tiz százalékának volt arany­órája. — Divatból kiment ékszerek. — Az aranyóra. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Az arany, a csillogó drágakő fantomja, lidércfénye, örök kisértő ördöge az emberiségnek. Mennyi vér, könny, szenvedés tapadt hoz­zájuk évszázadok során. Eldobva va mindent, ami jó, szép és nemes loholtak sokszor utána az emberek. Az arany és a drágakő kápráza­tos fénye világit sejtelmesen, csa­logatón az emberiség történetében. fA kapzsiság, a nagy élnivágyás vad iramában mohón törtettek utána az emberek. Amerika aranymezői évszázado­kon át a tengerentúlra csábították az embereket. Az arany nagy mág­nes volt minden korokban. — Ra­gyogást, fényt, jólétet jelentett, — mindent, ami az Élet javát teszi. Ady mondja örökszépségü ver­sében : i>Én állom, vallom, hogy ez minden S minden egyéb hasztalan Vér és arany, vér és aranya. Az arany változatos pályát fu­tott meg az utóbbi néhány év alatt Igazi tündöklése és karrierjé­nek fölfelé ívelése a háború alatt kezdödötU még mikor az aranypénzek eltűn­tek a forgalomból s helyükre a papirbankók kerültek, Voltak, akik aranyékszerek vásárlása utján igyekeztek pénzüket konzerválni­Amikor pedig bőven folydogált a £énz, a hausse, a konjunktura nap­jaiban, megkezdődött a spekulá­ció az arannyal, az ékszerekkel. — Voltak, akik azért vettek, hogy né­hány hónap multán drágábban túl­adjanak rajta. Másrészt a szükség is arra kényszeritett számos em­bert, 'hogy túladjon féltve 'őrzött ékszerein, mert ez időben jól lehe­tet feladni. Akkoriban az ékszereket is szépen vásárolták, a hausse lo­vagjai, hogy barátnőiket feldíszít­sék vele. Mi a helyzet ma, ezt akartam megtudni, amikor meglátogattam néhány nyíregyházi ékszerboltot. — Megtudtam, hogy a nehéz gazdasági viszonyok, az ékszert az utolsók sorába sodorták azoknak a cikkéi­nek, amit vásárolni szokás. Az ékszer valóban luxuscikk lett. Az ékszerészek panasza igy köny­nyen érthető. Egyik ékszerész igy jellemezte a mai helyzetet : — Az utóbbi években számos embert kényszeritett arra a szük­ség- hogy megváljon ékszertár­gyaitól. Azelőtt sok embernek volt aranyórája, ezek nagyrészben vagy I a konjunktura idején, mikor nagy • árat lehetett kapni, vagy a szük­ség napjaiban megváltak tőle. — Ezeknek a megvásárolt régi órák­nak arany tok ját én legnagyobb részben összetörtem s mint tört aranyat adtam tovább a budapesti Scheid aranybeváltó cégnek,^ aho» feldofgozzák ékszerkészités céljára. Minden órásnát van egy sereg ilyen tok ját óC megfosztott arany óraszerkezet, amelynek alkatrészéit, ha lehet felhasz­nálják. A régi békében minden polgár ál­ma az araanyóra és lánc volt, mely ott csillogott sok ember mellényén. Elég olcsón lehetett hozzá jutni­40—50 pengőért már vehetett min­denki egy aranyórát. Ma 2—3 mil­lió az ára. L — Vásárolnak ma aranyórát az emberek ? — Nagyon ritkán, jóformán sem­mit sem vesznek, csak jegygyűrűket és olcsó ezüst ékszerebet. — Milyen az órák ára ? — A drágább munkákat : Schaf­hausen, Omega, Doxa stb. nem igen veszik. Egy ezüst óra ára 250 ezer korona, nikkel órát 80— 100 ezer koronáig lehet kapni. Ti­zennégy karátos jegygyűrűt már 150 ezer koronáért is lehet vásá­rolni. — Mi van a brilliáns-kolliéval ? Az ékszerész mosolyog. '— Ki vásárol má ilyesmit? — Raktáron nem i$ igen tártunk, leg­feljebb rendelésre hozatjuk. Elmondja még az ékszerész, hogy dísztárgyaknak sem igen van keletjük. Sőt,-mig más szakmában legalább részletre vesznek, ékszer még rész&tre sem fogy. Pedfg.az emberek kifogytak az ékszerekből, mert a konjunktura idején eladogatták. De ma másra kell a pénz. ' — Mit vesznek mégis ? Hát például Wekker-órát, de ebből is nagyon keveset. 75 ezer koronáért mar lehet kapni. — Milyen ékszerek mentek ki a divatból ? — Teljesen kimentek a divatból a hossZu nyakláncos női duplafe•­delü aranyzsebórák. Ezek helyére a karkötő óra lépett. Kiment a divatból a széles lapos jegygyűrű, melynek helyét kes­keny gyűrű foglalta el.ColIiék he­lyett inkább az igaz gyöngysor a divat, minthogy azonban ez drága, e helyett utánzatokat viselnelc a nők.~. A régi időkben a nyíregyházi ékszerészek a külfölddel is össze­köttetésben voltak, ezt ma a vám megnehezíti. Magyarországon két óragyár van, a szentgothárdi és a monori, ezek azonban csak olcsóbb dolgok előállításával foglalkoz­nak. Egyik másik ékszerésszel is be­széltünk, aki kijelentette, hogy az ékszerszakma a leggyöngébb az ösz szes szakmák között. Nyíregyházán még a konjunktura ideje alatt sem volt túlságos nagy a vételkedv, in­kább a fővárosban éreztette hatá­sát. Egyik ékszerész szerint a régi békeidőkben az emberek 50—60 százalékának volt aranyórája. - Egy másik ékszerész azonban ezt az arányszámot sokalta. Szerinte csak 10 százalék volt az aranyóratulaj­donosok száma. Ma még ennél is lényegesen kevesebb embernek van aranyórája. Egyik ékszerész kijelen­tette, hóh­egy év alatt csupán egy arany­órát adott el. Egy másik szerint öt-hat férfi aranyórát ad el egy esztendőben. A divatos aranykarkötő-órák iránt érdeklődtünk. — Női aranykarkötő-órát 360— 400 ezer koronától 4 millió koro­náig lehet kapni- Minél magasabb az ára, annál jobb a szerkezete js. Kereslet inkább az olcsóbb iránt van. Ezután az arany iránt érdeklőd­tünk. Megtudtuk, hogy a törtara­nyat ma gramonként 22—25 ezer koronáért veszik és 35 ezer koro­náért adják el. — A tízkoronás aranyért 143.000 koronát, amíg a 20 koronásért 287-000 koronát fizetnek. A legdrágább volt az arany 1923-ban, amikor .gram­jáért 36 ezer koronát fizettek. Ma az az ára az aranynak, mint a régj békevilágban volt. Ma az ékszerészek leginkább óra­javitásokkal foglalkoznak. Megjelent azadóleszál­litási rendelet. A legnagyobb adómérséklés­ben a nagyjövedelmű adózók részesültek. Budapest, julius 19. A pénzügymirtiszter végre el­szánta magát és kiadta a jövede­lemadó leszállítására vonatkozó ren deletét, amely ugy intézkedik, hogy 1926. január 1-től kezdve az egyes jövedelmi kategóriákban lényegesen csökken az adó. A leszállításra a pénzügyminiszter már 1925-ben kért felhatalmazást a népszövetségtől, de ez a felha­talmazást megtagadta. Hozzájárult azonban ahhoz, hogy 1926- január 1-ével megtörténjék az adóleszálli­tás, amire nézve a miniszternek a nemzetgyűlés az 1925- XXIII. tc. 4. szakaszában adta meg a felhatal­mazást. Ezzel a felhatalmazással élt most Bud János pénzügyminisz­ter, amikor a hivatalos lapban ki­adta rendeletét a jövedelemadó csökkentéséről. Ha a jövedelemadó ujabban álla­pított kulcsát nézzük, ef kell is­merni, hogy egyes kategóriákban határozottan könnyítést jelent a kisemberekre nézve, talán még na­gyobb könnyítéseket foglal magá­ban a nagyjövedelmű adózók ér­dekében. Az eladó régiókban, a kisebb jövedelmeknél át­lag 25—30 százalékkal csök­ken az idén a jövedelemadó* Ez a csökkenés körülbelül a 30000 aranykoronás évi jövedelemig tart, a 30-000 aranykoronás jövedelem­nél már nincs leszállítás. De a 30 ezer aranykoronán tul már ismét

Next

/
Thumbnails
Contents