Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-02 / 146. szám
1926. julius 1. 3 sen szóló beszédben Förster Tivadar szakfelügyelőt, Magyar Endre iparoktatási főigazgatót, Prékopa István az iparosság szebb iövőlének hajlanát hirdető napon Báró Buttler Sándort, a főparancsnok és parancsnok cserkészeket köszönti. Olaszy debreceni iparkamarai titkár az iparkamara üdvözletét tolmácsolja Nyíregyháza kiváló iparosságának, az iparosoktatás kőtörő munkáját végző tanítóknak, a virágzó Nyíregyháza polgármesterének, a Baross cserkészeknek. Meghatóan szép és lelkes beszédben mutatott rá az iparos ifjak ui életet hirdető uj szellem, jelentőségére Kubacska István, aki harminckét éve áll az iparostanoncoktatás szolgálatában s akinek édesatyja annak idején a céhrendszerben atyamester volt. Komoly, értékes gondolatok hangzanak fel Förster Tivadar szakfelügyelő beszédében, aki ezúttal jár először Nyíregyházán és boldog optimizmussal távozik ebből a fiatalos lendülettel fej lődő városból, a legnemesebb, legintelligensebb városok egyikéből. Látta a város vezetőségét lázas munka közben. Vasárnap is ugy dolgoztak, mint az év bármely hétköznapián. Látta a nyíregyházi iparostársadalmat, amely egy tökéletesebb nemzedéket akar felnevelni és ebben az az elve, hogy «légy külömb apádnál». Látta a lelkes tanítókat, a nemeslelkü asszonyokat, akik az iparosifjak rendezésében u ; szempontokat" követve felemelik a fiatal iparos nemzedéket, amely a múltban nem érezte a 'társadalom szeretetét. Látta, hogy az iparosifjakat az iskolák cserkészei szeretettel vették körül ,szerette volna, ha mindezt egy idegen külország embere is láthatta volna és megfigyelte volna azt, hogy itt az egyházak, a katonák, a hatóságok, iskolák, a társadalom legelőkelőbbjei összejöttek, hogy az iparos gyermekek ünnepén részt vegyenek. Nyíregyháza város asszonyait és polgárait köszönti. — Debreceni Ferenc a cserkészkerület elnöke a cserkészfiukat nevelő édesanyákról emlékezik meg, Tamáska Endre vármegyei cserkészfőparancsnok a nyíregyházi cserkészcsapatok nevében köszönti a Baross-cserkészek uj zászlóját. Pisszer János élénk visszhangot keltő beszédben azt fejtegeti, hogy Mikor nagyatyám Ugocsából hazatért, a kapuban egy öreg zsidó üdvözölte :11) — Tekintetes Ur! — mert akkor még nem volt minden tarkakutya nagyságos — szerencsémnem tartom, hogy házamnál üdvözölhetem.)) — Megbolondult!? — Nem én Tekintetes Uram, de még a Tekintetes Asszony is a jobbjk" eszét vette elő, mert tegnapelőtt nekem adta el a házat és az árát ki is fizettem. — Hát hová lett a feleségem? — Kiköltözött kislétai birtokukra— Na kocsis, ha igv van, fordulj meg és menjünk Létára. 1 2) Nagykálióból, hol 20 évig lakott, igy került Kislétára, ottani 400 holdas birtokára 1807-ben. Ezután még 30 évig viselte a vármegyei főorvosi hivatalt. 1837-ben nyugalomba vonult. Április 17-én "kelt búcsúlevélében irja: «Azon életem 10 éveit, melyeket tettes Békés vármegyében mint főorvos eltöltöttem, ide nem számítván, minekutána csupán ezen tettes nemes Szabolcs vármegyében 50 egész esztendőkig főorvosi hiva1!) Jósa András szerint dr. Bleuer Mik lós nsgykállói orvos apja. 1?) Jósa András: Barangolás Németországban. 162—'64. 1. a Baross cserkészek ünnepe első lépés kell hogy legyen az egyetértés téren, amely az iparos és nem iparos társadalom között ma talán még nincs egészen meg. Báró Buttler Sándort, mint ennek a magyar testvériességnek bátor harcosát köszönti. Báró Buttler Sándor elnök a nemzeti nagy tábor látogatására hivja fel a jelenlévők figyelmét. — Országh Gábor tanitó szellemes beszéd során Bankó András kir. tanfelügyelőt köszönti. Benkő András kir. tanfelügyelő az életből merített tapasztalataira; épiti azt a hitet, hogy a cserkész, levente, vöröskereszt mozgalom szebb jövőt készít elő. A fehér asztal meljett még sok értékes gondolat kapott szárnyra, hogy a szivek háláját és hitét tolmácsolja. Mert attól kezdve, hogy a Baross cserkészek vasárnap reggel 8 órakor meghajtották uj zászlójukat az oltár előtt és lelkükbe zárták Énekes János kanonok fenkölt szavait, mig odafenn a kóruson felhangzott legelsőizben a kis iparosfiuk zenekara, ettől kezdve a késő éjszakába nyúló társas összejövetelig minden ünnepi szó azt méltatta, hogy az iparos tanulók szeretettel való megbecsülése ui élet hajnalát jelenti. És ennek a szépséges hitnek fénye és melege a legboldogabb érzést annak az asszonynak szivében keltette, aki a cserkészek zászlójáért küzd ve, annak tervét valópa váltotta. Ez az asszony Kegly Szeréna, akit méltán ünnepelt vasárnap Nyíregyháza társadalma. A másik nagyon boldog ember a Baross cserkészek agilis parancsnoka, Gábry Bertalan tanító, akinek részére az iparoscserkészek egy iparművészeti értékű, gyönyörű csontnyelü tőrt készítettek és nyújtottak at. Raschkovich S. londoni egyetemi tanár előadást tartott Nyíregyházán az európai városok szanálásáról. Az angol mérnökök nevében szívélyesen üdvözölte a nyíregyházi mérnöki kongresszuson megjelent magyar mérnöki kart. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Rashkovich S. londoni műegyetemi tanár, a nemzetközi egészségügyi és városrendező intézet vezérigazgatója az Országos Mérnöki Kongresszus hétfői ülésén az an-i gol mérnökök nevében szívélyes szavakkal üdvözölte a magyar kartársakat, kiknek munkáját nagyrabecsülik Angliában is. Előadásában az európai városok szanálásáról beszélt. Véleménye szerint a városok sza 1 nálásának nehéz problémája csak tudományos módon oldható, annál is inkább, mivel a technikai tudomány manap igen ki van fejJődve, e probléma megoldására számos módszer áll rendelkezésre s szinte naponkint ujabb és ujabb módszert dolgoznak ki. De bizonyos, hogy az erre vonatkozó ta- > nulmányozást csak egy tudomá- | nyos testület végezheti, amely előkészíti az alapot az egészségügyi problémák gyakorlati megoldására azzal, hogy tudományosan kifejti és bírálja a különféle módszereket, tanulmányozza a helyi viszonyokat és végül tudományosan ellenőrzi a kivitel munkáját, Ilyen tudományos és gyakorlati intézmény hiánya vezetett a Nemzetközi Egészségügyi és Városrendező Intézet létesítéséhez, melynek főcélja segítségére lenni az európai városoknak a szükséges egészségügyi munkálatok kivitelében. A háború s az ezt követő gazdasági válság megakasztotta a varosokat az említett munkálatokban, ami aztán a lakásínséget, valamint a járványok terjedését és a nagyobb halandóságot okozta. Most azonban lassankint felocsúdnak a városok és a nagytőke is kész azokat az egészségügyi tervek kiviteléfhez hos szu lejáratú községi kölcsönnel segiteni. A nevezett angoí intézet vajmi jól ismeri a nehézségeket, melyek ilyen problémák megoldásával járnak, miért is ez az iijtézet lépéseket tett arra nézve, hogy egy nemzetközi értekezlet tárgyalja a vízvezeték és csatornázás, valamint a városrendezéshez tartozó egyéb fontos kérdéseket. Ennek a problémának megoldása nagy előkészítő munkát követel és Rashkovich reméli, hogy a külföldön is elismert magyar mérnöki kar tevékeny részt vesz e munkában. BÚTOR szükség-letét megbízhatóan és olcsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2 4 4 » LEVENTEÜGY. A királytelekszőlő-tanyai leventék műkedvelői előadása Péter-Pál ünnep estéjén. (A Nyirvidék _t.udósitójától.) — A hazafiság parancs ama az, hogy, türelem, bizalom, egyetértés, fegyelem és elszántsággal munkáljuk a jövőt, mely ha kitartással párosul, akkor a kitűzött cél elérése nemcsak csalóka remény, játszi délibáb, hanem valóság is lesz. Ha az ifjúság testi ügyességével, erejének fejlesztésével lelki művelődése is harmonikusan lépést tart, oly nemzedéket nevelünk, mely valóban az állam jövőjének legbiztosabb alapja lesz. A testnevelési törvény végrehaj.tása az ideális célkitűzés nemes virágait termi az ifjak lelkében, kik büszke önérzettel és nemes vetélkedéssel igyekeznek a tanyákon is szerető tanítóik vezetése alatt meg-meggyujtani a kultura oltártalom folytatását lelkem esmérete minden vádja nélkül teljes törekvésem szerint betöltöttem, tapasz, talván a T. Ns. Rendeknek irántam szakadatlan s meghálálhatatlan kegyességét, melyért tovább is esedezni tátorkodok, méltóztasson most már kegyesen megengedni, hogy egyedül elagott vénségemnek a gyengélkedésemnek tekintetéből hivatalomtól megválva búcsúmat vehessem s magamat nyugalomra tehessem.»13) Szabolcsvármegye 1837 Szent György hava 17-ik s több' napjain Nagykálióban tartott közgyűlési határozata szerint '«szakadatlan gyakorolt teljes ügyességgel vegyes Fáradozását a lemondónak megesmervén a megye Rendei, „hálás emlékül egy közmegelégedéseket kijelölő emlék jellel az aláírás utián eszközlendővel kívánván fáradozót jutalmazní.» 1 4)' — Oly bensőj íeg búcsúzik tőle, mihez hasonló se azelőtt ,se azóta nem történt. — Érdemei elismeréséül a vármegye címerével díszített remek ezüst serleggel ajándékozta meg, melynek felirata a következő: «50 eves hiv fáradozása em lékéül Jósa Istvánnak r1837-ik esztendő Április 17. napján tartott közgyűléséből Sza13) Szabolcs vármegye levéltára 1837 ib évi csomó 3í)0 ik darab. 14) Ugyanott. bolcsvármegye rendei.» 1 5) Nyugalomba vonulásakor az ostromló betegektől hogy szabadulhasson — mert akkor Szabolcsban csak négy orvos volt — nagyszántói birtokára ment s 80 éves eredményes, fárasztó munka után két év múlva 83 éves korában örökre lehunyta szemeit. A bihari (Bihar vm.) róm. kath. meghaltak anyakönyve I. kötete bejegyzése szerint 1839. ápr. 13-án halt meg és 16-án temettetett a nagyszántói közös temetőbe Lengyel János plébános által. Halála bekövetkezését Jósa András örökítette meg megható módon többször említett könyvében. «1839 tavaszán a kertben munkáltatott s kétkaros székében ülve nézte, mint dolgoznak a munkások. Egyszer csak azt mondja: «Vigyetek fel ,rosszul grzem magamat.* A házba több légcső vezetett fel. Mikor az ajtónál van, mondja: «Forditsatok meg, hadd lássam még egyszer a napot, mert többé nem fogok a szemebe nézni.» Rögtön küldtek szüléimért^) a másfelórai távolságra eső Nagyvá15) Dr. Dohnál Jenő nyíregyházi orvos tulajdona. ÍG) A fiatal házas Jósa Péter ügyvéd Nagyváradon a püspöki praefectrui hivatalnál volt ekkor. radra, akik magukkal hozták Sztaroveczky leghíresebb ottani orvost. 1 Rendel valamit és a receptet nagyatyámnak nyújtja, aki azt átolvasva azt mondja, hogy «se nem árt, se nem használ, mert ma úgyis meghalok, de gyermekeim megnyugtatására beveszem.» Apám, anyám ágya mellett virrasztottak, de hogy ef ne aludjanak kártyáztak. Nagyapám gyakran beleszólt a játékba: j — Péter, te nem tudsz kártyázni. Ilyen beleszólás után egyszer csak felül az ágyban és azt mondja: «Fiam, eleget éltünk, menjünk./ Ezzel lehanyatlott, egyet sóhajtott és minden kin nélkül a másvilágon találta magát. (Folytatjuk.') - J Hatalmas FOX műsor í Tom Mix bravúr filmje A sétán völgye Szombattól az Apollóbán
