Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-11 / 129. szám

1#26. jwiiw 11. JNÍtlBVIBÉE is éreztették hatásukat, de már a tavaszi munkálatok megindításával csökkent a munkanélküliek száma bár az ujabb bevándorlók gyara­pították a munkások abszolút szá­mát. Az ujabb nagyobb üzemek kö­zül említést tesz a »Jaffai ViHany­társulatról« mefyet a nagynevű Rottenberg gépészmérnök alapított Jelenleg Tef-Awiwnak 382 üzeme kap innen villanyerőt. Épült to­vábbá több cementgyár, melyekre a fokozódó építkezésnél fogva nagy ' jövő vár. Nagy részletességgel számol be a memorandum az egyes intézmé­nyek költségvetéséről. A köz­egészségügyekre 97.375 font ster­linget (kb. 35 milliárd magyar koronát) fordítottak. Egy kórhazat több bakteriológiai álíomást sze­reltek fel. Építettek egy négyeme­letes üdítőt a Karmel hegyen ma­láriás betegek részére, a közeljövő­ben befejezést nyer Tiberiasban egy gyógyfürdő; meleg vizének gyógy* hatása a különböző izületi és rheu­más betegségekre már az ókorban is közismert volt. Ebből az alap­ból fordítottak nagyobb összeget a mocsarak lecsapó lására. Közoktatásügyi költségvetése meghaladja a 137.000 fontot (58 milliárd magyar korona), 168 tan­intézetet tartanak fenn ; óvodákat nép- és ipariskolákat, gimnáziumo. kat, továbbá egy technológiát és egy egyetemet, melynek orvosi' fakultása különösen magas nívón áll. Két tudományos héber nyel­vű havi folyóiratot ad ki az orvosi fakultás havonta; Rák-kutató inté­zetének a vezetője prof. Kleger, a newyorki Rockefeller intézetnek volt igazgatója. Az egyetemnek van külön ma­tematikai, kémiai és fizikai inté­zete. A történelmi földrajznak tanára hazánk fia, a neves tudós, Dr. Klein Sámuel, mig a kefeti tudo­mányok tanára a budapesti Fe­rencz József rabbi képzőnek volt tanára, Dr. Guttmann Mihály. Hatalmas bravurfilm HARKY PIEL A repülő auté Szombattól — Apollóban. Csendőrbrntalitás a Székelyföldön. Kntyakorbáccsal szolgáltat igazságot a zetelakai járás­őrmester. — Aki egyedül ur a faluban. Székelyudvarhely. Biró Bálint zetelaksl gazdaember megkérte Bo­ros Márton fiát, aki apja lovait a legelőre készült hajtani, hogy az ő lovait is hajtsa ki és vigyázzon reájuk. A fiu teljesítette ís a gazda kérését, de amikor hazahajtotta a lovakat ,a Bíró Bálintét a nyomá­son hagyta. Az őrizetlenül mara'dt lovak természeteíen elkalandoztak, majd Bertalan Béla lucernásába tévedtek. Az, aki lucernával beve­tette a Bertalan földjét, részt ígért a csendőröknek az őrzés fejében. A lucernást őrző csendőrök észrevet­ték a kószáló lovakat és behajtották Lukács Antal községi íribiró udva­rára s meghagyták a birónak, hogy­ha a tulajdonos értük megy, ne ad­ja ki neki a lovakat mindaddig 1, mig erre a csendőrségtől enge­délyt nem kap. Amikor megtudta Biró Bálint az esetet, elment az albiróhoz s meg : kérte, hogy menjen el a csend őr­ségre és tudja meg, mi ennek a szándéka. Itt azt a felvilágosítást kapta a biró, hogy menjen le a gazda lovaival együtt az Örsre. — Így is történt. Biró Bálint semmi rosszat sem sejtve, a csendftrségre hajtotta lovait. Amint aztán oda­ért, se szó, se beszéd, mindjárt le­zárták a pincébe, ahonnan csak egy óra eltelte után bocsátották szabadon, helyesebben felhozták az őrszobába, ahol a csendőrjárás­őrmester többször arcul ütötte ,hasba vágta és » végén kutyakof­bácsávaf kegyetlenül elverte­Az alaposan helybenhagyott és nyomban utána útnak eresztett Biró Bálint első útját a községi elöl­járósághoz vette, ahol a kutyakor­bács okozta sebeket megmutatta az elöljáróknak, akik nem tudták eléggé visszafojtani felháborodá­sukat s egyértelműen ugv Jiatároz­tak, hogy nem lehet annyiban hagyni a dolgot. Talán egyikük­másikuk tapasztalatból is ismerte, hogy mi milyen sebesülést okoz­hat ,mert kétségtelenül megállapí­tották a sebekből azt, hogy kutya­korbácstól származnak, illetve, hogy a Sebesülés csendőrbrutali­tás Eredménye. Az elöljárók fel­zúdulása és a bevezetendő eljárás iránti állásfoglalása a csendőrjá­rásőrmester füléhez is eljutott, aki mikor erről tudomást szerzett, azt mondotta: «Tudja meg mindenki, fiogy itt sem a jegyző, sem a biró, hanem egyedül csak én va­gyok az ur!» A jogtalanságot szenvedett és önérzeteben is mélyen sértett Biró Bálint bement Székely udvarhely­re és látleletet vétetett fel a sebesü­léséről, majd ennek alapján átadta az ügyet jodál Gábor dr. ügyvéd­nek ,aki előbb mint a Magyar Párt városi tagozatának az elnöke teszi meg a szükséges lépéseket, de ettől eltekintve a sértett óhajtása szerint megteszi a feljelentést az ''ügyészségen a brutális őrmester ef­len. A «Brassói Lapok» a brutalitás hoz a kővetkező kommuntárt fűzi: Remélhető, hogy ez az ügy igazságos megoldást nyer, mert — "enyhén szólva — még sem járja, hogy az impérium nyolcadik évé­ben se tudja egy csendőrjárásőr­mester, hogy mi a jog, törvény és igazságszolgáltatás eiemi kötelessé­ge .Elégtételt kell'adni a jnegsér­tett jogrendnek s ezt az elégtétel­adást *pataru VTadimir prefekttőí és Sarbu csendőrszázadostól várja Udvarhelymegye közönsége, kik­ről tudja ,hogy a becsületesség munkásai, akik nemcsak hirdetik, de gyakorolják is az igazságot. Nyíregyháza kereskedőinek és iparosainak szószólói a kereskedők nagygyűlésén. Nyíregyháza, junius 9. Vasárnap a szolnoki kereskedők nagygyűlést tartottak. A nagy­gyűlés, melyet a Szolnoki Keres­kedők Társulata a debreceni ke­rületi Kereskedelmi és Iparkamará­val és az Omke-val együtt rende­zett, a kereskedelem sérelmének fel­tárására irányult. A magyar ke­reskedelem számos sebből vérzik. Ma már a kereskedők sürgős kor-' mányintézkedéseket várnak, ame­lyek a kereskedelem sérelmeit ha­ladéktalanul orvosolják. Lehetet­len elképzelni azt, hogy a kor­mány az eléje tárt sérelmekről tu« dornást ne vegyen és azokat orvo­solni ne törekedjék akkor, amikor' a helytelen gazdasági politika ál­tal elkövetett hibák oíyan katasz­trofálisakká válnak, hogy azok az ország közgazdasági életét veszé­lyeztetik. A szolnoki nagygyűlésre Buda­pestről szombaton délután a gyors­vonattal érkeztek Sándor Pál, az Omke elnöke, a debreceni kerü­leti Kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Radó Rezső főtit­kár, dr. Balkányi Kálmán az Om­ke igazgatója, Éppinger Károly, a Magyar Kereskedelmi Csarnok al­elnöke és még számosan. A ven­dégeket dr. Tóth Tamás polgár­mester, valamint a Szolnoki Ké­rkedők Társulatának Róth Mór elnök és Nádor Gyula főtitkár át­tal vezetett küldöttsége ünnepé­lyesen fogadta. Szombaton este a Nemzeti Szál­loda nagytermében a nagygyű­lésre összesereglett szoínokmegyei kereskedők mintegy 300-an fé­nyes sikerű ismerkedési estre jöt­tek össze. A nagygyűlés vasárnap délelőtt ít városháza kö?gyiilési termében a megyei és helyi előkelőségek, valamint a kereskedők olyan elénk érdeklődése mellett folyt fe, hogy ,a résztvevők már délelőtt 10 óra­ra szorongásig megtöltötték a vá­rosháza nagytermét. Róth Mór elnöki megnyitója után dr. Tóth Tamás polgármes­ter üdvözölte a gyűlésen résztve­vőket, különösen Sándor Pált, a Ma, csütörtökön Holnap, pénteken VÍGJÁTÉK ESTÉK! OSSI OSWALDA a bájos fllmprimadonna legújabb fllmje OSSi KARRIERJE egy fruska szeralmi kalandjai É8 a pompás kísérő mtisor! Szombattól HARRY P/EL a zseniális bravurszinéssnl Szombattól A repülő autó Blőadáaok kezdje: hétköznap '/i8 fe i/ 4to órakor. tnagyar kereskedelem elnökét. A polgármester üdvözlő beszéde után Sándor Pál emelkedett szó­lásra, aki részletesen ismertette a magyar kereskedelem panaszait. A tiszántúli érdekeltség képvi­seletében dr. Radó Rezső kama­rai főtitkár hosszabb beszédben is­mertette a kereskedelem nehéz helyzetét, amely ezidőszerint aleg-. súlyosabb. Bizonyítja ezt a hitel­válságról összeállított hivatalos sta* tiszti ka, amely szerint folyó évi április hónapban az egész ország* ban 266 fizetési képtelenségről számolnak be az adatok 101 mil­liárd aktívával és 179.3 milliárd passzívával. Ebből az esetek 82 százaléka a kereskedelemre esik. A tiszántúli kereskedelem helyzeté­nek jellemzésére felemlíti, hogy mig 1924-ben összesen 29 kéfiy­szeregyezség fordult elő, addig 1925-ben az egész év folyamán 451, 1926-ban pedig úgyszólván csak ez év két első hónapjában január 1-től t március 5-ig 140 klényszeregyezségi bejelentés tör­tént a debreceni kamara kerületé­ben. A kereskedelem helyzetén nem lehet «leépitéssef» segíteni, az ország belső fogyasztásának ellá­tására nem szükséges kereskedelmi energiák számára lehetővé keli ten­nie a kormánynak a tranzitó és export kereskedelem területén való müködhetést. Ne legyen sürgő­sebb kormányteendő a kereskedel­mi szerződések megkötésénél. Ad 4 ják meg mindenkor sürgősen az export érdekében kért kedvezmé­nyes tarifákat, rendezzék az ex­port hitelt. A kereskedelem hitel­kereteit legsürgősebben tágítani kell, mert a fogyasztási krízis ide­jén a hitelek megszorítása feltét­lenül a kereskedelem elbukását idézi elő. Enyhíteni kell az adó­terheket, az 1925-ös válságos esz­tendő keresetei után nem lehet annyi adót fizetni, mint az előző évben S a legfontosabb a for­galmiadó rendszerének megváltoz­tatása, az egyfázisú forgalmiadó behozatala az egyedül megfelelő, mert a kulcsleszallitás a mai rend­szer meghagyása esetén nem jeleni lényeges orvoslást. A kereskedelem­nek szabad mozgás kelí és gyorsa­ság, ezért javítani kell a kőzlekt> dést. Jó utak és a vicinális vasuta­kon gyors sinautók kellenek. Kü­lönösen rámutatott arra, hogy a kereskedelemnek válságát legna­gyobb mértékben a fogyasztásnak rendkívül nagy krizise okozza. A fogyasztási krízisen közvetett In­tézkedésekkel kell segíteni. Lehe­tővé kell tenni elsősorban a ma­gánépitkezések megindulását. Ez olcsóbb kamatozású jelzáioghitel­kölcsön bevezetés nélkül nem esz­közölhető. Ezzel kapcsolatos az in­gatlanok forgalmának felszabadí­tása. A fogyasztási krízisnek gyö­keres orvoslása azonban csak az erőteljes beruházási program és az ingatlanforgalom felszabadítása, ol­csóbb kamatozású jelzálogkölcsönök és a magánépitkezések együttes összhatásától várható. Beszéltek még Éppinger Károly, dr. Kiss Ernő, aki különösen azt a feladatot állította a kereskedelem elé, hogy a tönkrement középosz­tály pótlásáról gondoskodjék. Fon­tos a pályaválasztásnál, hogy meg* felelően oszoljanak meg a tisztvi­selő foglalkozásra és a termelő fog­lalkozásra térők száma. Végül d; Balkányi Kálmán bejefentette a nagygyűlésnek, hogy folytatólago­san Jászberényben diszgyülést tar­tanak a kereskedők a 80 éves Ap­ponyi Albert ünneplése céljából. Apponyi személyében egybeforr a nagy politikus a magyar kereske­delem támogatójával. Felhívja a nagygyűlést, hogy a jászberényi ünnepen minél többen vegyenek f^szt.

Next

/
Thumbnails
Contents