Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-10 / 128. szám

2 J^YÜWÍDÉK 1926. junius 10. Amikor a rabló tolvajt kiált. Amióta a genfi tanácskozások megkezdődtek, szakadatlanul tárta kisantant és a francia sajtó ma-' gyarellenes vádaskodása. Nagyon jól tudják, hogy azok a kérdések, amelyekben most a népszövetség előtt döntésnek keli. történnie, teljesen megértek arra, hogy támasztott igényeink alapján oldassanak meg. Nem politikai, hanem pénzügyi és gazdasági ügyekezek, amelyektől szigorúan ef kelt különíteni a politikát, de a kisantant, különösen Csehszlovákia sajtója éppen ezt igyekszik belekeverni. Szerencse, hogy a népszövetség keis ülnek, akik • ugy látják, hogy belében olyan nemzetek képviselői Magyarország pénzügyi ellenőrzésének megszüntetése annyira aktuális, hogy az elől kitérni már nem lehet, mert annak minden előfeltétele adva van. A francia sajtó, amelyik a frankitélet után csupán a hírek regisztrálására szorítkozott egy állíó héten keresztül, most, mióta Prágának az az érdeke, hogy Magyarország Genfben vívmányokhoz ne jusson, szinte központi irányításra valló hangon tüzel Magyarország elfen. a kováspuska színvonalán vannak. Előljár ebben a magyarfafó magatartásban a Matin, amelynek hasábjain a hírhedt Sauerwein indított ismét Magyarország ellen offenzívát. Most folynak ugyanis tárgyalások a monarchia vagonparkjának szétosztása ügyében, amely tárgyalások alkalmával " Magyarországra bizoiiyos kötelezettségeket róttak. Sauerwein azt a hallatfan vádat emelte ellenünk, hogy a magyar kormány több ezer vasúti kocsit eltitkolt. Merte ezt a hallatlan rágalmat emelni azzal az állammaf szemben, amelyik tudvalevőleg a legkínosabb pontossággal tett eleget minden nemzetközi jellegű kötelezettségeinek, úgyannyira, hogy két évvel ezelőtt a nagykövetek tanácsa ismerte el, hogy Magyarországra nézve a román megszállás ofy suíyos anyagi csapást jelentett, amelyik megszámlálhatatlan milliárdokkal károsította meg. A fejünkbe szökik a vér, amikor a Matin példátlan vádaskodásait olvassuk, amikor még élénk .emlékezettünkben vannak azok a napok, amikor a rongyokban, bocskorban félelemmel tapogatózva előnyomuló román katonákat pár nap múlva a magyar Eladó a Széchenyi-uton egy hat szobás, tiszta téglából épült z Cim a kiadóhivatalban. Ügynökkel, ingatlanforgalmi irodákkal icm tárgyaluak ! Lilian Gish világhírű fllmje: ROMOLA (Firenze lilioma) péntek—szombat—vasárnap a Kert Mozgóban hadsereg vadonatúj bakancsaiban és egyenruháiban láttuk. Kifosztották raktárainlcat, leszerelték gyárainkat, ezrével hurcolták eí vasúti kocsijainkat s most egy lelki ismeretlen újságíró, akit a sors egy világlap munkatársi székébe ültetett, a legszemenszedettebb rágalmakat szórhatja felénk. Magyarország sohasem bujt ki kötelezettségeinek teljesítése alóf, de nem képzelheti még Sauerwein sem, hogy önkényt a nyakába venne olyan terheket, amelyekkef nem volna sújtható s amelyeknek ráoktrojálása igazságtalan is lenne. Az is bizonyos, hogy bőkezű ajándékozók sem tudunk lenni elszegényedett mivoltunkban, nem adhatunk az utódállamoknak fölös számban vaggonokat, amikor a magyar gazdasági élet is termelésre van utalva etekintetben. 1921. óta Magyarország 4500 vagont vásárolt s nyilván az fáj a Matin-nak, vagy talán inkább Sauerweinnak, hogy hazánk még a trianoni tönkretétel után is tudja javait szaporiJtani. A legsúlyosabban megbefyegezzük és visszautasítjuk azt a szemérmetlen rágalmat, mint In Magyarország vasúti kocsikat' rejtegetne, amelyek nem volnának az ő tulajdonai. Az ilyen vádak szintén politikumot szolgálnakésa céljuk, hogy a Genfbe viaskodó kiküldötteinknek minél jobban megne• hezitsék helyzetüket. , A magyar mezőgazdasági technika és motorőrség problémája. Góth László uradalmi jószágigazgató előterjesztése az OMCfE nyíregyházi vándorgyűlésén. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbb lezajlott nyíregyházi vándorgyűlésén annyi minden történt, olyan értékes szakelőadásokat és alapos szakértelmet eláruló beszédeket hallottunk, hogy azokat egyszerre nem közölhettük le a «Nyirvidék» hasábjain, Egy megszokott hírlapi beszámoló kereteibe nem is férhet be ilyen óriási anyag. Mindazonáltal a rendelkezésre álló technikai lehetőségek felhasználásával, fokozatos egymásutánban igyekszünk teljes képet iadni a gyűlés lefofyásáróf, olymódon, hogy az ott elhangzott előadásokat és beszédeket leközöljük. A mezőgazdasági kérdések iránt érdeklődő közönségnek is kényelmesebb, ha nem kell egyszerre annyi szakcikket megemésztenie. A vándorgyűlésen felszólalók kö zött egyik legfigyelemreméltóbb beszédet Góth László, a nyírbátori Mándy-uradalom jószágigazgatója mondotta. Beszédében a modern mezőgazdasági technika és mótorőrség problémájával foglalkozott. A beszed elején arra a kérdésre ad felvilágosítást, hogy a mezőgazdasági tudományok miért maradtak el annyira a többi tudományágak mellett s miért maradt el annyira a géptechnika is a mezőgazdasági kultúrában. A beszéd többi részjt szórói-szóra itt közöljük : Csodálatos megértést látok abban — úgymond — hogy az Omge műszaki osztálya a magyar mezőgazdasági technikának ez az előkelő vezérkara, idejött közzénk a nyiri homokra, mintegy inteni minket arra, hogy figyeljük és .megértsük az idők szavát. Hálánkat és elismerésünket csak ugy tudjuk méltóképen leróni, ha megszívleljük tanításaikat, de egyben munkatársakul is szegődünk hozzájuk olyformán, hogy rámutatunk azokra a szempontokra, szükségleteinkre, vágyainkra, amelyeknek teljesülését ezen a nyiri homokon Éppen a mezőgazdasági technikától várunk. Egyik szerény munkatársnak jeleritkezem, amikor bátor vagyok a műszaki bizottság figyelmét a következő speciális nyiri bajainkra ráirányítani : 1. Szántógépek tekintetében nem támaszthatunk speciális igényeket mert jól tudjuk azt, hogy külön .gépeket nem fognak a "mi kedvünkért konstruálni. De talán figyelembe vehető, a mi általános szántógép bajunk, t. i. az adhaesió nagyobb hiánya, mint a» kötött talajoknál. — ,Ügy vélem a kérdést megoldhatónak, ha szélesbbitő gyü rükkel a felfekvési felületet mégnöveljük. Jól tudjuk, hogy a katerpillar rendszer épp ezt célozza, azonban az egyszerű kerekes traktornak a laza homokon való csúszkálását enyhíteni lehetne a felfekvési fejlet növelésével és kapaszkodók megfelelő módosításával. 2. A másik szempont ,amely a motorikus talajmüvelésre óriási kihatással lenne, az üzemanyag kérdése. Lehetséges, hogy szinte tudat alatti módon, a nyiri burgonya termelő gazda mentalitása szólal meg belőlem, de bármiképp is van, nemzetgazdasági szempontból felmérhetetlen erőt jelentene, ha a drágább import benzint az itthon termelt spiritusszal lehetne legalább részben helyettesíteni. 3. Egy harmadik kérdés, amelynem épp motorikus szakmából szár mazik, de a technikusokra vár, a nyiri gazdára rendkívüli fontos, hogy a burgonya mai gazdasági értékesítése, etetese, jórészt ott sántul le, hogy főző készülékeink még a kováspuska színvonalán vannakAmig a boldog Nagymagyarországnak elég szene és fája volt addig ezek a fűtő technikai kér-' dések nem birtak oly eminens fontossággal. De fájdalmas lerongyolódásunk óta e kérdés előtérbe lépett és ma tarthatatlan állapot az, hogy amig a német gazda a burgonyát értékének 1/2—1 %-ért tudja megfőzni, addig ez nálunk 3—• 4-szer annyiba kerül. A burgonyafőzők gyártásánál abból a gondolatból keli kiindulni, hogy bármely hulladék-anyaggal, mint pl. teiigeriszár, galyfa, csutka, tőzeg, szén gazdaságosan és gyorsan lehessen főzni és a burgonya a főzőből lehetőleg pépszerű állapotban kerüljön ki. 4. Az állattenyésztés és az állattartás mérlegébe súlyosan belevág hogy átéli zöldtakarmányként konzerválandó takarmánynemüek eltev-sénél aránytalan nagy 0/0 veszteség éri a gazdát. A nyiri viszonyok között legfontosabb téli zö'dtakarmányunk a takarmányrépa mellett, a besavanyított csalamádéés ujabban a feltepett, besavanyiottt tengeriszár. — Különféle műhibák következtében aránytalan tápérték veszteség áll elő, különösen az ecetsavas és vajsavas erjedési baktériumok elszaporodása miatt. Ugy tudom, hogy Németországban és Svájcban tej savas •baktériumokkal való permetezés révén, elérik azt a kívánatos tejsavas erjedést a káros, másféle veszteséges erjedés helyett. Olcsó és egyszerűen kezelhető sillókra fenne szükség, amely esetben óriási mennyiségű burgonya inda, mint uj tömegtakarmány jöhetne figyelembe. 5. Legvégül megoldást keftene keresni a homokon gördülő jármüvek korszerű kifejlesztésére. — Aránytalan energiapazarlás történik ,mert a keskeny peremű kerekek mélyen vágnak le a homokba és mert a súrlódási felüfet, a súrlódás enyhítésére semmi óvintézkedés nem történik. Ez a néhány felsorolt szempont a nyiri gazdanak speciális ónaja és azért voltam bátor ezekre rámutatni, mert ezeknek tökéletes megoldása, ami nagyszerű géptechnikusainknak, chémikusainknak nehézséget nem okozhat. A legerősebb vágya azonban a nyíri gazdának, csak ugy, mint a világ bármely táján, akár a prairiken, akár a Nilus partján gazdálkodóknak a talajmüvelésnek gépek utján való megoldása. \ Ha azt a kérdést vetné valaki elitjén k ,hogy milyen emeltyűvel lehetne a magyar mezőgazdasági termelést a mai tespedő állapotból a leggyorsabban kiemelni, nem adhatnék más választ, csak azt, hogy a talajmüvelést kell átalakítani es kiépíteni. Amilyen átalakító hatással volt az emberiség sorsára ,hogy a kézi szövőszék helyett nagy gyárak ontják a szöveteket, szóval annak, hogy az emberek a kézműiparról a gyáriparra tértek át, épp oly, sőt még fokozottabb hatáásal lesz az emberek általános jólétére, ha a talajmüvelésben is áttérnek a kézműiparról a gyáriparra, vagyis a gépszántásra 1 — Csonka Magyarországon fontosabb teendő ez, mint a Balkán államokat kivéve, Európa bármely országában, mert klímánk olyan, hogy a csapadék 70%-a holt periódusra jut és csak a 30 0/0-a. jut a vegetációs periódusra, s minthogy nekünk kell a klímához alkalmazkodnunk, a 70 0/0 csapadékot át kell mentenünk, amit másképp, mint mély és gépszántással megoldani nem lehet. Mély szántás szükséges ahhoz, hogy a téli viz eltartására elegendő pince legyen ! ökörfogatokkal nem ökonomikus e szántást végezni, mert sok 0/0 erő egyszerűen elkallódik. De nem lehet animálikus erőre alapítani a talajmüvelést, mert hiszen a jó igavonó ökröket termelő Erdélyt és a Keletet egyelőre elvesztettük. Növényélettani szempontból egyenesen cardinális, «hogy a vetőszántások Szabolcsban október közepéig elvégeztessenek ; a mélyítő szántásokat pedig nem volna szabad hideg időkre belenyúlva Kert Mozgó Junius 9-én és 10-én, szerdán és csütörtökön 5 órakor a Diadalban, fél 9 órakor a Kert Mozgóban, kedvezőtlen idő es;tén 7 és 9 órakor a Diadalban Amerikába szerződött bűbájos művésznő legújabb és legnagyobb filmje Ji világcsaló kalandortörténet 7 felv.-btn. Kisérő műsor: Pmgulin a pastazsákban 2 felvonásos burleszk. Billy, B*lly. Baby tataroznak 2 felvonásos burleszk. JÖN ROMOLA JÖN