Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-09 / 127. szám

JÍYÖOTIDÉK 1926. junius 9. Legyünk igazságosak. A nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén Sándor Pál nagyobb beszéd keretében bírálta a szanálás eredményeit s ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter működését. Vakoknak kellene fennünk, ha nem látnánk, hogy éppen a szanálás ér-v dekében hozott erőfeszítések folytán az ország gazdasági élete nehézséggel küzd. Az iparra, kereskedelemre és mezőgazdaságra valóban súlyos adók nehezednek s a megfelelő hitet hiánya még olyan vállalatokat is válságba dönt, amelyeknek egyébként meg lenne a vevőkörük és sikerrel tudnák felvenni a küzdelmet a pillanat kedvezőtlen körülményeivel. Nem is akarjuk mi azt vitatni, hogy Sándor Pálnak nem volt joga elmondani ezt a beszédet, csak arra szeretnénk rámutatni, hogy talán kissé egyoldalulag ítéli meg a heíyzetet, egyoldalúkig annyiban, hogy csak a bajt látja, de nem akarja megállapítani az eredményeket js. Mikor Magyarország pénzügyi bajainak közepette a külföldi kölcsön segítségéhez folyamodott, tette ezt elsősorban azért, hogy pénzének nemzetközi értékállandóságot biztosítson. Mindaddig, amíg a külföld pénzpiacai nem voltak hajlan-. dók stabilnak elismerni a magyar valutát, ,azt a folyamatot megin t ditani nem lehetett, amelyet szanálás néven ismerünk. Az összeg, amit kaptunk, nem volt nagy s talán fiem is annyira az összegnek a nagysága volt a fontos, mint az, hogy egyáltalán pénzt adtak nekünk s a hitelnyújtók a pénzzel együtt presztízsükkel is garantálták Magyarország bonitását. Természetes, hogy a Bethlen-kormánynak első törekvése volt a szanálásra előírt-két és fél esztendő alatt olyan eredményeket felmutatni, amelyek a külföld előtt nyilvánvalóvá teszik, hogy minden megrázkódtatás, forradalom és kommün ellenére is végeredményben az ország gazdasági erői épek s legfeljebb pillanatnyi aléltságról lehet szó. A főbiztos hónapról-hónapra megjelenő kimutatásai ezt a körülményt a leghivatalosabban bizonyítják s hogy mennyire fontos ez, mi sem mutatja jobban, mint az az elismerés, amely a külföld mértékadó köreiből a magyarországi szanálás szép eredményeit fogadja. Ezzel szemben netr akarjuk elvitatni azt, hogy a magángazdaság bajokkal és nehézségekkel küzd. — Azonban egy olyan hatalmas programmnak a meggvalósitása, mintáz állami költségvetés egyensu'ybahozása, minden erőt és tehetséget igénybe vesz. Az államháztartás deficitjének kiküszöbölése lehet az egyedüli egészséges alapja a magángazdaság talpraáltitásának. Sándor Pál legfeljebb annyiban kritizálhatta volna a mai helyzetet, hogy a magángazdaság megsegítése még nem indult meg olyan erővel, mint amilyennel ő azt szeretné. — Ami késik az nem múlik. A kor-, mány most, hogy deficitmentes költségvetéssel dolgozik, ennek az elsőrangúan fontos feladatnak a megoldása után minden figyelmét a magángazdaság problémái felé fordíthatja s azt ugyanugy szanálhatja, mint ahogy az állam pénzügyeivel tette. Hogy az adózás forszírozott, annak magyarázata megtalálható abban a mindenfeléitáüó törekvésben, hogy az államháztartás kiadási rovata ne tüntessen fel olyan tételt, amelyre a bevételi rovatban fedezet nincsen. Aki a szanálásról és a jelen gazdasági helyzetről oly súlyos kritikát mond, mint Sándor Pál, az minden bizonnyal figyelmen kivül hagy olyan tényeket, amiket figyelmen kivül hagyni egy egészséges kritika fesetében jiem lenet és nem szabad. Igenis a kormány örül annak, ha a gazdasági élet problémái mennél több oldalú és mennél behatóbb bírálatban részesülnek, de ezek a bírálatok ne viseljék magukon a káros egyoldalúság bélyegét s az árny mellett lássák meg a fényt is, a hiányok mellett az elért eredmé* nyeket. Nem mindenki látja oíyan sötétnek a helyzetet, mint Sándor Pál s éppen nemrég hangzott eí az egyik budapesti napilap hasábjain olyan bírálat, amely elítélte a destruktív pesszimizmust. Noszlopy Aba Tihamér Nyíregyházán előadott operettjében cserkészcsapat tör át a trianoni határon. Könnyek gyöngyei csillogtak, taps viharzott, fájdalom és reménység váltakozott a szivekben a Szent László cserkészek mindkét előadásán. Nyíregyháza, jun. 8. (A »Nyir> 1 vidék« tudósítójától.) Nem maradt egy páholy sem üresen, szorosan megteltek a földszint sorai is vasárnap «este a Városi Színházban. Cserkészfiuk, kitünő műkedvelők várták a nagy j ifjúsági premiert, a szerző, Nosz- j lopy Aba Tihamér is eljött, hogy íj lássa, mit merítenek a szabolcsi fiuk az ő cserkészoperettjéből, ebből az énekes, zenes játékból, tunelynek »Ez a mi földünk« a cime és amelyet négyszer egymásután nagy sikerrel jítszottak el "az egyik fővárosi színházban. A Szent László cserkészek tüzes játékkedvvel, értékes színpadi készséggel áldott ifjúsága hetek óta szorgalmasan; készül, próbákra jár. A főpróbán kitűnik, hogy nagyszerűen megy minden- Nem csoda. Szathmá ry László tanár, cserkészparancsnok, Szathmáry Lászlóné, Kégly Szeréna, Jakab József karnagy és, a pótolhatatlan művész-rendező Ajtay Soltész Kornél egész erejükkel, odaadásukkal, és ami minden komoly siker titka : önzetlen magyar szivük egész melegével fáradoztak a diák és műkedvelő szereplők betanításával. Végre, mint a csiholt fából pattanó, szikra : életre ébredt a színdarab, élni, halni, kacagtatni és könnyezésre bírni tudtak a szereplők, a jelenetek é& felvonások. Noszlopy Aba Tihamér operettje egy ízig-vérig cserkész férfi szivének dobbanása és gyönyörű álma, egy kitűnő komponáló erővel megáldott íróember szilárd egységbe "tömörített, érdekes <^selekményü színpadi müve ,és egy igazi érzésii és propagativ erejű, lelkes és okos magyar ember céltudatos alkotá-a. Bele van sűrítve a magyar cserkész mozgalom egész emberi és magyar programmadása, benne vonaglik Csonka-Magyarország száz vérző sebének egész fájdalma, ott izzik benne a hamu alatt szított parázs, Erdélynek piros magyar pünkösdöt vara szive. Az eperett játékos fénye rávillant az elnyomó oláhság íedér erkölcseire, gőgös elbizakodottsággal leplezett gyávaságára. Magyar cserkészvirtus, magyar hazasóvárgás, erdélyiek ihletett vágyakozása a magyar regimentek után, erdélyi magyar lányok mártiriuma. És ez a sok érzésbeli és morális, akaratbeli érték szinte észrevétlenül árad a szivekbe a könnyű szárnyalású operettben, muzsikaszó, dal rebbenése lopja be oda, mint a tavasz láthatatlan áradása a termékenyítő, újjáébredő erőt. Szórakoztató és tanító, nevettető és halálosan komoly, romantikus és vértfagyasztóan reális, ábránd és érzékelhető valóság Noszlopy Aba müve, a szó legnemesebb értelmében vett irredenta alkotás, amelyért méltán meg érdemelt ünneplésben részesítette a nyíregyházi közönség a lámpák elé hivott szerzőt és méltán köszöntötte virággal az ifjúság az operett kidolgozásának ezer teendőójében fáradó cserkészparancsnokot, Szathmáry Lászlót. A" közönség szivében felcsiholódott a magyar érzésvilág tüzessége, könnyeztek, tapsoltak és kacagtak minden szereplőt elismeréssel értékelve. A szereplők egy tő l-egyig a Székely Ferkét nemes átérzéssel, művészi hatással megszólaltató A\tay Soltész Kornéltóf kezdve a pöttöm cserkészig, a bátran mozgó Téger Laciig eleven életre keltették az író alakjait és mondanivalóját. Gábry Bertalan ízig-vérig igaz bajtárs, magyar cserkészparancsnok volt Zsukotlnszky Rudolf művészi alakító erejével érvényesült. A cserkészjelenef festői szép és igaz volt Racsek György : Bela, Jakab József: Jancsi, Leskó Mátyás: Józsi cserkész volt testben lélekben valóságos cserkészek a színpadon isTimarovszky Júlia kedves, vonzó egyéniség volt a magyar lány énekes szerepében, Lesák Böske, Du Ma, kedden utoljára GEORG O'BRIEN, Amerika legszebb s legnagyobb művészével Mindenki asszonya a mai kor „Magdolnájának" megkapó története. Két FOX burleszk Szerdától ossi OSWALDA Szerdától legújabb s legnagyobb filmje Ossi karrierje Egy bájos fruska szerelmi regénye. A legújabb JAZZBANP zenekisérettel 1 Előadások kezdete: hétköznap l/iS és V* 10 órakor. dinszky Ida meleg tónusu alakítás* nyújtottak. Jung Gyula és Zachár László jellegzetes öreg székelyekként hatottak. Belánszky Barna markáns tolmácsolója volt a székely férfiak lelkivilágának és szivekbe markolóan igaz és szép alakítást nyújtott. Kálnay Lenke a székely asszony lelkének virágos szépségét vetítette művészi ihlettel való játékában. Popescu oláh hadnagy népszerűtlen szerepét kiváló jellemző erőveí, teljes színpadi otthonossággal játszotta Dzvigola József. A kíméletlen és külsejükben is riasztó oláh határőrök is jól hatottak : Szilágyi Dezső, Molnár György, Kerékgyártó János, Seszták László voltak a kitűnően maszkírozott oláh katonák. A leghatásosabb színpadi figura természetesen Janku, a részeges, de alapjában jószívű oláh baka volt. Minden mozdulatát, szavát, torz, mégis igaz bohóságait harsány derültséggel fogadta a közönség. Jakab József nyújtotta a minden ízében mes teri alakítást, amely a műkedvelői nívó felett mozgó, értékes produkció volt és megérdemelt zajos tetszést aratott. Takács Mária az álomképben megjelent angyalt ábrázolta vonzóan. ih 'rendezés precíz munka, a diszletezés stílszerű volt, a második és harmadik felvonásban alkalmazott székely templomos háttér müvészkézre vall. A zenekari rész megoldását a 12. gyalogezred zenekara végezte kiválóan Kiss János parancsnok dirigálásával. A cserkészoperettet hétfőn délután is nagy sikerrel mutatták be és a Szent László cserkészek ennek az operettnek előadásával fokozták a zászlószentelési ünnep mély nevelő hatását és felejthetetlen emléket adtak a résztvevő közönségnekAlpesi kámforral és fenyővel Borbély Korzó STSLB&« AZ ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium birkózói végleg megnyerték az országos verseny vándordiját. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szombaton és /asárnap 7 órai kezdettel folyt le az országos középiskolai birkózóverseny az ev. Kossuth reálgimnázium tornatermében igen szép számú érdeklődő közönség jelenlétében. A küzdelem az egyéni dijakon kivül azért az értékes ezüst serlegért is folyt, melynek az előző évi országos versenyen szerzett pontszámaik alapján az ev. Kossuth reálgimnázium birkózói voltak a védői. A Kisosz a nyíregyházi középiskolák tavalyi budapesti szereplését akarta azzal honorálni, hogy az ezévi országos középiskolai birkózóverseny megrendezésére az ev. Kossuth reálgimnáziumot kérte fel. A nyíregyházi iskolák ez alkalommal is nagy fölényt mutattak s mig a 16 éven aluliak versenyében az ev. Kossuth reálgimnázium birkózói voltak abszolút fölényben s ezzel a pontverseny eredményét el is döntötték, addig a 16 éven felüliek versenyében igen figyelemreméltó volt a nyíregyházi tanítóképző birkózóinak előretörése. Az ev. Kossuth reálgimnázium 55 pontot szerezve nyerte meg véglegesen az országos pontverseny vándordiját, a tanítóképző