Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

..Nyírvizek 1926. juriiws í. Gyergyószentmiklóson oláh csendőrök félholtra verték Tamás Rezső ' magyar tanítót, mert műkedvelő előadást akart rendezni. A bécsi nemzeti tanács hozzájárult a magyar-osztrák kereskedelmi szerződéshez. Szeptemberben felülbélyegzik a bankjegyeket, hogy a közönség, még jnielőtt a pengő bankjegyek forgalomba kerülnének, hozzászokjék az ly értékben való számításhoz. Mayer Arnold miskolci tanuló lett a diákgyorsiró bajnok. Törökszentmiklós mellett kifogták a Tiszából egy 20 év körüli nő holttestét, akiről megállapították, hogy előbb megölték és azután dobtálk a vízbe, kilétét még nem sikerült megállapítani. Az újvidéki pénzügyigazgatóságon Benárosi Ádám nevű őrt álló katona lelőtte a sötétben feléje közeledő társát, aki íiégyszeri felszólításra sem állt meg. Debrecenben Máday egyetemi tanársegéd 13 é\-es fiát biciklizés közben elgázolta egy autó, súlyos sérüléseket szenvedett. A debreceni vásárpénztárban ujabb vakmerő csalást követtek el hamisított járlatlevéllel; a rendőrség szigorú nyomozást indított. Preíneszberger debreceni vizsgálóbiró pótnyomozást rendelt el a hamis százdollárosokat terjesztő Berger Ernő ügyében. Az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet bűnjeleit átküldték a bűnügyi muzeumnak. A nemzetközt Dunabizottság most állapitja meg Gyula környékén a karácsonyi árviz keletkezésének okait, lefolyását és a pusztítás mértékét. Kondoros mellett két autó öszszeütközött, az utasok közül Bálint Imre műszaki tanácsos és Elesége továbbá Follemann Ferenc mérnök sulvosan megsebesültek. A kormányzó Simon Károly hajduuhajdházi igazgató-tanítót a IV. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Nádudvar emlékszobrot emelt 400 hősi halottjának. A köztisztviselői" lakásépítésre vállalkozó angol csoport a sztrájk miatt beszüntette tárgyalásait. Miskolcon a rendőrség letartóztatta Szalma Sándornét, aki korcsmákba csalta és mulatozás közben fosztotta ki áldozatait. Alpesi kámforral és fenyővel Bnrhálv Knr7ií Hlatszirtárátn, Zrínyi BOrDEly mW tima-y. I.PártaHi-éHHt Dorothy Oishc Richárd Bartelmess Vérvirágok GÜMMI BOKAVÉDŐ ma minden nő nélkülözhetetlen toilette eikkje. Kellemes viselet. Blumbergnél, Nyíregyháza. 2803-2 ÓLMOT VESZ A NYÍR VIDÉK KIADÓHIVATALA SZÉCHENYI-UT 9. SZ Egy román főhadnagy Sepsiszentgyörgy állomáson magyar és román lobogókat tépett össze. Állítólag szigorú vizsgálat indult. Sepsiszentgyörgyről jelentik : — Uzon község állomásán a szenátorválasztásra igyekvő szavazók ültek fel a vonatra. A választók közül Ördög László mellén egy Averescucsillagérem volt, amelyet egy utas katona a vonat elindulása előtt ördög mellérőf letépett, azután á védtelen embert minden igaz ok nélküi arculvágta. Az incidens további folytatását a vonat elindulása akadályozta meg. Ezen a vonaton egy regátbeli főhadnagy vezetése alatt negyven katona utazott. A fő-i hadnagy ,aki az inzultáló katona pártját fogta, elhatározta, hogy a' sepsiszentgyörgyi állomáson útját állja a szavazóknak. Hadi tervének végrehajtása azzal indult meg, hogy Tőkés Mihály és Pajor János tnagyarosi gazdálkodók kezéből a román és magyar lobogókat kiragadták és azokat foszlányokká tépték, a zászlórudakat pedig összetördelték. A főhadnagy ezzel nem elégedett meg, hanem izgatta katonáit, hogy , keljenek birokra a békés polgárokkal. A verekedés során a zászlóhordókon kivül Bartha Lajos Lajos re

1 formátus lelkészt is alaposan megverték. Ezután a tiszt parancsot adott a katonáknak, hogy töltsék meg fegyvereiket, s adjanak a székely gazdákra sor tüzet. A magyarok összfegyelmezettségének köszönhető, hogy az állomás perronja nem lett vértengerA szavazó polgárság jobbnak latta a csendes visszavonulást ,hogy a kínos ügyet jobban el ne mérgesítsék. Ez a brutális eset futótűzként terjedt el a városban és általános konsternációt okozott. A polgári és katonai hatóságok, élükön Todicescu tábornokkal, rögtön kiszálltak a helyszínére s megindították a vizsgálatot. A tábornok elrendelte hogy a főhadnagyot, aki Kézdivásárhelyre karült ;azonnal kihallgassák. Az is megállapítást nyert ,hogy a negyven főből álló transzport katonaj Udvarhelyről érkezett. A rendőrség ebben a botrányos afférban külön nyomoz. Szabolcsvármegye általános gazdasági viszonyai. Bekény Aladár előadása az 0M6E vándorgyűlésén. in. Szőlőművelés* gyümölcs és konyhakertészet. Ámbár a szőlőmüvelés megyénk lakosságának egyik ősfoglalkozása, a régibb időkben a megye közgazdaságában jelentőségre emelkedni nem volt képes, mert a primitív müvelés eredménye a sokat kicsúfolt «nyiri vinkó» hazánk kiváló hegyi boraival szemben nem volt versenyképes. A homoki szőlőművelést csak a hegyi szőlők filoxera katasztrófája állította az előtérbe. A filoxera iránt inmunis száraz homokbuckák közgazdasági jelentősége egyszerre megnőve Eedett és 20—30 évvel ezelőtt megyénkben is kezdetét vette az ezen célra kiválóan alkalmas — legtöbbnyire sivó homoktalaju buckás területek szőlővel vá]ó szakszerű betelepítése, még pedig a legjobb sikerrel. A vármegye területén mintegy varázsütésre sürün keletkeztek a szakszerű céltudatossággal beültetett bőtermő fajszőlő telepek. Ezek között a Nyíregyháza melletti «Sós. tóhegy» telep is. A homoki szőlőtelepitéseknél igazolta be a szaktudás a maga életrevalóságát. Az uj szőlők szakszerűen szüretelt és pineekezelt zamatos és erős fajboraiban alig lehet az egy év alatt megnyulósódó bicska nyitó ősi nyiri vinkó utódjára ráismerni, így különösebben a Sóstóhegyi sző lőtelepen termett Rizling gs más fajborok ügy a "bel, mint a külföldön közkedvelt kereskedelmi már kát képeznek. A kataszter adatai megyünkben ugyancsak 10.000 k. hold. szőlőterületet tüntetnek ugyan ki, de a tényleges terület ennek majdnem kétszeresét teszi kí. A homoki szőlőtelepek közgazdasági jelentősége különösen abban ván, hogy a szőlőtelepítés céljaira épen a kultura alatt nem álló futó és sivó homok területek vétettek igénybe, amelyek egyébként közgazdasági értéket egyáltalán nem képviselnek. Sajnos, hogy a háború szerencétlen kimenetele és az azután elő állott viszonyok a szépen fejlődő homoki szőlőtelepekre is súlyos következményekkel jártak. Az elháríthatatlannak látszó borértékesitési válság a homoki szőlők fejlődését nemcsak megakasztotta, de azokat már is végpusztulással fenyegeti, mert a magas művelési .költségek és a kedvezőtlen borértékesitési lehetőségek, illetve lehetetlenségek mellett a birtokosok az üzemet fenn tartani képtelenek. A homoki szőlőtelepítésekkel egy (ídejüleg, a régibb időkben elhanyagolt gyümölcstenyésztés is erős lendületet vett. Az uj szőlőtelepek keretében szakszerűen telepitett As kezelt kiterjedtebb nemes gyümölcsösök is keletkeztek és ma a szabolcsi gyümölcstermés juttat számottevő jövedelmet az elkeseredett szőlőbirtokosoknak. A háború óta fagyban való zöldségtermelés is erősen fel van karolva a gazdaközönség körében és e téren a helyi zsükséglet ellátásán felül a távolabbi piacokra is jelentékeny mennyiséget produkálunk. Állattenyésztés Az állattenyésztés terén Szaboics. megye már régi időtől fogva egyike volt az ország legjobb hirü vidékeinek. Nagy és középbirtokosaink ió minőségű angol telivér és félver, ujabban pedig,amerikai ügető' lóanyagot tenyésztenek. — Kisbirtokos gazdáink formás' és szívós kocsi és igás lovakat nevelnek. Ujabb időben a félhideg vérű lótenyésztés is tért nyert. Magyar fajta szarvasmarha tenyésztésünk első minőségű. Gazdaközönségünk erre — különösen Erdély elsza'kitása óta — kiváló gondot fordít, hogy igás ökör szükségletüket a saját tenyésztésükből pótolhassák. A magyar fajta mellett a nyugati vöröstarsa — simmentháli — marha is számot tevő mennyiségbeit bérül tenyésztésre ,amelyet dúsabb tejelőképességénél fogva kedvezésben részesül kisbirtokosaink részéről. j. Az állattenyésztő és tejgazdasági szövetkezetek most vannak alakulóiban s az állattenyésztési törzskönyv^ összeállítása most van fofyamatban Ugyancsak első minőségű juhászatunk és mangalica-sertés tenyésztésünk is. A törzskönyvezést mind a két állat nemre nézve a Tismzántuli Mezőgazdasági Kamara a közel múltban vezette be~ Ámbár a háború és főként a román megszállás állatállományunkban jelentékeny apadást okozott, gazdaközönségünk buzgó igyekezeazonban a hiányokat már majdnem teljesen pótolta. — Állatlétszámunk mAa már alig kisebb a békebelinél, minősége pedig az apaállatok gondos megválogatása folytán állandóan javul. Állatlétszámunk az 1925. év végén a következő volt : Szarvasmarha 104.987 drb Ló 38.964 » Szamár és öszvér 152 » Sertés 122.779 » Juh 102.171 » Kecske 89 » Abaromfitenyésztés terén is számottevő eredményt tudunk felmutatni, még a helyi fogyasztáson felül is. Mezőgazdasági ipar. Mezőgazdasági iparunk helyi terményeink neme és mennyisége szerint alakult ki. Nagyobb malomberendezésünk a megyében 89 van. Ezek között 78-ban olajütő is van. A kisebb gazdasági malmok száma 30, ame- » lyek között 18-nak szintén van olajütő berendezése. Gazdaság iszeszgyárunk 54 van. Ezeken felül van még 18 nagyobb szeszgyárunk is szeszfinomitó berendezéssel. Ezek között néhány teljesen modern és mintaszerű. PL a Bóni gyár. Valamennyi szeszgyár a burgonya feldolgozásával foglalkozik és üzeme a mezőgazdasággal szoros összefüggésben áll, mert azok meU lék terményei állat hizlalásra használtatnak. Fejlett szesziparunk teljesítő képessége a jelenleg engedélyezett szeszkontingenst jóval meghaladja. Évi szesztermelésünk 65 —70 ezer hl., amely az ország összes szeszmennyiségének 25 százalékát teszi. (288.000 hl.) A szeszgyárakon felül van még 1 burgonya szárító gyártelepünk is üzemben. A háború alatt még két nagyobb conserv gyár épitése is megkezdődött ,de ezek befejezése a közbe jött bonyodalmak miatt fennakadt. Ámbár már ma is nagy mezőgazdasági gyáriparral dicsekedhetünk, ennek tovább terjedése előtt még tág tér nyílik, amennyiben évi burgonya termésünkből a helyi fogyasztás és a szeszgyárak által feldolgozott mennyiségen feliil még mindig 20—25 ezer vasúti kocsirakomány vár a távolabbi piacokon való elhelyezésre, ami a magas vasúti szállítási díjtételek és nagy távolság miatt mindig igen nehezen megoldható feladat. Van még egy kender fonó és egy modern bőrgyárunk is. A gyümölcs és bortörköly feldolgozásara 10 központi és 64 másféle kisebb szeszfőzde van üzembenEzek évi átlagos szesztermelése 2000 hl. gyümölcs pálinka. Mezőgazdasági termelésünk minősége és mennyisége a gyáripar fejlődéséhez még szelesebb alapokat is nyújt, de ennek tovább fejlődéséhez a jelenlegi kedvezőtlen pénzviszonyok nem nyújtanak kedvező kilátást.