Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)
1926-06-29 / 144. szám
JSföÖRTIDÉK UKWiaitma i 1926. junius 29. A 952. sz. Baross Gábor cserkészcsapat zászlóavató ünnepélye. Az ünnepély előtt zajlott le az ötvenéves iparostanonciskola évzáró ünnepélye. — lövőre saját iskolájukban tanulnak az iparos tanulók. (A «Ny.irvidék» tudósítójától.) Kettős ünnepe volt tegnap Nyiregyliáza város iparos társadalmának. Az iparos ifjak kiképzését szolgáló iparostanonciskola egy félszázadra terjedő hasznos működése után, abban a reményben, hogy a jövő iskolai évet már saját épületében kezdi meg, évzáró ünnepélyt tartott, utána pedig a város társadalmának legszélesebb kőrü érdeklődése mellett avatták fel az iparos tanuló ifjúságból alakult 952. sz. Baross Gábor cserkészcsapat zász" lóját. Az évzáró ünnepély Az ünnepélyes évzáró ünnepély a városháza nagytermében folyt le, melyen az iparosoktatás ügye iránt nagy figyelmet tanúsító város képviselőin kívül az egyházak is képviselve voltak. Az ipartestület elöljárósága teljes számban jelent meg az évzáró ünnepélyen, a kormány képviseletében pedig Förstner Tevaaar iparoktatási szakfelügyelő volt jelen. A Hiszekegy eléneklésével kezdődő, ünnepélyt dr. Vietórisz József felügyelő bizottsági elnök nyitotta meg. A vendégek üdvözlése után rámutatott azokra a nagy feladatokra, melyeket az iskola 50 évre terjedő múltja alatt megvalósított s amelyet a jövőben meg akar valósítani. Különös elismeréssel szól Nyíregyháza város mindenkori támogatásáról s arról a megértő támogatásról, melyet az ipartestület állandóan tanúsított az iskolával szemben. A múltban mindenkor megtette az iskola a kötelességét, mert a tanítótestület hivatása.magaslaíán állott. A jövőben is meg fogja tenni azt s megvan a remény arra, hogy önálló épületben, önálló tanítótestülettel fokozottabb mértékben fogja tudni teljesíteni hivatását. A hazafiságot, a tiszta jellemet, erkölcsöt fogja ápolni továbbra is az iparos ifjak lelkében s hogy ez igy lesz, arra biztosítékot nyújt az a cserkészcsapat is, mely ~az iparosifjakból alakult. Tetszéssel fogadott szavai után Szilágyi Sándor III. oszt. tanuló Sajó Sándornak «E rabföld mind az én hazám» c. költeményét szavalja el gyújtó hatással. » Az ötvenéves iskola történet^.' Az Iskola múltját és jelenét Varga Ferenc ezidei igazgató ismerteti tömör és világos előadásban. Az ötvenéves iskola múltjából egy pár jellemző képet mi is megörökítünk. Az első évben 95 tanulója volt az iskolának, a legutolsó tanévben pedig 848 tanuló iratkozott be Az osztályok száma 50 év .alatt 4-ről 22-re emelkedett. Az iskola élén a háromévenként választott felügyelő bizottság áll, melynek első elnöke Krasznay Gábor polgármester volt (1890-ig), őf k övették Bencs László polgármester (1890— 1902), Májerszky "Béla polgármester (1902—1915."), Imre János városi főügyész 1915—1918) és 1918tól napjainkig dr. Vietórisz József ev. Kossuth reálgimn. igazgató. Az iskola fenntartási költségeit túlnyomórészt Nyíregyháza városa viseli. Az első költségvetési évre 2577 K 77 fillért kapott az iskola a legutolsó évi költségvetési összes: pedig 212.931.584 K-t tesz ki. Az iskola első igazgatója a nagynevű Pazár István ev. élemi iskolai igazgató volt, majd Orsovszky Gyula r. k. ny. igazgató követte e tisztben, 1924-től pedig Varga Ferenc r -k. igazgató vezeti az iparostanonciskola ügyeit. Az iskolánál eddig 53 óraadó tanító működött. Az elmúlt iskolai év uj korszakot jelent az iskola történetében, (amennyiben a tanítást az uj tanterv szellemében kezdték meg. Nagy gondot fordított az iskola á tanitás munkáján kivül a nevelésre is, mely nek eredménye az iparostanuló ifjakból álló Baross Gábor cserkészcsapat megszervezése volt. Ebben a munkában Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönsége^ s kü" lönös mértékben Mikecz István alispán és dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester támogatták elismerésre méltó módon az iparosifjakat. Statisztikai adatok felsorolása után azzal a reménységgel fejezi be jelentését az iskola, hogy a jövő évben mindenben a korszellemének megfelelő módon, helyen is időben fogja tudni az iskola nemes feladatát teljesíteni. Egy iparostanuló szavalata után a felügyelő bizottság a jubiláris év emlékének megörökítésére a különböző forrásokból eredő adományok révén a tiszta jeles előmenetelü tanulók között értékes jutalomkönyveket oszf ki s kiadja a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara oklevelét és óráját. Az érdemnek igazi elismerése akkor nyilvánult meg a legközvetlenebbül, amikor egy családos embert tüntettek ki a Takarékpénztár adományából 200.000 koronával ,aki a jelentés szerint annak dacára, hogy nem volt kötelezve az iskolába való járásra, a legszorgalmasabb volt a tanulók között. A neve Spisák István. Az ilyen iparostanulókból derék iparosok válnak. Egyébként azt is szívesen irjuk le, hqgy a különböző középiskolákból ipari pályára ment tanulók között kettő olyan is akadt, aki a középiskola nyolc osztályát is elvégezte. Az ünnepély a Himnus eléneklésével ért véget. A cserkészzászló felavatása. A záróünnepély után a Kossuth szobor előtt folytatódott tovább az iparos tanulók ünnepélye a kebelükből alakult 952- sz. Baross Gábor cserkészcsapat zászlójának felavatásával. Az emelvényen a zászló és az ünnepély fővédője, dr. Bencs KálTnánné, a polgármester neje s mellette a zászlóanyák, Kiss Gyuláné, Lakner Béláné és Kégly Szeréna foglalnak helyet. Az elmeivénytői balra a katonaság, jobbra pedig az egyházi és polgári hatóságok képviselői sorakoznak fel. A Magyar Cserkészszövetség ési. a IX. cserkész kerület képviseletében dr. Rácz Gyula kerületi elnök és Debreceni Ferenc ügyvezető elnök vesznek részt az ünnepélyen. A cserkészcsapatok az ev. Kossuth Lajos reálgimnázium udvaráról in'dulnak ef az ünnepély színhelyére, a menet élén a Barosscserkészek fúvós zenekara halad. Utána jön az ünnepélyt rendező csapat, majd a többi nyíregyházi csapat, alakulásuk sorrendjében. Felállás után a zenekar a Himnuszt játsza. Utána markos zászlótartó az emelvény elé vissü a zöld selyem zászlót, melynek egyik oldalát a magyar cimer ékesiü e körirattal: «Magyar munkában a magyar feltámadás», a másik oldalán pedig a cserkészliliomot körülvevő csapatszám és név van kjhimezve. Dr. Bencs Kálmánné urnő, mini fővédő köti az első szalagot a zászló rudjára, utána a zászlóanyák helyezik el szalagjaikat, majd Mikecz István alispán a vármegye, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester, Nyíregyháza város, báró Buttler Sándor, ,a :Magyar Nemzeti Szövetség névében kötnek buzdító jeligék kíséretében szalagokat a zászlóra. A felékesített zászló rudjába ezután az egyházi, katonai és polgári hatóságok képviselői, a testvércserkészcsapatok s magánosok szeget vernek. A zászlót buzdító szavak kíséretében Varga Ferenc iparoslanonciskolai igazgató mutatja be a csapatnak s a n&nzet történetén végig futó pillantásában rámutat a zászló szimbolikus jelentőségére, s arra a munkára, melyet az alája sorakozóknak teljesíteniük keli a nemzcfeltámasztása érdekében. A zászlót erre átadják Gábry Bertalan cserkészparancsnoknak, aki a zászlótartóknak nyújtja azt át buzdító szavak kíséretében. A cserkészifjak nevében Fekete András mond köszönetet, majd a próbaidős cserkészek kérésére Kollonay Zoltán cserkésztíszt kiveszi a csapat tagjaitól a fogadalmat. Kézfogás és a cserkészliliom feltűzése jelzi, hogy a csapat valamennyi tagja a cserkészcsapatnak tagjává vált. A Hiszekegy után a csapatok a megjelent előkelőségek előtt díszmenetben elvonulnak s ezfcef a Baross cserkészek lélekemelő ünnepélye véget ér. Égő ingben látta viszont magára hagyott gyermekét. Nyíregyháza, junius 28. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi kir. ügyészségre a mátészalkai csendőrségtöl jelentés érkezett, amely szerint Szabó Gyula négy éves kis fiu égési sebekben meghalt. A csendőrség nyomozásának adatai szerint Szabó Gyula édesanyja átment a szomszédban lakó apósához, akit arra kért, hogy vágja le a kis fiu haját. Az asszony néhány perc múlva visszetért. de megrettenve látta, hogy kisfia, akit a konyhában hagyott, égőingben, kétségbeesetten sikoltozva áll előtte. A tüzet eloltotta, a gyermeket azonnal ápolás alá vették, de késő volt, Szabó Gyula rövidesen belepusztult égési sebeibe. A nyomozás szerint baleset történt és senkit sem vádolhatnak gondatlansággal. BOTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Olilcic Jesiő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234 3391-2 Pierre Benőit regénye KLOEM*GSMAR& Teljesen uj példányban Csütörtöktől az Apollóban Magyar Altalános Forditö Iroda Nyíregyháza , Városház-udvar 52. Telefon: 287. (Magyar Távirati Iroda.) Bármely nyelvről magyarra (és viszont) elfogad fordításokat (okmányok, keresztlevelek stb.) melyek 4 — 10 nap alatt belügyminiszteri hitelesítéssel elkészülnek. 2383-8 Elrabolták a község egész gyümölcstermését. Fegyvert szegeztek az éjjeli őrre. — Mikor távoztak, több lövést adtak le. A román határ mentén levő Kismarja községben csütörtökön éjjel izgalmat keltő esemény történt. Egy csapat román katona fedezete alatt tolvajbanda rohanta meg a falut, amelynek egész gyümölcstermését leszedte és elvitte. A garázda csapat elpusztította a szőlőket, letaposta a kerti veteményeket és a termő földeket, sok milliós kárt okozva a lakosságnak. A román tolvajbanda közeledését ugy 12 óra tájban vette észre a község éjjeli őre. Bátran a katonák elé állott s azt kérdezte tőlük, hogy mi jogon merészkednek a faluba. — Ne pofázz, mert azonnal meghalsz! — kiáltott rá égy tizedesi rangban levő oláh katona, aki románul odaszólt a társainak, hogy fogják közre. Az éjjeli őr moccanni sem mert, mert attól félt, hogy agyonlövik, vagy elhurcolják. — Ez alalt a katonákkal a faluba érkezett polgári ruhás egyének a határ mentén levő gyümölcsös kerteket lepték el s a magukkal hozott létrákon felmásztak a cseresznye, meggy és barack fákra, melyek termését leszedték és kosarakba rakták. Végig pusztították az összes gyümölcsöskerteket, közben legázolták a szőlőket. Hajnali 3 óra körül a rablók visszavonultak. Az éjjeli őrt elengedték a román katonák, aki ekkor fellármázta a községet, Mikor a románok az éjjeli őr hangját meghallották, több lövést adtak le, de a golyók szerencsére nem találtak senkit. A kora reggeli világításban lett nyilvánvaló az éjjeli garázdálkodásnak nyoma. Pászti Ferenc debreceni földbirtokos, akinek Kismarján is van birtoka, pénteken hajnalban éppen kertje gyümölcstermésének átadására érkezett a községbe, de nagy meglepetésére már nem vólí mit leszedni a fákról. A község lakossága rendkívül nagy kárt szenvedett. A panaszokra megindult a vizsgálat Eddig azt állapították meg, hogy a román határőrség nem veti részt a fosztogatásban. A ga-