Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-03 / 123. szám

4 1326. junius 3. 3 felírjuk kapujára ennek a temetőnek dacos lélekkel .törhetetlen akarattal, nem csüggedő, kitartó mui>Icával, a hősök vérétől megszenteli rögöket porhanyitó ekével, az ércet engedelrfcessé tevő kalapáccsal, a mindig c£ak igaí? és becsületes eszméket hirtíető tollal s majdan kell villogó kardokkor, haláítosztó fegyverekkel, bömbölő ágyukkaf, felírjuk kapujára munkával, verejtékkel és véj-rel azt, hogy — feltámadunk ! . ... . Fiuk ! A levente nem gyászolhat, csak könnyekkel ,hanem tettekkel kell a hősök emlékének áldoznia! Tenni, küzdeni fogtok most megfeszítve ijiinden izmotok és idegszálatokat, hogy ki legyen az első, akf a mélységes gyász, a nemes kegyelet és a hódoló emlékezés babér-* koszorúját elsőnek helyezi el a hősök sirhalmárá ? ! Ez a mai ünnepi 'j verseny és becsületes vetélkedés legyen példaképe hétköznapjaitok minden küzdelmének f... .... Es bizonnyal nem állithat- { nánk méltóbb jelet hőseink dicső emlékének, alkotnánk bár gyémántkőből azt, mint a nemzeti eszményekhez mindhaláligg hü : bronzleventék élő seregét! Élő szobor, példakép legyen minden magyar levente ! Ép, erős minden tagja, mint az érc! Szive félelmet, akarata, karja akadályt ne ismerjen ! De a lelke — fájjon, égjen ! A fájdalom űzze, hajtsa, nyu- jj godni ne hagyja mig hallik egy ; jajszó, mit felénk hoz a kárpáti szél j felénk zug a Hargita vihara, mig \ hallik az idegen uralom aCatt végveszélyben küzdő testvérek segélyért kiáltó szava •' S. O. S.! Mentsétek meg lelkünket! Leventék ! Ifjú Testvéreim ! Róijátok le a kegyelet nemes adó ját lélekkel és tettel ! Legyelek hírnökei' és bizonyságai a várvavárt s itt-ott már rügyező> bimbózó magyar egységnek, mutassátok meg annak a magyar jövőt megteremteni egyedül hivatott és egyedül képes — erejét ! Higyjetek, akarjatok csüggedetle-; nül! Dolgozzatok, küzdjetek renduletlenüf!... És akkor Árpád hadának nagy Istene ismét felénk fordítja majd csillagtrónusáróí dicső arculatját, mindenható segedelmével és a magunk erejével : feltámadunk ! 1 »Megnyílnak a sirok, kikelnek az <S árnyaka. A vértanuk is mind csatasorba állnak Kezökben a fegyver> fejők disze repkény Szivókbe csak egy fény : Hungária ég í ' Feltámasztjuk újra a szép, a boldog Nagymagyarországot és nem hagyjuk meghalni többé soha ! Nem ! Nem ! Soha ! Az ifjú lelkek riadó éljene fogad•

Lta a felejthetetlen szavakat, amelyek után a leventék az ünnepségre vonultak. A bnjtoslak küldöttsége előtt dr. Bencs Kálmán polgármester kijelentette, hogy a Bnjtos kertségi szervezete még a háború ideje alatt megszűnt. A polgármester járdát és kövezést ígért a küldöttségnek. Nyíregyháza, junius 2. (A Nyírvidék tudósítójától.) A bujtosiak, akiknek helyzete immár elviselhetetlenné vált, elhatározták, hogy népes küldöttséget vehetnek a város polgármesteréhez, (kkit a bajok sürgős orvoslására kérnek. A küldöttség ma délelőtt meg is jelent a városházán. A bujtosiak panaszait dr. Görömbey Gusztávkir. törvényszéki biró, a küldöttség vezetője ismertette dr. Bencs Kálmán polgármesterrel. Elsősorban a beépített részek járdázását kérte, másodszor azt, hogy a forgalmasabb utcákat kövezzek ki, a kevesbbé forgalmas helyen pedig legalább a kellemetlen kátyúkat tüntessék el. Dr. Béncs Kálmán kir. kormánylácsos, polgármester válaszában kijelentette, hogy a legnagyobb örömmel pártolja a kérelmet, sőt a Bujlos fejlesztése már mégis kezdődött. I Elhatározták, hogy a Bujtos és Hunyadi-utcákat, illetve a szükséges utcarészeket zöldségpiac céljára rendezik be. A legközelebb kezdetét veszi a város csatornázásához szükséges csővek lefektetése s azok egy része a bujtosi Igrici csatornába fog torkolni. Ezeknek a Bujtoson elhaladó csatorna-csöveknek a lerakása éppen jó alkalom lesz a járdázás és kövezés munkálatainak elvégzésére is. Most már a kertségi szervezet sem akadályozza a Bujtos fejlesztését, mert a háború folyamán hozott képviselőtestületi határozat a Bujtost, Érkertet és öszőlöt belterületnek nyilvánította és azok^kertségi szervezetét megszüntette^^ Dr. fíéncs Kálmán polgármesteí válaszát a bujtosiak örömmel vették tudomásul. Országos propaganda élő- és agyaggalamblövő verseny lesz a Sóstón jnlins 4-én Kovács István vértann emlékére. minden sportot felkarolnak és nem kevésbbé ismertek a kitűnő szabolcsi vadászok, akiknek körében nemcsak jogosan számítanak érdeklődésre, hanem alapos a remény, hogy a többszörös bajnok magyar csapat közülük fogja az utánpótlást kapni. Bizonyára nem véletlen, hogy a mostani állandó 6 tagu representativ magyar csapat 3 tagja: Halasy Gyula és a Szomjas testvérek is szabolcsiak. A víváson kívül nincs olyan sportág, mely annyi dicsőséget szerzett volna a magyar névnek, mint a galamblövősport. Alig 5 éves mult mellett, bámulatos eredményeket ériek el a magyar lövők. Az első versenyt 1922-ben rendezték a Margitszigeten és 1923-ban már megnyeri a magyar csapat (Szerviczky, Szomjas Gusztáv és László, Halasy, Lumnitzer és Siegl) Hamburgban Európa ^Nyíregyháza, junius 1. — (A ^Nyirvidék' tudósítójától.) Az Országos Testnevelési Tanács elhatározta, hogy a külföldön annyira elterjedt galamblÖTŐsportnak, amely ma már Budapest sportkedvelő közönsége érdeklődésének is középpontjában áll, a vidéken is propagandát fog csinálni. Ennek a célnak az elérésére felkérte az Országos Magyar Galamblövő Egyesületit, hogy a nagyobb vidéki városokban rendezzen versenyeket, amelyek megszerettessék a magyar vadászokkal ezt a legnemesebb sportot és lehetővé tegyék a résztvételt olyanoknak is, akiknek nincs alkalmuk a pesti és külföldi versenyeket látogatni. Nem véletlen, hogy az első ilyen verseny rendezésére Nyíregyházát szemelték ki. Országszerte ismert az a lelkesedés, amellyel Nyíregyházán CüiStSrtSkSn oias,: filmszenzáció! Pénteken Az utca leánya! Regény egy kitaszítottról. ÉS A KIS'tRÖ £*0SOR Szombattél NIKOLAI COLLÍN (Kikin) játsza Szombattól IVÁN NIOSJOUKIN rendezte % A wéflzet ura! Előadások kezdete: hétköznap J/*8 és 1/élO órakor, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor. bajnokságát. Ugyanekkor az egyéni bajnokságban 204 résztvevő közt Halasy 2., Lumniczer 4. helyen végez, ami szintén gyönyörű eredmény. Ettől kezdje a magyar csapat minden versenyből győztesen került ki. Még élénk emlékezetben él az 1924-i párisi Olimpiász, amelyen Halasy győzelme után először tűzik ki a magyar zászlőt és a csöppnyi magyar kolónia üdvrivalgása közt a legyőzött, megcsonkított, elnyomott magyar nemzet himnusza büszkén hirdeti a magyarság győzelmét elnyomói fölött. így éreztük mi ezt akkor, és ez adja meg a sportnak a nagy jelentő ségét. 1925-ben a magyar csapat haza hozza a osztrák bajnokságot, ugyanekkor Halasy a legjobbb egyéni eredményt éri el. 1926-ban a német bajnokság lesz az eddig varetlen magyar csapat zsákmánya, Halasy egyéni és Szewiczky séria győzelmével. Ezen a versenyen két világrekordot is állítottak fel a magyarok a csapatversenyben 400-ból 388 találattal és Halasy 100-ból 99 találattal, megdöntve az eddigi szintén általa az Olimpiádon felállított 48-as világrekordot. A verseny másik szenzációja a Szomjas testvérek teljesítménye volt, akik közül Gusztáv 100-ból 97 et, László 95-öt lőtt, mindkét eredmény meghaladja az 1924. előtti világrekordot. Ez az eredmény különben nem volt meglepő a budapesti őszi versenyek után, amelyen a Szomjas fiuk 12 versenyszám közül 7-et megnyertek társaságban mint Lunnitzer a többszörös magyar bajnok, gr, Draskovich a Monté Caríói nagy dij, Br. Bohus a Prix der Littoral, Gáspárdy a Grand Pix Francois Blanc, dr. Zichy a Grand Prix győztese stb. stb. közvetlenül a hamburgi versenyek után Budapesten látta vendégül a Galamblövő Club a német, osztrák, lengyel, holland és finn versenyzőket és a magyar csapatnak alkalma volt megismételni nagy győzelmét, megverve a revaache vágytól égő ellenfeleit. Ezen versenyen Halasy beállította uj keletű világrekordját ujabb 99 találattal az egyéni versenyben. Ez természetesen csak szemelvény a magyar versenyzők sorozatos győzelmöiből, de már ez is elég annak bizonyítására, hogy azt a sportot, amelyben ilyen eredményeket értünk el fejleszteni kell, mint kulturfölényűnk bizonyításának egyik hathatós eszközét. Értesülésünk szerint a Galamblövő Egyesület jul. 4-én a Kovách István Bajtársi Egyesülés javára rendezendő ünnepéllyel kapcsolatban szándékszik versenyét ren dezni és a megye határain messze tul menő érdeklődést bizonyítja az is, hogy az ismert nagynevű versenyzők közül számosan megígérték résztvételüket. A vármegye és a város vezetősége is nagy lelkesedéssel vesznek részt a verseny rendezésének előkészítésében, amely ilyenformán országos jelentőségű sportesemény lesz. Kizárólag helyi versenyzők részére 2 élő és 2 agyaggalamb szám lesz beállítva. - HA jöL AKAR MULATNI !•• ; ugy siessen jegyet váltani a Bé| tefiy kabaré junius 10-ik» estelyére Ferencziiél.