Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-23 / 139. szám

J^YÍRVT OPK Az igazi Krisztns-passió művészeit ünnepi érzéssel várja Nyíregyháza népe. A Nemzeti Színház művészei nagy áldozatok árán vállal­koztak a vidéki turnéra. A nyíregyházi bemutató 24-én lesz junius 23. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó- I silójától.) Baüó László és a Nemzeti Szinház többi művésze el­határozta, hogy azt a Krisztus-pasz­sziót, amelyet a húsvéti ünnepek alatt Budapest lakosssága minden évben áhítatos érzéssel tekinti meg, bemutatja a vidék nagy városaiban? is. A kerek számban huszonöt mű­vésznek útnak indulása, a hatal­mas díszletek, ruhatári felszerelé­sek vasúti szállítása nagy költségbe kerül. Eleinte elháríthatatlan aka­dályok mutatkoztak. Nem csoda. Mikor történt meg, hogy valame-, lyik fővárosi szinház huszonöt tag­ja országos vándorútra induljon?' A napokon át tartó utazás, az ide­gén városokban való megszállás,' a diszletek, ruhatári keKékek ki­es becsomagolása nagy fáradságot* áldozatot jelent, amelyre eddig még* nem igen mertek vállalkozni. Most' a Nemzeti Szinház művészei lehe­tővé tették a lehetetlent és külön kocsikat bérelve, megszerezve a vi­déki városok közönségének előre biztosított támogatását, útnak in-i dúltak. Pécs az első állomás, utána Debrecen, majd 24-én Nyíregyháza/ kerül sorra. Pécsről nyert értesülésünk sze-i rint a város népe a Nemzeti Szin­ház művészeit ovációval fogadta. Krisztus passióra az utolsó órákban mar semmi pénzért sérrv lehetett jegyet kapni. Mindenki ott» ( akart lenni azoknál a fenséges je-t leneteknél, amelyekből a krisztusi dráma magával ragadó ereje viszi a magasba a lelkeket. Az emberek) hangosan felzokogtak a golgotai kép bemutatásakor és egész Pécs városa lelkendezve beszél a Nem­zeti Szinház művészeinek meg­kapó erejű passiójátékáról. A fő­városi színészeket elhalmozzák az. ünneplés legforróbb jeieiyef és ha a debreceni és nyíregyházi előadás, dátuma nem kötné a passzió-játék művészgárdáját, még Pécs városá­ban "maradtak volna. Debrecenben, is izgalmas várakozás előzi meg 11 a passzió-játékot. Felekezeti kü­lönbség nélkül várja mindenki Nyíregyházán is a Krisztus .passzió előadását és 24-én este zsúfolt ház fogja várni Nyíregyházán is a nagy tragédia ihletett művészeit. A passzió-játékok plakátjain a Nem­zeti Szinház művészei arra kérik a közönséget, hogy tartózkodjék a tetszésnyilvánítástól, ami természe­tes is a tragikus jelenetek hatása alatt. Szabolcs kivándorlási hiénái a debreceni tábla elótt. Azzal, hogy Amerikába jnthatnak, Cnbába vitték s lakatlan parton, homoksivatagban tétették partra a kivándorlókat. körében. Ezekben a Debrecenből jelentik: Munkát kereső, kivándorló ma gyarok tragikus nélkülözésekkel teljes kalandja tárult ma ki min­den szomorú és borzalmas rész­letében a debreceni ítélőtábla előtt. Harmincöt falusi és városi ember, munkás és iparos, köztük négy állásnélküli zsidóvallásu magán­tisztviselő panaszára állott a tábla előtt három lelkiismeretlen kiván­dorlási hiéna, akik fantaszti­kus, de furfangosan előadóit meséikkel romlásba vitték és hihetetlen nélkülözésekkel tel­jes útra küldték a harmincöt embert. Farkas Miklós Szilágygörcsön­ben született, nyíregyházi női­szabó volt a bünper első vádlottja, akit a kivándorlásra kénytelen szabolcsi magyarok messiásként tiszteltek és ugy hitték minden szavát, mintha csak a szentírás­ból olvasta volna. Farkasnak ez a presztízse onnan eredt, hogy rendkívül gyorsan tudott vizumot szerezni akármilyen utlevelre. Egy­szer Gyula nevü testvérének akart francia vizumot szerezni. Buda­pestre ment, ahol a francia követ­ségi szolga azt mondta neki, hogy ő maga sohasem jut hozzá a vizomhoz, sokkal okosabb, ha a Palermó kávéházban felkeres egy Szirmai Poppel Károly nevü urat, aki gyorsan és olcsón elintézi ügyét. Farkas elment, megtalálta Poppelt, aki 250.000 koroná­ért egy lélóra alatt megsze­rezte a francia vizumot. A pénzen kivül azonban még egyebet is kért Poppel: ajánlja őt Farkas szabolcsmegyei ismerősei szomorú években minden kis falucskában akad egy­két kivándorlásra készülő. Ezek között nagy hitele lett aztán Far­kasnak, aki nem Poppelt, hanem magamagát ajánlotta a vizumke­resőknek, de lelkiismeretesen meg­osztotta a vizumkeresők százezer koronáit Poppellel, aki viszont mesés gyorsasággal szerzett vizu­mot. — Szabolcsmegyében azt mondták a kivándorlók, hogy az Isten sem segit már abban az út levélügyben, amelyet nem tud elvégezni Farkas. Eleinte ugyan nem szívesen vál­laltak Farkas és Poppel egyet: az Amerikai Egyesült Álla­mokba szóló útlevelek meg­szerzését. Ebben a tekintetben tudvalevő­leg egy szigorúan megszabott szám irányadó s azok, akik nin­csenek a kivándorolni jogosunk szükreszabott kvótájában, i,em mehetnek ki semmiképen. Egyszer azonban felfedezte Pop­pel, hogy lehet Amerikába is ki vándorolni a nehezen megszerez­hető amerikai vizűm és útlevél nélkül is. Titkát elmondta Farkas, nak, aki sietve újságolta a kiván­dorolni akaróknak, hogy biztos uton segíti őket az Északamerikai Egyesült Államokba. Sokan for dúltak hozzá s ő mindenkinek szívesen elmondta a nagy titkot: Cubába, amely amerikai gyar­mat, nem olyan szigorú az útlevél s aki egy évig Cubában tartcz kodik, az aztán minden nehézség nélkül egyszerűen átvitorlázhat k Amerikába. — Képzelhető, hogy mennyi kliense akadt erre Farkas nak, aki pouipazó színekkel ecse­telte az emberek előtt Cuba gyö­nyöreit, a nagy-ztrü klímát, a nagy munkabérekét. Előadása szerint Cubában napi 15—20 dollárt keresnek a munkások, való­ságos iöldi paradicsom az életűi. Cubában nemcsak, hogv jól él­nek, hanem valóságos tőkét gyűj­tenek, ami nagy segítségére van a partralépőnek Amerikában. Akik azonban ott akarnák ezt a földi paradicsomot azonnal hagyná, azok is mehetnek nyugodtan, akad elég hajó, amelyik azonnal tovább szállítja őket az Egyesült-Államok­ba potom 10—20—30 dollárért. Ilyen Ígérgetésekkel 35 embert szedett össze Farkas, akiknek Pop­pel Cubába szerzett útlevelet, meg­váltotta hajójegyüket s ezenfelül az ügy intézéséért elvett tőlük 40 —50—120 dolláros összegeket. Szegény kivándorlók, nem tud­ták, hová. indulnak, milyen lelkiis­meretlen embenek kezébe kerültek­Az a hajó, amelyik a 35 ember­nyi szállítmányt vitte, Cuba szige­ten nem a rendes fcikö tőben, ha­nem egy lakatlan öbö'parton tette őket partra. Megadták nekik az utasítást, hogy menjenek a partról a sziget belseje felé, nemsokara embereket és várost találnak. De nem találtak semmit. A hajó otthagyta őket, előttük a földi paradicsom, a buja egyen­lítői növényzet helyett kietlen pusz­taság, amelyen egy kut, egy for­rás sem kinált egy pohár .vizet, kétségbeesetten indult a harminc­öt magyar ember a sziget belseje felé. Rettenetes helyzetük később sem változott jobbra. Sivár pusz­taságon gyalogoltak étlen-szomjan három álló napig. Nők és gyerme­kek is voltak velük s ez még ag­gasztóbbá tette helyzetüket a viz nélküli homoksivatagban. Végre a negyedik nap reggelén feltűntek az) első emberi hajlékok. Ha nem is látták túlságosan szí­vesen a magyarokat, de vizet és némi ennivalót adtak nekik a há­zak lakói jobbára benszülöttek. — Ezután sem virradtak jobb napok rájuk. Borzalmas nyomorúságban, vándoroltak a sziget fővárosába, ahol nem sikerült munkát kap­niok. Annyira vitte őket az éhség, hogy hulladékért, kenyérhéjért a szemetet kotorták. Hosszú- liosz­szu hónapok teltek el, amig sike­rült munkához jutniok és yéres verítékkel összespórolniok annyit, hogy hajóra tudtak ülni és haza tudtak menni. Itt természetesen első dolguk volt följelentést tenni megrontóik ellen. A feljelentések után azon­nal letartóztatták a hatóságok Far­kas Miklós nőiszabót segítőtársá­val, Jenován Imrével és ifj. Kocsis Györggyel együtt. A banda másik főnöke, aki mindnyájuk között a legtöbbet ártott a harmincöt em­bernek, Szirmai Poppel Károly megszökött. Társait a nyíregyházi törvényszék vonta felelősségre és Farkas Miklóst kivándorlásra való egyrendbeli, folytatólago­san elkövetett csalás miatt 3 évi és 6 havi börtönre és tízmillió korona pénzbünte­tésre, Jenovánt hatrendbeli kivándorlók szállításának közvetítése által elkö­vetett vétségéért 7 hónapi börtön­re és 6 millió korona pénzbün­tetésre, Kocsist 7 rendbeli kihá­gás miatt 1 havi fogházra és 700 ezer korona pénzbüntetésre Ítélte. A debreceni ítélőtábla a feleb­bezések folytán ma foglalkozott a három kivándorlási hiéna ügyé­vel megváltoztatva a törvényszék ítéletét, Farkast 32 rendbeli' csa­lás bűntettében mondta tó bűnös­nek és 3 évi fegyházra ítélte. Jeno­vánt csalás vétségéért 6 havi és Ko csjst 1 havi fogházra Ítélte a tábla­Az itélet ellen a yádlottak védői felebbeztek. Rövid hirek. Lajosmizsén Földházi János gazdálkodó részeg állapotban lö­völdözni kezdett egy- majálison és agyonlőtte Pető janos gazdálkő­Szolnokon Ecsegi István iparos­tanonc játék közben beleesett a nála levő 30 centiméteres pen­géjű késbe, mely a szivébe fúródott és megölte. Sopron egyik téglagyárában két munkás, Baumgartner Antal és Scheidl József ittas állapotban a téglaégető kemence tetejére fe­küdtek, ahol félholtra Sültek. Toulouseban egy szenegáli ka­tona őrjöngési rohamában 6 em­bert megölt, mire őt is agyonlőt­ték. ötezer leu pénzbüntetésre Ítélték Kratz Sándor dr. felsővisói ügy vé­det, mívél azt a kijelentést tette, hogy kár volt Erdélyt Oláhország­hoz csatolni, mert ez a közálla­potoknak ártott. Mi£s Violett Oibson, aki pár hó­nap előtt Mussolini ellen merény­letet követett el, börtönében öngyil­kossági szándékból egy kalapáccsal összeverte a fejét, állapota nem életveszélyes. Berec 'István debreceni 'mecha­nikustanonc öngyilkossági szándék­ból egy maga készítette vascsőbe patront tett, majd magafelé fordí­totta és kalapáccsal elsütötte; a szi­vébe fúródó golyó azonnal meg­ölte. Froreich dr. előtt csak most hir­dette ki a soproni törvényszék a kúria ítéletét. Eckner ujabb hatalmas Zeppelin léghajót épít, mely másfélszeresen nagyobb lesz, mint a Z. R. III.* ez a léghajó rendszeres utasfor­galmat fog lebonyolítani Német­ország és Amerika között. Los-Angelesben ismeretlen me­rénylők 5 dinamitpatronnal fel­robbantották a városi színházat. A vilájf legkövérebb embere Theodore'Valauzule los-angele^i ar­tista, aki 472.5 kg.-t nyom. A japáni szigetek mellett két hajó összeütközött, az egyik elsü­lyedt. Kecskeméten még mindig nem akadtak nyomára a 12 évi orosz fogságból hazajött és eltűnt Krisztián Józsefnek. 319 vasgyárt nyugdíjas és hadi­özvegy pőrét tárgyalja julius 2-án a miskolci járásbíróság. A berlini rendőrségen nagy vesztegetési botrányt lepleztek le. Insbruck—Bécs—Budapest kö­zött bevezetik a repülőgép postát. Egy holland gőzös elsülyedt, a legénysége odaveszett. Bécsben a kistőkések tün'.ető felvonulást rendeztek, mely a rendőrség beavatkozásával végző­dött. . Obermühia uban egy fakereske­dő fejszével agyonverte 12 éves fiát és 8 éves leányát s azután felakasztotta magát. Ujszász mellett Hegedűs Mária és Kövér Géza gondatlan évődés közben kizuhantak a robogó vonat­ból; a fiút halálra gázolta a vonat a magával rántott leánynak az ijedsé gen kivül nem történt baja. .

Next

/
Thumbnails
Contents