Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-18 / 135. szám

Nyíregyháza, 1926. jiraiBs 18. * Péntek XLYII. évfolyam. 13é. szám, ,kf,-< '•áfí 8OOOO K, M»fy<Klé*"ít 80000 K. fci-siiwívisfcWk.neS és UüSlíóteuík 'A'J*;» cug&ámévy. maanmm AlapHota ÜÓ9A ELEK ks*?.*.<ii Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*!»t3» aae< kaaztfi i VERT6E IC ANDOR. 8*erk»«ztő»ég ét kliéfthlvatal: 8ZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Talafon uéffl 188. Postachequa 28888, Kéziratokat nam adunk, vissza. Bodó Lászlóné született Pálfülöp Hercz Mária költőnő ma délben öngyilkosságot követett el Forgópisztollyal halántékon lőtte magát, s mire a kórházba vitték, meghalt. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Egy fiatal, érzékeny 'lelkületű, finomult irodalmi izlésü, szenzitív asszony dobta el magától az éle­tet. Bodó László volt lapszerkesz­tő felesége, a leánynevén Pálfü­löp Hercz Mária néven ismert köl­tőnő ma délben, háromnegyed 12 órakor forgópisztollyal halántékon lőtte magát s mire a mentők az «Erzsébet» kórházba szállították, meghalt. A szomorú esetről mun­katársunk a következőket jelenti: Pálfülöp Hercz Mária költőnő ma reggel 9 órakor férjével Bodó Lászlóval, a «Szabolcs» cimü megszűnt sportlap Veit szerkesz­tőjével Sóstói-ut 33. számú laká­sukról gyalog mentek ki á Sós­tóra. A fiatal asszony egész uton nagyon vigkedélyü volt s a Sós­tóra kiérve egy padra ültek, ahol Bodóné a magával hozott kézimun­kába kezdett s közben férjével tár­salgott. Mindig a balálról beszélt, az elmúlás gondolata foglalkoz­tatta a régóta idegbajban szenvedő Hercz Máriát, akinek betegsége az utóbbi időben' igen elhatalmaso­dott. Férje, aki gyöngéd odaadás­sal ápolta fiatal feleségét s állan­dóan az oldalánál volt, tréfálko­zással igyekezett elhessegetni neje sötét gondolatait. Mezei virágok­ból csokrot szedett neki s azzat kedveskedett feleségének. Hazafelé szintén gyafog jöttek. Az erdő, a természet fenséges pom­pája azonban már nem tudta le­kötni a szegény beteg asszony leí­"két. Egész uton mmfiig a halai­ról beszélt. Férje kétségbeesve igyekezett a gondolatait más irány­ba terelni s azt hitte, hogy ez sikerült is neki, mert mire Sóstói uti villalakásukba értek, Hercz Mária egészen megváltozott, Jókedvű lett és kacagva szaladt a Budapest­ről épen akkor hazaérkező öccse, Hercz Eduárd műegyetemi hall­gató elé és boldogan csókolta m*g. Hercz Eduárd mindjárt a rajzait is megmutatta, aminek szemléleté­ben mindhárman elmerültek. Ezt a pllíanatot használta ki Hercz Má­ria és észrevétlenül beosont a szobájukba, amelyet édesatyjaj Hercz Pál volt nyiregyházi vasúti vendéglős engedett át a fiatal" párnak, ott előkereste a, férje ef­dugott 7 milliméteres kaliberű for­gópisztolyát, lefeküdt a díványra hanyatt s jobb halántékára célozva, a fegyvert elsütötte. I A dörrenés hangja a szoba be­zárt ablakain iompan kihallatszott az udvarra, ahol Bodó László a férj és Hercz Eduárd az occs tar­tózkodtak. Ezek a rémülettől meg­döbbenve rohantak be a szobába. Hercz Mária jobb lialántékábóf szi­várgott a \t?r, aíéltan elnyúlva fe­küdt a díványon, a forgópisztoly pedig a padlón hevert. A kétség­beesett férj félőrülten rohant at a szomszédba, hogy a mgn tőkért te­lefonáljon, akik nemsokára meg is érkeztek. Ugyancsak megérkezett Rózen­berg Emil dr. m. kir. egészségügyi ta nácsos is, aki injekciót adott a bol­dogtalan asszonynak. Mindez azon­pan mar nem segíthetett' ,merf ami­re a mentők Hercz Máriát az «Er­zsébetx közkórházba szállították, meghajt. A forgópisztolyt a fér^áliandóan dugdosta neje elől, s a család ért­hetetlennek tartja, hogyan juthatott hozzá mégis a ítalálraszánt fiatal asszony. A fegyverre azonban szük­ség volt, mert a villát már egy ?z­6en Kifosztották a betörők s" ézen az elhagyott vidéken gondoskodni kellett valamilyen vedelmi eszköz­ről . Az öngyilkosság háromnegyed 12 órakor történt. Munkatársunk telefonon érdekfődött 1 óra tájban az Erzsébet kórháznál, hogy mi­lyen állapotban van BodóLás^ó­né urnő, amire azt felelték: — Bizony kérem szépen, őmár Jól van. Hercz Mária már jól van. Páf­fülöp Hercz Mária, a költőnő any­nyfszor megálmodott halotti álmát afussza. Temetése holnap pénteken dtf­után 4 órakor lesz: Hercz Mária életigenlés és a halál hatalmának költője Előttünk van a zöldfedelü költe­ményes könyv, Pálfülöp Hercz Má­ria poétás lelkének megnyilatkozá­sa. »Virágok közt... Csukott ab­íákon». A Singer és Wolffner cég adta ki az irodalmi elmélyedésekre inditó, tartalom és formamüvészet tekintetében egyaránt jelentős érté­keket, mély átéléseket reveláló kö­tetet. Bölcselő dalok füzére ez a könyv. Könny csillog a virágszir­mokon, napfény és árny játszanak benne. Halk, sivár, bus zene, ez a költeményes könyv, amelynek sorá­ból egy az élet problémái előtt döb­benettel álló leány arca éled félénk. És az a misztikus erő, amely ma délben golyót röpített a poétahom­lokba, már ott bontja fekete vi­rágait. Hercz Mária verses köteté­ben. Maga a cim is utal a lelkét kínzó kettősségre, a virágokra és a csukott ablakra, az élet örömök himnuszos vallására és ijedt, fázós percekre, amelyeknek rágása meg­támadja a hit gyökerét. És a halál szava, amely eleinte csak költemé­nyeket motiváló, alaphangot adó át remegés volt Hercz Mária lelkén, lassanként mind erösebb paran«i- i szóként közeledett a titokzatos táv- [ latok felől, egész a dübörgő zerigée I erejéig, amely úrrá lesz az idegen, rabbá teszi az' észt és bilincsbe veri az akaratot. Hercz Mária nagy vívódása, az élet és halál tragikus harca volt. Ez a harc felőrölte a2 idegeket. Súlyos, gyógyíthatatlan idegbaj, ez volt az orvos diagnózisa a tudatban pedig elhatalmasodott a semmisülés fekete gondolata, mint a nirvána után való vágy. Bodó László, az odaadóan, aggódó fél­téssel figyelő férj, tudott hitvesé­nek önemésztő melankóliájáról, éle­tet égető belső tüzéről és magas harcban állt*az élet ereje mellett. Igyekezett eltéríteni a halált, Hercz Máriának ezt a mind makacsabban jelentkező témáját, hasztalan. Ma, amikor a Sóstóról hazafelé jöttek, azért választotta a virágos, madár­dalos erdei séta útját, azért szedett szines csokrot, beszélt a boldog jövőről, hogy elhessegesse a fe­kete hullát, a halál sötéten be­árnyékozó gondját. Ő is gyönge volt. A séta után otthon felhang­zott a revolver dörrenése. Az irodalom örvényei• Most ,mikor visszanézünk az élet utján mindjobban tétovázó asz­szonyra, eszünkbe villan sok ér­dekes mondása. Az volt az ef­mélete, hogy az irodafommal, írók­kal rátó foglalkozás, a maga lelki életének irodalomban való meg­nyiíatkoztatása, örvény, amelybe bele kefl szédülnie, bele kellpusz­tufma. Késő éjszakákon at olva­sott, irf és elfogyasztotta éleiét. Kisebb köfteményeken kivüf re­gényt, utóbb nagyobb koncepciójú komoly drámát irt s közben érte a maga lelki "drámáját. Az élet von­zamrát, jólétet, boldogságot ho­ízott eléje s 6 a tavaszos évek csó­kos kedvében is a halálra gondolt. Évekkel ezelőtt váratlanul látszó­lag minden ok nélkül öngyilkos lett egy fiatar poéta asszony, kjasz­szikusan szép költemények irója, boldog feleség: Szász Piroska. — 'Senki, férje se tudott számot adni miért dobta ef az éjetet. Ilyen misz­térium Hercz Mária öngyilkossá­ga ís. Most ott Tékszik haloványan, dermedten a kórházi aszta fon, Szivében örökre elnémult a dal és fölötte büszkén hirdeti hatalmát a halál . A nemzetgyűlés. Budapest, junius 17. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után egy pár perccel nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Az ülésnek szokatlanul pontos megkez­dése azt eredményezte, hogy az el­lenzéki oldalon a szónokon kivül egyetlenegy képviselő sem volt je­len. Az elnöki előterjesztések után folytatták a genfi tárgyalással kap­csolatos vitát. Pakots József volt az első felszólaló. Nem érti azt az örömet, mellyé' a miniszterelnököt fogadták. Áz igaz, hogy jelentkeztek egyes ered­mények, de a teljes pénzügyi ellejt őrzés alól még mindig nem szaba­dultunk fel és az ország szuveréni­tása súlyos csorbát szenvedett. Az államháztarfás szanálása sikerült, de tönkre ment a magán gazdaság és stabilizálták a nyomorúságot. — Hoyos Miksa gróf : Ilyet nem lehet mondani. — Erdélyi Aladár : Briand boi» dog lenne, ha ő is meg tudná ezt .csinálni. — Pakots : A főbiztos távozása feltétlenül kedvező, de még nincs tisztázva, hogy a főbiztos távozása a jegyzőkönyv által történt, vagy csak önkéntes távozásról van szó. Sajnálatos, hogy az ellenőrzés nem teljes egészében ért véget. — Pakots : A 82 millió fölsza­badításánál politikai szempontok játszottak közbe és ez a bizalmat­lanságnak a jele. Tiltakozik az el­len, hogy az ellenzéket okolják a genfi kudarcért és visszautasítja azt a feltevést, mintha ők a cseh külpo­litikát alátámasztanák. Bethlen, sze­rinte alkalmatlan volt Genfben a nemzet képviseletére. Ha más kép­viselte volna a nemzetet ktüő'nb eredményt ért volna fel. J Ezután Szilágyi Lajos szólal feis — Szilágyi : Ha Genfben nem szenvedtünk kudarcot, akkor csak a magyar nemzetnek nem volt ku­darca, nem pedig Bethlennek. Ami Genfben történt, az a nemzettel tör­tént. Nem azonosítja magát a jobb­oldal felfogásával, de nem fogadja el a baloldal megállapításait sem. Nagyon jól ismeri mindenki an­nak a sajtókampánynak az eredetét amelynek éle a miniszterelnök el­len irányult. A miniszterelnök tegnapi felszó­lalása után a helyzetnek teljes fel­tárását követeli, mert tudni kell azt, hogy ki a barátunk és ki nem politikai ellenfelünk, hanem ellen­ségünk. Megállapítja, hogy a 82 millió arany korona fel ném szabadítása a nemzet elleni merénylettel azo­nos, melyet a magyar nemzet tíz­ezrei szenvednek meg. Pénzügyi okokkal 9emmikép sem magyaráz­ható a népszövetség állásfoglalása. Az tifés lapzártakor tart. •••••• A kormányzó születésnapja. Budapest, junius 17. MTI. rá­diójelentése. Horthy Miklós kormányzó szü­letésnapján, junius 18-án, pén­teken a magyar szivek égre "szálló imájában Nyíregyháza lakossága is résztvesz, a holnap tartandó ün­nepi istentiszteleten. Délelőtt 9 óra­kor a nyiregyházi lovassági lakta­nya udvarán ünnepség lesz a kor­mányzó őfőméltósága születésnapja alkalmából. TŐZSDE. Budapest, junius 17. (A MTI. rádiójelentése.) A korona Zürichben nyitáskor Is zárlatkor 72.30 volt. Egyes számlára korona.

Next

/
Thumbnails
Contents