Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-17 / 134. szám

Nyíregyháza, 1926. junias 17. * Csütörtök XLY1L évfolyam. 134. szám. €>£fl*«t4«l 4 rak halytan és vidékem: fcor* 30000 K. N»«yftdéyrt 80000 K. E»*bsztvifclókneSc éa tanttdkn*k 20*/* íngedinéay. AUplíotta <JÖBA ELEK Fd»s*rkMzt4 : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalöa sí^rteMSlő i VERTBE K. ANDOR. Sxorkaaztfiaég és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. T»i«fon szám 189. Postachaqua 296M, Késiratokat nwn adunk vissza. Rendkívüli érdeklődés előzte meg Bethlen felszólalását. Budapest, junius 16. (A MTI. rádiójelenfése.) A nemzetgyűlés mai ülésén szá­mol be Bethlen miniszterelnök a genfi tárgyalások eredményéről. — Felszólalását igen nagy érdeklődés előzi meg és a karzati helyeket tel­jesen megíöltj a közönség. íílég ké­tes, hogy vájjon beszámolóval Kap­csolatosan megengedi-e az elnök­ség a vitát. Minden jel arra mutat, hogy valamilyen formában hoz­zászólhat a miniszterelnök fejte­getéseihez az ellenzék. Peyer Ká­roly, Pakots József, Rupert Re­zső és Horváth Zoltán mindnyá­jai? fel akarnak szólalni, hogy kri­tikát gyakoroljanak a genfi tárgya­lásokról. Ugyancsak felszólal Szi­lágyi Lajos is, aki főleg a népszö­vetség tárgyalásával kapcsolatos külföldi ellenséges propaganda kér­I désével akar foglalkozni A felszó­lalók során Györky Imre, aki a sajtókérdéseket teszi szóvá, bele akarja foglalni felszólalásába a Mészáros—Persián ügyet is. A par­lament egyes baloldali képviselői elhamarkodottnak tartják az idő­előtti állásfoglalást, különösen a cseh követség tegnapi nyilatko­zata után ,mely szerint bizonyít­ják, hogy a magyar politikai kö­rök valóban interveniáltak a cseh kormánynál. A jobboldali pártok nagy felháborodással tárgyalják a Persián ügyét, melynek felderíté­se áltaf, mint mondják, világossá­got vettek azokra az összekötteté­sekre, melyeket bizonyos magyar­országi politikai kör folytatott íl külföldi allamokkal, felhasználni kí­vánván azokat a kormány megbuk­tatására . Bethlen gróf nemzetgyűlési felszólalása a genfi eredményről. Budapest, junius 16. M. T. I. rádiójelentése. Scitovszky Béla elnök a nemzet­gyűlés mai ülését 11 órakor nyi­totta meg, ugy a kormánypárt mint az ellenzéki pártok részéről nagy érdeklődéssel. Herczeg Béla a mentelmi bizottság jelentését ter­jesztette be. Az elnök bejelentette, hogy a népszövetségi ügyekben Peyer Károly ,Rupert Rezső, Pa­kots József, Szilágyi Lajos és báró Szterényi József jelentkez­tek felszólalásra és kaptak enge­délyt. Mielőtt azonban erre rátér­nének Bethlen miniszterelnök kí­ván felszólalni. — Gr. Bethlen miniszterelnök : (Halljuk, halljuk!) A szokásnak megfelelően visszatérve az ottani tárgyalásra megteszi jelentését, és szükségesnek tartja, hogy felszólalá sa alkalmából eloszlasson bizonyos félreértéseket, amelyek a genfi határozatok jelentőségéről a köz­véleményben már is elterjedtek. A mostani tárgyalásnak a célja az volt, hogy a szanálási idő letelté­vel, megállapítsák azt, hogy Ma­gyarország az egész vonalon meg­felelt kötelezettségének. A másik feladat az volt, 'hogy likvidálják azt a szervezetet, mely a magyar pénzügyek felett az ellenőrzést megszüntette, továbbá likvidálják azokat a kérdéseket, melyek a likvidálással kapcsolatosak. E té­ren 3 kérdésre kell kitérni. Mielőtt Bethlen a kérdések taglalására be­lement volna, ismertette azt a me­morandumot, amelyet a népszö­vetség elé terjesztett annak bizo­nyítására, hogy az ország az egész vonalon eleget tett vállalt kötelezettségének. Ez a memoran­dum felsorolja a kormánynak a . mult 2 és fél évi teljesítményeit és összefüggő képet ad arról, amit a pénzügyi és gazdasági sza­nálás ügyében a kormány és az ország tett, éppen ezért szüksé­gesnek tartja, hogy a közvélemény erről tudomást szerezzen. A me­morandum kiindul azoknak az igényeknek ismertetéséből, me­lyekből a szanálás létrejöttét szük­ségessé tették, ismertetve az 1922—1923. években fennálló ne­héz pénzügyi viszonyt, majd az 1923. év elejétől 1924. év ápri­lis végéig a részben diplomáciai részben pénzügyi tárgyalásokat,, melyek lehetővé tették a külföldi kölcsön felvételének segítségével a szanálás keresztülvitelét. Rész­letesen foglalkozik a memorandum szanálási programmjával, majd rámutat az állami hivatalok során a tisztviselők természetbeni ellá­tásának megszüntetésére. Ismer­teti a tisztviselők létszámának ren­dezését, a 38 ezer főt kitevő lét­számapasztást, a státusrendezést. — Rámutat arra, hogv a kormány uj' alapokra helyezte a község, város és vármegye költségvetését és is­mertette, hogy a kormány uj adó­rendszer alapot vetett meg s újra szervezte az egész adminisztrációt.' Ismertette azokat az adóenged­ményeket, melyeket az ország az adó terén igyekezett csökkenteni,' a kötött forgalomról a szabad forgalomra való áttérésre a kivi­teli és behozatali tifalmak meg­szüntetését, és a legtöbb kedvez-, mény alapján megkötött tarifális szerződéseket. Azok a jogok, amelyeket a fő­biztos itt Magyarországon gyako­rolt, megszűnnek és ezután bizal­mi férfiak fognak Magyarországról átmenni Párisba. A magyar kor­mány is képviseltetni fogja magát a bizottság párisi ülésein, de ez a bizottság nem Magyarországon, hanem Magyarországon kivül fogja üléseit tartani. A miniszterelnök foglalkozik ez­után az 1926—27-ik költségvetési évre felszabadított s az invesztí­ció céljait szolgáló összeggel. Egyes téves magyarázatokkal szemben ki­jelenti, hogy a magyar kormány sohasem kérte a 83 miliió korona fölösleg felszabadítását, hanem csak egy oly elvi rendezésre irá­nyult kérelme, amelynek meghoza­tala mellett nem kell a kormánynak minden három hónapban a kül­földre szaladgálnia. Hogy sikerrel járt a kormány lépése Genfben, azt azzal igazolja, hogy a pénzügyi bizottságnak egy­hangú határozata alapián hozták meg' a döntést s az talán még az Ausztriával szemben hozott dön­tésnél is kedvezőbb. A továbbiakban a miniszterel­nök a kölcsön visszafizetésérő If, illetve a kötvények megvásárlásá­ról sífóí s kimutatja, hogy a fenn­maradt összeget csak a deficit el­tüntetésére Tehet fordítani s más célra azért sem, mert a kölcsönt 1934 előtt visszafizetni nem lehet. A kötvények visszavásárlása pedig nem lett volna kedvező, mert ez pénzünk stabilitását könnyen meg r ingatta volna. Az elért eredmény olyan mérföld kövfet jelent "a magyar gazdasági élet taipraállitása kérdésében, me­lyet eltagadni nem lehet s me­lyet a nemzet és a kormány egész erőfeszítése eredményezett. Hogy mit jelent számunkra a ju­lius elsejével véglegesen megszű­nő ellenőrzés, azt azokkal az an­gol véleményekkel is igazolja, me­lyek politikától mentesen imák a sikerről. Meleg szavakkal emlékszik meg a miniszterelnök Smíth főbiz­tosról és munkatársairól. Végül a miniszterelnök azokra a lapközleményekre reflektál, me­lyek a genfi sikert ugy tüntetik fel, hogy ezért a kormánynak áf­dozatokat kellett hozni s ezért von. ta vissza a kormány a leszerelési javaslatot is. Kijelenti, hogy ez hamis beállítás. A kormány a ja­vaslatot nem vonta vissza, csupán a fordítás korrigálása végett ha­lasztást kért a tárgyalás idejére vo­natkozólag. Azokra a h[irlapi támadásokra pedig, meélyek azt állítják, hogy a cseheknek kereskedelmi kedvez­ményeket akartunk adni a szimpá­tia megvásárlása céljából, kijelen­ti, hogy a magyar kormány csu­pán figyelmeztette a cseh kor­mányt arra, hogy a vámháboru mi­lyen következményeket vonhat ma­ga után a szerződés megkötése kö­rül. A kormány tagjai hosszasan él­jenzik a miniszterelnököt. A miniszter jelentéséhez elsőnek Peyer Károly szólal fel. Azt állit-' ja, hogy a miniszterelnök csak arról beszélt, ami reá nézve ked­vező volt s a szanálás természe­tes eredményét is olyannak akarja feltüntetni, mintha az a kormány érdeme volna. Kérdi, hogy miért nem beszélt arról, hogy az utódál­lamokkal még mindig nem kötött kereskedelmi szerződéseket a "kor­mány, hogy elvesztette az egyik nagyhatalom bizalmát s hogy a frankhamisításból kifolyólag nem­zetközi védelmi intézkedéseket akar a népszövetség életbe léptetni. »»••»• Kiöntött a Sajó. Budapest, junius 16. (A MTI. rádiójelentése.) A Magyar Hirlap irja: A napok óta tartó esőzés folytán a Sajó folyó ismét kilépett medréből és Gömörmegyében a Sajtó parti köz­ségek egy része viz alá került és mintegy 1000 holdnyi terület fek­szik viz alatt. Útonállók garázdálkodnak a Népkert környékén. __ (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A gőzfürdő melletti Népkert és a régi _ vasúti temető környékén es­ténkint útonálló garázdálkodnak, akik megtámadják a járókelőket. A rendőrség tegnap razziát tartott és 7 csavargót éTő is áflitott, aTfik ellen meginditották a bűnvádi el­járást. A rendőrség kéri mindazo­kat, akiket ezen a helyen inzultus vagy támadás ért, jelentsék be a bünügyi osztálynál . Justh Ivánt vád alá helyezik Budapest, junius 16. (A MTI. rádiójelentése.) A Pesti Napló genfi jelentése szerint Justh Ivánt a szövetség büntetőkönyve alapján fogják vád alá helyezni. A büntetőkönyv meg­felelő paragrafusa szerint Justh Ivánnak cselekményéért 2 évi fogház jár. A nemzeti demokrata párt értekezlete. Budapest, junius 16. (A MTI. rádiójelentése.) A Pesti Napló irja: A nemzeti demokrata párt kedden este orszá­gos értekezletet tartott. Az értekez­letén Pakots József elnök méltatta Vázsonyi érdemeit. Majd előter­jesztették az országos pártszervezet megalakulásáról szóló javaslatot, mely szerint megalakult az orszá­gos pártvezetőség és pártválaszt­mány. Bródi Ernő, Husta Vilmos és Fábján Béla szílaltak fel és hangoztatták a párt egységét. •••••• TŐZSDE. Budapest, juniuus 16. MTI. rá­diójelentése. A korona Zürichben nyitáskor 72.30, zárlatkor 72.20 volt. Egyes szám ára 2$0Q korona.

Next

/
Thumbnails
Contents