Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-15 / 108. szám

J^YÍRVIDÉK 1926. május 15. A beteg megszólalt. Pár héttel ezelőtt Vázsonyi Vilmos hirtelen visszavonult a frankcsatatérről s külföldre utazott egészségi állapotának helyreállítása végett. Egy darabig semmi jelentőset nem .'hallottunk a demokrata vezérről, de Vázsonyi nem* azért Vázsonyi. hogy megtagadja magát. Ugylátszik a pihenés és a kura használt, mert kezébe vette a toldat s a Neue Freie Pressébe olyan cikket irt, hogy a derék magyar lelkek az áiméikodástól jobbrabalra szédülnek. Előre ki kell jelentenünk, hogy különös erőfeszítésünkbe kerül erről a példátlan förmedvényrőt nyugodt hangon írni. Azonban az a véleményünk, hogy ez az irásmü a maga" mesztelenségében minden kommentár nélkül is oly ékesszólóan beszél az ellen, aki elkövette, hogy szükségtelen különösebben megbélyegző szavakkal megemlékezni róla és írójáról. Meg azután, ha már a másik oldalon nem találjuk meg a magyar tisztességet, őrizzük meg azt mi a magunk részéről s nyugodtan mondjuk el, hogy miről is van szó. Vázsonyi ebben a cikkében egyenesen és röviden Töreky Gézát, a frankper főtárgyalásának vezetőjét támadja meg s; gyilkos rágalmak mérgébe mártott tollai a külföldi közvéleménybe azt a meggyőződést szeretné becsempészni, hogy a tárgyalásvezető Töreky egyáltalán nem törekszik az igazság maradék nélküli kiderítésére. Gondoljuk meg jól, hogy egy biró személyén keresztül a független magyar bíróság becsülete ellen ezt a támadást olyan valaki intézi, aki valamikor a magyar királyi igazságügyminiszter székét foglalta el Hogy Vázsonyi valamikor is miniszter lehetett és éppen igazságügyminiszter, ez a magyar. nemzeti öntudatnak örök szégyene marad s legkitűnőbben jellemzi azt a zavaros időt, amikor ilyen megtörténhetett. Elvégre Magyarország ellen az utóbbi esztendőkben az emigránsok részéről sok rágalmazó 'támadás hangzott el. Ezek azonban legalább nyíltan kijelentették, hogy ők emigránsok s a mai. rezsim alatt nem akarnak visszatérni az országba, mig Vázsonyi Budapesten él virul, ügyvédi irodája van, a honatyák sorában foglal helyet, szóva« egész viselkedésével azt akarja elhitetni, hogy ő nem emigráns, hanem igenis a magyar hazának, bár ellenzéki Jiangulatu, de tisztes polgára. Kérdés azonban, hogy ezután a szörnyű eltévelyedése után, amelyet csak a düh tombolásával és a józan Ítélőképesség.elvesztésével tudunk magyarázni, nem kell-e Vázsonyit a legdühösebb és legkártékonyabb emigránsok közé sorolni. A frankügy során ő már nem egy meglepetéssel szolgált s nem egyszer foglalt el otyan magatartást, amelyet a becsületes magyar lélek bizony nehezen tudott megérteni. Ez a mostani tette azonban egyenesen beleütközik a nemzet megbecsüléséről alkotott törvénybe s véleményünk szerint netn elég az az egyöntetű elitélés, amelyben a nemzet részesiti e támadás szerző* jét, hanem igenis áz ügynek a törvény előtt is folytatásának keli lenni. Elvégre, ha valaki magyar nemzetgyűlési képviselő és volt igazságügyminiszter, az külföldi pihenését ne arra használja fel, hogy 5 világ közvéleménye előtt rombolni próbálja a magyar állam becsületét és megprtibálja semmivé tenni azt a tisztes nevet, amelyet, az átkos trianoni béke megkötése óta olv mérhetetlen gonddal, fáradsággal és verejtékkel szereztünk meg. Megdöbbenésünk oly óriási, hogy nem tud és nem is akar olyan szavakat alkalmazni, amelyek egye- j dűl lennének méltók a hazaárulás e tényének jellemzésére. Vázsonyi ezzel, mint politikus eljátszotta szerepét s nem tudjuk, hogy juthat-e számára mely ezután azok sorában, akik önzetlenül és becsületesen magyarnak vallják magukat. Szobrok. * Szobor az ember. Az Isten keze Mintázza meg ilyenné, vagy olyanná. Mit tehet arról, hogy a nagy Művész Milyen vonást vés, vagy tormát farag rá P Mit tehet arról-, milyen anyagot Szánt szobrának a nagy Szobrász szeszélye ? S kimintázza-é aprólékos gonddal, Vagy bús torzóul nem hagy/a-é télbe ? Agyag az egyik. Száraz és takó, Síremléke az égi gondolatnak, Róla a torma lassanként lemállik S embeivonási sorra elmaradnak. A másik márvány. Fölényes, hideg. Hóból gyúrt álom. Nincsen láza, vére. Semmi más, csupán istenült anyag, Szobor. Valóban méltó a nevére! Az érc is kemény. Ámda emberibb: A küzdelem, az erő vasba vésve. És nem hideg. Az izzás benne alszik És fölébred az életnapsütésre. És vannak szobrok: aljasult anyag, Csak hús, csak csont, csak vér és semmi más! Érzéki vers. a test rapszódiája! Gyors elmulásu lázas lobogás! És vannak szobrok. csupa színarany! Szobrok érzésből, dalból. napsugárból, Nagy gondolatból, szárnyas képzeletből, Titkok mélyére letúró tudásból! S ezek a szobrok örökéltüek, Nekik nem árt az Idő kalapacsa, Mind keményebbek mindenik ütésre, S messzebbre zengnek mindegyik csapásra ! Agyag falvi Hegyi István. * E költemény szerzője Erdély egyik legkiválóbb poétája, aki szombat este mutatkozik be a nyirtgyházialtnak. Szabolcsvármegyében a muit év 7861 halottja közül több mint a fele hét éven aluli gyermek. Mik a megdöbbentően nagy gyermekhalandóság okai? — Dispensaire-eket állítanak fel a szabolcsi falvakban. Az Erzsébet kórház gyermekosztályt kap. — Több községi és körorvos lesz. — Hány orvos, hány gyógyszertár van a vármegyében? — Javult a kórházi ellátás. Nyíregyháza, május 14. — (A Nyirvidék tudósítójától,) Az analfabétákra és a halott gyer mekekre vonatkozó statisztikai adatok gyors cselekvést sürgetnek vármegyénkben. Ezeknek az adatoknak határozott feltárása, leplezetlen megvallása az aggódó magyar lélek felkiáltása, tenni, menteni, áldozni, fáradni a népért, ezt sürgetik a statisztika szomorú, de a valóságnak megfelelő adatai. A világháború és a forradalmak után beállott válságok velejárójaként állott elő a testi és lelki élet romlása, amelyet a statisztika mér meg, hogy kíjfelölje a tennivalók útját. A vármegye alispánjának félévi jelentéséből tudjuk meg a valóságot, megtudjuk azt is, hogy nincs csüggedésre okunk, mert a mentési munkálatok, a gyógyítás odaí adó munkája megkezdődött egész" ségügyi és tanügyi tekintetben egy. aránt. A jelentés, amely e tekintetben megnyugvást ad a vármegye lakosságának, az egészségügyi kérdésekről a következőket mondja: Haláleset: 7861, születés: 14-703 Az elmúlt év egészségügye viszonyítva az 1924. évihez valamivel kedvezőbb volt. Az elmúlt évben 7861 egyén halt el, mig 1924-ben 7986; a halálozási arány 1925-ben 23.18 százalék, 1924-ben pedig 23.55 százalék; az elhaltak közül volt 3967 fi, 3894 nő, 1 éven aluli korú elhalt 3173, vagyis az összhalálozásnak 40.3 százaléka, 7 éven aluli 1739, ez az elhaltaknak 14.4 százaléka, 7 éven felül 3554 volt az elhaltak száma. Az országos statisztikai hivatal kimutatása szerint 1925-ben 14.703 gyermek született s igy a természetes szaporodás 6842, mig 1924-ben 5992 volt a szaporodás. A trachoma terjedése Fertőző betegségek közül feltűnő nagy szaporodást mutat az egyptomi szembetegség (trachoma) a m. kir. népjóléti miniszter utáltai elrendelt ujabb összeírás szerint ezeknek a főfészkei Nyíregyházán, Kisvárdán, Nyírbátorban és Nyírbogát községben a talmud-iskolák növendékei és ezek hozzátartozói között volt. Minden intézkedés megtörtént a betegség tovaterjedésének meggáílására és a megbetegedettek meggyógyitás'ára. A többi fertőző betegség ez évben sem lépte tul az előző évi megbetegedések számát. Az általános egészségügy terén különösen a lakásviszonyok hagynak sok kívánni valót, amiről máirészletesen a legutóbbi jelentésemben tettem említést. Ásott kutak A lakosságnak vizzel való ellátása is különös gondomat képezi. - A boldog béke éveiben ugyanis minden község a lakosság számához viszonyítva megfelelő szamu mélyfuratu kutakból kapta ivóvizét, sok községben azon'ban ezek a "kutak az idők folyamán összeomlottak s a községeknek nem mindenütt állott módjukban ujakat készíttetni. így ismét ásott kutak vizét isszák; remélem, hogy a • viszonyok javultával ismét minden községben lesz elegendő számn mélyfuratu kut. , » Rossz táplálkozásA lakosság táplálkozása, különösen a szegényebb osztálvban sem kielégítő. Rossz kereseti viszonvok a nagy drágaság ennek az oka, de remélhető, hogy a közmunkák megindulása után a kereseti viszonyok javulni fognak s akkor ezen is lehet segíteni. A piacokat a tiszti orvosok és a debreceni vegyvizsgáló utján állandóan ellenőriztettem. Lényegesebb hiba nem volt. Tiszta iskolákat! A tiszti főorvos jelentése szerint az iskolák hvgieneje is sok kívánni valót hagy hátra. Nyomatékosan figyelmeztettem az összes iskolákfenntartóit, hogy a köztisztaságra kell őgondot fordítsanak. Egy megdöbbentő adat. A gyermekhalandóság ebben az évben is megdöbbentően nagy; az összhalálozásnak 54.4 százaléka a 7 éven alul elhaltaknak a száma. Ha e roppant nagy halálozási szám okát kutatjuk, azt kell látnunk, hogy népünknek az egészségügy terén való nagy járatlansága egyrészt, másrészt pedig az az oka, hogy egyik kórházunknak sincs gyermekosztálya, hogy a megbetegedett gyermekek szakszerű kezelésben részesülve, menthetők lennének. Díspensaire a falunAz előbbi ok leküzdése végett tervb evettém, hogy a vármegye 4 legnagyobb községében az Országos Stefánia Szövetséggel karöltve egy-egy dispensairet létesítek. Ezekben az intézetekben megfelelő orvosi vezetés mellett az anyák oktatásban és orvosi tanácsban részesülnének a csecsemőápolás és táplálásról; aminthogy ez Nyíregyházán igen jól bevált, remélem, hogy a vidékiek is be fogják váltani a hozzájuk fűzött várakozást.