Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-11 / 105. szám

jJSfYÍRVIDÉK 6 1926. május 4 r A nagy politikai per. Annak a nagy pernek előestéjén, mely utolsó fejezetét jelenti nem­csak a kormány, hanem az ország tekintélye ellen indított politikai támadó hadjáratnak, kapcsolatban a frankhamisítás bünügyével, ke­reste fel a miniszterelnököt a ma­gyar vidék egyik nagyközségének küldöttsége. Mint Kunszentmiklós díszpolgárát köszöntötték Bethlen István grófot, akiben a köztudat és közbizalom a nemzet elhivatott ve­zérét látja. Nem az első és nem az utolsó a nemzeti érzés és gon­dolatvilágban élő magyar népnek az elhatározó bizalma, mely a kor­mány fejét örök időkre a maga szűkebb pátriájának polgárai közé kívánja iktatni érdemeiért. Mond­hatni öt esztendő alatt, látva Bethlen István erőfeszítéseit, küz­delmét az alkotmányos rend hely­reállítása és az állam tekintély nö­velése érdekében, .egymásután je­lentkeznek a városok és falvak a maguk megemlékezésével, mely elismerés nemcsak a kiváló állam­férfiú és nagy magyar politikus iránt, hanem honorálása a magyar közvélemény részéről azoknak az irányeszméknek és törekvéseknek, mélyeket a miniszterelnök mögé tömörült, egységbe forrott orszá­gos kormányzópárt a zászlajára irt A. frankügy" főtárgyalási napjaiban kettőzött jelentősége és értelme van a bizalom megnyilvánulásának A vidék kifejezését óhajtja adni megnyugvásának, amellyel a mi­niszterelnök múltbeli és jövendő munkásságát tekinti s a bizalom egyben elitélése is Bethlen ellen­feleinek, akik az elvakult harc he­vében szem elől tévesztették az ország féltett presztízsét s kor­mánybuktató törekvésük lázától el­kapva, nem godonltak rá, hogy a gvülöletes hadakozás a nemzet be­csületén és a forradalmi romlás­ból, békediktátumokkal való meg­csonkittatásból, gazdasági válságai­ból újjászülető Magyarország te­kintélyén üt csorbát. A miniszter­elnök köszönő szavaiban, amelyek­kel adózott Kunszentmiklós nagy­község közönségének a díszpolgár­rá választásért, rámutatott arra, hogy az ország bizalmi állásfogla­lása számára a magyar nép ama ösztönös megérzését jelenti, mely szerint a közvélemény látja, hogy ebben a perbén is, ebben a poli­tikai küzdelemben is az igazság azon .az oldalon van, ahonnan a szigorú megtorlás erélye a da? rá^fészekbe nyúlt... De azt is érzi Bethlen, hogy nem spontán a legutóbbi politikai események ha­tása az, amely az országban a jelenlegi kormány által folytatott tevékenységet kitüntetésre eredmé­nyei, amikre visszatekintenie büsz­keséggel lehet az országnak és a kormánynak egyaránt. Mert öt év­vel ezelőtt még hazánk területének egy részén szerb csapatok állottak, Nyugatmagyarország problémája is függő kérdésként fenyegetett, pénz­ügyi életünk pedig zivataros, meg­rázkódtatásokat élt át, el voltunk a külföldi hiteltől vágva s az öt év eltelte után ma rfend, kiegyen­Epitők figyelmébe! Egeresi stucator és alabástrom GIPSZ legolcsóbban Izsay Károly festék­üzletében, Luther u. 6. sz. — Telefon: 245._ súlyozott államháztartás, értéké­ben állandósult pénz s a társada­lom lelki kiengesztelődése, mint határkövek jelzik a hangyaszor­galommal, becsületes munkával ha­ladó ország fejlődésének utvonalát. Kpitettünk valamit — mondotta Bethlen — s ha követtünk is el hibákat, mert hiba nélkül nincs em­ber, nem éltünk ez alatt az idő alatt hiába, de megvetettük alapját a jövőben következők számára egy céltudatos nemzeti törekvésnek. A miniszterelnök szavai a maguk ke­resetlen őszinteségükben bepillan­tást engednek a férfiúnak lelkébe is, aki bátran állja a harcokat s ellenfeleivel megküzd, mert érzi igazságát és az igazságért perbe Száll. Az elmúlt félévben Szabolcsvármegye lakosságának minden életnyilvánnlása ama em­berfeletti küzdelem hatása alatt állott, amelyet a nemzet vívni kénytelen. Mikecz István alispán félévi jelentése a kormányelnök iránt való bizalomnyilvánitásról, a leventeügy jelentőségéről A főispán által összehívott közgazdasági értekezlet nagy sikere. Nyíregyháza, május 10. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Mikecz István, Szabolcs ésUng ideiglenesen egyesitett vármegyék alispánja a törvényhatósági bizott­ság holnapi közgyűlésén terjeszti elő félévi jelentését a vármegye életjelenségeirőf. A jelentés, amely az 1925. év második félévéről Szól, már napokkal ezelőtt elhagyta a wajtót és bár bevezetésében arra hivatkozik, hogy a még mindig sú­lyosan reánk nehezedő gazdasági viszonyok folytán a szokottnál szű­kebb keretben jelent meg, igy is részletes, tanulságos és biztató ké­pet tár fel a vármegyénk életében előfordult közérdekű eseményekről. Az emberfeletti küzdelem A jelentés a szanálási időszak su flya alatt is a boldogabb jövő remé­nyét ébreszti. Az elmúlt időszak­ban — kezdi jelentését az alis­pán — a vármegye lakosságának minden élet megnyilvánulása ama emberfeletti küzdelem hatása alatt (állott, amelyet a nemmzet az állam­háztartás és közvetve a magángaz­daságok egyensúlyának helyreállí­tásáért hősies álszántsággal, áldo­zatos önmegtagadással és ereje, valamint teherbíró képessége végső megfesztisével vivni kénytelen. Ma még íyncs itt az alkalom a végső eredményt számbavenni, ám­de minden tárgyilagosan gondol­kozó ember előtt tisztán áll, hogy pénzértékünk állandósulása, külke­reskedelmi mérlegünk szembetű­nő javulása a külföldi tőkének or­szágunk felé forduló fokozott fi­f yelme a vállalkozási kedv megélén ülése oly számottevő és jelentős eredmények, amelyek szilárd biz­tositékát képezik a termelés sike­rességének és ezzel az ország mi­előbbi talpraállásának és annak, hogy polgárai szebb és boldo­gabb jövőt remélhessenek. Villámcsapásként ha­tott a frankhamisítás híre Az alispáni jelentés a hazafiui lélek megdöbbenésével szól ezután a frankhamisításról. Súlyos és megpróbáltatásokkal járó nyomasz­tó gazdasági helyzetben — mondja a jelentés — a folyton fokozódó közterhek alatt roskadozva a pusz­ta létért vivott harcban, aggoda­lom és reménykedés között há­nyódva folyt a vármegye lakossá­gának élete és ilyen közhangulat­ban villámcsapásként érte azon az emberi képzeletet felülmúlóan bo­torul és végzetes könnyelműséggel kieszelt és végrehajtani megkísé­relt események híre, amelyek a köztudatban mint frankhamisítás ismeretesek. Kétségtelen, hogy a frankügy belső és külső politikai vonatko­zásai gazdasági viszonylatokban sú­lyosan éreztették - és sajnos még éreztetik is — nyomasztó hatásu­kat, azonban vármegyénk közönsé­ge .hagyományos politikai józansá­gánál, bölcs mérsékleténél és pol­gárainak az átlagosan felülemel­kedő öntudata és önérzeténél fogva a reánk szakadt nemzeti szerencsét­lenségben egy percig sem tévesz­tette szem elől, hogy a frankha­misítás közönséges bűncselek­mény, amelynek felderítése és meg­torlása az állam igazságszolgálta­tó szerveinek feladata és a «Sub judice lis est» elvénél .fogva a nem­| Diadal Mozgó Városi Mozgó f Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5,. 7 és 9 órai kezdettel P1ERRE BENŐIT az Atlantis és Könígsmark világhírű írójának legújabb regénye filmen: Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel UFA FILM! Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5,. 7 és 9 órai kezdettel P1ERRE BENŐIT az Atlantis és Könígsmark világhírű írójának legújabb regénye filmen: TARTUFFE Az úriások útja (La Chaussée DÍS Géants) 10 fel­vonásban. — Főszerepben: Troubetzkoy herceg, Mme Yanova, Mlle Jeane Helbling, Armand Tal­lier és Philippe Heriat Kísérő műsor: Sicc és a banán és Gaumont Híradó JÖN JÖN Lőtte Neumann és Harry Liedtke attrakciós filmje: Egy asszony 24 órára és A férjfogás iskolája filmjáték 5 felv. A főszerepben : Lil Dagover, Emil Jannings, Wer­ner Krauss, Lucie Höflich. Csókolj iijra! vígjáték 7 felvonánásban Rendezte: Lubitch Ernő' Főszereplők: Marié Prevost és Monté Blue. Az úriások útja (La Chaussée DÍS Géants) 10 fel­vonásban. — Főszerepben: Troubetzkoy herceg, Mme Yanova, Mlle Jeane Helbling, Armand Tal­lier és Philippe Heriat Kísérő műsor: Sicc és a banán és Gaumont Híradó JÖN JÖN Lőtte Neumann és Harry Liedtke attrakciós filmje: Egy asszony 24 órára és A férjfogás iskolája JÖN JÖN' Férfiak bálványa és Silverking zet fiainak kötelessége a független magyar bíróság döntését nyuga­lommal bevárni. Tántoríthatatlan bizalom a miniszterelnök iránt Az alispáni jelentés a továbbiak­ban a kormányzat ellen indult tá­madásokat itéli el. E válságos na­pokban mély hazafiui fájdalommal kellett tapasztalnia a vármegye alis­pánjának, hogy a frankhamisításért nemcsak az ellenséges "Itülföld igye­kezett felelőssé tenni a nemzetet, hanem az ország _ fiai között is akadtak párttöredékek, akik támo­f atva ^z elvakult napisajtó által, ülső ellenségeink tevékenységét — talán nem is tudatosan — alátá­masztani törekedtek, a bűncselek­mény sarával akarták beszennyez­ni a kormányzati irányzatot és annak oly kimagasló vezérét, aki emberfeletti küzdelemmel a nem­zetnek az ország határain kivül új­ból tekintélyt és tiszteletet, .befelé pedig egy "borzalmas szerencsét­lenségek fájdalmaitól vergődő or­szág fiainak az önbizalmát, a fel­/ támadásba vetett hitét, a cselekvő és termelő munkának becsületét és szeretetét szerezte vissza. Törvényhatóságig bizottságunk — mondja az alispáni jelentés — a fo lyó évi április hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésében szüksé­gesnek találta, hogy ismételten le­szegezze ama álláspontját, hogy a nemzet léte és fennmaradása érde­kében a jelen viszonyok között pa­rancsoló kötelességének tartja az állami, társadalmi és gazdasági élet mindfen terén való legszoro­sabb összefogást és a nemzet ösz­szes energiáinak a mincfen zavaró körülménytől felszabadult, egysé­ges és kizárólag a magyar nemzet erkölcsi és anyagi megújhodása és szebb jövőjének előkészítésére irány zott szolgálatba való összhangzatos beállítását, miért is lslke mélyéből elitélve minden oly kilengést, ka­landorpolitjkát, amely a már meg­rendült konszolidáció folyamatát megakaszthatná, ismételten tánto­ríthatatlan bizalmát nyilvánította a m. kir. miniszterelnök ur iránt és kérte, hogy azzal a törhetetlen eréllyel és bátorsággal, mellyel a nemzetnek az ország határain ki­vül újból tekintélyt és tiszteletet szerzett, befelé pecTig az ország­ban rendet és nyugalmat terem­tett, továbbra is szilárdan helyt álljon . A vármegye közönsé­geinek disze-v:rága... Az alispán a hazafiui lélek örö­mével, lelkes sorokban méltatja félévi jelentésében a vármegyei le­ventemozgalom sikerét és a levente szervezet nagy jelentőségét hirde­tő szavai bizonyára mély visszhan­got keltenek és további munkára serkentő örömet fakasztanak a le­ventemozgalom érdekében odaadás sal fáradok szivében. A jelentés a leventékről a következőket mondja: Fényes külső keretek között és ha­talmas nézőközönség, fogadtatásától kisérve zajlott le 1925. október 4-én a Nyíregyházi Torna- és VÍ­VÓ Egylet bujtosi sporttelepén a varmegyei leven telin nepély. A vármegye községeinek <?isze­virága, mintegy harmadfélezer ma­gyar ifjú jelent meg a küzdés po­rondján és bámulatos fegyelme­zettségükkel, dacos, kemény — az ősmagyar erőt sugárzó fellépé­sükkel ejtették bámulatba és hoz­ták lázas izgalomba az összesereg" let nézők ezreit. Amint annak évről-évre ezen je­lentésemben és mindenütt, ahol alkalmam nyilik, hangot adok, szi­lárd ' meggyőződésemet képezi, hogy ez a mi kegyetlenül feldara­bolt, magára hagyott, elárvult nem-

Next

/
Thumbnails
Contents