Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-08 / 103. szám

8 JVYÍRYIDÉK 1926. május 1. Állam és társadalom. A tét fogalomnak a mai tudományos felfogás szerinti definíciója a következő : A társadalom az egyéni célok érdekében szervezett emberAz állam pedig a nemzet érdekében szervezett ember. A definícióból következik, hogy a társadalom az egyéni célok s az azonos osztályérdekü tömegek céljainak megfeíelőleg egoista alapon, mig az állam a nemzet magasabb érdekeinek jnegfelelőleg altruísztikus ajapon van megszervezve. A társadalom gerince az egyén s annak az érdeke dominál. Az állam gerince ellenben a oem zet s annak magasabb érdekeivel szemben az egyén — semmi, akinek magát és vagyonát a közért szükség esetén áldoznia is kell. Ezeknek a kategóriáknak összetévesztése, összezavarása képezi a legújabb kor történetében a legtöbb szenvedésnek, a legtöbb félreértésnek és krízisnek az inditó okát. A társadalom túlteng az állam rovására. Az egyéni érdekek és szabadságjogok tultengenek a nemzeti érdek rovására. A társadalom tagozódik. Vannak benne tőkések, birtokosok, iparosok, kereskedők, hivatalnokok, lateinerek, szellemi és fizikai munkások, proletárok... mindenik a maga többé kevésbbé megszervezett osztályával. A nemzet nem ismer mint ilyen társadalmi osztályokat. Neki csak polgárai vannak. Állami és nemzeti .szempontból az iparos, a tőkés, a hivatalnok, a munkás — egyformán polgárok. A nemzet felette áll a társadalmi osztályoknak s az ö polgári, mint ilyen, mind egyforma. Ezekből következik, hogy a nemzet, az állam, amelynek minden társadalmi osztályhoz tartozó egyén egyforma polgára, voltaképpen közömbös az egyes társadalmi osztályok között folyó tülekedéssel szemben és csak ott kell az ő magasabb szempontok szerint igazodó hatalmát, nivelláló, kiegyenlítő szerepét éreztetnie, ahol egyik társadalmi osztály a másikat a maga túltengő hatalmával,. szervezetével életfeltételében veszélyezteti, vagy pedig ott — és pedig főként ott, ahol ez a túltengés egyik vagy másik társadalmi osztály részéről már magának az állam létéVárosi Mozgó Május 7-én és 8-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órai kezdettel Kitt?, a lápvirág történet egy aranyszívű kislányról 10 felvonásban. Főszerepben: Mary Pickford, Lloyd Hughes. Dick Big, a hetedik sheriff cowboy dráma 5 felvonásban. Főszerepben : DICK BfO. JÖN: TARTUFFE és Csókolj újra Vasárnap nincs előadás!!! nek és hatalmának gyökereit tá- | madja meg és olyan osztályuralmai , inaugurál, amely már magának az államnak jogait és szuverénitását akarja magához ragadni — mint amilyennek ezelőtt 7 évvel mi is szomorú tanúi voltunk, t. i. amikor egy osztály, a proletár társadalom magához ragadta az állami élet hatalmi eszközeit és osztály-államot létesített. Ez a fából csinált vaskarika nálunk nem sokáig maradt életképes. Szovjet-Oroszországban immár 10 év óta kísérletezik, de észrevehetően igen szomorú eredményekkel. A minden bizonnyal onnan fűtött Diadnt üioz«ié Május hó 7-én, 8-án és 9-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Kaland az éjjeli expressein Harry Piel vakmerő bravúrjainak legújabb kalandoros sorozata 10 felvonásban. Főszerepben: Hwrry Piel, Darry Holm és Lissy Arno. I. fejezet: A karvaly fészke. II. * Feltartóztatod expressvonat III. , A vonatiablók. IV. „ Egy rejtélyes lopás. V. „ Pink Linkerton contra Harry Piel. VI. . A ízerelem próbája. VII. „ L'nkertoa felsülése. VIII. „ Harry Piel vakmerő szökése. IX. , A kelepce. X. , Az ötpecséles titok. Kisérő műsor: Fridolin és a szappan! I gondolat azonban nem hagyja nyűg (ton a civilizált világot és a hatalmi téboly hol itt, hol ott üti fel fejét hogy végsőkig szitsa a társadalmi osztályok közötti gyűlöletet és felbontsa a régi nemzeti államok ideológiáját. Társadalmi és állami erők és elhivatottságok öldöklő harca ez amely legújabban Angliában gyúlt lángra és onnan veti a müveit világ egére vörös sugarait. Mert hogy .Angliában is ez a kísérlet történik a régi nemzeti állam megdöntésére egy proletár-társadalmi állam megteremtése érdekében, az talán nem is lehet kétséges többé. Az egyéni szabadságjogokat, a társadalmi szerzkedés korlátlan szabadságát addig-addig engedték kiépíteni a liberális jelszavaktól megkótyagosodott modern állambölcselők, amig Kronosznak legifjabb gyermeke felfalja a sok évezredes mult dicső hagyományaival dicsekvő nemzetállam egész berendezkedését és teremt, vagy legalább is teremteni igyekszik egy uj államszervezetet, amely egyenes negSciója minden eddigi állambölcseletnek és ugy rémlik olyan setétbe-ugrás, amilyet még eddig soha, de soha nem csinált az emberiség ! ! Most nincs arra idő, hogy sokat meditáljunk a felett, hogy holtörtént a hiba. Vájjon állami rezonból megengedhető volt-é az egyéni szabadságjogoknak és i társadalmi osztályszervezeteknek olyan kiépítése, amelv a maga szörnyűségesen egyoldalii hatalmával nyakára ülhet magának az egyetemes nemzetnek és gyökerében ingathatja meg az összes osztályok felett álló állami hatalmat és "berendezkedést, hogy vájjon nem égetően szükséges-é a sztrájkjognak az egész világra szóló sürgős revíziója stb... stb.... Efelől majd V. I. a száz év előtti nyíregyházi gyorsíró. Irta: Dr- Téglás Géza, a Gyakorló Gyorsirók Társaságának elnöke (Budapest) Igyekezem mászor, ha levelezésem örömet szerzend azt majd tárgyára nézve kellemetesebb. nek, — ugy már akkori iró készségem az irás módjához alkalmaztatva lévén — helyesebbnek tenni: a' ki barátságát ki kérvén tisztelettel maradtam Nyíregyházán Boldog Asszony hava 28.-k napján 1822, az'Urnák kész köteles szolgája V. J. * Erre a levélre válaszolt Kovács Imre, ez a harmadik levél, melyet voltakép csak most 1926- április 25-én fedeztem fel, mert a kézirat táblázatai közé lévén illesztve, eddig a kézirat egyetlen szemlélőjének sem tünt fel. Pedig ebből a levélből tűnik ki, hogy a nyíregyházi gyorsirási levél alatt annak írója csak nevének kezdőbetűit: V. ]. irta alá gyorsírással és 'hogy egyik-másik szónak mi a helyes olvasása. Kovács Imre válaszának első mondata Taylor rendszerrel, többi része halványan irt, nehezen olvasható közönséges irással van lirva s a következő: V. Kovács Imre válasza (1822-ből.) (A gyorsírással irt részt a következőkben fejtettem meg:) Nagyérdemű hazafi! Csekély igye kezetem, melynek egyedüli célzása az volt, hogy hazámfiait a tudománynak ezen uton való megszerzésében segítsen, fényes jutalomra (lelt) (A levél közönséges irásu folytatása, gyorsírással irt példákkal:)' A' mi a' "levélbe kívánt jobbítást vagy észrevételt illeti, azokat, minekutána az irásba gyors előmenetelét örömmel, tsudálkoz'ással bámulnám, e' következencfőkbe vagyon szerentsém röviden elő adni: a) A' mi magát az irás rajzolatját nézi, annak világos és nagyotska voltát helyesnek találom, mindazonáltal a' gyürüs jelekre nézve az'(t) kell megjegyeznem, hogy azok a' folyóság kedvéért . nem így (itt közli a hibás alakot)' ' irássanak" hanem így '(^itt közli a , helyes jegyeket) ugy hogy a' j penna vonás a' szó végéig meg ne szakadjon. b) A' szavak leírásába történt ' hibákat e' képpen igazítom (:) az ' első szó példás igy Íratott (bemutatja hibásan — B. h.) ez béldá? tehát igy kellett volna (bemutatja ^ javitva — b. j.). Buzgósága igy vagyon (b. h.) = (b. j.). A' meg igy Íratott (b. h.) = (b. j.) Utat igy Íratott (b. h.) = (b. j.); az alső vonás és az a' jel szükségtelen, valamint a nyitott szóba is; a' Subtractio tsak egész szavakba vagv Constructiókba szükséges. Ezen szó hogy igy íratott (b. h.) pedig elegendő lett volna az I.-ső Tábla tanúsága szerént tsak h-val ki jegyezni. Ezen szó iró, igy tétetett: (b. h.) ezen jel d is lehet, azért a Ill-ik Tábla 7-k pontja szerént a' magányos r magyar r-el iratik." Ezen szám 28 igy íratott (b. h.) .= (b. j.); a' húzás tsak előli keil. Ezen szám 1822 =(b.j.^ a 2-ös kétszer nagyobb. Végre ezen két betűből V. J. gyorsírással ki nem lehet venni a' nevet és kinek kellessék felelni, a nevet tehát a' regulák szerént kell irni. A hosszasb gyakorlás után minden első és utolsó magábanli^angzót tsak egy ponttal lehet megjegyezni, nem szükséges mindennek a maga jelét adni, kivévén a ritka szavakba; sok sok helyen ki is lehet továbbra hagyni. * Ez érdekes leveleknek közlése után ki kell emelnem, hogy ennek jelentősége abban áll, hogy nyíregyházi gvorsiró a magyarra áttett .Taylor-rendszernek első követője volt. i E levélváltás és a maga a kézirat többi része egyúttal á legrégibb emléke a Taylor-rendszer 'magyar áttételének. E kézirat után már csak Vaáry Sándor országgyűlési gyorsírónak az 1843 44 évi | pozsonyi országgyűlésen készült , kézirhtai maradtak fenn a képvise- j íőház könyvtárában, vagyis 1822 és 1843 közötti időbői a Taylorrendszernek egy sor kézirati emléke sem marad fenn. Kérjük azért a nagyközönséget ha bárhol ily régi kéziratok .hollétéről tud, közölje velünk, hogy megmentsük ezzel a nyilvánosságnak a magyar kultúrtörténet sok-sok lappangó emlékét! * Nagyon örülök, hogy ezt az eddig teljesen ismeretlen emléket épen a Nyíregyházi Gyorsirók Egyesületének május 2-án rendezett nagysikerű gyorsíró ünnejjséga alkalmából mutathattam be először. Mint a Budapesten székelő Gyakorló Gyorsirók Társaságának elnöke, mely egyesület nagynevű ei hunyt vezérének, dr. Fabro Henrik nemzetgyűlési gyorsirodai főnöknek szellemében működik ma is kötelességemnek tartom, hogy a legnagyobb örömömnek és elismerésemnek adjak kifejezést mindazokkal szemben, akik ezt- a' mintaszerűen rendezett nyíregyházi gyorsíróim nepély'í megteremtették, különös melegséggel emiékezve meg a Nyíregyházi Gyorsírók Egye sülete ügyvezető igazgatójának, Bácskay Józsefnek, akinek táradhatatlan tevékenysége valósággal példát nyújt a jövőben is. arra, miként kell egy ily nagyobb szabású gyorsiróversenyt és ünnepélyt megrendezni . minden színben és formában Csodaszép nöi szalmaí , 50,70, 75 és 80 Mrpppní kalap különlegességek ssrsr

a rezhetó'k a nyíregyházi gyári főraktárában, Lü(l!Gr-u.4.sz.a.