Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-05 / 100. szám

J^YÍRVIDÉK 6 1926. május 4

r Berlin - Moszkva. Paris, április 27. Locarno helyett — orosz-német szövetség. Ez a külpolitikai világ szenzációja, amely bizonyosan — miután már ténnyé vált, rövidese? éreztetni fogja hatását Európa erőhatalmi csoportosítására. A győztes Franciaország a kisentente-ra támaszkodva abba a hibába esett, hogy győzelmének gyümölcseit — a "legyőzöttek gúzsban tartását — egy-két évszázadra akarta biztosítani, 'megfeledkezve arról, hogy soha semmiféle diktált békeszerződés még nem volt örök érvényű. Hogy európai hegemóniáját biztosítsa, érdekszférájába vonta Lengyelországot, Csehországot, Romániát és Jugoszláviát — s ha a Balti tengertói egészen az Adriáig nem sikerült Franciaországnak egy compact blockot létesíteni, mely Párisra tekintett volna annak hü vazallusaként, annak oka Budapest környéke, melyet ma csonkaországnak neveznek. A francia külpolitika azonban számit a dacos magyar föld megtörésével és a kis ententeba való bekapcsolódásává*. Ezt célozta a »genfí protoooUumx, (amelyet a francia és a kis ententepolíttka, mint egyedii" üdvözítőt szankcionáltatni akart a Népszövetséggel. Ha ez a terv valóra válik, az 1919-iki határok beüthatatlan fixirozva lettek volna. Anglia a genfi protocoliumot Locarnóval akarta pótolni — ami mindenesetre a békének, a szerződések revíziójának közmegegyezések utján való biztosítását itleíve lehetőségét hozhatta volna. A becsületes szándékok azonban hajótörést szenvedtek. Brazília — egyszerűen kijelentette, hogy nem tetszik neki a menyasszony — ezúttal Germánja — orra. Istenem Brazília ! Csak nem mondhatta Franciaország ! S a sértett Germanía eljegyezte magát az orosz medvével. Az eljegyzés tulajdonképpen már Rapallóban tör-: tént - a mostani már jegygyűrűváltás sőt talán annál is több. A franciák tegnapi szövetségese — ma Németországgal megy európai sétára. S ősszel, ha majd Genfben Locarnót újból toldozgatni fogják. Berlin tenorját Moszkva baritonja fogja kisérni, ha nem is lesz ott. S azt mondják, hogy a németek rossz külpolitikusok. Avagy az oroszoknak köszönhetik e sikerüket ? Nem ! Franciaország és Anglia versengésének, s érdekeik közösségének. Oroszország csak egy katonai hatatomtól félhet — Németországtól, s Németország* vájjon mit keressen Nyugat felé. Kolóniája nincs, ember feleslegét, ipari termelésének többletét - hol helyezheti el jobban, mint a feltámadó, gazdag talajú. de ritka népességű Oroszországban. Kisentente idegei erős rángatózásnak az áldozatai e napokban. Prága nyugtalan s a bukarestieknek nem holnap, de holnapután^ Páris messze van ,i«r- s'van egyéb gondja, mint drága kullancsait dí facto segíteni. SZEŐKE. Sürgősen eladó egy komplett hálószoba, egy komplett ebédlő, szalongarni túra, egy kerti garnitúra, vadásztábla, dívány,- hencser, egy nagy Rába vaskályha, stb. elköltözés miatt olcsón. Vasgyár-utca 13. szám. 2337-2 Jótékony hangverseny és műkedvelői előadás a Városi szinfaázban. Feledhetetlenül szép színházi est. — Dr. Vietórisz Jézsef klasszikusan szép prológja vezette be a műsort. 1 Megtelt a színház s nagy várako zással tekintett mindenki a színpad felé. Lewís Waüace regényének alakjai elevenednek meg; az örök becsű mű szép szavai zendülnek át a lelkeken s a szépért rajongó szív hálásan ünnepli a rendezőket és a szereplöket. A fáradhatatlan rendezők - Holló Lenke és Ajtay S. Kornél mindent elkövettek az est sikerének érdekében és elmondhatjuk, az eredmény nagyon szép volt s a szereplők igyekezetét is elismerés illeti. Elsőnek dr. Garay Gyuláné mondja el Vietórisz József profógját, melynek nincs is prológ jellege hanem egy szívből fakadt gyönyörű költemény, mely ez alkalommá mint prológ szerepelt. Garavné az/ ő finom, előkelő modorában adta elő a költeményt s nagy tetszést aratott. Második szám : Sinikovics Endre Tamáska End^e, Ruzsek József és Ferenczi István vonósnégyese volt A közönség, mint kedves ismerősöket üdvözölte őket s nagy örömmé' fogadta Schubert szépséges darabjait. A zene szerte szállt, finom íveléssel röpködött mélységektől a magasságokig, halk ütemektö> az erőteljes akkordokig, hogy átsugározza a hallgatók szivét. IJptay Pipi két gyönyörű miidalt — 1. Liszt : Ha álmom mély... 2. Grieg E. : Szeretlek... — adott elő s szép hangjával, bájos előadásával nagy tetszést aratott. E hangverseny műsor számokat követte Lewís Walence regényébői vett háromfelvonásos bibliai dráma Ben-Hur. amelynek szereplői • s mint már* említettem — rendezői minden dicséretet megérdemelnek. A Názáreti Mester : Fábry Ignác volt s kifogástalanul szép ábrázolásban hozta e'énk a Csodatevő fenséges alakját. Érdekes és meghatóan hü volt s a legutolsó változat élőképe igazán gyönyörűen sikerült. Zsukotinszky Rudolf alakította a címszerepet és stílszerűen, kel ló közvetlenséggel játszotta Ben-Hur-t megérzett játékán, hogy gyakorlott »müvész«,. több az egyszerű műkedvelőnél s mindég megtalálja a _ hangot és a mozdulatot, mellyel a í közönség szivéhez fér. Ben-Hur özvegy anyja Eördögh Klári volt, nagy igyekezettel játszotta szerepét s öltözködése, alakja megfelelő volt. Tirza nagy szerepét Holló Lenke vitte sikerre, a drámai kitörésekbe nagy erőt vitt, ami a sikernek egyik legnagyobb biztositéka volt. Játéka diszkrét és lélekből fakadó volt, sok tapsot és nagy tetszést aratott. Anna egyiptomi rabnő Reim Manci volt, kedves, finom jelenség, aki jól mozgott a színpadon. Simonidesz kereskedőt Eördögit Zoltán alakította igazán élethűen és dalaival is nagy tetszést aratva. Maszkja is nagy6zérii volt. Bájosabb Esztert találni sem lehetett volna, mint Eordögh Anna ! Hajlékony termete, igazi fiataiságos mozdulatai, szép tánca s minden pillanat, amit a színpadon töltött, gyönyörködést jelentett a közönségnek, Annuskának pedig nagy sikert. Elevenség, finom temperamentum, közvetlenségévei ható érdekes arckifejezés jellemezte előadását. Táncát meg kellett ismételni, mert igazán rogyom kedves volt. Faragó Erzsébet hűvös és méltó ságos, mondhatnánk igazi élőkelő római hölgy .volt ; Marczinek Dezsőnek is nagy sikert jelentett érdekes szerepe és rutinos előadást produkált. Beszéd hangja nagyon szép és hatásos, előadása teljesen megfelelt minden várakozásnak. Mezsa la római ifjú szerepét erőteljesen nagy rátermettséggget játszotta s nagy része van az est sikerében. A többi szereplők : Pély Sándor Reim Mici, ffóyry Lenke, Csanádi Andor, Tasi Béla, Berki Nándor, Farkas János, Montág József, Farkas Károly, Pomázi Péter, Vozák Béla stílszerű öltözékükkel, játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikeréhez, azonszerint az első fe'vonás nagy keleti tánca is emelte a? előadás értékét. Szép megvilágításban, bájosan és ügyesen táncoltak Elek Sári, Herpay ' Kató, Horváth Ella, lgnáth Mária, Kerekes Margit Meinhardt Mária. Milotay Mária Nagymáté Olga, Szechy Gizella, Vaskó Márta és Salzmann Berta. A szóló táncot Mt'inhirdt Pipi lejtette ékesen, szépen, a közönség nagv tetszésétől kisérve. (fre.) (*) Bock Béla okleveles gazda, gazdasági szakértő irodáját Nyíregyházán Kállay-utca 38 szám alá, az udvarba helyezte át. Diadal Mozgó líárosi Mozgó 1 Május hó 5 én és 6-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Jimmy Valentin Kalandor történet 6 felvonásban. A főszerepben: Bért Lytell. Az a disznó Morin! Francia bohózat-attrakció 5 felv. Szereplók: N. Rimsky, K. Melnikova, H IVIonfiels és Denise Legeay. Május hó 5 én és t-án, szerdán és • csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel H RIN-TIN-TIN a csodakutya uj szerepe : K világító toronyőr! regényes történet 6 felvonásban. Embsrszereplők: Luise Fazenda *és Buster Collier Ir. Charley nénje! a bohózatok királya 8 felvonásban. Főszerepben: Sid Chaplin. S JÖ

N Hai*i*y Piel nagy kalandor filmje Kaland az éjjeli expressen! Pénteken, szombaton | és vasárnap nincs előadás! ^ffffHHfiBaiiMi •imwiinri BHHH1 Hv Homokszemek. ÉPül és szépül a város. A pénzügyi palota külső képe is lassanként impozánssá válik. A rendőrségi palota falai feltartőzhatatlan ul törnek a magasba. Az öntözésre berendezett vízvezeték csöveiből a nyíri homokot lekötő vízsugarak szökellnek szerte a város főbb utcáin és terein üdítően hatva a porrétegtől levegőhöz máskor alig jutó lakosságra A nagy gonddal és hozzáértéssel rend beszedett közterek lombos fái alatt kényelmes padok fogadják az üdülőket. A Károlyi-kert elején pompás kis szökőkütból lövel a viz a magasba s csobogva hull vissza a medencébe s ebben a kedvesen csobogó vizhangversenyben láthatatlan kis Faunok hangját véli az ember hallani, melyek néha pajzánul nevetgélnek, néha pedig elmélyedve, komolyan vitatják meg egymás között a" városszépitészeti terv megvalósításának kérdéseit. — Diskusszióikban mindannyian egyértelmüleg állapítják meg, hogy az egész terv, az egész rendezés keresztülvitele egy gondos gazda bölcs előrelátásával, mindenre kiható, figyelmes beosztásával történik. A tisztaságnak, a szépnek láttán önkéntelenül felvetődik az emberben a kérdés: vájjon mindenütt, a város minden pontján átvannak-e hatva a szépnek, a higiénikus tisztaságnak a szeretetétől az emberek? Vajon követik-e a gondos gazda példáját a kis egyedek is? E kérdésre választ kapandó. önkéntelenül irányulnak az ember léptei a külső perifériák felé. Kellemesen tapasztalja az ember, hogy útjába szépen gondozott, fákkal szegélyezett, csinosan egyszerű házakkal beépített utcák kerülnek. Jóleső érzés tölti el az embert láttára egy ilyen kis földi paradicsomnak... De hajhj semmi sem tart örökké... és igy'iJt kellemes érzést is kellemetlen váltja fel. Egy utcakanyarulatnál hirtelen kellemetlen szag üti meg az enil>er orrát. Hirtelen nem is tudja az ember, hogy hol van, városban-e vagy valamely majorban? Az istállók körül terjengő, kellemesnek nem mondható illat üti meg az eml>er orrát. Áthaladva e vészes területen, az alacsony, düledező kerítéseken kíváncsian tekintget be az ember az udvarokba. A látvány elszomorító. Szemét, piszok, trágyadombok díszelegnek és fertőzik meg a levegőjét egyik-másik alacsony, düledező félben levő, lakáshoz alig hasonlítható tákolmányok ' lakóinak. Sietve fordítja vissza lépteit az ember a város központja felé, oda, ahol tisztaság, rend és mindenekfelett fevegfí, tiszta, üde éltető levegő terjed el... S a szökőkút halk csobogásából kihallatszik a Faunok fájó sóhaja: a tisztaság, a szépség iránti érzék... hajh!... nem valami ragályos betegség! * Tizennégy uj bérpalota épül ujabban a főváros területén. Mindenike egy-egy oázist jelent a tömeglakásokban összezsúfoltál! élő pesti kisemberek szemében. A kőrengeteg fullasztó atmoszférájában ' tengődő Pestieket a háború szülte lakásnyomoruság sokkal jobban sújtotta, mint a vidékieket, bár a vidéken sem irigylendő a helyzet. Hs hogy ezt a lakásnyomoruságot rnertnvire átérzik az illetékes tényezők, fényes bizonysága ennek ez az ujabb 14 pérpaiota felépítése. Í zzel szemben sajnosan kell tapasztalni, hogy a magántőke ugy a fővárosban, mint a vidéken még mindig a várakozás álláspontjára ál! e tekintetben,