Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-30 / 120. szám

Syiregyháza, 1926. május 30. * Vasárnap XLY1I. évfolyam: 120. sz ám. Elötlxsttai árak helyben ét vMéfcon: C«y héra 80000 K. Nsgyodévr* 60000 K. HftstiMtviseléknek és tanítóknak 20*/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK : Dr. 5. SZABÓ LÁSZLÓ. F«l«lö» UírkM*tfl ; VERTSE K. ANDOR. Szorktsztdség és klséóhlvttal: SZÉCHENYI-UT 0. SZAM. Tslofon szám 138. Poatachaqus 26566, Kéziratokat nem adunk viasza. Folt, a mely tisztit... Sok olyan véleményt hallottam • és olvastam a nagy per kezdetén, hogy a vádlottak bizony nem jól, nem szépen, nem okosan és főként nem haza.fia.san cselekedtek, amikor tettük rugójául hazafias felbuzdulásukat hozták fel s a frankhamisítás céljául irredenta-célokat jelöltek meg. Hogy bizony nem volt nemes védekezés a hazafiság takarójába burkolózni s annak a szentséges hazának a palástja mögé húzódni, amelynek érdekében épen a cselekményt megkísérelték s amelynek üdvére, hasznára, felszabadítására .integritására törekedtek, de amelynek védekezésükkel — épen megfordítva — olyan kimondhatatlan sokat ártottak ! ! Mennyivel szebb, nemesebb, önfeláldozóbb fett volna a kipattanás — a felelősségrevonás után nagy szerűen elhallgatni, titokban iarlani az igazi, a kitűzött célt és vállalni egy közönséges bűncselekménynek minden ódiumát, minden következményét, bélyegéi, erkölcsi és büntetőjogi konzekvenciáit ugv a törvény, mint a közvélemény és a külföld előtt s ezzeí megmenteni az országot a ránk zudult súlyos afíairnek temérdek káros kövelkezményétől. Ám vallották volna, hogy önző célból, azért hamisítottak frankot, meri gazdagodni akartak, mert megszállta őket a péru imádata stb. stb. Ezt a benfentesel| úgyse hitték volna el egy Nádossynak, egy Windischgraetznek, egy Oerőnek — s bennük mindenki igaz mártírt látott, tisztelt "és becsült volna, akik annak az Eszménynek érdekében melyet szolgálni akartak, még a mindennél drágább Becsületet- is áldozatul adják, csakhogy ujabb megpróbáltatástól, kártól, izgalomtól, megítéléstől megkíméljék. Igen. Ez lett volna igazi, férfias és következetes ha/afiasság, nem pedig az a tetszetős, de férfiatlan és következményeiben kiszámíthatatlan és önző védekezés, amellyel (vádlottak görög tüzeket gyújtottak magoknak a hazafias felbuzdulás rőzselángjából — de amellyel másrészről kompromittálták országvilág előtt a magyar Irredentát, sőt csaknem szégyen ne hozták és pellengére állítottál, a hivatalos Magyarországot kormányostól, intézményestől, nemzetestől együít, kitéve nemzetünket az egész világ előtt ,-iyan megítélésnek, ami csak ellenségeink malmára hajthatja a vizet, de nem a mindnyájunk állal remegve várt és áhítozott boldogabb magyar jövő javára. £n magam is így ítéltem meg a vádlottak védekezését és súlyosan elitélem az ő megbicsaklott ha:;afiságukat, amely nem tudott következetes maradni és a bajba-jutás percében megfeledkezett arról a legfőbb érdekről, amefyet épen szolgálni és előre vinni akartak. Most — a végkifej lés után látom, hogy bár — ezt a felfogást fciost is mindenben fenntartom — mégis ugy volt jó minden, ahogy •volt. — Ugy jörtént jól, ahogy történt. Enélkül a védekezés nélkül a nagy világ közvéleménye nem fordult volna a magyar közállapotok felé és egy súlyos birói ítélet ténymegállapításainak prizmáján ke resztül nem láttak volna bele a magyarság rettenetes helyzetébe, kétségbeejtő sorsába, megbomlott mentalitásába ! ! Európa gondolkozó elméinek meg kell á'lania és gondolkodóba kelf esnie egy olyan jelenség előtt, hogy gavalléros és lovagias felfogásáról híres magyar arisztokraták, főfunkcionáriusok oda jutottak, hogy a- tehetetlen hazaszeretet őrületében — pénzhamisításhoz folyamodnak az elesett, de elesettségében k imádott honnak feltámasztása érdekében ! * Meg .kell állapitaniok és gondolkodóba kell esniök a szörnyű tényállás előtt s meg kelf állapitaniok a lélektani rugók rendkivüüségében a tarthatatlan helyzet minden igazságtalanságát amelyeket épen f k —-a világ Nagy Bírái zúdítottak a mi fejünkre. ' Azért jó, hogy igy történt, — mert amint a közmondás tartja : »Minden rosszban van valami jó;<. Ebben a rosszul indult és nem épen kifogástalan védekezésben is rejlett némi jó és nemzetünk arra hivatott képviselőjén múlik, hogy ezt a kis jót alkalmas eszközöklceí ki is használja és kiaknázza a mi javunkra. Bethlen most készül ki GenfbeMár magával viheti a nagy ítéletet: Tartom őt olyan erős, olyan okií» olyan ügyes diplomatának, hogy a rosszat, ami fenyegetett bennünket, ennek az ítéletnek súlyos megállapításain keresztül javunkra fogja fordítani. Így lesz a főit, amefy a magyar névre fröccsent »folt, amely tisztit«, amely gyógyít, amely javít. Sasi Szabó L. Vázsonyi Vilmos meghalt. Budapest ,május 29. M ;T .1. A Bécs melletti Badenbőf jelentik, hogy Vázsonyi Vilmos nemzetgyűlési képviselő, volt, igazságügyminiszter, ma reggel fél 7 órakor 58 éves korában váratlanul elhunyt. Régi szívbaja volt, amelyhez gyomorbetegség is járult. Ma reggel a szálloda lakói erős köhögést hallottak Vázsonyi szobájábóf, mire bementek hozzá, de már akkor halott volt. Temetése iránt még nem történt intézkedés. legyeszékielyváltozás Szabolcsvármegyében?. Irta Gál Mván. 1. Nyíregyháza telepesei, a par excellence városalapítók, minden időknek például s mintául szolgáló vaskövetkezetességgel munkáltak városuk fejlesztésen. Az örökváltságért és a privilégiumért folytatott győzelmes harcok után arra törekedlek, hogy városukat megyeszékhellyé tegyék. Mohón kaptak minden alkalom után, mellyel céljukhoz közelebb jutni véltek. 1841. szeptember 23-án a vármegyének Apagyon tartót- közgyűlésében felolvastatott ama jelentés, mint iehetne a vármegyében a katonai laktanyákat minél kevesebb köHstggel s minél célszerűbben elhelyezni és karbantartani. Az e célból kiküldött bizottság kiemel), hogy a Nagykállóban ^egyegyülésül és fogházuí használt épüJet minden tekintetben megfelelne egy osztály lovasság elhelyezésére, <-a megye összegyűlő helye pedig jótékonyosan Nyíregyháza szabadalmazott városába mint csak tekintetbe óhajthatóbb helyre tétethetnék 41tal.» A megye rendei örömmel vették a javaslatot, mert «a megye gyülJwának Nyíregyháza városába áttételét oly fontos és a megye boldogságára tervezeti eszmék kifejtésére az előhaladó város felvirágzására oly kedvező következményűnek tekintik, hogy összhangzó akarattal az első alispán állal azon kérelemmel határoztatik felküjdetni, hogy e megyének ez idős és rég óhajtott akaratját előmozdítani szíveskedjék.;) E határozathozatal után a Kállay-család ügyésze, Mattyasovszky Menyhért felhívta a rendek figyelmét arra, •hogy a Kállay-család a telket, meíyi're a szóban forgó megyeháza épült, csak erre a célra adta s ha más célra használtatnék, kikérendő a család véleménye. Erre a rendek végzése: «A megye rendei tulajdon feletti szabadon rendelkezését, a Kállay-család kihallgatását elrendelni szükségtelennek látták.» Ezután hosszú szünet következett. Amikor azonban elrendeltetett a szabolcsmegyei főtörvényszéknek újból való felállíttatása, Nyíregyháza ismét sorompóba lépett. A főtörvényszéknek Nagykállóból Nyíregyházára való áthelyezését i kerte, mert ugy gondolta, hogy ' ezzel a megyeszékhely áthelyezése iránt való törekvését is megkönynyiti. 18.50. szeptember 6-án 'erjesztette fel kérvényét a cs. kir. minisztériumhoz, egyben megkereste Cseh Ede miniszteri biztos] és a Nagyváradon székelő katonai kerületi főparancsnokságot, hogy kérelmét támogassák, melyet ügyesen és jogos önén:ettel indokolt Felhozta, hogy Nyíregyháza _ a vármegye legnépesebb fis leginkább közponli fekvésű helye, egyben legjelentékenyebb, sőt egyedüli emporiális városa s igy a főförvényszék intézkedéseire nagyobb szüksége van, mint más helyeknek. Itt összpontosulnak a Debrecen, Nagykároly, Máramarossziget, és Kassa felé vezető országutak, melyeken naponként többször postajárat van, amivel a vármegye egyetlen más községe sem dicsekedhetik. Továbbá Nyíregyháza vásárpiaci tekintetben a megye többi községeivel különben is terjedelmes közlekedési viszonyban lévén, ezért a peres felek előfordulandó ügyes-bajos dolgaik előmozdítását itt' megkönnyebbítve és anyagi előnyük figyelembevételével intézhetnék el. A főtörvényszék tagjainak s a peres felek elszállásolása éa. élelmezése is könnyebben és ol-/ csobban történhetik üt, mint a sokkal kisebb Nagykállóban és «utcáí sincsenek nedves időben oly feneketlen s a járáskelésre igen akadályozólag haló sarakkal elboritvn, mint Nagykállóban gyakorta lapasztaltalik.» Nyíregyháza egymaga nagyobb katonatartási terheket visel, minta megyebeli összes községek együttvéve, s ez okból a magas kormánynak különben is érdekében lenne kegyesen oda intézkedni, hogy városupk szellemi s anyagi tekintetben tovább emelkedve az álladafomnak még nagyobb szolgálatokat teljesíthetni képessé 1étetnék.» Végül felemlíti, hogy a főtörvényszék elhelyezésére készen áll a megyei sesszionális épület A kérelem teljesítését, illetve pártolását Szerdahelyi Pál", a Debrecen kerületi cs. kir. igazságügyi miniszteri biztos és Cseh Ede miniszteri biztos elutasították azzal, hogy a főtörvényszék elhelyezésére Nagykállóban már készen ált az épület, mig a Nyiregyházán levő sesszionális épület nagy költséget okozó átalakítást igényéi. A város tanácsa az 1850. október 28-án tartott közigazgatási tanácsülésén «ezen a város anyagi és szellemi továbbfejlődésére oly lényegesen Jeverőleg ható felsőbb elutasítást érzékeny megilletődéssel veszi és abbani kötelessége teljesítésének jelen és utókor bizonyítékául ezen leküldött feíterjesztvényt ezen levéltárba tétetni határozza, kijelentvén, hogy mig az ugyanezen ügyben Geringer őnagyméltóságához mint hazánk polgári ügyeiben teljhatalmú cs. kir. biztoshoz már felterjesztve levő felirat sorsa el nen? döntetik, addig a további felebbkérelmezések jelen város részéről pihenni hagyassanak.:) Pihent is 1853-ig, amikor az október 27-én tartott vegyes tanácsülésen Hatzel Márton polgármester hozta újból szőnyegre előadva a !sok s nagy előnyt, mellyel a torviivyszéknek és megyeszékhelynek Nyíregyházára való áttétele járna. Mivel azonban ez a várostól áldozatkészséget is .követel, felhívja a tanácsot, hogy ez ügyben komoly megfontolással határozzon, nehogy készületlenül taiállassék, ha e tárgyban kérdés intéztetnék hozzá. A Ielhívás! hosszabb vita követte, Egyes szám ara 23)00 _ korona.