Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-29 / 119. szám

1926 . május 29. JSÍYiMrXOEK képviseletében Kardos István kul­turtanácsost, Szabó' Gusztáv mű­egyetem i tanárt, Buday Barnát, Sza­lánczy Bertalan gazd. főtanácsost, a Szabolcsvárm. gazd. egyesület elnö­két, Bekényi Aladár alelnököt, £n ­kes János prépost-kanonokot, Illés Andor kir. főügyészt, revisnyei Reviczky László ny. tábornokot," és gazdasági életünk számos előkelő­ségét. A banketen Szalánczy Bertalan gazdasági főtanácsos lendületes sza vakban köszöntötte Magyarország kormányzóját, Horthy Miklós őfő­méltóságát, akit háromszoros lelkes éljennel ünnepelt a bankét közön­sége. Kállay Miklós dr. főispán szólalt fef ezután, szellemesen, i»­tuitiv erővel, mindenkit magával ragadó elánnal. Efsőbb Gally Kál­mán dr. h. államtitkárt köszöntötte mint a gazdák igaz barátját, majd az Omge megjelent notabilitásait üdvözölte. Kállay Miklós főispán a gazdaközönség lelkét mélyen megragadó fejtegetésben mutatott rá arra, hogy a termelés fokozásá.­nak a gazdásági élet fellendülésé­nek általános nemzeti érdekét az­zal biztosítanánk, ha gondoskod­nánk a termeivények jövedelmező elhelyezéséről is- Ez a további fej­lődés sine qua nonja.. Nagy hatást keltett Gallay KáU mán h. államtitkár felszólalása, aki közölte, hogy a kormány nagyobb összeget áldozott a mezőgazdasági termeivények értékesítésének elő­mozdítására. Dessewfjy Emil gróf a távollévő Somsich grófot, az Omge elnökét,. Székács Elemért, továbbá a Tiszán­túli 'Mezőgazdasági Kamara elnök ségét és Buday Barnát, az Omge igazgatóját, Szabolcsmegye szülöt­tét köszöntötte lelkes visszhanggal fogadott beszédében. Buday Barna a magyar lélek' nagyszerű reprezentánsa, Szabolcs­megye büszkesége, fiatalos tűzzel beszélt arról ,hogy Szabolcs külön­világ, pregáns bizonyítéka annak, hogy a földnek hóditó, átalakító ereje van. A földet pénzen megvásárolni nem lehet, a tulajdonjogért cse rébe a lelket követeli­Buday Barna szavait viharos taps követte, amikor arról a páratlan áí* dozatkészséggről szólt, amelyet Szabolcsvármegye birtokos társa­dalma tanúsított a főiskolai hallga­tók segítése terén. Ez a leghatáro­sabb ujoncmegajánlás ,mert orszá­gunk csak a tudás hatalmának se­gítségével támadhat fel. A diákse­gélyezés ügyét felkaroló akció vezé­rét, Mikecz István alispánt, az ő példáját az ország figyelmébe ajánlja. Buday Barna mélyen a lelkekbe ható szavait azzal a felhívással vég­zi, hogy jöjjenek a szabolcsiak, se­gítsenek az országos g*zdaakarat ki termelésében• Lelkes szavakban kö­szönti Szalánczy Bertalant, a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egyesü­let elnökét. Buday Barnát percekig ünnepli a megjelent g tzdaközönség. Reviczky László ny. tábornok megilletődést keltő szavakban mu­tatott rá, hogy eddigi élete a haza ngagyátételének ideálizmusáért való küzdelemben telt ef, s most mint újonc a gazdálkodás terén azt lát­ja, hogy a termelés fokozása attól függ, mily mértékben fog kezet a gazdatársadalom a műszaki téren képzett mérnöki karral, amelynek élen Szabó uGsztáv műegyetemi ta­nárt köszönti. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár a gazdákkal való együttműködés in tenzitására üriti poharát. Floch R'yhersberg Alfréd biro­dalmi lovag, Pest vármegye gazda­sági egyesületének kiküldötte meleg érzéssel áthatott szavakban köszönti Kállay Miklós dr. főispánt, aki a főispánok sorából kiválik azzal is, hogy a gazdák érdekeiért síkra száll. Köszönti a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület vezetőségét a megjelent vendégek nevében. Énekes János prépost kanonok Buday Barnának abból a megálla­pításából indul ki, hogy a sza­bolcsi föld átalakítja a lelkeket s ennek példájaként Bekény Aladár alelnököt köszönti, melegen elis­merő szavakban méltatva hatásos tevékenységét. Pár év alatt a yár­megye igazdasági egyesület lelke lett Bekény Aladár mondotta Énekes János prépost-kanonok, — akinek üdvözlő szavai nvomán lel­kes éljennel köszöntötték a Gaz­dasági Egyesület népszerű 'alelnö­két. Elő tdás a Városi Szín­házban. A banketen résztvevők a Városi Színházba vonultak, ahol fél 4 óra­kor megkezdődtek a szakelőadások. Lisenbacli Hugó főmérnök előadá­sa betegség miatt a gazdák nagy sajnálatára elmaradt. Juhász Árpád gazdasági akadé­miai tanár tartott előadást a gépek jelentőségéről a dohánytermelés te­rén. Az előadó, aki a debreceni dohánykisérleti állomás vezetője ér­tékes emelkedett elméleti és gya­korlati szempontjaival hatott a. hallgatóságra. Az előadássorozat kimelekedő mozzanata volt Mauritz Ottó mér­nöknek nyíregyházi gyártulajdo­• nosnak előadása a dohánytermelés mechanizálásáról ,amellyel uj perspektívát tárt fel a gazdaközön­ség előtt. A Városi Színház előadóit vetített és mozgó-képek segítették a siker­hez. A vándorgyűlés résztvevői az jesti órákban a Sóstófürdőre utaztak ki és a közgyűlés sokirányú mun­kásságának fáradalmait a Sóstó töl­gyesének meghitt csöndjében pi­henték ki, hogy másnap újult erő­vel induljanak a szabolcsi mintn­1 gazdaságok megtekintésére. Szabolcsvármegye területi, talaj, éghajlati viszonyai és növénytenyésztése. Bekény Aladár előadása az OMGE vándorgyűlésén. i. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Vármegyénk agrikulturális fon­tossága csonka országunk közgaz­dasági háztartásában nemcsak ab­ban jelentkezik, hogv kiterjedésre nézve az ötödik ,de főként abban, hogy rohamosan fejlődő mező­gazdasága a közélelmezési és köz­szükségleti cikkekben oly mennyi­ségeket produkál, amelyek az or­szág vezető szakköreinek figyelmét méltán vonják magukra és várme­gyénkre. Speciális mezőgazdasági termé­nyeink közül a rozs, a burgonya és a dohány az ország össztermésében a terület szerinti aránytényezőt sok­szorosan megghaladják, különöseb­ben pedig a két utóbbi : a burgo­nya és a dohány az ország évi átla­gos összterméséből Szabolcsvárme­gye egymagában közel 25—30 szá­zalékot produkál. A mezőgazdaság fejlődésének ra­cionális és reális előfeltételei bősé­gesen megvannak s igy a céltuda­tos fejlődésre tág tér nyilik szá­munkra. Az OMGE vezetőségénej,­helyes megértéséről tett tanúságot az, hogy műszaki szakosztálya ez évi vándor gyűlésének megtartásá­ra épen Szabolcsvármegye székhe­lyét, Nyíregyházát választotta ki, mert a mezőgazdasági müvelés mechanizálása vármegyénkben épen most van kialakulóban, amikor szakértői elfogulatlan jó tanácsra a legnagyobb szükség van. Terület, talaj, éghajlat.. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett Szabolcs és Ung várme­gye összes területe a kataszter ada­tai szerint 796.605 kat. hold. Alsó alaptalaja allúvium és lösz. A fel­ső termő talaj a humuszos agyag­gal legváltozatosabb arányban ke­vert homok. A tiszamenti mélyebb részekben körülbelül a megye terű'etének egy­harmad részén a termő talaj fő alkotó eleme a humuszos agyag, amely délkelet felé haladva foko­zatosan fogy, mignem a megye területének kétharmad részén a jel­legzetes nyíri homok talajba megy át. A szó szoros értelmében vett futó vagy sivó homok területünk azonban alig van, mert a közbeszéd ben ilyennek nevezett száraz lankák és bucka tetők okkal móddal meg­felelő kultura alá vehetők. Vármegyénk legmélyebb pontjai Tiszapolgárnál van 90 m. magas­ságban az Adria tengerszintje fe­lett, a lemagasabb pont Nyirmi­hálydi községnél 178 cm. A szinL különbség tehát mindössze 88 m. Az égtáj szerinti hajlás Észak­Bfta, pénteken utoljára! CORRINE GRIFFITH izgalmas filmje s Lázadás az ördögszigeten! SZOMBATON VASÁRNAP HARRY LIEDTKE szenzációs filmje! fl gyönyörlovag izgalmas szerelmi regény. 5. 0. 5.! Embervédelmi burleszk. Előadások kezdete: hétköznap V48 és 7*10 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. nyugati síksági jelleggel, amely Északnyugatról délkelet felé alig észrevehetőleg emelkedik. A sík­ság egyhangúságát ugyanilyen fő­irányú lankás bucka vonulatok te­szik változatossá. A mélyebb me­dencéket, a már nagy részben le­csapolt, szikes tavak sokasága fog­lalja el. Éghajlatunk teljesen alföldi jel­legű, enyhe és száraz, mindkét irányú erős kilengésekkel. Az át­lagos évi hőmérséklet 10 C°.'A leg­nagyobb hideg 28 C°, a legna­gyobb meleg 37 C°. Évi összes csa­padék mennyiség 625 nj/m, 118 esős nappal, amelyből a legtöbb az őszi és téli évszakra esik. Uralkodó szélirány az északke­leti és északnyugati, amelyet a csipős és szárító »nyiriszél« alak­jában ismernünk. Az esőt rendsze­rint a délnyugati szelek hozzák* Időjárásunk inkább száraznak mondható, de az esős évek sem ritkák, amelyek a homokos vidé­kekre hozzák meg a kedvező termés eredményeket. Tiszamenti terüle­teink gyakrar: szenvednek az őszi és tavaszi árvizektől. Esős időjárás mellett a már jórészt lecsapolt bel­vizek megszorulása okoz jelenté­keny károkat. N övé ny len yészet. A vázolt talaj és éghajfati viszo­nyok között az összes gazdasági haszon növények, a takarmány, a szőlő és a gyümölcsfák jó! tenyész­nek. Igaz ugyan, hogy a buza a Száraz homok talajokon már silány eredményt ad, de a rozs, árpa és. zab meg a kapások, főként a bur­ígonya és a dohány a homokos ta­lajon is hálásan fizetik meg a gaz­da fáradságát. Az évi termés átlagok tekinteté­ben a tiszamenti járásaink az or­szág legtermékenyebb vidékeivel is felveszik a versenyt, az évi állagok gok azonban erős ingadozást mu­tatnak. A homokos részeken az évi termés állagok jóval kisebbek, de kevésbbé ingadozók. A jó, becsüle­tes nyíri homok, ugy a nedves, mint a száraz időjárás mellett meg­hozza a maga szerény, de állan­dóbb termését. A talaj termőképességének leg­hűbb képét a kataszteri tiszta jöve­delem adatai mutatják. Ez az egész megyére vonatkozó átlagban kat. holdanként 6.43 arany korona. A maximum Tiszalökön 10.68 arany­korona. A minimum Nyírpilisen 2.95 arany korona kat. holdanként Alpesi Léfosó kámforral és fenyővel Rnrhóla Knr7ií lllatszertáráían Zrínyi out ílcíf MJI Hona u. 2. Páréohla-épllst A CSATA LA BATAILE Sesue Haikawa — A Csatában A Csata — Claude Farrére Hétfőtől — az Apollóban. Eladó a Széchenyi-uton egy hat szobás, tiszta téglából épQlt modern lakóház Cim a kiadóhivatalban. Ügynökkel, ingatlanforgalmi irodákkal nem tárgyalunk !

Next

/
Thumbnails
Contents