Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-27 / 117. szám

^JStYÍKSTIDÉK onwKun 1926. május 27. Az 0. M. 6. E. Nyíregyházán. A holuappi nap Nyíregyházán Szabó lesvármegye gazdaközőnségéíiek nagy ünnepnapja lesz. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület — az O- M. G. E. műszaki szakosztálya, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarával és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve f. é. május hó 27-én — holnap — tartja meg Nyíregyházán, Szabolcsvármegye székházában ez évi vándor-gyülését hogy azon agrikulturánk ezídőszerint egyik legaktuálisabb kérdését, a földművelési munkák mechanizál lását — a helyi érdekeltség bevonásával megtárgyalja. Az O. M. G. E. Magyarország •legnagyobb erkölcsi sulyu és tekintélyű gazdatársadalmi alakulata, amelyet még a legnagyobb magyar, gr. Széchenyi István hívó szava keltett életre az 1830. évben. Az O. M. G. E. ezóta fogalommá vált és vezetőségében az o» szág legelső közgazdasági szakéin bereit egyesítve, közel egy évszázados fennállása óta, lankadatlan úttörője a magyar agrikultura fejlődésének, bölcs vezetője a magyar közgazdasági életnek és méltó reprezentánsa a magyar gazdatársadalomnak. Az egykori »Állattenyésztő Társaság«, mert megalapítása ezen a néven indult meg s csak 3 év múlva vette fel mai nevét, a haladó kor igényeinek megfelelően fejlesztette ségesnek mutatkozó szakosztályokkal bővítette ki. Az O. M. G. E. egységes vezetése alatt minden mező- és közgazdasági ágazatnak meg van a maga önállóan működő külön szakosztálya, amely a maga speciális érdekeit a közös egység egész súlyával és erkölcsi tekintélyével képviselve érvényre juttatni törekszik. Ma, amikor a köztudat szerint, a gépek korát éljük és a szédületes gyorsasággal fejlődő technikai tudás és gépipar napról-napra ujabb találmányokkal lepi meg az ámuló közönséget ; a műszaki szakosztály az O. M. G. E. szervezetének egyik legfontosabb tényezője lett, amelynek feladatát és hivatását a modern gépipar hasznos gyártmányai nak a mezőgazdaság gyakorlati életében való meghonosítása képezi. A mezőgazdaság rohamosan fejlődő belterjessége egyre több munkával jár és több munkás kezet igényel. Az emberi munkaerő egyre több irányban és szélesebb munkakörben lesz igénybe véve és tömegesen szaporodó munkát hova-tovább képtelen ellátni. A szintén emberi gondozást igénylő állati munkaerő is egyre drágul teljesítő képessége pedig korlát tolt. Önként kö\-etkezik tehát, hogy a mezőgazdaság munkáinál az emberi és állati munkaerő hajlékonyságát, teljesítő képességét és eredményességét is megsokszorozó, olcsóbb és tetszés szerint fokozható gép erő- és gépüzem lép az előtérbe és jut mindegyre nagyobb szerephez. Vármegyénk gazdaközönsége azonban, a gépüzemű földművelés terén, még nagyon is a gyermek cipőkben jár és a gyermekbetegségek korát éli. Ezen a téren még tapasztalatlan gazdáink a technika fejlődése szerint egyre tökéletesedő gépszerkezetek közül még nem tudják kiválasztani a nekik legmegfelelőbbet. A gépek alkalmazásában, kihasználásában, gondozásában és kezelésében való járatlanságból kifolyólag is gyakran állanak elő oly üzemi zavarok rongálódások és egyéb kellemetlenségek, amelyek nagyon is alkalmasak arra, hogy a gépek iránti bizalmat a gazda közönségben — minden alapos ok nélkül — megingassák és a gazdaközönség kedvét a gépüzemü földmiveléstőf elvegyék Ami pedig sem az egyéni, sem a! köz érdekében nem volna kívánatos. A gépüzemű földmiyéíés minct ennek ellenére vármegyénkben is rohamosan tért hódit. A mezőgazdaság céljait szolgáló gépek és mechanikai eszközök száma egyre szaporodik minálunk is. Az élet gondjai áltaf elfoglalt gazda közönség előtt alig tűnik fel az a nagy értékű segítség, amelyet :neki a földmüvelés nehéz munkájában a gépek alkalmazása nyújt és amelyről — a kezdet nehézségei tői megriadva — lemondani nem volna helyes. £s itt kapcsolódik be közvetlenül az O. M. G. E. műszaki szakosztályának Nyíregyházára össze hivott gyűlése és ennek messzekiható fontossága vármegyénk agrikulturális életébe. Az O. M. G. E. vezetőségének helyes megérzéséről tesz tanúbizonyságot az, hogy oly ritkán tartani szokott vidéki' gyűlését épen £zabolcsvármegye székfielyére és épen mostanra' hivta össze. Az ország e téren való kiváló szakemberei jönnek le hozzánk, hogy helyi viszonyainkat és körülményeinket megismerve, közvetlen személyes érintkezés utján szerezzenek tudomást bajainkról, kivánságainkrói és óhajainkról és ezek alapján állapíthassák meg mit és hogyan kell tennünk, ha célt akarunk érni. Az ő alapos szaktudásuk, széleskörű tapasztalatuk, élesen látó szemük és elfogulatlan megítélésük teljes biztosíték számunkra, hogy tanácsukat és útmutatásukat nyugodt lel ki ismerettel és teljes bizalommal fogadjuk ef és kövessük. Az összeköttetés az O. M. G. E. Szabolcsvármegye gazdaközönsége között nem uj. Nem most fogunk össze először a mezőgazdaság fejlesztése és a vármegye közgazdasági érdekeinek előbbre vitele céljából. Régi jó ismerősök vagyunk és szoros összeköttetést tartunk fenn állandóan. Már az 1893 évben is együttesen rendeztük meg a nemzetközi aratógép versenyt és bemutatót megyénkben Pazony község határában, amelyhez az O. M. G. E. akkori elnöke Gr. Dessewffy Aurél épen a megyénk változatos talaját találta legalkalmasabbnak. Ugyancsak kedves vendégünk és segítőtársunk volt az O. M. G. E. a Szabó lesvármegyei Gazdasági Egyesület fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából 1910. évben rendezett gazdasági kiállításnál is. A mostani közös szereplésünk a harmadik. i * A hármas szám a magyar néplélek hite szerint szerencsés kabala. Ez fogja meghozni együttműködésünk sikerét a jelenben és viszonyunkat megszilárdítani a jövőben. i Lelkes öröömme! és őszinte magyar szívességgel üdvözöljük az O. M. G. E. műszaki szakosztályának körünkbe érkező nagyrabecsült \"ezetőségét Szabolcsvármegye székhelyén, Nyíregyháza városaban és tiszta szivből kívánjuk, hogy működésűk — a multakhoz hasonlóan — ez alkalommal is sikerrel járjon és eredményes legyen. Isten hozta körünkbe ! Gazdatársi üdvözlettel : Bckény Aladár g. e. alelnöke. Munkácsy Mihály „Kálvária"-jának megvétele érdekében a nyíregyházi gazdák minden áldozatra készek. A Munkácsy-képet az ág. ev. templom részére vásárolják me. — A „Kálváriá"-t szombaton a templomba viszik A másik Munkácsy-képet a város közönségének kell megvásárolnia. - Nyiregyháza a világhírű alkotásokat feltüntető Baltíeckerbe kerül. ' Nyíregyháza, május 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) Két hatalmas műalkotás veúti fényét Nyiregyháza városára, mióta Munkácsy «Kálváriá»-ja és «Krisztus Pilátus előtte c. monumentális alkotása a városháza nagy termében a közönség zarándokláII IIIM I IIIIWIH I—* IIWNWWIYNIMN IHIIUHIIIIIiI—IW tltl i Mjoaspó Május 26-án és 27-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Őnagysága táncosa Film a táncőrületről 5 felvonásban. Rendezte: Korda Sándor. Főszereplők: Várkonyi Mihály, Korda Mária és Willy Fritsch. Három szerelmes szép asszony New-Yorki történet 8 felvonásban. Warner-Bratliers UFA attrakció. Rendezte: Lubitsch Ernő Főszereplők: Mary Prevost, Pauline Fredenk, May Mac Avoy és Lewis Cody. JÖN JÖN HARRY P1EL A hullámsírban. sának tárgya. A díszteremben a Benczur-képek sem tettek olyan mély hatást a szemlélőkre, mint ez a két gigászi alkotás, amely Krisztus tragédiájának nagyszerűségével néma áhítattal való szemlélésre készteti a képek látogatóját. Az ág. ev .egyház körében felECtert tfloagcaé Szerdán 6 órakor Palesztinjai látképek 4 felvonásban, csütürtökön 5 órától a Színházban, 1/i8 és l/2l0-kor a Kert Mozgóban : A kalandorfilmek királya! Vihar a szívekben Dráma a tengeren és a szárazföldön 6 felvonásban. Főszerepben : Mitchel Lewis, Miriam Cooper, Jorrest Stanley. ZJLXDA A bűnös asszony. Dráma 6 felv. ban. Főszerepben: Gertrúd Welcker és Alfréd Blöfeker. Jegyelővétel d. e. 9—12-ig és d. u. 2—6-ig Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdéjében, este fél 7-tól a szinházi pénztárnál Kedvezőtlen Időjárás esetén előadásunkat a színházban tartjuk meg hétköznap 5, 7 és 9, 1, 5, 7 és " ' " ünnep- és vasárnapokon 3, "JÖN és 9 órakor, JÖN Mit vár egy menyasszony és Gyorsabb, mint a szél... vetődött az a gondolat, hogy a Kálvária c. Munkácsy-képet az ág. ev. tomplom részére szerezzék meg. A kép ezzel megáilna vándorutjában és méltó 'helyen gyakorolná mélyen inspiráló hatását. A Munkácsy-kép megszerzésének tervéi az ág .ev. egyházközség tagjai, elsősorban a nyíregyházi gazdák nagylelkesedéssel fogadták. Gazdaközönségünk első pillanatban megérezte, hogy egyházának, hiténekolyan áldozatot hozhat, amelyhez foghatót soha nem ajánlhat fel, a nyíregyházi ág. ev. templomnak olyan kincset szerez, amely páratlan a maga nemében. Tudják a gazdák azt is, hogy a kép megszerzésével Nyíregyháza városának is dicsőséget szereznek. HaaMunkácsy-kép Nyíregyházán marad, ez zel a város olyan nevezetességre tesz szert, amelyyei bekerül a világhírű kincseket rejtő városok közé, bekerül a Baedecker uí kiadásába, amelynek útmutatására a művészetért lelkesedő utazók kiszál ianak Nyíregyházán, hogy láthassák Munkácsy-képét. A «Kálvária» megszerzésének gondolata jellemző városunk fejlődési ösztönere és országszerte ismert áldozatkészségére, amely minden magasztos cél fevetődésénéll példátadó erővel nyilatkozik meg. A Munkácsyképet szombaton az ág. ev. templomban helyezik ej és a vasárnapi istentiszteleteken a Golgotha szenvedő és megdicsőülő istenembere felé zeng a hivők zsoltára és Munkácsy képének végtelen távlatából meríti gondolatkincseit a prédikáló pap. Arra a hirre, hogy Munkácsy «Kálváriá»-ja a,/ ág. ev. egyházközség Jjirtokába jut s igy Nyíregyházán marad, nagyszabású agitáció indult meg abban az irányban hogy a másik képet, a «Krisztus Pilátuus előtt» c. fenséges műalkotást a város közönsége vásárolja meg. Nyíregyháza városa a centennáriummal kapcsolatban több emlékezetes terv megvalósítását határozta el. Ezeket a terveket még nem valósították meg, de a közeli időben megkezdődik 'a minden irányú építőmunka. Akkor volnának a centennáriumi alkotások teljesek, ha a város közönsége a művészetek istápolása terén is meghozná évszázadokon át hirt-nevet szerző áldozatát. E téren nem tudunk elképzelni ragyogóbb cselekvést, mint azt, hogy ha Nyíregyháza város közönsége megvásárolja Munkácsy Mihály «Krisztus Pilátus e]őtt» c. alkotását. Ha megnyílik a városi múzeum, meg kell ajapoznunk a varosfkeptárat is. Debrecennek számottevő képtára van, amelyet állandóan láitogat a közönség. A szép iránt való érdeklődés ébrentartása, a müiziés fejlesztése érdekében nélkülözhe. tétlen a képtár Nyíregyházán is. Ha azokon a Benczúr-képekhez és relikviákhoz, amelyek már most a város birtokában vannak, megszerezzük Munkácsy képét is, már most megnyithatjuk a képtárat, amelyet messze földről is fel keresne az örökbecsű művészetért rajongó közönség. Nyíregyháza a hősök szobrának pályázatára beérkezett müvek elbírálásánál ismételten bebizonyította, hogy itt az esztétikai kultura iránt való érzék és az e téren vaió hivatottság meg van a közönségben és a város élén álló vezetőségben és igy meg van a lehetősége annak is, hogy a város közönsége megragadja a páratlanul kedvező pillanatot a város nevére is fényt vető Munkácsy-kép megszerzésére. A két Munkácsy-kép kiállítása