Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-23 / 115. szám

* S 926

. május 23. MymmÉK 3 ur? vf-i -yv-zss. BAKÁM-BEHOZATAL 14. §-aiban találunk rendelkezéseket. A K. T.-nek ezek a rendelkezései csupán a bejegyzésre köte-, lezett kereskedőkre vonatkozna minthogy a cég használata csupán jaz ő joguk és egyben kötelességük. A kiskereskedőkre a K- T. 5-ik §-a értelmében ezek a szabályok nem állanak. S ha ők cégszerű toldatokat használnak kereskedelmi nevük mellett, nem részesülnek cég olta>í lomban, hanem csak név oltalomban. A Futura mint bej. cég egy be nem jegyzett kiskereskedőt nem ruházhatott föl azzal a joggal, hogy a Futura utódjaként szere* peljen. Először is Debrecenben a Futurának csak egy fiókja volt és X. Y. már ennélfogva sem tüntetheti fel magát a Futura utódának, mert e

z a tényeknek nem felel meg. A kamara felhívja a kereskedők és iparosok figyelmét ezekre a véleményekre és kéri, hogy az abban kijegecesedett elvi álláspontot hirdetésük megszerkesztésénél vegyék figyelembe. A törvény célja nem az, hogy az élelmes ötleteket, zse-, niális reklámokat, a jutalmat érdemlő mozgékonyságot megőljet hanem annak a nagy feladatnak a megoldása, hogy a megengedett cselekményeket a meg nem enge^ dett cselekményektől elválassza.Minden esetet önönmagában kell különválasztva megbírálni, mert amint föntebb is olvasható, finom árnyalatok döntik el jobbra vagy balra a kérdést. Egy jnbiláns biztosító intézetről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Több mint negyedszázaddal ezelőtt, 1899 december 11-én alakult meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központjának kezdeményezésére a Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Szövetkezet alapításában a m. kir. földm ive lésügyi minisztériummal és az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel az élükön résztvettek úgyszólván az öszszes vármegyék ,városok és községek, valamint az egyházi hatóságok és az ország gazdatársadalmának legszélesebb rétegei. Darányi Ignác akkori földmivelésügyi miniszter nemes elhatározása folytán az állam 400.000 aranykorona üzletrész-jegyzéssel járult hozzá a szövetkezett megalakításához. Fennállásának 25 éves évfordulóját impozáns jubileumi ünnepségek keretében ünnepelte meg a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Aa ünnepségen a kormány képviseletében Mayer János földmivelésügyl miniszter jelent meg, aki maga is alapitó tagja a szövetkezelnek. A jubileum alkafmából számos közéleti nagyság kereste fel üdvözlő soraival a szövetkezetet ,igy József kir. herceg, Csernoch János bíboros hercegprímás, Ravasz László püspök, Raffay Sándor dr. püspök és még sokan mások. Az előkelő intézet, amelynek a mult évi díjbevétele meghafadta a

( 66 milliárd koronát, az első ne-, gyedszázad után belépett a még nagyobb fejlődést igérő második huszonöt esztendőbe. Üzenei Parisba. Urak! Kik ültök a bölcs asztaloknál És szabjátok a teret és időt, És untat a sok bagatel dolog, Mert ott a Boia s a szép kitsi nök. Urak! Egy székelj lélek ott dörömböl Szikla-szivetek jajtörő íalán ! Hát nem ráz föl az átkozott közönyből A nagy sikoltás: Hol az én hazám ? A vakondok a sötét tőidbe mászik, A vad hazája süiü rengeteg, A sas hegyormok magányán tanyázik, Vizben villognak a halpikkelyek, A bogarat is hivja a hazája: A rögön, tüvön, levelen s a tán, Csak egy hazátlan, siró sziv kiáltja: Ti hazátosztók! Hol az én hazám ? Onnan kiűztek,... itt jöttment vagyok! Hideg közönynek hava mindenütt! Mi minden térget életre melenget, Beám itt még az áldott nap se süt! Az én napom a Hargita teleti jár, Az Olt s Küküllö csillog sugarán, Vacegva, tázva reszket a jajom: Igazságosztók! Hol az én hazám? Urak! A „gloire" büszke ősi tényén Egy virág se nő? Mérges gomba csak? Hát lelketekben egy galamb se fészkel, Csak véresekarmu, vérszomjas harag ? Hát arrafelé embert nem nevel A cifra templom, a mult szenvedés ? A lélek ottan szobrokban hever? S egy az igazság: a szurony, a kés? Urak! Ti ifjak sohsem voltatok ? Hát nincs egy drága, szép emléketek? Apátok keze nem simogatott ? Anyátok csókja nem melengetett ? Szülőházatok öreg, meghitt kertje Nem állt virágban a mult tavaszán? Multatok ősze sem hervadt egy sirra ? Urak, urak. jaj, hol az én hazám ? Urak! Ti bölcsek ! Gyerekasztaloknál Ti Istent játszó balga gyermekek! Nem érzitek még riadt félelemmel: Mi szörnyű csiny, mit elkövettetek ? Millió szivre rátapostatok, S most sziveteknek rozsdás ajtaján Millió sziv rátreccsent vére jajgat: Hol az életem ? Hol van a hazám ? Urak! Gyilkosok! Reszkessen a láb, Mely sziveken járt s most szívért szalad! Urak! Gyilkosok! Reszkessen a kéz, Ha ölelni kész, mig rá vér tapad! Megdermedhet a kacaj és a szív... — Ki a végén sir, az sir igazán! — Páris lelke is sirhat még a szélben És jajgathatja: Hol van a hazám? Budapest, 1926. május. Agyagfalvi Hegyi István. A „Szabolcs-törzs" évzáró táborozása Debrecenben. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) —< A nagy angol történetíró Carlyle azt mondja egyik hires munkájában az egyéni tökéletesedés célravezető útjáról ,hogy a haladni, fejlődni akaró ember hátra sohase nézzen, csak előre. Meg lehetünk győződve arról, hogy Carlyle ezt a kijelentését csak olyan ember számára tekinti célravezető utmutatóul aki a jelenben belátja, hogy múltjának ijesztő mélységes szakadékai fölött csak ugy tud továbbhaladni egy szebb, boldogabb jövő felé, ha eddig nem tapasztalt ,de most lánggal égő, tündöklő eszmények megvalósítására szenteli életét. — Akinek azonban a múltjában értékek vannak, melyek a jövő ideáljai megvalósításához örökérvényüek, az bátran nézhet a múltba is, amelyből életadó forrásként bugyog fel a jövendő széles folyama. A magyar nemzet életében, a magyar jövő kialakulásánál nem tüzünk magunk elé olyan ideálokat, amelyek ne lennének, jobban mond va ne lettek volna irányító eszméi » magyarság múltjának Js. Ntm, meri a magyar-történelemben számtalan megnyilvánulása van a nemzeti életnek, melyek állandó éltetői a magyarság jelenlegi legszentebb törekvéseinek is. Azok a korszakok ,amelyek különféle, változatos, speciális színezetben tűnnek elénk a történelem kék vizéből; ha elgondoljuk a magyarság ezeréves nemzeti életét* nemcsak éltető erői, hanem zálogai sőt bizonyítékai annak a jövendőnek, amelynek elérésére minden igaz magyarnak oda kell szentelnie egész életét. Ezek közül a korszakok közül a magyarság belső erői, nemzeti érzése és faji öntudata, de egyúttal küzdelmei, vívódásai, szóval az egész ezeréves tragikus magyar sors egyikben sem jut oly hűen, oly megrázó szépséggel és szomorú tragédiával kifejezésre, mint a kuruc korbán. Rákóczi rongyos gárdája szomorú szimbóluma a magyar hazafi elhagyatott szegénységének, de önzetlenségük ,elszánt küzdelmeik örök példaképei a magyar hazaszeretetnek, a magyar harci vitézségnek. Mi csak századok távlatából tekinthetünk vissza rájuk. Századok multak el azóta, mióta : »Nai^ majtényi sikon letörött a zás/.lo« de a szétszóródott bujdosó kuruc sereg tárogató zengése századok távlátából is elhallatszik hozzánk. A XX. század sivár nemzeti életében, sötét éjszakájában világító lámpásként ég ma is szegény kurucok vezércsillaga: II. Rákóczi Ferenc. Születésének 250-ik évfordulója alkalmával lerójja háláját minden magyar lélek a nagy fejedelem emléke iránt ,hogy az ő lángoló hazaszeretetéből, vitéz kurucok dicső emlékéből uj erőt nyerjen arra a nagy harcra, melyet az eljövendő Nagymagyarországért ki tudja medd|g vív még a küzdő magyarság. A »Saabolcs-Törzs« hetedik évzáró toborzása is megemlékezett a nagy Fejedelemről. Nagy András Korda Mária és Várkonyi Mihály szerdán és csütörtökön a Diadal Mozgóban