Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-19 / 111. szám

6 JSfYÍEJTCDÉK 1926. május 19. Elbontották a tiszarádi kistemplomot. Mit találtak a templom alatt ? Halászhorgok a csontvázak mellett. A hajdan mocsaras, lápos Rétköz legkisebb községe Tiszarad, Nagyhalász és Vasmegyer közt fekszik. Mai nevét 1909-ben kapta, azelőtt Rád volt, amit okiratokban igy írtak: Raád. Területéről kő-é s vaskori tárgyakat őriz a Jósa-muzeum. A község középén: a nyugati oldalon 3 méter magas dombon akácfák árnyékában húzódott meg a zsindely tetejű régi kisi templom, mely nem kis mértékben felköltötte a falun keresztül utazó figyelmét. Ilyenek lehettek az Árpádházi királyok idejében épült falusi templomok — ötlött eszébe a szemlélőnek. A kivül-belüf fehérre meszelt, egyszerű négyszögletes kis templom keleteíve van. Keleti oldalán egy, délin három ablakkaf; üvegezése hatszögletű üveglapokból áll, melyeket ólomlemezek vesznek körül A 62 cm. széles, 97 cm. magas ablakokat később nagyobbították, melyek felső részei ívesek. A má-. sodik és harmadik ablak közti portaié később épült ajtaja efé. Tornya nem volt. Belől, az északi falának közef

)én volt a szószék, melybe három épcso vezetett. A szószék fölött: korona. Közvetlen mellette keletből a,papi 'szék, előtte az Urasztala.' A templom keleti részében a pap székéig öt sor pad volt két csoportra osztva 65 cm .szélest közzel. Itt ültek a férfiak, házas emberek. A templom nyugati részében a szószékig 8 sor pad lányok, aszszonyok ülőhelyéül szolgált az északi oldalon levő csoportban, a déli oldafon a templom ajtaja miatt csak négy sor pad fért el, hol szintén fehér cselédek ültek. Az ajtó mellett jobbról, a szószékkei átellenben az elöljárók padja állott. A templom délnyugati részében levő utolsó pad a Nagy családé, a szószék melletti első pad az asszonyok felől a Laskay-csaIádé volt, hova csak e régi birtokos családok tagjai ülhettek. Legutóbb az elöljárók padját használták á Laskayak. E 3.90 méter magas templomban a férfiak ülőhelye között volt még karzat is, hova az északkeleti sarokban lépcső vezetett jpl. Négy sor pad volt iti a nőtlen fiatalok és a kántort helyettesítő tanitó részére. A portaiéban, helyi kifejezés szerint cin teremben, — hova két malomkő lépcsőn jártak be — a szegény asszonyok tartózkodtak. A kis templom mennyezete deszkából készült világos kékre festve, közepén 1884. évszám a festés idejét jelenti. A templom nyugati végénél állott a harangláb négyszögletben elhelyezett oszfopolfcból, teteje házfedélszerüen födve. Régi harangját 1809. ejőtt Gejöcön (Ung m.) öntették legelő bérből, de a világháborúban elvitték "hadicélokra. A kis templomot ez évben húsvét után bontották el, hogy helyére nagyobbat, a hivek számának megfelelőt építsenek. A régi templom gerendái tölgy, szil, vine és kőrisfából valók voítak, faszegekkel összeszegezve. A karzat gerendái fenyőfából ácsoltak. Téglái háromfélék: laposak VJ, AV, Q jelzéssel, melyek akörül" a párkányzatból, a cin terem és szórványosan a templom falaiból kerültek elő; a vastagabbak az északi, a legvastagabbak a nyugati falban voltak. A vastagabb téglák égetett polyvás sárból készültek. Teglaméret^k: 150x295x48, 147 X296XÖ5, 145x310x80 mm. A templom alá a helybeli öregek állítása szerint a földes ur Rády Ferenc hamvait temették. Két leánya volt, az egyik Rhédeyné, a másik Laskayné lett, kik szintén a templom alatt fekszenek. Elbontáskor a templom közepén levő szabad tér alatt, hol az urasztala állott, mégis inkább kelet felé lábbal keletnek, fejjel nyugatnak fekvő csontváz nőé volt, mert arany csipkével dúsan díszített magyar pruszlzkot csáknem épen vették ki.. A pruszlikota mellen összefűző zsinórokat nagy rézkapcsokba akasztották. Rojtos bojtok és egy halászhorog volt még e csontváz mellett, azonkívül aranyos, ezüstös csipkék. E csontváztól nyugatra, közel hozzá, egy másik női csontváz ikerült elő. Szövettel bevont koporsó részek és azt diszitő sugaras fejű szegek, gazdag zsinórzat, fehér fátyol, bársony szegély, apró fehér gyöngyök, zsinóröv, selyem és vászon darabok, patkó kerültek mellőle napfényre, azonkívül ebben a sirban is volt egy halászhorog. A holttestek össze-vissza egymás fölött öt sorjával voltak elhelyezve, ahogy éppen a kis templomban helyet készíthettek részükre. Különböző mélységekben leltek még egy-két ágra befonott szőke női hajat, leányé lehetett mert pártájának egy része még meg volt, vásznában egy régi kalendáriumi levél összehajtogatvra épen megmaradt. Aran yszálakkal ékesített volt a párta. Más helyről gesztenye gfeinü hajat vettek ki gyöngyökkel, fémszálakkal, téli kabát prémjét, kerek sapka tetejét. A déli oldalon 2 és fél méter mélyen pedig nagy kuruc süveget találtak ,milyeneket a Nyíregyházán a vármegyeháza fundamentumából is bámulatos épségben szedték ki. Kikerült még három olcsó rézgyűrű, egyik kék köves, egy öt krajcáros és 1801-ből való krajcáros. A templom fundamentumából 4 m. mélyen 1 m. hosszú, 60 cm. széles fehérbarna követ ástak ki, írás nem látszik rajta, de egyik oldalán kereszt van bevésve, szárai 60 és 20 cm. nagyok. Elbontás ej,őtt találtak még e dombon 1737 évszámmal ellátott hollandi aranypénzt. A templomból és a templom alól semmi olyan tárgy nem került felszínre ,melyből annak korára következtethetnénk. Szabolcsvármel gye monographiájában azt olvassuk ,hogy a XVII. században épült; ennek ellentmond az egyház tulajdonában levő ezüst serleg, mely XVI. századból való. Katholikus kettős serlegnek egyik része és a voltára mutat elsősorban e kegyszer, aztán a csak dél felől levő ablakok és a sírkőbe vésett kereszt is. Sekrestye ajtónak azonban nyoma sem volt. A talált diszes ruhadarabok azt mutatják, hogy a templom alá a mindenkori földes urak és családjaik temetkeztek, mert e halászatból, pákászatból élő lakosság aligha hordott a kuruc korban aranyos csipkéjü, dúsan rojtozott selyemruhát. A szokatlanul kis templom fényképlemezét Kiss Pál ref. lelkész a Jósa-muzeumnak ajándékozta, melyért, valamint Iván János és Szőke Ferenc tanitó urak figyelmessége, szorgalma és fáradságáért, a megmentett és beszolgáltatott leletekért e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki. Kis

s Lajos. (*) Papfrs

zajvéta olcsón nagy választékban kapható az Ujságboltban . A nyíregyházi m. kir. állami Tanítóképző intézetbe való felvétetre május 31-ig lehet folyamodni. A tanitóképző-intézet igazgatójának pályázati hirdetése. Nyíregyháza, május 18. — (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi m. kir. áll. elemi népiskolai tanitóképzőíntézet igazgatója Lukács Béla most bocsátotta ki az intézetbe való felvételről részletes tájékozást nyújtó pályázati hirdetését. A tanítóképző szeptemberben már a megfelelően átalakított régi pénzügyi palotában nyil'k meg, ahol internátus és tanulmányi helyiségek együtt vanjnakí. Ez a körülmény az eddiginél jóval könnyebbé teszi a tanítóképzősök helyzetét. A felvételre vonatkozó pályázati hirdetés a következő: A nyíregyházi m. kir. áll. elemi népiskolai tanitóképzőíntézet I. osztályába az 1926—27. iskolai évre felvétetnek azon tanulók, akik életük 14. évét betöltötték, de a 18. életévet még nem érték el, továbbá jóerkölcsüek és a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola IV. osztályát sikeresen elvégezték, vagy a folyó iskolai év végén sikeresen elvégzik. A felvétel folyamodás ufjáff történik. A folyamodók kérvényeiket az intézet igazgatóságához címezve legkésőbb folyó évi május 31-ig ugvanodá nyújtsák be. Azok a tanulók, akik előző tanulmányaik során valamely tantárgy tanulása alól fel voltak mentve. sikeres felvételi vizsgálatot tartoznak tenni a tanév elején. A 20.000 koronás bélyeggel ellátott kérvényhez a következő okmányok csatolandók: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Ujkeletü hatósági orvosi bizonyítvány arról, hogy az illető éptestü, érzékszervei egészségesek, beszélőszerve és szinérzéke hibátlan és hogy tanítói pályára alkalmas. 3. Iskolai bizonyítvány annak igazolására, hogy folyamodó a polgári iskola, gimnázium, reáliskola IV. osztályát sikeresen elvégezte. Ha folyamodó kérvényének beadása idején IV. osztálybeli bizonyítvánnyal még nem rendelkezik', az esetben a III., illetőleg utolsóelőtti bizonyítványát és a IV. osztálybeli félévi értesítőjét csatolja, de a" IV. osztályról szóló bizonyítványát legkésőbb folyó évi június hó 30-ig az igazgatóságnak pótlólag beküldeni kötefes. 4. Ujkeletü hiteles községi bizonyítvány a családfő polgári állásáról, vagyoni állapotáról, jövedelméről és a kérvényező esetleges magánvagyonáról vagy ösztöndíjáról, továbbá a családtagok számáról, azok életkoráról, s a családfő gondozása alatt álló gyermekek számáról. 5. ^ Azok a folyamodók, akik a folvó iskolai évben mint rendes növendékek iskolába nem jártak, községi előliárósági bizonyítványt is tartoznak mellékelni erkölcsi magaviseletük kifogástalanságáról. Minden melléklet 2000 koronás okmánybélyeggel látandó el. Akinek ujkeletü hiteles szegénységi bizonyítványa van, annak folyamodványa és mellékletei béiyegmentesek. Aközép vagy polgári iskola VI. osztályából jelentkező tanulók, a taniíóképző-intézetbe különbözeti vizsgálat alapján a megfelelő életkoruk igazolása mellett a III. évfolyamra vehetők fel. Az intézettel kapcsolatos internátusban és köztartásban kifogástalan magaviseletű, szorgalmas és jó előmenetelü szegény tanulók államköltségen kaphatnak díjmentes vagy kedvezményes ellátást vagy ebédsegélyt. A kedvezmények a következők : 1. Bentlakó tanulóknál : a) díjmentes teljes ellátás, 5) féldij fizetés mellett teljes ellátás, c) egészdij fizetés mellett teljes ellátás. 2. Künnlakó tanulóknál : d) ebédsegély. A köztartásdijat az 1926—27. tanévre az alábbiakban állapíttattak meg, megjegyezvén, hogy a pengőérték szerinti számítás bekövetkeztével az alább felsorolt és papirkoronában megállapított öszszegek az annak idejére megállapítandó módozatok mellett, pengő értékre lesznek átszámitandók. Egész dijat fizető bentlakóért havi 170.000 korona. Féldijat fizető bentlakóért havi 85.000 korona. A bentlakó növendékek az internátusi helynek elfoglalásával egyidejűleg egyszerre (esetleg féléven kint két reszletben) tartoznak 100 kg. főzőlisztet, 10 kg. zsírt, 5 kg. cukrot, 5 kg. szappant és 6 kg. hüvelyest (2 kg. bab, 2 kg. borso, 2 kg. lencse), az ebédkedvezménynyel felvett tanulók 70 kg. lisztet, 7 kg. zsírt, 3 kg. cukrot, 2 kg. szappant, 3 kg. hüvelyes! beszolgáltatni. Ezen beszolgáltatás kötelező, bármily kedvezménnyel is vétetett fel az illető bentlakó, illetve ebédsegélyes tanuló. A köztartásdijak havonként és előre fizetendők be az intézet pénztárába, a fizetésre kötelezett növendékek tanév közben ujabb kedvezményekre rendszerint nem számi thatnak. Mind a bentlakó, mind pedig a bejáró növendékek az alábbi dijakat tartoznak befizetni a beirás alkalmával: a »Tanitóképző-intézeti Tanárok Háza« javára : 25.000 K, beiratási dij : 17.000 K, betegápolási díj : 51.000 K, kirándulási díj 17.000 K, kézimunka dij : 51.000 értesítő dij : 34.000 K, önképzőköri dij: 17.000 K, butorhasználatí dij 51.000 K, épületien tartási dij: 51.000 K, fűtési díj: 85.000 K, segitőegyesületi dij: 34.000 K, sportköri dij : 30.000 K. Ezen dijakon kivül a bent étkező növendékek még 34.000 K evőeszköz dijat is tartoznak fizetni. A felvételről, segélyezésről és a jelentkezés idejéről a folyamodókat legkésőbb f. évi julius hó 15-ig értesíteni fogom, felvételük azonban csak az iskolai év efején az intézetben tartandó orvosi, zenehal lási és szfnérzéki vizsgálat kedvező és eredményének megállapítása után válik érvényessé. Az érdeklődőknek a felvételre vo natkozó vagy azzal kapcsolatos bármilyen természetű felvilágosítást az intézet igazgatósága ad, tehát minden irányú tájékoztatásért az igazgatósághoz kell fordulni". Megkeresésekhez válaszbélyeg csa tolandó. Luhács Béla

r mb. igazgató.