Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-19 / 111. szám

4 JíYiRsnnÉK. 1926, május 19 Tüzes Nytve támadásokkal kez­dődik a játék a már az 5. perc­ben van gólhelyzet. A 12. perc­ben Kátra kiszökteti Tárkányif, aki megszökik és lövése a kapufától gólba megy. Helyszűke miatt nem tudjuk a változatos és rendkívül izgalmas játék részleteit leírni, a 43-ik percben a bíró szabadrúgást itél a Nytve ellen, amit Molnár éles lövéssel a felsősarokba jutat. A második félidő is izgalmas, változatos mindvégig a Nytve a többet támadó fél, a győztes gólt a 27. percben Goldstein pompás szabadrúgásból lövi. Tüzes Nytve támadásokkal kezdő dik a mérkőzés és a 8-ik percben eredménytelen kornert is érnek el. A következő percben már a Nytve kapu van veszélyben, Miskoczy hosszú felszabadító rúgásával Kát­ra pompásan szökteti Tárkánvit, aki elhúz Molnár mellett és lövé­se a kapufától gólba megy. (12. p.) Vezet a Nytve. A közönség tombolva biztatja csapatát és a Nytve nem is respektálja nagyne­vű ellenfelét, hanem teljes erővel támad. Guttmann lövését Hübner védi nagy bravúrral ,majd Mol­nár vét kornert. A Nytve határo­zottan a többet támadó, a Nytve kapura csak Kántor lefutásai jelen­tenek veszélyt. Szolárszky II. a ti­zenhatoson jóval belüf kézzel csapja le a labdát, Kupinszky ha­tárbiró is jelez, de Fodor csak a 16-osról itél szabadrúgást. A 42-ik percben Miskolczy ártatlan szerelése miatt szabadrúgás a Nytve ellen, amefyet először Mol­nár kapufára lő, majd a Nytve játékosok szabálytalan védekezést; miatt Fodor megismételteti, és most már Molnár éles lövése a­felsősarokba megy. Szünet után a Vasutas a frisebb szép összjáték után Polonetzky II majd Mertin lő kapu fölé. Sokkal veszélyesebb a rákövetkező Nytve támadás ,Hübner szép rávetéssel tudja csak Kátra lövését fogni. Fel­váltva kornerek a védelmek azon­ban biztosan mentenek. A 23. perc ben szabadrúgás a Vasutas ellen Goldstein szép helyezett lövése Hübner felett a gólba száll és ev­vel el is dőlt a mérkőzés sorsa. Fodor bírónak nem volt jó nap­ja, bár korrektségét nem lehet két­ségbevonni, meg kell állapítani, hogy az elkövetett hibái rendre a 1 Nytvét sújtották, mindamellett a közönség egy részének túlságos hangos viselkedésével ennek elle­nére sem érthetünk egyet. NyK/SE—DTF. 5:0 (2:0.) Bethlen-utca sporttelep. — Biró: Maclió Ferenc. Majdnem mérkőzés nélkül ma­radt a Nykise közönség ,amely ta­núja akart lenni a kereskedő csapat első győzelmének. Az történt ugyanis, hogy a delegált biró nem jelent meg a meccs levezetésére, ami Budapestről lévén szó, szokat­lan. £s ha Machó Ferenc a kerületi BT. elnöke nem jött volna segítsé­gükre, hogy a felek felkérésére a mérkőzést levezesse, még tovább izgathatták volna a Nykise veze­tőségét a kiesés gondjai, amelytől most már minden valószínűség sze­rint megszabadult. A győztes csapat minden egyes tagja tudatában volt a mérkőzés fontosságának és igyekezett képes­ségeinek legjavát nyújtani és ennek a "mindenáron győzmakarásnak hü kifejezője a nem várt eredmény. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a Nykise 10 emberrel érte el ezt a respektábilis eredményt, mert Szmikut mindjárt az első percek­ben lerúgták és csak végig statisz­tálta a mérkőzést. Az uj akvizíció, Arthaber nagyon jól bevált. Jó irányító és lövőképességről tett tanúságot, de a közelharctól látha­tóan óvakodik. Neki köszönhető, hogy az ifjúságiakkal spékelt csa­társor öt gólt tudott rúgni. Mellet­te a «kis Hajdu» mozgott nagyon fürgén és ha merni fog kapura lőni, sokat fog jelenteni a Nykisé­nek. Benke szép lefutásaival tünt ki, Szalay megfelelt. A csapat leg­jobb része a csatársor volt, a hal­fok nem birták végig tüdővel é* a csatárok mentek hátra labdáért. Egyedül Csejk nyújtott elfogad­hatót. A közvetlen védelemből Lőwe emelkedett ki a mezőnyből. Barthnak nem volt sok dolga. A DTE csapatában egyetlen em­ber nem volt, aki csak a »megfele­lő« jelzőt is elbírná. Kalmár volt az egyedüli, aki agilisan kezdett dolgozni ,de mikor látta, hogy* hiábavaló, ő is lefékezett. A hely­színen »összekombinált« csatársor alig jutott át a félvonaíon. A hal­fok közül Urbanovits tünt ki — sportszerűtlen viselkedésével. — Csonka igyekezett megállítani a gólzáport, de Fehér majdnem min­den labdát, amely kapura ment beengedett. A Nykise kezd, de a Dte azon­nal támad és Kalmár gurulós labdája foglalkoztatja Barthot. A kirúgásból Csejk szökteti Benkét, aki mellé lő. A játék elég változa­tos, hol az egyik, hol a másik kapu van veszélyben. Most még a 'Dte is támad. Előbb Burger lő mellé, majd Urbanovits ereszt el egy szép 30 méteres lövést, de a kapus fogja. Fehér faultol, Csonka kapu mellé rúgja a szabadrúgást­Innen kezdve a Nykise veszi át a támadást és a Dte az egész fél­időben alig megy át a félpályán. Benke szökteti hosszan magát,, a bjró kornert lát, de ez eredményte- 1 len. Majd Csejk küfdi előre a csa­társort. Kavarodás a Dte kapuja előtt és Arthaber siJvitő lövését a kapufa menti. A 21 p-ben megszü­letik végre az első gól. Arthaber szökteti Benkét, beadását a kapus fogja, de a kezéből Szmiku befe­jeli. (1:0). A kereskedő csapat nem enged az iramból, előbb Ben­ke, majd Arthaber és Szmiku lő­nek kapu mellé. A Dte is próbál­kozik, de erőlködése eredményte­len; Urbanovits lő gyengén ka­pus kezébe. Benke beadását Szmi­ku Polyikba rúgja, a labda Artha­ber elé pattan, aki védhetetlen gól­lal beállítja a félidő eredményét (41 p.) Újrakezdés után a Nykise le­fut és a labda Arthaber révén már a hálóban van. (3:0). Az egész második félidő különben mindvé­gig nivótlan és unalmas, csak a gólok rázzák fel kissé a közönsé­get. Eleinte a Dte is próbál segí­teni az eredményen, de aztán be­lenyugszik a változhatatlanba. Is­mét Nykise támadások, Benke lö­vését Fehér vetődés közben kiök­lözi és Polyik taccsra ment. Sza­lay szépen kidolgozott lapdáját Arthaber elnézi. Lőve gol-kickjét Csejk Arthaberhez passzolja, aki Hajdúnak engedi, 4:0 (32. p.) — Pár perc múlva Benke egy szökte­téssel isizépen bekanyarodik és a 36. p-ben az ötödik gólt lövi. Machó Ferenc kitűnően bírásko­dott. Dte ifj—Nykise cfj. 2:2 (2:1) Biró: Erdélyi, Kísvárda Góllövők: Vincze, Bécsi a Dte, illetve Szalay és Pollonay a Nykise részéről. Munkácsy Mihály „Krisztus Pilátus előtt" és „A Kálvárián" cimü festményeit Nyíregyházán bemutatják. A két világhírű festményt Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő szerezte vissza Magyarországnak. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nagy művészeti esemény előtt (áll városunk a közeli napokban. ­Bemutatásra kerül ugyanis ná­lunk is Munkácsy Mihály két "vi­lághírű remekmüve, a «Krisztus Pi­látus előtt» és a «Kálvár'*án» cimü hatalmas festménye, melyekkel egy­fkor a 80-as évek elején lázba hozta a nagy magyar mester az egész világ művészi közveléményét. A két nagy mű eddig Munkácsy párisi műkereskedőinek Sedelmeyer-nek gyűjteményében volt Párisban s csak most sikerült Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő odaadó fá­radozásának a halhatatlan reme­jkeket a nemzet számára biztosítani. Minek utána a két hatalmas fest­mény a budapesti Ernst mezuem­ban került bemutatásra, most vi­déki körútra viszik, hogy az egész ország újra gyönyörködhessen Munkácsy zsenijének e két legtisz­tább megnyilatkozásában s nyer­jen tőle lelki vigaszt és emelke­dést a néző a Megváltó tragédiájá­nak megindító szemléletétől. A két remekmű bemutatása városunkban máris biztosítottnak tekinthető S az ünnepélyes bemutatás 23-án, va­sárnap délben lesz. Ugy tudjuk, hogy a két remekmű bemutatása­kor városunkba érkezik Lázár Béla dr. Munkácsy életirója, az Ernst múzeum jeles igazgatója, a nagy­nevű esztétikus, aki előadás kereté­ben fogja bemutatni e remekmű­vek előtt azok festői szépségeit. — Helyreigazítás. A következő levelet kaptuk: «Tekintetes Szer­kesztőség! A isajtótörvény vonatko­zó paragrafusai alapján kérjük, hogy a b. lapjuknak f. hó 16-iki számában megjelent szeszcsempé­szés ügyre vonatkozólag a követke­ző helyreigazító sorainkat közzé­tenni szíveskedjenek: Nem felef meg a valóságnak, hogy cégünket, illetve a közölt Friedlander és Spiegel céget szeszesempészés mi­att bármilyen legkisebb összegre is megbüntették volna. A megejtett nyomozás tisztázta azt, hogy cé­günk teljesen kivüt állott ezen ügy­ben és egyik hivatalnok félreveze­tésével egy hivatásos csempés/tár­saság folytatta ezen manipuláció­kat. Az illető csempészek már el is vették büntetésüket és igy rossz hiszemü cégünknek ezen ügyben való belekeverése. Különben jog­tanácsosunk utján megtettük a bűnvádi feljelentést ezen cikk közzététele miatt.» Két szobás előszobás, modern lakást keresek a város belterületén. Cim: Bata Sándor, Ujságboit. Férfiruhát, munkás - öltönyt, gyermekruhát, külön nadrágot olcsón árusít a Gólya - áruház, Zöldség-tér 8. Ha egyszer vesz, vevőm marad ! 2566-1 (*) Női és leányka kalapokat bármely szalma anyagból divatos formára legszebben átvarr, fest, vasal itt helyben a legolcsóbban Oláhné, Kossuth-utca 6. A nyírbátori kir. járásbíróság, inint telekkönyvi hatóság . 1164/1926. tk. sz. * Árverési hirdetmény és árverési feltételek. Horváth János végrehaj tatónak Nagy Pétemé végrehajtást szenvedő ellen in­dított végrehajtási ügyében a tkvi ha­tóság a végrehajtató kérelme követ­keztében az 1881. LX t-c. 144., 146 és 147. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 1785 arany­korona tőkekövetelés, ennek 1923. március 10. napjától járó 5%, 1923. december 16-tól pedig 27%-os ka­matok erejéig, továbbá 52.759 korona tőke, ennek 1923. évi március 10-től számított 5%-os, 1923. december hó 16-tól pedig 27%-os kamata és azon értékkülönbözet összege erejéig, mely ezen tőke összegének 1918. év no­vember 2-án és a tényleges kifizetés­kor a zürichi tőzsdén jegyzett korona árfolyama köaött lesz, — ezenkívül 727.000 korona tőke, ennek 1923. szeptember 26. és a tényleges kifize téskor a zürichi tőzsdén jegyzett ko­rona árfolyama között lesz, — végül 5.000.000 korona kamata, 3.200.000 korona eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 2.000.000 kor. költség behajtása végett: a nyírbátori kir. járásbíróság terü­letén levő, Nyírbogát községben fekvő s a nyirbogáti 663. sz betétben A. I. 1—2. sor 31/1. és 31/2. a. hrsz. alatti házasbelteleknek, — továbbá a nyirbogáti 862. sz. betétben A, I. sor 3681/3. hrsz. a. szántónak Nagy Péterné nevén álló felerészére 10 millió korona kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (kir. járásbíróság 13. sz. szoba) megtartá­sára 1926. évi junius hó 22. napjá­nak d. e. 9 óráját tűzi ki és az ár­verési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet (1908. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 20 °/o-át készpénzben vagy az 1881. LX. t. c. 42. § ában meghatárorozott árfo­lyammal számított, óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói le­tétoe hslyezéséről kiállított letéti el­ismervényt a kiküldöttnek átadni és a7. árverési feltételeket aláírni (1881. LX. tcz. 147. 150. 170. §§.. 1908. XLI tcz. 21. §.) Nyírbátor, 1926. március 20-án. Dr. Czike sk. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: 2605 VOZÁRY kir. jb. kezelő.

Next

/
Thumbnails
Contents