Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-15 / 84. szám

6 JNYÍRYIDÉK 1928. április 15. Iliért nem ettek húsvétkor búst a petneháziak ? Egy 12 kityából álló „betörőbanda" felfalta az egyetlen mészárszék húskészletét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A j petneháziakat húsvét vasárnapján " nagy esemény tartotta izgalomban. Reggel hiába mentek az asszonyok húsért, a falu egyedüli mészárszé­ke ki volt fosztva, csak a földön szanaszét heverő csontok hirdették hogy ott tegnap még hatalmas hus­tömegek lehettek felhalmozva. A faluban hamar elterjedt a hí-, hogy az éjszaka folyamán betörök jártak a mészárszékben, akik az összes ünnepi hüskészletet elrabol­ták. Azonnal megindult a nyomo­zás, amely nemsokára eredményre is vezetett. A nyomozás minden egyes szála egy-egy kutyaólhoz ve­zetett, ahol hatalmasra tömött po­cakkal, mély álomba merülve pi­henték éjszakai fáradalmaikat a »betörők«. Ugyanis kiderült, hogy a mészáros jégvermét egy 12 tag­ból álló jól szervezett kutyabanda törte fel és azok hordták szét a petneháziak ünnepi húskészletét. Az iskolai tanulók hovatovább zaklatássá fajnló gyűjtése ellen rendeletet adott ki a knltnszminiszter. Ezentnl csak a miniszter által engedélyezett célra lehet gyűjteni az iskolában. — Iskolás gyermekeket nem szabad gyüjtőútra küldeni. Nyíregyháza, április 13. (A .Nyír­vidék tudósítójától.) A szülők és a nagyközönség kö­réből mind gyakoribbá vált a pa­nasz az iskolákban divó pénzgyüj­tés ellen. Az sem keltett jó hatást a közönségben, hogy egyes isko­lák tanulói házról-házra jártak, sőt betértek a kávéházakba és boltok­ba, korcsmákba is, hogy valamely egyébként tiszteletreméltó, célra gyűjtést eszközöljenek. A közönség |s a szülők álláspontjáról tudomást szerző kultuszminiszter most ren­deletet adott ki, amelyben kate­gorikusan eltiltja az iskolás növen­dékeket a házról-házra járó gyűj­téstől és kimondja, hogy az isko­lán belül is csak a miniszter eset­ről-esetre való engedélyével sza­bad ezután pénzgyüjtést eszközölni. A miniszter pedig csakis valamely magasabb nemzeti cél érdekében engedélyez iskolai gyűjtést. — A gyűjtésekre vonatkozó miniszteri rendeletben, amely a Hivatalos Közlöny legutóbbi számában jelent meg,, a kultuszminiszter megálla­pítja, hogy a szülők és a nagykö­zönség részéről nagy ellenszenv nyilvánult meg egyes túlságos mértékben gyűjtögető iskolák ellen s a házakban, kávéházakban utób­bi időben megjelenő gyüjtőives ta­nulók kérése liovatovább zaklatássá fajult . Nyíltlevél a kisvasutak igazgatóságához. A vonalszakasz pályaútjának egyharmadát futja be a villa­mos koesi és az utas az út kétharmadát gyalog folytathatja tovább. f KÖZGAZDASÁG. Exportképes tökmag termelésé, rcl. Ujabban nagy kereslet mutat­kozik a külföljön a fehér, folt­nélküli tökmagvak iránt s ebben a tekintetben a románok és bolgá­rok exportképesebb árut tudnak előállítani. Ennek oka a tökmag helytelen szedése és szárítása. Erre tekintettel a Tiszántúli Mezőgazda^ sági Kamara a következőkre hivja fel a gazdaközönség figyelmét: A tök értékesítése szempontjá­ból is fontos az, hogy minél táp­dusabb és minél hevesebb vizet tartalmazó tököt állítsunk elő s egyöntetű, lehetőleg egy időben érő tököt termeljünk. Ezt elsősorban a vetőmag helyes kiválasztásával érjük el. Csakis a teljesen beéreti közepes nagyságú, a szárhoz kö­íelebb fekvő tököt használjuk tök­magnyerésére s ezeket a táblán je­löljük már meg és szedjük külön össze. Rakjuk prizmába és takarjuk le szalmával, melyet időnkérit, ha az idő enyhébb, szedjünk le' a prizmákról, éjjelre azonban követ­kezetesen takarjuk ismét le. Na­gyobb arányú 50 hold körüli tökter melőknél célszerű a tök takarmá­nyozása alatt egy-egy részt feltörni a magot a bélrészektől megtiszti­tatni s az igy megtisztított magot 1 sornyi magasságban a napon el­teregetni s itt 2—3 órán át szárít­gatni és többszár átforgatni, mind­addig, mig az esetleg még el nem távolított bélrészek meg nem szá­radtak. Utána a magtárban vagy valamilyen száraz, de nem fülleddt helyiségben sornyi magasságban elteregetni és naponként legalább kétszer megforgatni. Később már az egyszeri forgatás is elegendő, majd nagyobb garmadába .is rak­ható, amikor már a mag tökéle­tesen megszáradt. Ezt a folytonos tökmagszedést nagyobb üzemeknél azért célszerű végezni, mert igy az ezidőben még telt magtárad­ban kisebb helyre van szükség. Még e helyen egy pár helyte­len eljárásra kell, hogy rámutas­sunk a tökmagszedést illetőleg. — Vannak egyes gazdaságok, ahol nem szedik ki a magot előre & tökből, hanem csak akkor gyűjtik össze, amikor az állat otthagyja. Ffy módon soha nem tudunk .ex­portképes magot előállítani, de meg a szárításánál is sokkal több munkánk lesz vele, mert az állat benyálazza a magot. Ily módon fe­hér folt nélküli magot soha nem nyerhetünk. A napon való szári­tásnál is hangsúlyoznunk kell, hogy annak hatása a mag szinező. désében csupán akkor okoz bámu­lást és foltokat a magon, ha a na­pon való szárítás alkalmából nem forgatjuk meg időnként azt. Te­kintettel arra, hogy a tök, mint ta­karmánya a takarmányrépával egyenértékű, különösen pedig a téli takarmányozásnál nagy fontosságú magja t>Iaj tartalmánál fogva igen értékes lévén, termelésére és ex­portképes magnyerésére még ipve­defem fokozása szempontjából is saját és nemzetgazdasági érdek. Linóleum padlólakkok, kerti butorzománcok, valódi lenolajflrnisben őrölt kész festékek Htodén izimbco, legolcsóbb irbaa kaphatók Izsay Károly Kiben, Luther n. 6. sz. — Telefon: 245. Gyakran ismétlődnek meg a kis­vasút villamoskocsi közlekedésénél,' hogy az érkező utasokat nem várja be éppen az a kocsi, mely a Kis­vasutak rendvitelében alkalmazko­dik a vasúti szabályzathoz, tudniil­lik : nemcsak egyharmad, hanem háromharmadát (tehát az egész vo­nalszakaszt) futja be. De ez meg mintha valami expresszhez sietne, az Erdei kitérőhöz, oly nagy pon­tossággal igyekszik kifutni az át­rakó állomásról. Ez a nagypontos­ság a legnagyobb pontatlanság üt­köző pontjába sodorja a kisvasút rendviteli szabály szabályzatát. — Miért van az, hogy a nagyvasut gőz kocsijának szabad későn érkezni ! ? |S a kisvasút villamos kocsijának —'; az indulási időpontot előzőleg egy-, két nerccel hamarabb lehet útnak indulni ! ? Miért, hát azért, mert a zöldszemüveges kocsinak »menet­rendszerü indulása« van, azt be kell tartani, mert igy rendeli azt az igazgatóság. Hát a vonalszakasz első harmadára futó kocsinak miért nincs meg a pontos »menetrendszerű irdulása« ? Azért, mert ezen az er-í kező utasok csak a Bessenyei-téri végállomásra sietnek, tovább nem. Ez a tény sérelmeket fakaszt. A villamoskocsiban a kalauz a* jegyet a vonalszakaszra adja. A vo­nalszakasz az átrakó állomástól az Erdei kitérőig tart a Kisvasutak nyilvántartása szerint. Ezt igy bi­zonyítja a bérletjegy is, melynek szövege ez : »N. N. részére. Érvé­nyes . hónapban Nyháza-átrakó állomás és Erdei kitérő közt közle­kedő összes vonatokra«. Érvényes. Ez jól hangzik. De az érvényesség betartása mintha a valóságban sántitna. Sérelmet szen ved az utazó közön-, ség abban, hogy éppen a vonalsza­kaszt egészen befutó villamoskocsi nincs tekintettel az utasokra ! • Ha tekintettel volna — ismétlem — nem futna ki egy fél perccel se ha-i marabb az indulási idő pont előtt.* Sőt nagyon is indokolt lenne, ha bevárná a nagyvasutak — bárha lassú léptekben iramodó (péld. má­tészalkai) — gőzkocsi beérkezé­sét is. ( Ha már a nagyvasutak nem bir-< inak alkalmazkodni a kisvasutakhoz hajszálnyi pontossággal, tegyék meg a kisvasutaknak az első vonal­mos kocsijai azt, hogy alkalmaz­kodjanak a nagyvasutak érkezési idejéhez. Igazán ez oly csekély ké­relem, hogy rendes viszonyok mel­lett nem is volna érdemes szóvá tenni. De a gyakori ismétlődés és. egy-két kalauz és ellenőrnek a kö­zönséggel szemben tanúskodó ép­pen nem alkalmazotthoz illő föllé­pése miatt szóvá kellett tenni. A vonalszakasznak egyharmadán íközlekedő villamoskocsinak van ide­je arra, hogy előre vissza (tolatás)­járjon, pótkocsit kapcsoljanak hoz-' zá, és mindez kitelik az indulási idő »menetrrendi pontosságából. Csak a vonalszakaszt befutó kocsinak inincs ideje a közönség bevárására. A közönség részéről előterjesz­tendő kérelem a kisvasutak igazga­tóságához az, hogy legyen tekintet­tel a közönség ama részére is; akik a Kossuth Lajos utcára és Sóstói-­útra igyekeznek, akik a Bessenyei­téri állomáson tuf folytatják utjo­kat. Ehhez nem szükséges menetrend­változtatás. Elvégre az Erdei-kitérőnél nem várakozik expresszvonat a villamos­kocsi befutására. Legyenek a t. kalauz urak annyi belátással, hogy azokat az utasokat akik a villamosra sietnek, kik ezt azért ísszik, mert nem rendelkeznek oly mcddai, hogy személyszállító autóra, bérkocsira üljenek : leg­alább ők szerezzék meg a lehető­ségét annak, hogy villamoskocsin tehessék meg — utbaeső otthonuk­ba — az utat. Nem tehetik meg, mert az igazgatóság menetrendszab­ványa várakozási időt nem utalvá­nyoz ki — válaszolják a kalauz Legyünk belátóak. Nem is emle­getve méltányosságot. Orvoslást 'ké­rünk. A Kisvasutak Igazgatósága iránt mindenkor illő tisztelettel. Nyíregyháza, 1926. április 12. Bökényi Dániel. Védje és ápolja arcát a tavaszi szél ellen a világhírű Korányi fcámíorkréminel Önálló ág. h. ev. missziói kör alakult Eisvárdán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Április 11-ike emlékezetes napja lesz mindenkor a 16 évvel ezelőtt gyülekezetté tömörült kisvárdai ág. h. ev. híveknek. Az egyház épitő munkája, mely eddig temető hely­hez, az O. F. B. ítéletével templom és"' lelkészi lakás építésére értékes belsőséghez és a lelkészi javadalom kiegészítésére 15 hold mezőgazda­sági földhöz jutott, ujabb ered­ményt ért el. . Vasárnap délelőtt istentisztelet végeztével Dómján Elek főesperes és dr. Haendel Vilmos egyetemi tanár, egyházmegyei felügyelő el­nökletével közgyűlést tartottak a Kisvárdai evangélikusok s nagy lel­kesedéssel elhatározták, hogy Kis­várdán székelő s az éhez a község­hez, mint központhoz tartozandó kisvárdai, tiszai és bogdányi járás­beli hivek gondozásaira hivatott önálló 'lelkésszel biró missziói 'egy­házközséggé alakulnak s készséggel vállalják azokat a könnyen elvisel­hető anyagi terheket, amelyek eb­ből reá esni fognak, mert biznak abban, hogy még nem halt ki az atyák hitbuzgósága, mely vallá­sáért áldozatra is kész, nem kény­szerűségből, hanem önként, lelke sugallatát követve, mint ahogy, tette azt a gyülekezet két tagja, akinek egyike az egyház ez idő szerinti felügyelője, Werner Gyula polgári iskolai igazgató, aki. a nap emlékére 128 darab, egyenkint 2500 koronára felülbélyegzett ta­karékpénztári részvényt, másika Gyulay Jánosné, a példától lelke­sedve egy millió koronát ajándéko­zott az egyháznak. A gyűlés után szűkebb körű tár­sasebéd következett, melyen az egyház vezetőin és vendégein kí­vül a kisvárdai r. kath. egyház ré­széről Kastaly Ferenc, a gk. egy­ház részéről Tóth János és Já­vorszky Aladár, a ref. egyház ré­széről Vargha János, az izr. hitköz­ség részéről dr. Szilágyi József, Kisvárda község részerői pedig Ébner Jenő főjegyző és Pipcsák János főbíró vettek részt, ezzel is dokumentálván azt, hogy egy isten­félelemben, felebaráti szeretetben buzgón élni akaró kicsiny gyüleke­zet törekvése szerető megértésre talált. ••»•••

Next

/
Thumbnails
Contents