Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-15 / 84. szám

6 JNYÍRYIDÉK 1928. április 15. Iliért nem ettek húsvétkor búst a petneháziak ? Egy 12 kityából álló „betörőbanda" felfalta az egyetlen mészárszék húskészletét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A j petneháziakat húsvét vasárnapján " nagy esemény tartotta izgalomban. Reggel hiába mentek az asszonyok húsért, a falu egyedüli mészárszéke ki volt fosztva, csak a földön szanaszét heverő csontok hirdették hogy ott tegnap még hatalmas hustömegek lehettek felhalmozva. A faluban hamar elterjedt a hí-, hogy az éjszaka folyamán betörök jártak a mészárszékben, akik az összes ünnepi hüskészletet elrabolták. Azonnal megindult a nyomozás, amely nemsokára eredményre is vezetett. A nyomozás minden egyes szála egy-egy kutyaólhoz vezetett, ahol hatalmasra tömött pocakkal, mély álomba merülve pihenték éjszakai fáradalmaikat a »betörők«. Ugyanis kiderült, hogy a mészáros jégvermét egy 12 tagból álló jól szervezett kutyabanda törte fel és azok hordták szét a petneháziak ünnepi húskészletét. Az iskolai tanulók hovatovább zaklatássá fajnló gyűjtése ellen rendeletet adott ki a knltnszminiszter. Ezentnl csak a miniszter által engedélyezett célra lehet gyűjteni az iskolában. — Iskolás gyermekeket nem szabad gyüjtőútra küldeni. Nyíregyháza, április 13. (A .Nyírvidék tudósítójától.) A szülők és a nagyközönség köréből mind gyakoribbá vált a panasz az iskolákban divó pénzgyüjtés ellen. Az sem keltett jó hatást a közönségben, hogy egyes iskolák tanulói házról-házra jártak, sőt betértek a kávéházakba és boltokba, korcsmákba is, hogy valamely egyébként tiszteletreméltó, célra gyűjtést eszközöljenek. A közönség |s a szülők álláspontjáról tudomást szerző kultuszminiszter most rendeletet adott ki, amelyben kategorikusan eltiltja az iskolás növendékeket a házról-házra járó gyűjtéstől és kimondja, hogy az iskolán belül is csak a miniszter esetről-esetre való engedélyével szabad ezután pénzgyüjtést eszközölni. A miniszter pedig csakis valamely magasabb nemzeti cél érdekében engedélyez iskolai gyűjtést. — A gyűjtésekre vonatkozó miniszteri rendeletben, amely a Hivatalos Közlöny legutóbbi számában jelent meg,, a kultuszminiszter megállapítja, hogy a szülők és a nagyközönség részéről nagy ellenszenv nyilvánult meg egyes túlságos mértékben gyűjtögető iskolák ellen s a házakban, kávéházakban utóbbi időben megjelenő gyüjtőives tanulók kérése liovatovább zaklatássá fajult . Nyíltlevél a kisvasutak igazgatóságához. A vonalszakasz pályaútjának egyharmadát futja be a villamos koesi és az utas az út kétharmadát gyalog folytathatja tovább. f KÖZGAZDASÁG. Exportképes tökmag termelésé, rcl. Ujabban nagy kereslet mutatkozik a külföljön a fehér, foltnélküli tökmagvak iránt s ebben a tekintetben a románok és bolgárok exportképesebb árut tudnak előállítani. Ennek oka a tökmag helytelen szedése és szárítása. Erre tekintettel a Tiszántúli Mezőgazda^ sági Kamara a következőkre hivja fel a gazdaközönség figyelmét: A tök értékesítése szempontjából is fontos az, hogy minél tápdusabb és minél hevesebb vizet tartalmazó tököt állítsunk elő s egyöntetű, lehetőleg egy időben érő tököt termeljünk. Ezt elsősorban a vetőmag helyes kiválasztásával érjük el. Csakis a teljesen beéreti közepes nagyságú, a szárhoz köíelebb fekvő tököt használjuk tökmagnyerésére s ezeket a táblán jelöljük már meg és szedjük külön össze. Rakjuk prizmába és takarjuk le szalmával, melyet időnkérit, ha az idő enyhébb, szedjünk le' a prizmákról, éjjelre azonban következetesen takarjuk ismét le. Nagyobb arányú 50 hold körüli tökter melőknél célszerű a tök takarmányozása alatt egy-egy részt feltörni a magot a bélrészektől megtisztitatni s az igy megtisztított magot 1 sornyi magasságban a napon elteregetni s itt 2—3 órán át szárítgatni és többszár átforgatni, mindaddig, mig az esetleg még el nem távolított bélrészek meg nem száradtak. Utána a magtárban vagy valamilyen száraz, de nem fülleddt helyiségben sornyi magasságban elteregetni és naponként legalább kétszer megforgatni. Később már az egyszeri forgatás is elegendő, majd nagyobb garmadába .is rakható, amikor már a mag tökéletesen megszáradt. Ezt a folytonos tökmagszedést nagyobb üzemeknél azért célszerű végezni, mert igy az ezidőben még telt magtáradban kisebb helyre van szükség. Még e helyen egy pár helytelen eljárásra kell, hogy rámutassunk a tökmagszedést illetőleg. — Vannak egyes gazdaságok, ahol nem szedik ki a magot előre & tökből, hanem csak akkor gyűjtik össze, amikor az állat otthagyja. Ffy módon soha nem tudunk .exportképes magot előállítani, de meg a szárításánál is sokkal több munkánk lesz vele, mert az állat benyálazza a magot. Ily módon fehér folt nélküli magot soha nem nyerhetünk. A napon való száritásnál is hangsúlyoznunk kell, hogy annak hatása a mag szinező. désében csupán akkor okoz bámulást és foltokat a magon, ha a napon való szárítás alkalmából nem forgatjuk meg időnként azt. Tekintettel arra, hogy a tök, mint takarmánya a takarmányrépával egyenértékű, különösen pedig a téli takarmányozásnál nagy fontosságú magja t>Iaj tartalmánál fogva igen értékes lévén, termelésére és exportképes magnyerésére még ipvedefem fokozása szempontjából is saját és nemzetgazdasági érdek. Linóleum padlólakkok, kerti butorzománcok, valódi lenolajflrnisben őrölt kész festékek Htodén izimbco, legolcsóbb irbaa kaphatók Izsay Károly Kiben, Luther n. 6. sz. — Telefon: 245. Gyakran ismétlődnek meg a kisvasút villamoskocsi közlekedésénél,' hogy az érkező utasokat nem várja be éppen az a kocsi, mely a Kisvasutak rendvitelében alkalmazkodik a vasúti szabályzathoz, tudniillik : nemcsak egyharmad, hanem háromharmadát (tehát az egész vonalszakaszt) futja be. De ez meg mintha valami expresszhez sietne, az Erdei kitérőhöz, oly nagy pontossággal igyekszik kifutni az átrakó állomásról. Ez a nagypontosság a legnagyobb pontatlanság ütköző pontjába sodorja a kisvasút rendviteli szabály szabályzatát. — Miért van az, hogy a nagyvasut gőz kocsijának szabad későn érkezni ! ? |S a kisvasút villamos kocsijának —'; az indulási időpontot előzőleg egy-, két nerccel hamarabb lehet útnak indulni ! ? Miért, hát azért, mert a zöldszemüveges kocsinak »menetrendszerü indulása« van, azt be kell tartani, mert igy rendeli azt az igazgatóság. Hát a vonalszakasz első harmadára futó kocsinak miért nincs meg a pontos »menetrendszerű irdulása« ? Azért, mert ezen az er-í kező utasok csak a Bessenyei-téri végállomásra sietnek, tovább nem. Ez a tény sérelmeket fakaszt. A villamoskocsiban a kalauz a* jegyet a vonalszakaszra adja. A vonalszakasz az átrakó állomástól az Erdei kitérőig tart a Kisvasutak nyilvántartása szerint. Ezt igy bizonyítja a bérletjegy is, melynek szövege ez : »N. N. részére. Érvényes . hónapban Nyháza-átrakó állomás és Erdei kitérő közt közlekedő összes vonatokra«. Érvényes. Ez jól hangzik. De az érvényesség betartása mintha a valóságban sántitna. Sérelmet szen

ved az utazó közön-, ség abban, hogy éppen a vonalszakaszt egészen befutó villamoskocsi nincs tekintettel az utasokra ! • Ha tekintettel volna — ismétlem — nem futna ki egy fél perccel se ha-i marabb az indulási idő pont előtt.* Sőt nagyon is indokolt lenne, ha bevárná a nagyvasutak — bárha lassú léptekben iramodó (péld. mátészalkai) — gőzkocsi beérkezését is. ( Ha már a nagyvasutak nem bir-< inak alkalmazkodni a kisvasutakhoz hajszálnyi pontossággal, tegyék meg a kisvasutaknak az első vonalmos kocsijai azt, hogy alkalmazkodjanak a nagyvasutak érkezési idejéhez. Igazán ez oly csekély kérelem, hogy rendes viszonyok mellett nem is volna érdemes szóvá tenni. De a gyakori ismétlődés és. egy-két kalauz és ellenőrnek a közönséggel szemben tanúskodó éppen nem alkalmazotthoz illő föllépése miatt szóvá kellett tenni. A vonalszakasznak egyharmadán íközlekedő villamoskocsinak van ideje arra, hogy előre vissza (tolatás)járjon, pótkocsit kapcsoljanak hoz-' zá, és mindez kitelik az indulási idő »menetrrendi pontosságából. Csak a vonalszakaszt befutó kocsinak inincs ideje a közönség bevárására. A közönség részéről előterjesztendő kérelem a kisvasutak igazgatóságához az, hogy legyen tekintettel a közönség ama részére is; akik a Kossuth Lajos utcára és Sóstói-útra igyekeznek, akik a Bessenyeitéri állomáson tuf folytatják utjokat. Ehhez nem szükséges menetrendváltoztatás. Elvégre az Erdei-kitérőnél nem várakozik expresszvonat a villamoskocsi befutására. Legyenek a t. kalauz urak annyi belátással, hogy azokat az utasokat akik a villamosra sietnek, kik ezt azért ísszik, mert nem rendelkeznek oly mcddai, hogy személyszállító autóra, bérkocsira üljenek : legalább ők szerezzék meg a lehetőségét annak, hogy villamoskocsin tehessék meg — utbaeső otthonukba — az utat. Nem tehetik meg, mert az igazgatóság menetrendszabványa várakozási időt nem utalványoz ki — válaszolják a kalauz Legyünk belátóak. Nem is emlegetve méltányosságot. Orvoslást 'kérünk. A Kisvasutak Igazgatósága iránt mindenkor illő tisztelettel. Nyíregyháza, 1926. április 12. Bökényi Dániel. Védje és ápolja arcát a tavaszi szél ellen a világhírű Korányi fcámíorkréminel Önálló ág. h. ev. missziói kör alakult Eisvárdán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Április 11-ike emlékezetes napja lesz mindenkor a 16 évvel ezelőtt gyülekezetté tömörült kisvárdai ág. h. ev. híveknek. Az egyház épitő munkája, mely eddig temető helyhez, az O. F. B. ítéletével templom és"' lelkészi lakás építésére értékes belsőséghez és a lelkészi javadalom kiegészítésére 15 hold mezőgazdasági földhöz jutott, ujabb eredményt ért el. . Vasárnap délelőtt istentisztelet végeztével Dómján Elek főesperes és dr. Haendel Vilmos egyetemi tanár, egyházmegyei felügyelő elnökletével közgyűlést tartottak a Kisvárdai evangélikusok s nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy Kisvárdán székelő s az éhez a községhez, mint központhoz tartozandó kisvárdai, tiszai és bogdányi járásbeli hivek gondozásaira hivatott önálló 'lelkésszel biró missziói 'egyházközséggé alakulnak s készséggel vállalják azokat a könnyen elviselhető anyagi terheket, amelyek ebből reá esni fognak, mert biznak abban, hogy még nem halt ki az atyák hitbuzgósága, mely vallásáért áldozatra is kész, nem kényszerűségből, hanem önként, lelke sugallatát követve, mint ahogy, tette azt a gyülekezet két tagja, akinek egyike az egyház ez idő szerinti felügyelője, Werner Gyula polgári iskolai igazgató, aki. a nap emlékére 128 darab, egyenkint 2500 koronára felülbélyegzett takarékpénztári részvényt, másika Gyulay Jánosné, a példától lelkesedve egy millió koronát ajándékozott az egyháznak. A gyűlés után szűkebb körű társasebéd következett, melyen az egyház vezetőin és vendégein kívül a kisvárdai r. kath. egyház részéről Kastaly Ferenc, a gk. egyház részéről Tóth János és Jávorszky Aladár, a ref. egyház részéről Vargha János, az izr. hitközség részéről dr. Szilágyi József, Kisvárda község részerői pedig Ébner Jenő főjegyző és Pipcsák János főbíró vettek részt, ezzel is dokumentálván azt, hogy egy istenfélelemben, felebaráti szeretetben buzgón élni akaró kicsiny gyülekezet törekvése szerető megértésre talált. ••»•••