Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-13 / 82. szám

1926 . április 13. JÍYÍRSTDÉK 3 Rövid hirek. Kaliforniában egymillió méter­mázsa petróleum robban fel. A kár 10 millió dollár. A savanyukuti forrás vize ismét eltűnt. A burgerlandi munkasok szökve jönnek Sopronba kenyeret keresni. A kereskedelemügyi miniszter ki­mondotta, hogy férfiszabó nem készithet női kabátot. Panamában ujabb aranymezeket fedeztek fel. A Queenslandi partok közeieben a Dorrigó nevű angol gőzös elsü­lyedt, a 22 főnyi legénység oda­veszett. # A francia kormány elhatarozta, hogy békét köt Abd el Krímmel. A földreform ellenére mindössze 6 százalékkal nőtt a kisbirtokok száma. Ausztrában az agrárius part meg akarja akadályozni a magyar-oszt­rák kereskedelmi szerződés alá­írását. Szeged város megszavazta az egyetemi építkezés költségeihez kér hozzájárulást. A kultuszminiszter rendezte a nem állami iparos tanonciskolák tanerőinek állami segélyét, mely a jövőben az illető tanitó fizetésének 50 százaléka lesz. Csehország búzaszükségletének 38 százalékát a magyar gabonakivi­tel fedezte. Rövidesen sorra kerül a magyar­cseli kereskedelmi targyalás. Az angol kormány kölcsönt kí­nál fel. a szovjetnek, ha az rendezi régi adósságait. A Marica grófnő film egyes felvételeit 2 évvel ezelőtt a Hor­tobágyon készítették. Miskolcon letartóztattak egy ja­vasasszonyt, aki kőrisbogárral sze­rezte vissza a férjek elhidegült szerelmét. A letartóztatásra köz­vetlenül az adott okot, hogy egy Kaszay Gyula nevü fiatal férj sú­lyos mérgezési tünetek között meg­betegedett . Az egri vízvezeték csőhálózata 5 milliárd és 800 millióba kerül. Amerika megtorolja a jazz­band-ek kitiltását s nem bocsátja be az illető országok művészeit. Sátoraljaújhely magának vin­dikálja azokat a gazdasági kedvez­ményeket, amelyek a legutóbbi vár­megyei konferencián Nyíregyházá­val és Záhonnyal kapcsolatban sző­nyegre kerültek. Az aszpirint Debrecenben a nép «cugpor»-nak, «japán por»­na~k, «zsibbasztó por»-nak, «pir­por»-nak is nevezi. Kecskeméten egy kisfiú sárkánya fennakadt a villanyvezetéken. — Felmászott a póznára, hogy a sár­kányt leakassza s közben megérin­tette a vezetéket. Egyetlent jajdul­va, holtan zuhant a fö'dre. Egy miskolci fiatalember felta­lálta, hogyan kell a bab és komló szárából a legfinomabb textilgyárt­mányokat készíteni. Debrecen város 2 és fél milliár­dos birtokpert vesztett el Csanak Jenővel szemben. 8500 levente van Debrecenben. Aradon dühöng a spanyoljár­vány. Másfél hónap. alatt százan haltak meg influenzában. Debrecenben 351 ember lakik szükséglakásokban. A békésmegyi árvízkárosultak Városi Mozgó Hétfőn nincs előadás! Kedden, április hó 13án 7 és 9 órai kezdettel Daisy férjet fog egy szeleburdi kislány kalandjai 8 felvonásban. — Főszerepben: LYA MARA. A gyönyör muzsikusa (A szépség szigete) First National attrakció 10 fel­vonásban. — Főszereplők: Richárd Barthelmess, Bessie Love JÖN Aa ördög — Torvny javára edddig 12 milliárd korona gyűlt össze. Ma indul Belgiumba a századik gyermekvonat. Amerikai mérnökök uj. tipusu alumíniumból készülő léghajókat találtak fel, amelyek kétszerte se­besebben tudnak menni a Zeppe­lin-féle típusoknál. Az ausztrí^ai" államok nagyobb kölcsönt folyósítanak a bevándor­lás elősegítésére. A cseh állami alkalmazottak or­szágos kongresszusán éles kifaka­dások hangzottak el a kormány ellen. Jugoszlávia közönsége bizalmat­lanul fogadta az uj kormányt. Uj gyógyeíjárást találtak fel a villamos tetszhalál áldozatainak megmentésére. A köztisztviselők emlékirattal fordulnak a kormányhoz a család­házépítő-akció ügyében. Malvy francia belügyminiszter lemondott. Los-Angelesben meggyilkolták Weisz János magyar származáju ba romfikereskedőt. Diadal Mozgó Április 12-én és 13 án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Express házasság! Vígjáték 6 felvonásban. Főszerep lók: Norma Shearer, Conrad Nagel, Renee Andree, Bert Brach és Walter Hie's. Galamb az ölyvek között Thomas Hardy drámája 8 fel­vonásban. — Főszerepben: BLANCHE SVEAT. Jön: Aki eladta magát és A n gy érzés! A kormányzó nyitjameg a Budapesti Nemzet­kőzi Tásárt. Élénk munka folyik a vásár egész területén. Látogatás az Iparcsarnokban és!a Műcsar­nokban. Nyíregyháza, április 12. — (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Városliget tavaszi hangulatát nagy kopácsolás, kalapálás zavarja meg és az érdeklődők nagy sere­gét vonza a szokatlan zaj az Ipar­csarnok környékére, ahol az ápri­lis 17-én megnyíló Budapesti Nem­zetközi Vásár előkészületei folynak. Boszorkányos gyorsasággal alakul át a ligetnek ez a különben csendes része egy kereskedő és iparos vá­rossá, melyben tíz napon át együtt lesz nemcsak egész Magyarország, de a külföldnek Magyarország Iránt érdeklődő kereskedő és ipa­ros világa is. Hatalmas pavülonok, deszkatornyok, vasvázas házak emelkednek a munkások szorgal­mas keze alatt s nagy a sürgés­forgás az óriási Iparcsarnok egésj környékén. Benn a csarnokban még na­gyobb a látszólagos zavar és az össze-visszaság, de a látogató pár perc alatt meggyőződhet, hogy a lázas gyorsasággal folyó munka óráról-órára pompásabb képet ad az idei vásárnak. Ugyanilyen zsi­bongás, irógépkattogás hallatszik a vásár irodájából is, ahol az érdek­lődők nagy tömege a legkülönbö­zőbb nyelveken akar választ ezer­nyi kérdésére. De az irodában is ugyanolyan rendben és biztos nyu­galommal folyik a munka, mint nagy csarnok épitőmunkálataiban, pár perc alatt mindenki felvilágosí­tást kap és nyugodtan folytathatja munkáját. A vasár külső képéről ma, ter­mészetesen, jnég csak vázlatosan, igen nagy vonásokban lehet íté­letet alkotni, de annyit már most is meg lehet állapítani, hogy a? egyes kiállító cégek az idén szinte versenyeznek abban, hogy minél most is kellő figyelemmel olvas­tunk. Komoly elmélyedésre és kifeje­zésbeli keszségre valló rapszodikus mü a "Kovács István emlékérem (8. sz.) cimü pályamunka, amelyet azonban a gondos önfegyelem hiánya nem tud kerek egészbe for­málni. A gondolatok a legmoderi nebb eljárás szerint minden ritmus nélkül gördülnek egymás után ; uj szeretne lenni, s van is benne va­lami nyers erő, de egyes"mondá­sai épp ugy, mint kepei, a szer­telenség útvesztőjébe sodorják. — Egy-két jellemző helye : ... De mi az? a fal remeg, mintha mélyet leiekzene — s ki­[dobja testéből a halál darazsát... Vagy ez a pár sor : Nő hatalmas árnya némán, fé­[lelmetes zordonan, s felette feltűnik a sziizanyaképe aláhinti bus könnyfolyóját szo­[moru mosollyal. S az eget betölti lassú húzódással a régi honnak áíaott — cipó — [ikepe •.. Ilyenféle ez is : csendhantok alatt porló férji­\sziv, melynek lobogó, honszeretó láng­ba omlott el mint mécs, — ha dobbant vihar­szárnya ... stb. A 11. sz. »Évfordulóm cimü az átlagosnál gyakorlottabb kéztől pengetett lanton eléggé könnyen folyó vers, szavalásra is alkalmas. Annál feltűnőbb, hogy itt-ott bi­zony csak a próza nívóján mozog S nem veszi észre a szerző, hogy az ilyen felszólítások: szálljál, forr­jál, segítsél, nagyon kizökkentik a figyelmes olvasót és hallgatót a kivánt hangulatból. A »Mi éliitik". (18. sz.) cimü vers alapeszméje, hogy soha nem fele­dünk : tiz hosszú strófán át keresi a megfelelő költői kifejezést, de nem találja meg eléggé részben az elül-hátu' ismétlődő refrain zárt megkötöttsége, részben a ritmus­érzék fogyatékossága miatt. Turul, hadúr, túrán bőven van a versben, de amennyire megvan benne a hazafi érzülete, annyira hiányzik belőle a költő művészete. Jobban megfelel a követelmé­nyeknek az eddig felsoroltaknál a következő négy pályamunka : •tiEmlékezés Kovács istvánróh (5. sz.) jeligéje : »Dulce et decorum pro p itria móric Elégiaszerü, rész­leteiben sikerült, bár egészében mégsem tökéletes emlékköltemény. Szerzője igyekszik megmaradni ki­tűzött feladata mellett s Kovács István alakját; kellő Világításban ál­lítja elénk, nftégsem tud felmelegí­teni, mert pagy mondásai inkább keresetteknek, mint őszintéknek tűnnek fel nem hatnak ránk az eredetiség varázsával. A munka mindenesetre komoly törekvés je­leit mutatja, s ezért látszik helyén­valónak az -j. jóakaratú észrevétel, hogy a fél rímes alexandrin verse­lést csak a tehetségtelenek enged­hetik meg maguknak. »Emlékezzetek"., (7. sz.) jeligéje-: «Igazság«. Az eléggé sikerültnek ne vezhető költemény gyakorlott ver­selőre vall ; hangja emelkedettsé­gét azonban nem tudja mindvégig megtartani, még kevésbbé fokozni. Idézetei alkalomszerűek, de nem mindig szolgálják a mü egységének érdekét. »Kovács István emlékének'., (17. sz.) jeligéje : vSursum corda«. Szer zőnek a tizennegyedik vértanú ha­lála miatt érzett keserűsége fájó kérdésekbe önti a nagy nemzeti tragédiát, de várakozásunk ellenére nem lebbenti meg előttünk a jövő reményének függönyét. Minden­esetre figyelemre méltó munka. ».Alkalmi költemény«, (20. sz.) jelégéje : «Mohács évéből lesz fel­támadás . Ebben az egy versben van allúzió a mohácsi vész négyszá­zados évfordulójára, de az alkalmat Kovács István emlékével nem hoz­za szerves egészbe a szerző, bár egyébként nem harcra, hanem mun kára buzdításával lelkes magyar­nak mutatkozik. Törekvése mél­tánylást érdemel, verselő készsé­ge reményre jogosít. Alapeszme, szerkezet és előadás tekintetében két pályázónak sike­rült, ha nem is egészen elérnie, legalább megközelítenie a kitű­zött célt. Az egyik a 16. számú költemény szerzője ,amelynek ci­me : 7iKovács ]stván>, jeligéje : »Krisztus-sors«. Kovács István sze­mélyében a nemzetmegváltó hőst ürnepli a helyes alapon épített, kellő becsvággyal kidolgozott köl­temény. Kis igazítással könnyen meg lehetne szüntetni a gondolat és kifejezés egy-két _ hibáját, ami főleg a nagy gondot igénylő s nem közönséges versformával való küzdelemben került a fordulatos, csinos költeménybe. A másik a 9. számú vers irója, amelynek cí­me : »Kovács István emlékezetest., jeligéje : »Mind hősök ők, mind férfiaké Jó gondolatmenetü, han­gulatos s trófáiban valamennyi tár­sánál sikerültebb összhangban ál­lítja elénk Kovács István érdemét s a bajtársi egyesület nemes hiva­tását. Komoly lendülete mély fáj­dalom egyszerűségével párosul s s megtalálja az utat szivünkhöz Jó előadásban eléggé hatásosnak is Ígérkezik. Ha a pályadíj minden­esetre kiadandó, mint viszonylago­san legjobbat, ezt a munkát illeti, míg az előbb említett 16. számú, pályamű szerzője dicséretet ér­demel. Nyíregyháza, 1926. április 8. < Dr. Vietórisz József, a bíráló bizottság elnöke. Az Apolló előadásainak kezdete: — ma hétfőtől az Apolló hétköznapi előadásai­nak kez !ete V*8 és 9 órakor,

Next

/
Thumbnails
Contents