Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-09 / 79. szám

JítfiSSTIDÉK 1926. április 48. 7 Lélek-szocialízáció. Irta: Angyal Pál dr. egyetemi tanár A szocializáció kifejezésen általában a gazdasági javak közössé tételét szokás érteni, azt a magántulajdon megszüntetésére törekvő irányt, melybe legutóbb nálunk is bekapcsolódni igyekeztek a véres emlékű proletárdiktatúra hirhedt népbiztosai. A társadalmositásnak ez a neme destruktív, mert szétrombolja a társadalom egyik alappillérét és önmagának ellentmondó célra törekedve az osztályok közötti ellentétet csak kiélesiti. A szociális bajok orvoslása ettől a csupán anyagias sikon mozgo kisérfetezéstől nem várható. A történelmi materializmus ideologiája sohasem fogja a mai hangzavart megszüntetni, sohasem fogja a lelkek diszharmóniáját egy mindenkit megnyugtató finálé magasztos összhangjába átvezethetni, mert ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a XX. század emberét és társadalmát sorvasztó kórnak nem egyedüf s nem is annyira a gazdasági élet talajában van a gyökere, hanem főleg a lélekben: az értelem aberrációiban, az érzelmek ösztönuralta kilengéseiben és az akaratnak helytelen célkitűzéseiben. Am ha ez igaz, ugy nyilván vánvaló, hogy a reorganizaciónak munkáját a lélek átalakátására irányuló " törekvéssel kell kezdeni, vagy legalább is egyenlő, ha nem nagyobb súlyt teli helyezni a gazdasági élet igazságosabb berendezése mellett arra, hogy a társadalmat nem nélkülözhető ember a maga egész lelkiségével öntudatosan átértse s minden idegszálával át is érezze a társadalomba, tartozóság szükségességét és akaratirányával beleigazodjék abba a közösségi munkába, melynek áldásos hatásait állandóan élvezi. A léleknek ebbe a társadalomszellemi kollektivitásba való beigazitása, a szociális érzéknek, vagy mint az amerikai irodalom nevezi a «we feeling»- nek az egyesekben kifejlesztése az, amit iélekszocializációnak neveznék. A szocializált léleknek jellemző vonása, hogy egyéni érdekeit a legteljesebb összhangba igyekszik hozni annak a közösségnek érdekeivel, amelyhez tartozik. A lélekszocializáció hatáseredménye tehát a spirituális beleélés a családba, közösségbe, egyházba, nemzetbe, sőt az egész ős emberiségbe. Minthogy bármily társadalmi alakulat léte és helyes irányú fejlődése az együttműködéstől függ, s minthogy a kooperáció csak egymást megértő egyének között lehet sikeres : nyilvánvaló, hogy a kölcsönös megértést biztosító lélekszocializáció minden kulturfejlődésnek feltétele. A szocilizációnak értelmi és érzelmi téren kell érvényesülni. Kizárólag az értelemnek kiművelése éppoly kevéssé juttat célhoz, mint merőben érzelmi áthangolás. Az hideg és lelkesedés nélküli fifiszter-emberekkel, emez a gyakorlati élettel nem számoló, megfontolás nélküli idealistákkal népesítené be a társadolmat. A szocializált lélekben egyensúlyba kell jutniokaz az értelmi és érzelmi elemeknek. Amazokat az oktatás, emezeket a valláserkölcsi nevelés utján lehet és kell kifejlesztenünk s áldozatos együttműködésre késztető meggyőződéses hajlandóság szellemi egységébe összefoglalnunk. Nyíregyházi diákok kegyeletes megemlékezése | a Piave hős magyar halottairól. Találkozás Velencében Kállay Tibor volt pénzügyminiszterrel. Szent Gellért püspök születési helyén. — Szabolcsi származása vendéglősnél Velencében. — Fascista ünnep. Búbéit (A »Nyirvidék« tudósítójától.; — A római gyorsvonat festői tájak között rohan előre. Vár, vár után, hófödte komor sziklás hegyek, köves kiszáradt folyómedrek, amelyeknek fantasztikus rajzán látszik az őszi és tavaszi esőzések alkalmával felgyülemlett viz rettenetes ereje, szédítő magas viaduktok, viruló alpesi völgyek, mintha egy képrámából vágták volna ki őket, hidak, alagutak sűrű egymásutánban, a hatalmas hegyi mozdony megfeszített erővel húzza maga után a hosszú vonatot s mi is lassankint elfáradunk, mhegunjuk a sok nézést és többre becsüljük a szundikálást min den látnivalónál. Megemlékezés a piavei magyar hősökről• Lassankint beesteledik, s amikor a szomorú emlékű Piavé-hoz érünk, egy nemzetiszin-szalaggal zöld babérkoszorú bújik elő egy cserkészköpenyegből és Kollonay Zoltán cserkészparancsnok a vonat nyitott ablakán a magyar »Hiszekegy« szavaival rövid megemlékezés kíséretében a hídról nagy lendülettel répiti le a folyó keskennyé száradt medrébe a kegyelet nemes szimbólumát, könny csillan meg a szemekben, amikor rágondolunk arra a sokezer magyar katonára, akik itt haltak hősi halált és itt alusszák örök álmukat. A koszorú elrepült, az ima elhang zott s a vonat mintha az Idő nagy szárnyas kereke volna, rohan velünk az ismeretlen sötétségbe. Este tiz óra tájban a villany és gázlámpák távoli panorámáját pillantjuk meg. Ez Velence. Megérkezünk a fedett állomási csarnokba, az »Astória« szálloda magyar pincére már vár bennünket, de eübünk jött Sartorri Silvió velencei conzulunk is és egy Szabados nevű velencei magyar nagykereske-_ dő, aki néhány évvel ezelőtt Deb- • recenben még tanítványa volt Mar gócsy Emil igazgatónak. Fasrista-ünnép' Virágvasárnapján este érkeztünk aznap ülték meg Velencében nagy pompával a fascizmus hetedik évfordulóját. Mussolini éltetésére Velence apraja nagyja kivonult az utcára. Ebben a grandiózus felvonulásban még alig tipegő három-négy éves kis feketeingesek is résztvettek, apró zászlócskákat lobogtatva kacsóikban. A szent Márk teret környező épületek megremegtek a mennydörgésszerű »Evviva !« kiáltásoktól, a tömeg őrjöngve ünnepelte vezérét, csak a Dogepalota oszlopaira vetődő vérvörös szin és a sö tét árkádok titokzatos feketesége borzongatta meg azoknak a lelkét, akik Velence veres múltjának emlékei között tanúi lehettek a sok! veszedelmet, sok vért és sok gyászt rejtegető fanatikus lelkesedés ezen megnyilvánulásának. Találkozás Kállay Tiborral. Nem akarom kronologikus sorrendben felsorolni, hogy mi mindent láttunk Velencében, mert az unalmas volna. Mindent láttunk, amit meg kell nézni ebben a gyönyörű városban. Láttuk a szent Márk-teret, amelyről Napoleon azt mondotta, hogy" a világ legszebb szalonja, a hasonió nevű templomot, a Dogepalotában berendezett j képtárat, liften felmentünk a 100 ' méter magas Campanel la torony tetejére, ahonnan egész Velencét és környékét látni lehet. Láttuk az óratornyot a harangot utő kalapácsos mórokkal ,végighajókáztunk a Canál Grandé-n, a Muráno szigeten megnéztük az üveggyárat, voltunk a muzeumokban, a históriai emlékű templomokban, a Lidó-n, egyszóval teljesen kihasználtuk a rendelkezésünkre álló két napot. Kedves epizódja volt a velencei Városi és Diadal Mozgók előleges jelentései ^mmmmmmmmmmmemmmmmtmmmmemmms- wmm két molnárlegény vígjáték világattrakció 6 felvonásban pénteken a Városi és Diadal Mozgóban. Szombaton és vasárnap a Városi Mozgóban A két molnárlegény — Zoro és Huru Szombaton és vasárnap a Diadal Mozgóban „A fehér tájfun" és „A hollywoodi rejtélii" tartózkodásnak, amidőn találkoztunk Kállay Tibor volt pénzügyminiszterrel. Délelőtt az Accademia di Bele Arti-ban pillantottuk meg őexcellenciáját, amint, nejével Tizian egyik leggyönyörűbb képét, »A kis Mária templomba menetele« címűt tanulmányozta. A miniszter ur szívélyesen szorított kezet velünk és örömének adott kifejezést, hogy ilyen sok nyíregyházival találkozott Velencében, amit nem is gondolt volna. Elbucsuzásunk azonban nem volt végleges, mert délután a Lidón ismét találkoztunk. Csépány fotoriporter igyekezett kiaknázni a kedvező konjunktúrát és sikerült felvételt készített a kegyelmes párról. Ahol Szent GeUért püspök született. A sok velencei látnivaló között legjobban érdekelt bennünket San Giorgio Maggoire szigete, ahol tudvalevőleg Szent Gellért püspök született. Csak néhányan mentünk át a mintegy négyszáz méter távolságra lévő szigetre egy gondolán, hogy végignézzük a szent György kolostort és annak gyönyörű templomát, amelynek egyik mellékhajójában a következő magyar feliratú márvány táblára bukkantunk : „Midőn Magyarország a kereszténység felvételének és királysága megalapításának kiten

c százados év fordulóját ünnepelte, e szén

1 helyre ahol a magyar nemzet nagy apostola, Sz^nt Gellért vértanú első csanádi püspök nevelkedett és apáti tisztséget viselt, 1900. évi szeptember 25 én hálás kegyelettel elzarán dokolt, itt ünnepélyes intentiszteletet tartott és ezi a felira'oi készítette cserneki és t

arkeői Dessewffy Sándor, cSanádi püspök, Szent Gellért nyolcvankatoaik utódja, káptalanával, papságával és híveivel együtt. Ó Szent Gellért püspök Áldd meg országunkat, Mi, magyar hazánkat És szent egyházunkat, Közbenjárásodra bőven legyen részünk, isten irgalmába ajánld fel nemzetünk . Derűs epizódok. Azt talán mondanom sem kell, hogy az ut bővelkedett derüsnélderüsebb jelenetekben, amelyeknek szereplői rendszerint nem vették túlságosan tragikusan, ha néha az ő rovásukra is mulatott a társaság. |E sorok Írójának például a saját kárán kelleti megtanulnia, hogy a gyenge ágy Velencében is leszakad ha az átlagnál tekintélyesebb suiyu egyén telepszik bele. A jeleneten, amelynek szerencsére semmi komolyabb következménye nem lett, Marssá József dr. olyan jóizüen nevetett, hogy állítólag az oldala is belefájdult. Hálából és viszonzásképpen, elmondom azt a nemkevésbbé mulatságos esetet, amely vele történt meg. Borotválkozás céljából bemént egy velencei borbélyszalonba, s miután az olasz nyelv neki is gyenge oldala, elővette a közismert Rozsnyai-féle nyelvmestert, amelyben tudvalevőleg »mintabeszélgetések« is vannak. »A borbélynál cimii fejezetben például a következő két mondat van egvmás alatt : . — Kérem, borotváljon meg. — Kérem, nyírja le tövig a hajamat. — Marssó tanár ur, aki rövidlátó s szerencsétlenségére az uton mindkét pápaszemét összetörte, tévedésből a második utasítást adta a Gazdag Cirkusz szombaton este 8'|t órakor nagy dísz megnyitó előadást tart a Búza-téren. — Világhírű artistáinak mutatványai egyedülállóak az országban. Ünnep- és vasárnap 2 előadás

. Jegyek előre válthatók a nagy tőzsdében.