Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-08 / 78. szám

1928. április 8. JSfYÍR¥XDÉK f» zölni Csehszlovákián át, mert ká­posztása nézve is a legjobb pia­cunk volt Galícia, békében 1913­ban 7503 mm. káposztát vittünk ki oda, amely kivitel hogy megszűnt, egész Szabolcsvármegye közönségé­re nézve katasztrofális következmé­nyekkel járt. Bor. A vármegye termelésének szem pontjából nagy jelentősége volna a borkivitel lehetővé tételének is Fékében egyedül üaiiciában 38.0Ü( mm. bort vittünk ki, amelynek je lentékeny részét Szabolcsvármegyt szállította, most pedig egész Len gyelországba csak 2400 mm.-t. — Még rosszabb az arány a mai Cseh Szlovákiával szemben. Bor termé sünknek több, mint háromnegyed részét munkácsi, ungvári, márama­rosszigeti és galíciai kereskedők vették meg és szállították el. Min­den más piac megnyitása reánk nézve csak közvetett előnnyel jár közvetlen egyedüli segítség csu­Í ián a csehszlovák és lengyel piaco­on való bor elhelyezési lehetőség volna reánknézve. — A csehszlo­vák kormány által ma kivetett 420 cseh korona vám rendkívül magas és okvetlen kívánnunk kell, hogy legalább az osztrák vámmal egyen­lő vámengedményt kapjunk. — Szabolcsvármegye futóhomok terü­leteinek legnagyobb részét szőllővel ültettük be, ahol régen sivatag volt, ma termő oázis lenne, hogy­ha nem kellene gazdáinknak küz­deni a legnagyobb válsággal a bor értékesítése terén. Fel kell hívnunk a figyelmét Nagy méltóságodnak, hogy ezen futóhomok területeken "beültetett szőlő fenntartása homok megkötő jellegével bir és igy a homoki szel­lőnek az elhelyezéséről okvetlenül gondoskodnunk kell, ha nem aka­runk ismét visszasülyedni oda, ahof voltunk. — A kereskedelmi szerződés megkötésénél talán le­hetne külöönbséget tenni az értéke­sebb és a kevésbé értékesebb bor rok között, mert kétségkívül az ér­tékesebb bor nagyobb vámot elbír, mint a gyöngébb homoki bor, azon kivül amigaz értékes bor egy luxus cikk, addig a gyönge homoki bor a köznépnek élvezeti cikke, eltekint­ve attól, hogy ilyen olcsó gyenge borok Csehszlovákiában sehol sem termeltetnek és igy ezen borokat magas vámmal sújtani a belföldi termelésnek nem érdeke. Fel kell még Nagyméltóságod fi­gyelmét hívni arra, hogy a fuvar­díj tétel a borra nézve igen magas, ugy Csehszlovákia területén belül, mint az átmenő tételeknél, Záhony­tól—-Oderbergig 53487 magyar ko­ronára átszámítva a fuvardíj tétel 1 mm. borra, Záhonytól—Skotacski {lengyel határ) 20328, míg Ma­gyarországon ugyanolyan távol sagra 37600 és 16500 korona a fuvar. —• Felkérjük Nagyméltósá­godat, méltóztassék kieszközölni, hogy a borra nézve, különösen az olcsóbb és könnyebb fajtáknál, ha azok hordókben szállíttatnak, ol­csóbb fuvardijtételt alkalmazzon a csehszlovák vasút Oderberg és a lengyel határállomásokat illetőleg pedig közvetlen mérsékelt fuvardíj tételeket engedélyezzenek. Egyéb termények. A vármegye mezőgazdaságát és líprpítnprlplmét mícr érrlekli a cvpná­nak, tojásnak, gyapjúnak, ágytoll­nak és a nyers bőrnek a vámja. Itten azonban érdekeink az orszá­gos érdekekkel legnagyobbrészt megegyeznek. Külön ki kell emelnünk, hogy Szabolcsvármegye területén egy" kendergyárunk van, amelynek gyártmányaira, úgymint kender törve, kender tÜolva és gerebenez­ve és kenderkócra kérjük a fuvar­díj mentességet biztosítani. Ezekben voltunk bátrak Nagy­mé'tóságjodnak kívánságainkat e.ő­adní és ismét bátorkodunk felhívni Nagyméltóságodnak a figyelmét arra, hogy a homok földek ösz­szes főterményei, úgymint rozs, burgonya, bor értékesítése a leg­nagyobb nehézségekbe ütközik, mindezen terményekre teljesen el­vesztettük piacainkat, aminek folytán homoki földeken gazdálko­dó termelőink elkerülhetetlen ka­tasztrófa elé néznek az esetben, ha Nagy méltóságodnak nem sikerül a csehszlovák kereskedelmi szerző.­dés utján ezen termények elhelye­zése szempontjából szinte egyedüli jelentőséget jelentő csehszlovák és egy különös kényszerítő helyzettel állunk szemben, sőt egy egész or­szág közgazdasági megmentése ér­dekében az egész magyar közgaz­daságnak áldozatot kell hoznia, mert hiába a magyar ipar, ha a nagyar termelő és fogyasztó önkre megy és ámi másutt csal _obb viszonyok közé jutást jelenti az nálunk é'etkérdés. Köszönet a föfepűnnrft Mikecz Károly miniszteri taná­csos minden szükséges részletre ki­terjedő meggyőző szaktudással ké­szült memorandum tervezete álta­lános elismeréssel és helyesléssel találkozott- A megielent "kereske­i dő, birtokos, ipari érdekeltségek a ! memorandumban valamennyi ér­dek szerencsés összefoglalását és harmóniáját látták és a memoran­A két csavargó — Apolló A két csavargó ­- péntektől A két csavargó — vasárnapig A két csavargó — fi mcsoda! A kei csavargó — Yvette Guilbert A két csavargó — Apolló A két csavargó — pentektő A ket csavargó— vasárnapig A két csavargó — filmcsoda! A két csavargó — Yve'te Guilbert. dumhoz a maga egészében hozzá­járultak. A felszólalók mindegyike kiemelte dr. Kállay Miklós főispán közgazdasági akciójának nagy je­lentőségét és hálás elismeréssel adózó, meleghangú köszönetet mondottak Kállay Miklós dr.-nak. A Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara nevében dr. Rácz titkár szólalt fel. Az egész Tiszántúl gazdaközönsé­gének nevében hálás köszönetet mond Kállay Miklós dr. főispán­nak, aki a közgazdasági kérdések megvitatását lehetővé tette. — A memorandumba foglalt kívánságok teljesítése nemcsak Szabolcsnak, hanem az egész Tiszántúlnak érde­ke s a memorandumot teljes egé­szében elfogadja. Azt kívánja, hogy a memorandumba foglalt kívánalmakat a kereskedelmi, ipari és gazdaérdekek harmonikus ösz­szeegyeztetésével oldják meg, mert ezek az érdekek elválaszthatatlanok egymástól . Az Omke képviseletében Balkányi Kálmán igazgató mondott köszönetet dr. Kállay főispánnak, akinek akciója példát ad a törvényhatóságoknak. Azt, hogy a közgazdasági kérdése­ket ilyen összejövetelen tárgyalják meg, a memorandum sikereinél is fontosabb valóságnak tartja. Sza­bolcsvármegye főispánja a törvény­hatóságok ősi tradícióját elevenítet­te fel, azt a tradíciót, amely sok­szor megmentette mar az országot. Ma, amikor nem nyilvánul meg a kellő érdeklődés a közgazdaság vi­tális kérdései iránt, akkor e kérdé­sek felvetésében Szabolcsvárme­gye példát mutatott. Az Omke ál­láspontját vámpolitikai és taqfális szempontokból Varanni titkár fejtette ki. A csehekkel való keres­/JnHraBHHHBMnink A két csavargó — Apolló A két csávargó — péntektói A két c avargó — vasárnapig A két csavargó — filmcsod»! A ket csavargó — Yvette Guilbert. kedelmi szerződés közeli lehető­ségét pesszimisztikusan ítéli meg és az osztrák szerződésre irányítja Szabolcsvármegye figyelmét. Ez a szerződés nyomást fog gyakorolni a cseh piacra is, de a csehekkel való szerződés sorsa nagyon labi­lis El kell arra is készüTŰnk, hogy évekig késik, addig pedig élnünk kell, tehát Szabolcsnak is uj ér­tékesítési lehetőségeket kell találni. A vasúti tarifa tekintetében az a fontos, hogy szüljön meg az ed­digi bizonytalanság és lépjen életbe az egységes fuvarszámitás. Létre kell jönni továbbá olyan köteléki díjszabásnak, amely a kivitelt a szomszédos államok felé és azokon tul biztosítja. A burgonvaértékesi­tésnéí felhívja a termelőt "figyel­mét a szesznek motorikus hajtóerővé való felhasználá­sára, a gyümölcskivite! érdekéten pedig a külső forma jelentőségére. A dsbiecení kereskedelmi és iparkamara nevében Békés? Gyufa alelnök szó­lalt fel és kijelentette, hogy a ka­mara teljes erővel támogatja azt az akciót, mert kereskedelem mező­gazdaság, ipar «kéz a kézben» kell, hogy működjenek. A memorandum ban" foglalt kívánságok teljesítése érdekében javasolja, hogy Nyír­egyházán tiszteletbeli cseh konzu­látust létesítsenek. Baruch Arthur a nyíregyházi kereskedők tapasz­talatait és sérelmeit ismertette és szükségesnek tartja a kereskedők jogbiztonságának szilárd alapokra heiyezését, a behozatalt lehetetlen­né tevő vámok leszállítását, mert lehetetlen, hogy néhány gyáros ér­dekei miatt a kereskedők és fo­gy ásztók egyeteme szenvedjen kárt. Mikecz ödön dr. a külpolitikai viszonyokban való alapos tájékozódottsággal és a békeszerződés pontos ismeretévei szól hozzá a kérdéshez és nagy fi­gyelmet keltő szempontokat vet fel. A ruszin területre szóló vízumok megkönnyítését, a tarifális és szál­lítási könnyítések kölcsönös biz­tosítását, a szomszédos állomáso­kon vámszabadraktárak létesítését, a gyümölcspálinka vámmentesité­sét, a romlandó áruk forgalmának gyorsabbá tételét hangoztatja. Molnár Béla a szén, petróleum, benzin vámjá­nak leszállítását kéri és kifejti en­nek nagy jelentőségét mezőgazda­sági és ipari tekintetben : A szén­nek motorikus erőre való felhasz­nálása nem kívánatos, mert drága. Balkányi Béla. nagy figyelmet keltő javaslatot ter­jeszt elő. örömmel csatlakozik a memorandumhoz, de hangoztatja, hogy ha a mai helyzetünkben van is szükség vámvédelemre, ez ne zárja el a termelést a forgalom­tól. Javasolja a behozatali jegyek rendszerének bevezetését. Ha va­laki egy meghatározott időpontig exportál, az kapjon vámmentes be­hozatalra ugyanannyi mennyiségű gabonára behozatali jegyet, amelyet áruba is bocsáthat. Ezzel olyan vámpolitikai instrumentum áll ren­delkezésünkre, amelyet már husz év előtt is sürgettek kiváló közgazdá­szok. A szesznek motorikus erőre való felhasználását szükségesnek tartja. Molnár Bélával szemben hangoztatja, hogy a szesz csak belföldi fogyasztásban drága. A szeszt benzinnel kellene vegyíteni, mint Franciaországban, aho! 50 százalékos szesz-benzin keveréket használnak hajtóerőnek. Ká mán Sándor a Kisvárdai Kereskedők és Gazdák Köre Nyíregyházán fővámhivatal felállítását sürgeti. A Csap-záho­nyi vonalat azért nem veszik igény­mert itt hihetetlen méreteket ölt a csempészet. A majomérdekeítség Képviseletében Herczeg titkár szó­lal fel. A rozslisztnek ne legyen nagyobb a vámja, mint a rozs­nak. Rámutat az olajmalmok vege­tálására. A cseh iparvédelmi poli­tika a maga utcájába tereli az olaj­magvakat. Tegyük olajunkat ex­portképessé s így olaj gyáraink ma­gasabb árat fizethetnek a terme­lőknek a magvakért. A Máv. képviseletében Mester István debreceni Máv. felügyelő általános feltűnést keltő rendkívül értékes statisztikai adato­kat terjeszt elő arról, hogy Sza­bolcsvármegye Csehországba óp Lengyelországba az egyes termei­vényekből mennyit exportált. A bé­ke evek exportmennyiségéhez viszo­nyítva jelentéktelen az amit ma Szabolcs exportálhat. Burgonyából, borból pld. úgyszólván semmit sem exportált a vármegye. Mester István felügyelő adatai egélénkebb bizonyságai annak, hogy Szabolcs elvesztette békebeli piacait. Dr. Kállay Miklós főispán megköszönte a felszólalók által felszinre hozott értékes ada­tokat, amelyeket fel fog használni az illetékes tényezők eie terjesztett memorandumban. Ezzel véget ért az országos figyelmet keltő értekez­let, amellyel varmegyénk utat tört a boldogabb magyar jövő felé. — A belügyminiszter egyszerű­sítette a visszahonosítási eijárást. A belügyminiszter rendeletet adott ki a visszahonosítási kérelmek tár­gyalásának egyszerűsítéséről és a gyorsításáról. Eszerint a visszaho­nosítási kérvényt a belügyminisz­terhez kell címezni és a lakóhelyre nézve illetékes községi elöljáróság­nál kell beadni. A folyamodónak igazolnia kell, hogy 1918 nov. 1-től visszahonosítási kerelmének beadá­sáig hol lakott és mi volt a foglal­kozása. Amennyiben az iKető 1921 március elseje előtt nem lakott Magyarország mai területén, iga­zolnia kell azt, hogy mikor és hon­nan költözött Magyarország terü­letére. Abban az esetben, ha el­szakított területről költözött Ma­gyarországra, igazolnia kell, kapott-e beutazási engedélyt. A törvényhatóság első tisztviselője az iratokat véleménye kíséretében át­taszi a népjóléti minisztorhez, ak: az ügyet megvizsgálja és az irato­kat észrevételei kíséretében a bel­ügyminiszterhez teszi át. Abban az esetben, ha a rendőrhatóság ugy véli, hogy a kérelmet el kell utasí­tani; akkor az iratokat egyepesen a belügyminisztériumhoz ter­jeszti fel.

Next

/
Thumbnails
Contents