Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

im. április 4. rnnmmMnona 9 Babonás és regényes nyíregyházi történet, amely egy koponyáról szól. Dr. Saáry Sándor páratlanul gazdag gyűjteményének varázsát fokozza ,hogy csaknem minden tárgyához érdekes esemény fűződik. Ezek közűf a regényes színezetű események közül a kitűnő tollú dr. Saáry Sándor többet feldolgozott s a Nyirvidék hasábjain is közzétett. A koponyacsontról szóló történetet dr. Saáry Sándortól hallottam. A koponya, amelyről itt szólunk, dr. Saary Sándor rau

J zeumának egyik szekrényében van. ősi csont, amelyben valaha egy bronzkori ember szilaj indulatai lobogtak. A koponya két nagy üreges szeme, torz vonalai titokzatos némasággal merednek a nézőre, akinek tekintetéből pedig a tudni szeretésnek, a kíváncsiságnak, a kérdéseknek villamos árama sugárzik rá. Egyik oldalán a járomcsontból hiányzik egy darab. Ehhez a csonttöréshez fűződik az alábbi kis esemény, amelyet babonás hiedelem idezett elő. Egy napon, amikor Saáry Sándor dr. nem volt otthon, egy asszony állított be a muzeumba és a házvezetőnőtől egy koponyát kért kölcsön. Kétségbeesve, sirva kérte a koponyát, mert amint mondotta, a gyermeke halálosan beteg és ő tudja, hogy csak koponyacsont gyógyíthatja meg. Ha Istent ismernek, adják ide azt a koponyát, ő vissza hozza. Nem lesz annak semmi bántódása, a gyermek pedig meggyógyul, biztosan meggyógyul. Á fanatikus hittel való bi-' zonykodás hatott. Az asszonyt ismerték, különös kívánságát teljesítették. Miért ne ? Hisz nem történhet semmi baj, a koponyát viszszahozza. A bronzkori burgonya órán órán belül elő is került. Viszszatették a szekrénybe. Nem láttak rajta semmi változást. Egyszer Saáry Sándor, aki gyűjteményének minden darabját ugy ismeri mint a tenyerét, megütközve áll meg a koponya előtt. Észrevette, hogy a járomcsontból hiányzik egy darab. Vallatóra fogta házanépét és megtudta, hogy a koponya orvosi teendőket végzett. Egy órara az ő tudta nélkül távol volt a háztól , beteg gyermeknél jlrt. Előkerítették, kérdezték, faggatták a koponyát kölcsönző asszonyt, mit g tett a járomcsonttal. Az asszony bűntudattal vallotta be, hogy ő törte le a járomcsont darabot. Mert azt hallotta, hogy nagybeteg gyermekén már semmisem segithet, csak ha egy darab koponyacsontot megpörköl, porrátör és ezt a port beadja a betegnek. Ezért jött a koponyáért, ezért törte le a járomcsont egy darabját. — Bocsássanak meg érte, hisz jót tettek vele, a gyermek csakugyan m

eggyógyult. Egyszerű, babonás történet, mégis van valami a mélyén, ami elmerengésre késztet. Egy koponya egy ősi ember koponyája, amelylyél beteget orvosolnak. Csírázásra, kifejezésre képes magja a regének, amely elmondja: élt évezredekkel ezelőtt valaki, akiről a jósok megjövendölték, hogy halála után életet fog menteni. A különös jóslat íme, beteljesült. TOM M1X vilagfilmje Az élő bossz

ú Szerdától az Apollóban A főispán által összehívott értekezlet a közigazgatás nj szellemét dokumentálja. Nyíregyháza, április 3. — .(A Nyirvjdék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy dr. Kállay Miklós Szabolcs és a velee ideiglenesen egyesitett Ung vármegyék főispánja ápriíis 6-án délután 2 órára a vármegyeháza kistermébe értekezletet hivott össze, amelynek célja Szabolcsvármegye speciális közgazdasági érdekeinek megvitatása. Az értekezleten kialakult álláspontot a főispán memorandumba foglalva át fogja adni illetékes helyen, ahol Szabolcsvármegye közgazdasági tényezőinek kívánságait figyelembe veszik a csehszlovák köztársasággal megkötendő kereskedelmi szerződésekelő készítésénél. A főispán a kedd délutáni értekezlet meghívóit szetkültíötte s ezC)k a meghívók vármegyeszerte különös figyelmet keltettek és igen kedvező hatást váltottak ki. — Vármegyénk egyik előkelő közgazdasági szaktekintélye a főispán akciójáról a következőket mondotta: Lelkünk egész melegével üdvözöljük a főispán urat ennél a lépésnél, amelyet a vármegye közgazdasági életének felvirágoztatásához vezető uton tett meg. Mi ebben a meghívóban, amelyet közgazdasági érdekeink megbeszélésére egybegyűlő értekezletre kaptunk, uj idők jelét látjuk és köszöntjük. Emikor a közigazgatás első embere, & kormányhatalom szabolcsi képviselője a vármegye közgazdasági életének talán sorsdöntő perceiben megérzi és meglátja a tennivalókat és az ő iniciativájából lépéseket tesz a vármegye érdekeinek, a birtokosok,, kereskedők, vállalkozók és ezek mögött a dolgozó munkások gazdasági helyzetének javára, ez a közigazgatás uj szellemének kibontakozását jelenti és mi, szabolcsiak büszkék vagyunk rá, hogy ez a szebb jövőt igérő közigazgatási szellem itt, Szabolcsban kelt életre és itt lesz a puszta elgondolások ból és vágyakból olyan aktivitássá, amellyel példát fog mutatni az egész ország közigazgatási tényezőinek A főispáni méltóságot a múltból nyert impresszióink alapján mint a mindennapi élet gondjai és szükségletei felett álló reprezentatív diszt és hatalmat láttuk. A mindenkori kormányok szigorral figyelő szemét, amelyből az adót a katonát, a fegyelmet, rendet kö vetélés komoly tekintete vetődött reánk. Az uj idők, a megváltozott körülmények, nagy elvi és reális eltolódások, az egészséges szociális érzés előtérbe nyomulása jutnak kifejezésre abban, hogy ime a főispán eddig csupán a hatalmat szimbolizáló kezet a mindennapi élet ütőerére teszi és törődik, tervel, fárad, cselekszik en (nek a mindennapi életnek, a gazdasági életnek javáért. Herczeg Ferencnek »A híd« c. drámájában,, előtérbe lép a Széchenyi és Kossuth összeütközésének problémája, az ismert két külön ut, amelyek közül egyik a .szabadság országán át vezet a jólét országához, mig a imásik a gazdasági megerősödés útjára lépve igyekszik a nemzetet a szabadság és boldogság hónába vezetni. Nagymagyarország idején vitás lehetett, hogy melyik ut az igazi boldogság utja, ma azonban elvitathatatlan, hogy Csonka-Magyarország gazdasagi megerősödése nélkül minden vágyakozás a szabad magyar élet után — álom. Szabolcs vár megye közigazgatásának szelleme, a közgazdasági érdekeknek istápolása, amely a főispán akciójában kifejezésre jut, a gazdasági újjászületés az egyesek és a nemzet jólétét és boldogulását szolgálja. Ezt éreztük meg a főispán meghívójából és ezért üdvözöljük és méltatjuk az ő akcióba lépését. Angol selyem ing méret után 275.000 K Faragó uridivat űzletétien T

ges selyem flór zokni 45.000 K Faragó uridivat üzletében — Kállay András a járási kórházakért. Kállay András hetilapjának, a Szsbolcs Népének felvilágosítást és irányítást adó értékes húsvéti száma már szombaton megjelent Szabolcsvármegye községeiben, ahol hovatovább nélkülözhetetlenné válik a magyar népnek ez a jótevő barátja. Tartalmas és lendületes cikkek, versek, riportok, közérdekű hirek sorakoznak az impozáns húsvéti számban. Kállay András az egészségügyről megkezdett nagy figyelmet keltő fejtegetését folytatja és rámutat a járványkórházak letesitésének szükségességére. Kállay András szociális célkitűzésű prograramja a legjellemzőbb a Szabolcs Népe irányára, arra az útra, amely előtt a magyarság dolgos millióinak felemelése, s evvel hatalmasabb, szabadabb Magyarország megteremtése a végcél. Kállay a járási kórházakról a következőket irja: Nyíregyházán és Kisvárdán van, illetve az utóbbi helyen újra épül kórház. Építeni kell tehát egy kisebb arányú, de jól felszerelt járványkórházat Mándokon, Kemecsén, Gáván, Tiszalökön, Nagykálióban, Nyirbaktán, Nyírbátorban és Nyiradonyban. Vagyis nyolc kórházról van sző. Amint én értesültem, egy ilyen kis kórház darabja kettő milliárd koronába kerülne teljes felszereléssel; megint csak tudomásom van arról, hogy az épitési költségek felét az állam viseli, jelen esetben táhát nyolc milliárdot. Marad fedezetlen nyolc ezer millió, ezt az összeget, ha 134 község között tesszük fel egyformán, elosztjuk egyre-másra 60 millió egy községre. Most tegyük fel, hogy ebből a nyolcezer millióból kőutat csinálunk; mivel egy kilométer kőut 300 millióba kerül, csinálhatunk abból a pénzből 26 kilométer kőutat. Most már szabadjon azt kérdeznem : 26 kilométerrel több kőutunk legyen ? Vagy mentsük-e meg a 8 kórházban évente legalább 3—400 kis magyar gyerek életét ? A kulturának foka a kőut is, de a közegészségügy oly magasan áll elsőbbrendüség dolgában felette, mint az égben lakó kanyaróban elpusztult gyermekek lelkei és a kőut felett. Azt is hallottam, hogy a 8 járványkórház fenntartása sokba kerül; hát bizony nagyon sokba kerül; majd CSAK DrOETKER* -BACKIN SÜTŐPORRAL SÜT? A most megjelent 104 receptet tartalmazó könyvet^ivánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VI., Király-utca 76. nem annyiba, mint a kőuté. A kórházhoz csak orvos kell és ápolók, a kőuthoz államépitészeti hivatal, utbiztos, útmester, utkaparó, aztán állandó fenntartás, kavicsolás, hengerelés stb. De hiszen nem is szabad e kettőt összehasonlítani; jól vsn, csináljunk kőutat is, de mentsük meg minden magyar gyereket, hogy használhassa a kőutat is. Ha husz millió magyar volna, nem igy néznénk ki. Csillárok, álló, asztali lámpák, üzletfeloszlatás miatt leszállított árban Herskovits Gyula cégnél. Gobelinek, hamutálcák, különféle kézimunkák üzletfeloszlás miatt nagyon olcsón kaphatók Herskovits Gyula cégné (*) Értesülésünk szerint a Herkules Müvek részvénytársaságra (Budapest, VI. Figyelő-u. 16.) vonatkozó korábban megjefent közleményünknek városunk asztalos, lakatos és bognármesterei nagy hasznát vették, mert bebizonyosodott az, hogy a gyár elsőrangú fa. megmunkáló es használt üzemképes szerszámgépei soha nem látott olcsó áron kerülnek eladásra. (*) Caritas (Zöldség-tér 8.) harisnyakötődéjjében olcsó, jóminősé

1gü harisnyák állandóan kaphatók. Ugyanott fejerés és kötés jutányosán és gyorsan eszközöltetik. ? (*) Ma a legjobb cigarettapapír és cigarettahüvely a Janjna és a Senator. (*) Szliác^fürdő szénsavdus és vasas hévvizü gyógyfürdő, ahol a legkedveltebb «Bristol-Tátra» szállókban szép szoba vjllanyvilágitással, étlapból választható elsőrangú étkezéssel csak 46 cs- k. Bővebb felvilágosítást találnak t. olvasóink lapunk mai számában megjelent Szliácsfürdő hirdetésben. — Kongregációk bejelentése- A kongregációk orsz. kongresszusát előkészítő bizottság felkéri mindazokat fi. Kongregációkat, melyek adataikat $ddig még nem küldték be, szíveskedjenek mielőbb «Kimutatást» kérni, hogy a törzskönyvbe és Albumba felvehetők egyenek a Központi irodában (Ho ránszky-utca 20 .sz. VIII. ker.y Dr. Kerékgyártó Árpád, igazgató.