Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

JtfnRYISÉK 1926 április í. 15 delem emlékét: Gyulaj, Nyirbakta, Szentmihály, Vaja és "Bátor, mely utóbbinak a nagy fejedelemtői két oltalom levele' is fennmaradt, 1703 augusztus 9-ről és 1709 március 9-ról, melyek közül az első azért adatott; mert a bátoriak, megértvén a haza felszabadítására indított mozgalom jelentőségét, megjelentek a táborban és hüségüket bebizonyították. 1703 junius 27-én bocsátotta ki Rákóczi hires kíálltványát, mely aránylag csekély hatással volt a szabolcsi nemességre. Kalló vára különben is császári hadakkal volt ez időben megszállva s a nemesség a mocsaraktól védett Kisvárdán keresett külső és belső ellensége ellen oltalmat. A felkelő csapatok Naménynál lépik át a megye határát s haladnak Vaján keresztül Kisvárda felé. A sereg egyre nő, már julius végén 8000 ember néz farkasszemet a kallói várból fenyegető császári hadakkal, melyek örökös rettegésben tartják a férfi nélkül maradt szomszédos falvakat. Az első dicsőséges haditény az öt erős földsánccal védett kállój vár bevételéhez fűződik. Rákóczi julius 29-én felszólítja a parancsnokot a vár feladására s amikor az vonakodott — ostromolni kezdte és csakhamar elfoglalta. A várkapitány, Eckstein jános vagy 40 némettel Rákóczi szolgálatába lépett, ki itt szerzé első ágyúit, négy darabot, néhány mázsa lőporral. Kálló megvételével a szabolcsi nemesség mind zászlója alá álíottt, Vay Ádám lesz főudvarnagya, Kállay Ferenc pedig alezredese. E hadi siker egyrészt támpontot nyújtott a további katonai müveleteknek, másrészt népszerűvé tette Rákóczi törekvéseit. Önmagától emelkedik a felkelő csapatok száma és fokozódik büszke reményekkel a lelkesedés. 1704 február U-én Tokaj és Ká'iió várait lebontatja,. mely hadmüveletekben tevékeny részt vesznek a nyíregyházi lakosok is. —Nyíregyháza akkor még a dadaí alsó járáshoz tartozó község volt s határában alig számlált többet, mint 67 gazdát. De 1707-ben Nyíregyháza fiai közül 41 küzd a csatatéren s leli ott halálát nagy része velük együtt a zászlótarTó Molnár Miklós is. A trencséni csata utáni hónapokban nagyon elgyöngült a szabadságharc mozgalma s a nemzeti ellenállás rohamos hanyatlásnak indult. Rákóczi röppant erőlködéseket tett, hogy uj sereget állítson talpra. De a pestis egész táborokat pusztított el es a felszereléshez szükséges pénz is hiányzott. A császári seregek lassankint minden irányból előnyomultak. «Napról-napra mélyebben szorultunk — irja Rákóczi — azon szögletbe, melyet a Tisza és a Beszkéd hegyek képeznek s melynek alapja Munkács». 1710 őszén gróf Pálffy János •vette at a magyarországi német hadak parancsnokságát. Nem volt ugyan béketárgyalásokra felhatalmazva, de mint magyar ember óhajtotta a békés megoldást. Terve az volt, hogy felszólítja a ku- _ ruc vezéreket és magát Rákóczit ' is, hogy mindegyik külön-külön kérjen kegyelmet s térjen vissza a koronás király hűségére. Pálffy j mozgalmát siker koronázta és 1711 január 31-én személyes érintkezés- j be léptek Vaján — Vay Ádám kastélyában Rákóczival. Pálffy Kálióból indult St-Croix tábornok és 200 draganyos kíséretében, mig Rákóczi Károlyivafés 200 svéd draganyossal érkezett a vajai várba. A legbizalmasabb jellegű tanácskozás indult meg, mely azonban nem vezetett eredményre. Pálffyék Rákóczinál ebédeltek, ki poharat emelt «ő császári felsége» egészségére. A vajai vár — hol e történelmi események játszódtak le, hajdan terjedelmes erősség volt, melynek kápolnáját a mai épülettől elég távol álló templom képezte. A jelenlegi várszerű épület a réginek csupán lakórésze volt. E vár falát ékesíti az a millenáris emléktábla melyet Szabolcsvármegye közönsége a nagy történelmi eseménye^ megörökítésért' fényes ünnepségek keretében helyezett el. Ez a vajai találkozás csak előjátéka volt a szatmári békének, mely után szétoszlottak a kuruc hadak. A harci zaj elmultával hosszú időre elveszett ugyan az állami önállóság minden lényegesebb kelléke, de mégis megvalósították a kurucok programmjának azt a legfontosabb pontját, hogy Magyarország magyar maradjon. * » » A szatmári béke után megkezdődött a szomorú vándorlás, országról-országra, városról-városra, egy talpalatnyi helyért, amelyen a fájdalom' meghúzhatná magát és ahonnan alkalom adtán külföldi segítséggel újra visszatérhetne ha zájába, kezében a Pro libertate zászlóval. A legcsodálatosabb emberi tragikum egész élete dicsősége és szenvedései. Fiatalon keriil a nemzeti mozgalom élére. Oly nevet és — vagyont örököl, melyet fokozni és gyarapítani nem lehetDe talán vagyonánál is több szenvedést és keserűséget kap osztályrészül. Atyját nem ismerte, anyjától korán elszakítják és nem élvez hetíe sohasem a családi kör melegét. Férfi kora harcokban és csalódásokban telik el s azután a számkivetettség keserű kenyerét eszi. Benne van ez a sok szenvedés* mely a nagy fejedelemnek és kortársainak jutott osztályrészül, a kuruc-labanc világ költészetének ebben a strófájában : ,, Mtrt míg a hazában csak egy néme [lés zen Békesség soha ott nem lészen egészen. Praktikának magva, hogy végkép enyész[szen Ki kell a németnek pusztulni egészen"' Jándi Dávid festőművész a Nemzeti Szalon csoportkiállüásán. Beszélgetés lándi Dáviddal. Budapest, április 4. (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Március 4-én nyiít meg a Nemzeti Szalon 48-adik csoportkiállítása az Erzsébet téri kiállitópavilonban. A kiállító művészek csaknem mind fiatalok, akik mind legkitűnőbb munkákkal szerepelnek. Soproni Bors Károly, Éber Sándor, Farkasházi Miklós, a nyíregyházai Jándi Dávid, N. Foaor Olga, Rechnitz Elza, Rónai Kázmér, Szente János festményekkel, T. Csulyok Margit szobrokkal, Fertsek Elza iparmüvészi munkákkai szerepelnek. A legeredetibb egyéniség kétségkívül Jándi Dávid. Kompozícióit valami furcsa darabosság jellemzi. Van benne valami a reneissance előtti mesterek kemény esetlenségéből. Minden képéből csak ugy árad az erő. Önarckép, kalappal c. képe talán legsikerültebb alkotása. Kitűnően fogja meg feladatát, kemény vonásokkal, erős szinhatásokkai megfestett képe teljesen tükrözi egyéniségét. Önarckép, aktokkal c. képe már nagy kompozicióju alkotás. Van valami tragikus ennek a képnek alakjában, épugy, mint egész festészetében. Szinte leírhatatlan fájdalmas szomorúságot borit az egész "képre, önmagára és a körülötte álló aktokra, a háttérben pedig viziószerüen ott rémük a halál csontarca. Laokoon-csoportja szintén egyik remeke művészeiének. Kemény és szinte már vaskos aktjai nagy hatást tesznek. Őszi tájképe különös eredeti színekkel megfestett hangulat. Naplementéje a bukó nap sugarainak eredeti erővel való szétí szórásával ragad meg. Külön meg} említést érdemelnek a pasztelljei. 1 Eredetien megfogott nagybányai tájképek ezek, valami különös szinádrázolással. Olyanok ezek a ké pek, mintha valami álomvilágban , járnánk, ahol minden tragikus ke| mény súllyal nehezedik ránk. ' Beszélgettem a művésszel. Nyíregyházára terelődik csakhamar a szó. Nagyon régen nem voltam már otthon mondja — most talán megint haza fogok mehetni. Nagybányán dolgozom állandóan, f csak nemrég jöttem fef Pestre. — Melyik képét szereti Iegjob( ban kérdeztem Szenzációs húsvét ünnepi műsorok! Szombaton Vasárnap NEW-YORKI BÜNBARLANG (A mámor vámszedői) — Kalandor regény New York titkaiból 7 felv. JBLAHA LUJZA TEMETÉSE] •— •

——ül — mii Il

i II És a burleszk műsor. — Szombaton 2 előadás: 1/é8 és 1/tl0 órakor. Hétfőn u{ feldolgozásban! Kedden Minden idők legnagyobb repriz filmje! Út a boldogság félő,.. így igaz szerelem regénye 11 felvonásban. Lilian Gish és Richárd Barthelmess felejthetetlen alakításával. 0. W. Griffith mesterműve. — Erre nem tudok feleim". Most azt, amelyiket még nem festettem meg, csak gondolkozom rajta. Mihelyt egy képet megfestek, már nem érdekei, már nem érzem magamhoz tartozónak. — Eddig mily kiállításokon vett részt ? — kérdeztem. — 1923-ban a Belvederében volt gyűjteményes kiállításom és azóta ugyanott több reprezentatív tárlaton . — Hogy megy a képeladás ? Legyint a "kezével és lemondóan mondja. — Ma, ebben az általános pénzhiányban nem is lehet ilyet kérdezni. Farkasházi Miklós eredeti egyéniség. Apró, kevésvonalu képei röntgenszem meglátást mutatnak. Kevés vonallal, sokhelyütt csak jelképesen rajzolja meg eredeti hangulatu képeit. Sokhelyt teknikai eszközökkel igyekszik hatást elérni. Legszebb képei : Vihar, Gyárudvar, Pirosruhás alak, Gyárkémény. Rónay Kázmér eddig csak grafikai müvekkel szerepelt a nyilvánosság előtt, de most egyszerre, mint festő is sikert aratott. Téli reggel, Erdei holdsütés, Erdő és Eső az erdőben c. képei| a hangulat és a kifejezés oly gyönyörű tisztaságával hatnak, hogy a néző elfelejti, hogy teremben van. Tömegismertem, Be^iczky Miksa, a kéletesen érzékelteti a Csodát és Lá zár feltámasztása c. bibliai kompozíciója. Éber Sándor a legnagyobb múltra visszatekintő művész a kiállítók között. Freskói teljesen újszerűek. Éva c. freskóképe egyike a kiállítás legszebb darabjainak. Parkrészlete sikerült őszi hangulat. Telelő sleppek, Leilei munkás stbképei mind szépen sikerüli művészi munkák. N. Fodor Olga kissé idealizált alakjaival, szép tájaival, melyek közű' különösen kiválik a Szérű, továbbá nagyszerűen jellemző tanulmányfejekkel szerepel. Rechnitz Elza különös látású képeivel kelt vegyes érzelmeket, Szente János és Bors Károly képei hangulatos, sikerült alkotások. T. Csulyok Margit kis gipsz, bronz és terrakotta szobrokat állit ki. Botond vitéz és Kétségbeesés c- darabjai a legértékesebbek. Fertsek Elza iparmüvésznő finom csipkéi nagyon teszettek. -ágh(*) Húsvéti képes levelezőlapok legnagyobb választékban az Ujságboltban kaphatók.