Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

1926 április í. 15 Tartozások a magyar magánjog köréből. Szofjet-Oroszorizági laáifegoly házasságot a bedapesti kir. ítélőtábla érYéiytelewek lyilTáaitott. - A budapesti kir. törTényszék, és a biiapesti kir Ítélőtábla Ítéletei. Irta : tolcsvai Bónis Ferenc dr. kir. törvényszéki biró. A hadifogoly házasságok előzményei. A világháború tartama alatt vitéz katonáink közül nagyon sokan kerültek orosz hadi fogságba, akik azután övéiktői távol, idegenektől körülvéve ezer veszéllyel küzdveették a rabság keserű kenyerét. Hiába volt a szivet, leltet emész tő bánat, hiába szálltak el a kétségbeesés szülte sóhajok, az évek csigalassúsággal teltek el egyik la másik után, s a szabadulás órája csak nem akart elérkezni. Helyzetük pedig mind rosszabbra fordult, s a mindennapi kenyérből is mind kevesebb-kevesebb jutott. Egyesek azután, hogy ezekre a nyomorúságos keserves napokra egy kis derűt, egy kis napsugarat varázsoljanak, — szivük szavára hallgatva házasságra léptek ottani orosz nőkkel. Ezt annál inkább megtehették, — mert Szovjet-Orosz országban a házasságkötés nagyon megvolt könnyítve. Mikor azután a várva-várt szabadulás napja elérkezett, ezek a fiatal házaspárok is útra keltek, s az orosz menyecskékből magyar asszonyok váltak éjs pedig a magyar föld, a magyar levegő cso-« dálatos átalakító hatásánál fogva kifogástalan magyar érzelmű aszszonyok, s kifogástalan hitvesek és anyák. Idők multával azonban voltak olyan házaspárok is, akik egymásirant elhidegültek, akiknél a Hymen rózsalánca nehéz rablánccá változott. Ezek azután hogy ezt a kellemetlen köteléket széttépjék, a bírósági tárgyaló termekbe menekültek, kérve a házassági köteléküknek érvénytelenné nyilvánítását. Egy ilyen perben döntött a budapesti kir. törvényszék is. P. 43053— 1920. sz. ítéletével. Ezen perben felperes (aki magyar állampolgár) azt hozta fel indokul, hogy iiá-. zasságuk Oroszországban 1920 május 15-én

t a tanácsköztársaság alatt, az azt megelőző időkben fennállott jogszabályok mellőzésével köttetett, tehát ervénytelen. A kir. törvényszék Czen perben akként döntött, nogv a házasságot

1 érvényes házasságnak nyilvánította. Perorvoslat folytán ezen ügy a budapesti kir. ítélőtábla elé került s 1925. április 20 napján hozott 10. P. 4864—1922. sz. ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta, kimondván, hogy peres felek áltat Szovjetoroszországüan történt kötés semmi vonatkozásban nem tekinthető házasságnak. Ez az ítélet jogerőre is emelkedett. -Minthogy ezen kérdéssel nagyon, fontos magánjogi és büntetőjogi vonatkozások kapcsolódnak össze, nem lesz érdektelen, ha ezen két ítélettel behatóbban foglalkozunk. Az érvénytelen házasságmagánjogi következményei. Amennyiben ugyanis ezen házasságok érvénytelennek nyilváníttatnak. a nő elesik mindazon kedvezménytől, mely a törvényes kötelékben álló nőt a férj vagyonával kapcsolatban megilleti, és szétfoszlik körülte mindaz a nimbusz, amely az érvényes házasságban élő hőt körül veszi. Ezen házasságból származó gyér mekek törvénytelen gyerme kek lesznek, s ezen mivoltuk kiragadja őket az eddigi rokoni köötelékükből. A törvénytelen gyermek ugyanis magánjogunk értelmében sem atyjának, sem atyja és anyja rokonainak nem rokona, ennélfogva törvény alapján sem természetes atyja es ennek rokonai, sem pedig ! az anyai rokonok után nem örö- j kölhet. | Az érvénytelen házasság ] büntetőjogi következményei. A fenti házasságok érvényességének, — vagy érvénytelenségének kérdése büntetőjogi vonatkozásba a Btk. 251. szakasza folytán kerül. Ezen szakasz értelmében ugyanis : »Aki érvényes házassági kötelékben lévén ismét házasságra lép, úgyszintén azon nem házas is, aki tudva ily egyénnel házasságot köt, a kettős házasság bűntettét követi el és 3 évig terjedhető börtönnel büntetendőd Már most ha a fentebb említett házasságot érvénytelennek tekintjük az ilyen kötelékben álló férj — ha újból megnősül is — nem követi el a kettős házasság bűntettét. Míg ha azt érvényesnek tekintjük, — ujabb házasságra lépésével börtön büntetéssel sújtandó bűncselekményt követ el. A budapesti kir. törvény. szék Ítéletének indokolása A budapesti kir. törvényszék fentebb megjelölt ítéletét többek között a következően indokolja : »A H. T. 113. szakasza értelmében a házasság érvényessége a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg. Már pedig a keresethez eredetben és hiteles magyar fordításban is csatolt házassági anyakönyvi kivonat tartalmából megállapítható, hogy a házasság a szovjet uralom szabályainak betartásával, a házasságkötés idejében és helyén fennálló jogszabályok szerint köttetett. Ami már most felperesnek azt a kifogását illeti, hogy SzovjetOroszországban a tanácsköztársaság szervei közreműködésével a szovjet szabályok szerint létesült házasság érvénytelen, a kir. törvényszék szintén nem találta helyt' állónak, mert az alább kifej tendok szerint a kir. törvényszék jogi álláspontja értelmében SzovjetOroszországban kötött házasság a magyar törvényhozás ellenkező intézkedéséig érvényes házasságnak tekintendő. A kir. törvényszék ezen megállapítás ítéleti kimondásánál abból 'a megfontolásból indult ki, hogy a tényleges hatalmat birtokló uralmának alá vétettek a hatalom birtokosai rendelkezései alul magukat ki «em vonhatiák, miértis ha. ezen rendelkezések betartásával a felek, mert más módon egymással házasságra nem léphetnek, egyébként nem vitás házasság kötési szándékukat a ténylegesen fennálló szabályokhoz alkalmazkodva valósítják meg, ugy a jóhiszemű házasuló feleket indokolatlanul és méltánytalanul sújtaná és családjogi vonatkozásokban kiszámíthatatlan következményekkel jáma és igen nagy jogbizonytalanságot eredményezne, ha a kérdéses há-* zasságok érvényessége megtagadtatnék. i A kérdéses házasságok érvényességeinek megállapítását indokolja meg az a körülmény is, hogy a m. kir. kormány 4038—919. M. E. sz. rendeletéből megállapíthatóan a Magyar Tanácsköztársaság idejében kötött házasságok érvényes házasságoknak tekintendők, már pedig ez idő szerint nincs semmiféle elfogadható indoka annak, hogy aaz oroszországi tanácsköztársasági uralom alatt kötött házasságok ettől eltérő elbánásban és megítélésben részesüljenek. ! . A budapesti kir. ítélőtábla itéletenek indokai• A budapesti kir. Ítélőtábla pedig többek között a következően indokolja ítéletét: «A m. kir. igazságügyi minisztérium által a kir. Ítélőtábla rendelkezésére bocsátott jogi munkának adatai szerint (dr. Freund, Szovjetoroszország magánjoga) 1920. májusban Szovjetoroszországban a házasságkötés akként történt, hogy a felek az anyakönyv vezetésével megbízott hivatalnok előtt kijelentették, hogy önként házasságot akarnak kötni, továbbá, hogy közöttük törvényes akadályok nincsenek. Ennek megtörténte után a hivatalnok a házasságot az anyakönyvbe bevezette. A periratokhoz csatolt anyakönyvi kivonat szerint a peres felek házasságukat ezeknek a szabályoknak megfelelően kötötték meg. A H. T. 109. és 113. §-ai értelmében, ha magyar állampolgár külföldi nővel, külföldön köt házasságot, a házasság érvényessége az alaki kellékek, továbbá a nő kora és cselekvőképessége kivételével a magyar törvény szerint ítélendő meg. 'Az alaki" kellékek te-r kin tétében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények gyülöletláng és átok lobogott. Éjféltájban riadó vojt s Bozók főhadnagy is — igy hívták az idegen tisztet — elment a frontra. Valami árulás történt. Azért gyújtották fel a falut is. Éva látta, hogy ott táncolt a lova egy pár percig a ház előtt, bucsut intett az ablakra és elment. Mindenki látta. Nem aludtak, hisz a pernyét s az égett szagot ide hordta a szél. Éva másnap ugy ébredt rövid, reggeli alvás után, mintha régmúlt időkbe tűnt volna a tegnap, fáradt, szomorú képek árnyékolták be a lelkét, pedig a nap ragyogott s a rózsák egyre illatoztak. Talán odaadóbban, mint tegnap..." vagy fájdalmasabban?! A körorvos jött délután, de ő is átvette Éva temetéses hangulatát s alig beszélgettek. Másnap reggel sárosan, lihegő, izzadt kis lovon Bozók főhadnagy legénye jött s levelet adott át Évának, aki éppen az udvaron állott. Kedves Evike, — olvasta -•••nagyon nehéz a szivem és egy pillanatra sem felejtem Magát. Arra nem is merem kérni, hogy értem imádkozzék. Ahhoz olyannak kellen lennie, mint én vagyok. De... gondoljon reám néha és vá* laszoljon. A legényem minden második nap bemegy. Hódolatteljes kézcsókkal Iván. Évának nagyon dobogott a szive. A zubbonyába rejtette a levelet s befutott írni egy pár sort. Nem lehetett, mert benn volt apja, anyja. Mit szólnának. Pedig rengeteget tudott volna irni, mindent, amit gondolt ma és tegnap s amit érez, ami mind nagyon szép. Ezért aztán kiment és üzent a legénnyel: - Mondja meg, hogy imádkozom érte. Imádkozom, hogy ő egy magyart se öljön meg s azok sem őt. Üdvözlöm a főhadnagy urat. — Mondja m^g. — Gondolni sokkal többet gondolt s valahogy olyan érzése támadt, hogy az üzenetből Bozók mindent megért. Várta a következő levelet másnap, harmadnap, mindennap, de nem jött. A tekintetes ur és a felesége tudták, hogy miért. A leve lek jöttek, csak nem értek el Éváig. Jöttek a kapuig s onnan a tekintetes ur zsebén át a tűzbe. A tüz megette a szép szerelmes szavakat. Tátott kék szájába kapta s láng fogaival egyetlen harapást tett és már vége volt. Éviké sírt is titokban eleget, de a gondos szülők nyugtatták m'agukat. Nem baj. kiheveri.. Az ilyen elmúlik idővei, sőt elég hamar vége szokott lenni. Két hét telt el. Éva sápadtabb lett s még a haja is hervadtabb és fakóbb. Mozdulatlanul ült órák hosszán át a verandán, d

e a lelkében mondatok, szavak, lázadoztak, viaskodtak. Most délelőtt van s az ágyuk sem szólnak. Valami riadt csend ül mindenen, csak a felhők kuszált, fehér fátyola bomlik-bogozódik az égen. Két óra. A tekintetes urék alusznak. Nem gondolnak semmivel. A kapuban megáll a sovány ló. Fuj egy nagyott s izzadt, poros gazdája leugrik róla. — Kisasszony! Éva kisasszony. Éva odasiet. — Mi az? Hozott levelet? Évának lángol az arca, csupa öröm s érzései ott mozdulnak minden tagjában. A tekintetes ur felébredt. Éviké nem volt óvatos. S kijött. — Na, mi az! Menj be, Éviké. — Ne menjen a kisasszony. Én... hoztam valamit..- valami üzenetet... és éppen a kisasszonynak. Nem is üzenet... hanem... izé,,, Olyan kellemetlen? A kisasszonyt nem kell vele terhelni. Hogy kellemetlen? Nem... más.... Levél? — repesett Éva — adja • ide. Nem. Nen levél. Hanem az, hogy Bozók főhadnagy ur meghalt. A kapitány ur agyonlőtte. Azt mondta, hogy a csapatot bekerittette a magyarokkal, velük érzett. Csak ezt akartam mondani, hogy tudják. Hogy a kisasszony tudja. Mert a főhadnagy urnák rosszul esett, hogy sohasem válaszolt a levelére. Elég! mondta a tekintetes ur - semmi közünk hozzá! - azzal sarkonfordult, a leányát karonfogta és bement a házba. Éviké remegett és száraz szemekkel nézte a tikkadt távoli mezőket, tu( a nagy kerten, a tekintetes ur pedig két nagy könnycseppet törült ki öklével a szeméből. A szobában minden ugy volt, mint azelőtt, Évi nagy csodálkozására, a mamája aludt s a kitárt ablakon át a rózsák beküldték illatukat, éppen oly üdén, mint azelőtt. i«átt&• Róna fotóművész húsvéti kiállítását? már , Tekintse meg és árakat szórakozhat: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-ntca 5. sz.