Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-21 / 89. szám

JSÍmSTIDÉK. 1926. április 21. (Az első oldal folytatása-! de őt a kir. ügyészség intézkedésére bocsátották szabadon, amikor Nagy Ernő nem volt Beregszászban. Vádlott: Tud-e arról a tanú ur, hogy vásárosnaményi beszédem közbe ezt kiáltotta valaki: «Föl­det tessék adni, ne pedig beszédet«. Tanú: Határozottan emlékszem. Nagy Ernő a közbekiáltásra lelépett az ámbitusról, odament a közbe­szólóhoz és ezt mondotta : Bará­tom, ha magának van három hold földje s figkem egy sincs és kérem hogy adja ide a földjét nekem, mit mondana ? A közbeszóló kijelentet­te, hogy bizony nem adná ő. Na lássa, mondotta neki Nagy Ernő, akkor maguk se kérjenek földet, mig ezt a kérdést törvény nem ren­dezi. A tanút megesketik. A következő tanú Dr. E c k m a n jános jelenleg sátoraljaújhelyi ügy­véd 1919 december 4-ig Munkácson ügyvédeskedett és tevékeny részt vett minden társadalmi és politikai mozgalomban. Ott volt Nagy Ernő munkácsi beszédén és emlékszik rá, rá ,hogy a forró hangulatú gyűlé­sen Nagy Ernőt abcugolássaí fo­gadta a csőcselék. Nagy Ernő ke­ményen korholó beszédet mondott a rendbontók ellen, akiket bitangok­nak, gazembereknek nevezett. Álta­lában hazafias beszédet mondott és az inkriminált kifejezéseket nem használta. Dr. Eckmann János ezután el­mondja, hogy Nagy Ernő, akit több mint huszéve ismer, 1918-ban nagy segítségére volt a ruthén községek hazafias szellemű határozatának elő készítésében. A második vérszerző­désnek nevezett hires vereckei nép­gyűlésen husz ruthén község népe foglalt állást a területi integritás mellett, akkor, mikor az ukrán agi­tátorok már elárasztották a Fel­vidéket, Nagy Ernő vereckei főszol­gabíró irányította a ruthénságot, amely az ő hatására még ma is a magyar állameszme hive. A tanú­vallomás további része is kedvező •színben világítja meg Nagy Ernő viselkedését, nemzethüségét. A vád­lott kérdésére kijelenti, hogy Nagy­Ernőről Papp Antal érsektől is elis­merő nyilatkozatokat hallott. A tanút megesketik. Kürthy Pál tokaji jegyző, an­nakidejéén beregrákosi községi jegy ző közvetlen figyelője volt Nagy Ernőnek, aki őt közélelmezési elő­adónak rendelte be. Kedvező ada­tokat tár fel Nagy Emő működésé­ről. Szemtanuja volt annak, hogy vádlott keményen, elutasítóan bánt a túlzó szociáldemokratákkal, aki­ket nyíltan legazemberezett. A for­radalmi időkben, amikor állandóan rosszabbodott a helyzet, Bereg­vármegyében általános volt az a vélemény, hogy egyedül Nagy Ernő az a népszerű ember, aki képes lesz a helyzet szanálására. Círjék Ferenc debreceni gazda sági felügyelő vallomásában ked­vező színben tünteti fel Nagy Er­nő közszereplését, kifejezésre jut­tatva, hogy minden cselekedetében hazafiassága nyilvánult. Hasonlóan kedvező vallomást tesz Naroznv István miskolci posta­főfelügyelő. Narozny Zoltán miskolci kir. törvényszéki jegyző, annak idején beregszászi nemzetőr volt. Vádlot­tat 'Sohasem hallotta az uri rend ellen izgatni, 1919. március l5-4n jelen volt a zászlótiprásnál. A me­netben a katonaság is vörös lobo­gók alatt vonult fel. Vádlottat nem látta a tömegben. Az elfogott kom munisták szabadonbocsájtásáról nem tud. Az anyagraktár kezelésé­ről vádlottal kapcsolatban semmit nem hallott. A bíróság megesketi. Kováts István 41 éves ref. val­lású mátészalkai lakos. Vádlott af­ispánsága idején vármegyei másod­főjegyző volt. Vádlottal perben áll. Beszédeire csak általánosságban emlékszik és egyéni véleménye sze­rint azok izgató momentumokat tartalmaztak. Később a szociá­listákat csillapította: kifejezetten az uri rend ellen izgatni nem hallotta. A kommunista foglyok szabadon­bocsájtására és az anyagraktár ke­zelésére vonatkozólag lényeges ada­tokat nem tud. Vallomása további részében vádlottra kedvezőtlen nyi­latkozatokat tesz, de azt nem hal­lotta, hogy Dózsa Györgyöt dicsői­tette volna. A kommunisták kiált­ványukban krisztusi szeretetet han­goztattak. Védő: ön miért lépett be a kommunista partba ? Tanú: Azért, mert különben nem kaptam volna élelmezést. Vádlott: Emlékszik rá, mi­kor én szemrehányást tettem ön­nek mert a kommunizmus mellé állt. Tanú : Nem emlékszem. Tanút a biróság megesketi. Példátlan izgalmak és viharos jelenetek között szólalt fel Pallavicini György őrgróf a nemzetgyűlésen. A belügyminiszter nyomban válaszolt a vádakra. Pallavici­nit, mivel bizonyítékait nem volt hajlandó előterjeszteni, a Ház a mentelmi bizottság elé utasította- Egy idegbeteg ember iratcsomót dobott le a karzatról. Budapest, április 20. (A MTI. rádiójelentése.) A nemzetgyűlés mai ülése elépo- j litikai körökben nagy várakozással ' tekintettek, mert Pallavicini felszó­lalása révén egészen bizonyos volt az is, hogy kellő viharban fog bő­velkedni az ülés. Pallavicini fel­szólalásakor semmivel sem tett többet, mint a március 2-ikí ülés al­kalmával, újból hangoztatta, hogy a kormány bűnös a frankhami­sításban, amikor azonban az elnök arra hívta fel, hogy bizonyítékait terjessze a nemzetgyűlés plénuma elé, kitért a bizonyítékok előterjesz­tésétől. Nagy vihart aratott beszéde ak­kor, amidőn az úgynevezett titkos társaságok kérdéséről szólt. Ennél a •résznél többek között a követke­zőket mondotta: Pallavicini: Olyan kormány­nak kell jönni, mely nem tagja a titkos társaságoknak. Esztergályos: A belügymi­niszter ne legyen tagja titkos tár­saságoknak. - Pallavicini: Amiket a vizsgáló­bíró előtt mondottam, azokat most is megerősítem. Mikor Mikes püs­pök Zadravetzet felelősségre vonta, Zadravetz azt mondotta, hogy jó­hiszeműen járt el, mert tudta, hogy István gazda is velük van. Erre a kijelentésre a baloldal leírhatatlan tomboló zajba kezd és több képviselőnek rendreutasitása után tud csak az elnök rendet te­remteni. Pallavicini: Kijelenti, hogy hogy fenntartja azon állításait, ami­ket a március 2-ikí ülésen tett, azonban bizonyítékait nem hajlandó a parlamentben előterjeszteni, mert nem is terjesztheti elő. Azt állítja, hogy a kormány egyes tagjai már régen tudtak a szokolhamisitásról, sőt részt is vettek benne. Meskó Zoltán: Miért nem szó­lalt fel akkor? Pallavicini: Mert csak most tudtam meg. A belügyminiszternek tudomása volt a szokolhamisitás­ról. Horváth Zoltán: Nem síi­Ived el? Pallavicini: A belügyminisz­ter akkor ínég nem volt a kabinet tagja ,sőt képviselő sem volt, ami­kor megbízást kapott arra, hogy az 500 szokoíosokat a Felvidéken ér­tékesítse. Pallavicini ezen kijelentésére ujult erővel tör ki a vihar. A bal­oldal pfuj-pfuj kiáltozással fordul a belügyminiszter felé. Rakovszky belügvinliniszter magából kikelve folytatja Pallavi­cini felé: Közönséges hazugság! — Hoyos Miksa: (Pallavicini fe­lé) Beszéljen még tovább is magyar főúr! Podmaniczky Frigyes báró Szép kis főúr! — Pallavicini: Ezen megbízatás­nak a belügyminiszter akkor nem tett eleget. — Rakovszky: Mert nem is kap­tam ilyen megbízatást. Pallavicini: A belügyminisz­ter akkor azt mondotta, hogy az 500 szokolosok elhelyezése nehéz­ségekbe ütközik s azt ajánlotta, hogy 50 szokoíosokat hamisítsa­nak. Rakovszky: Tiszta rágalom! Hoyos: Beszélni könnyű, de lépjen elő bizonyítékaival! Pallavicini: Amikor Rakovszky belügyminiszter lett, visszautasított minden feléje irártyuló közeledést Állításait tanukkal igazolni is tudja, amennyiben rágalmazás cimén meg­indítják ellene a bűnvádi eljárást. Palavicini : A bizonyítékokat itt a Házban nem lehet előterjesz­teni. Rakovszky : Közönséges ra­bul isztika. Elnök : Figyelmezteti Palla­vicinit, hogy súlyos vádjait bizo­nyítsa is be. mert különben 'kény­telen lesz a mentelmi bizottság elé­utasitani. — Nagy Vince : Az elnöknek eh­hez nincs joga ! Huszár Károly : Tessék itt bi­zonyítani. Vagy az egyiknek, vagy a másiknak pusztulnia ke'l a Ház­ból. , — Horváth Zoltán : Ezt a kér­dést nem lehet szavazattal elintézni. Ezután hosszú személyeskedő vi­ta következik, majd a rend hely­reállítása után az elnök újból fel­szólítja PaUavicinit, hogy ter­jessze elő bizonyítékait, amit Pala­vicini megtagad. Elnök : Újból felszólítom a képviselő urat, hogy terjessze e'ő bizonyítékait, mert tűrhetetlen ál­lapot az, hogy egyes képviselők súlyos vádakat emeljenek, melyeket azután bizonyítani nem hajlandók. Mivel Pallavicini újból vonako­dik eleget tenni az elnök felszólítá­sának, az elnök azt javasolja ,hogy {utasítsa a FIáz Palavicinit a mentel­mi bizottság elé. A baloldal óriási viharba tör ki, piig a jobb oldal és a közép, vala­mint a gazdasági párt felállással jelzi, hogy az elnök inditányát el­fogadja. Csak hosszú idő múlva áH hely­re a rend, amikor Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedik szólásra. Rakovszky : A képviselő ur több rendbeli rágalommal vádolt meg. Az egyik vádja az volt, hogy az 500 szokolok hamisításában részt vettem. Ezeknek a bankjegyeknek hamisítása, amint ő is elismerte, még akkor történt, amikor nem voltam sem belügyminiszter, sem a parlament tagja. Akkor történt ez, amikor kénytelen voltam a Fel­vidékről Budapestre menekülni. Azt állítja Palavicini, hogy megbíza­tást kaptam ezeknek a bankjegyek­nek a Télvidéken való értékesititesé­re. Nevetséges ez a vád, hiszen menekülnöm kellett a Felvidékről, de egyben nem is igaz, mert soha senkitől semmiféle ilyen megbíza­tást nem kaptam és nem fogadtam el. Itt Rothenstein valamit közbe szól, mire nagy zaj keletkezik s a jobboldalról azt kiált ja valaki Rothen­stein felé: Móric hallgass ! A baloldalon erre a vihar uj erőre kapott. Ennek lecsillapodása után a belügyminiszter megcáfol­ja Pallavicimnek a frankügy nyo­mozásával kapcsolatos vádjait is, amidőn kijelenti, hogy Bónis Ark­angyalt többszöri jelentkezése da­cára sem volt hajlandó fogadni, sőt amikor tudomást szerzett ar­ról, hogy Bónis arkangyal meg akarta környékezni Hetényi Imrét, utasította Marinovicli Imre főkapi tányt, hogy figyelmeztesse Heté­nyit Bónis páter tervere s egyben arra is, hogy tartózkodjék a vele való tárgyalástól. Amikor beszél a belügyminisz­ter, az egyik hallgatósági karzat­ról egy irattekercs repül le a kép viselők padsoraiba "s a tekercs ép­pen Gömbös Gy rula elé esik. A képviselők riadtan ugranak fel ülőhelyükről, Gömbös óvatosan yeszi fel a tekercset s amikor meg­nyugtatja a képviselőket, hogy nem merényletről van szó, az irat­tekercset szétbontja s leteszi a Ház asztalára. Ezalatt a karzaton a detektívek őrizetbe vesznek egy embert, akit bevisznek a háznagy!" szobába s ott vallatják. Megállapítják, hogy Baloghy László ny. pénzügyi tiszt­viselő. Rendkívül zavaros vallomást tesz s ugy ebből, niint az ivekre terjedő kérvényéből is megállapít­ható, hogy nagy nyomorban él s idegzete teljesen fel van dúlva. — Rendőrorvosi vizsgálatnak vetik alá s ha kiderül, hogy egészséges, ugy botrányokozás miatt eljárást indítanak ellene. TŐZSDE. Budapest, április 20. (A MTI. rádiójelentése.) A korona Zürichben 72.60 volt. Buza 76 kg. -120—422.5, 77 kg. 425—427.5, 78 kg. 427.5—430, 79 kg. 430 -432.5, rozs 250—252.5, tengeri 197.5—200. Henry Roussel regénye A császárnő ibolyái Raquel Mellerrel Szerdától — Apollóban Üzletfeloszlatásbril visszamaradt villanycsillárok, selyemernyők, asz­tali lámpák, drótvázak nagyon ol­csón még pár napig Herskovics Gyula cégnél, Zrínyi Ilona utca 4., az udvaman. 2864 1 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akkik felejt­hetetlen jó térjem és apám temetésén résztvettek és mély­séges fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Özv. Szabó Miklósné és kis leánya.

Next

/
Thumbnails
Contents