Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-21 / 89. szám

jJfnKvroÉK 1926. április 21. Német-orosz szerződés Nem is két hónappal a legutolsó népszövetségi ülés kudarca után, Berlinből német-orosz szerződés megkötésének híréről értesülünk. Azok az óvatos nyilatkozatok, ame­lyeket német részről ezekhez a tár^. gyalásokhoz fűznek, mind azt hang­súlyozzák, hogy ez a szerződés tu­lajdonképpen csak a rappaioi szer­ződés megújítása s egyáltalán nem áll ellentétben a locarnói egyez­ménnyel, még kevésbbé pedig an­nak a kudarcnak a következménye amelyet a Népszövetség Németor­szág felvételi kérelmével kapcsolat­ban szenvedett. Nagyon jól tudjuk azonban, hogy a diplomácia nyel­ve a legsimább nyelv a világon s az előzekeny és békés kijelentések mögött igen súlyos és komoly té­nyek szoktak állni. A német-orosz tárgyalások fel­vételét minden józanul gondolko­dó ember várhatta, aki figyelemmel kisérte azt a szomorú herce-hurcát,, amelv a Népszövetség legutolsó ülésén Németország tagságának kér dése körül végbement. Ez a fen­költ szólamok között megalakított szövetség, amely a világ békéjének s a népek "közötti egyetértés biz­tosításának szólamait hangoztatja, az első alkalommal a legsúlyosabb kudarcot vallotta, amikor igazán komoly és jelentős tettet kellett volna végrehajtania. Őszintén szólva nem értjük azt a rövidlátó politi­kát, amelyet a Néps övetségbe tö­mörült vezérlő állai ok követnek. Nyilt titok, hog)- a Népszövetség bizonyos fokig a s> )vjet célok el­len alakult véd ősze. v is, bár ezt hivatalosan soha b. nem vallják, de a követett gyakorlat annál in J kább elárulja az' erre irányuló tö­rekvést. Már most ez a Népszövet­ség igazán kicsinyes féltékenykedés miatt még legyőzetésében is egyik leghatalmasabb 'államát Európának, Németországot egyenesen beletere­li a szovjet karjaiba. Elvégre egy ereje teljében levő nép, mely sze­rencsés földrajzi és gazdasági kö­rülmények között él, nem nyughatjk bele a teljes elszigeteltség egész­ségtelen állapotába és érdekeinek védelmére ott néz szövetséges után, ahol talál. Azok a fényes beszédek, azok a jóindulatúnak látszó kije­lentések, amivel a politikusok a legutóbbi genfi kudarcot elkenni akarták, csak szépségflastrom volt a sebre, melynek biize azonban a tapasz aló' ís kellemetlenül át­ütött. Talán még soha nem volt a vi­lág politikai helyzetképe ennyire za­varos s talán még soha nem állot­tak szögesebb ellentétben a mé­zes-mázos kijelentések a gyakorlati politikai kegyetlen lépéseivel. Csak a napokban került nyilvánosságra a lengyel-román katonai szerződés megkötése s bízvást állithatjuk, hogy ez a tény is sokban hozzájá­rult" a német-orosz tárgyalások uj­rafelvételéhez. Európa a szörnyű és véres mérkőzésből semmit sem tanult. Ma is az igazság s a népek önrendelkezési jogán alapuló poli­tika helyett a hatalmi egyensúly politikáját keresi s ezzel ugyanazon a veszélyes uton jár, mint amelyik' egyszer már a világháború ka­tasztrófájához vezetett. Nincs olyair politikai beszéd, amely ne azt hang­súlyozná, hogy a világháború bor­zalmas kataklizmáját még egyszer felidézni nem szabad. De viszont talán egyetlen-egy sincs a nagy­hatalmak" diplomatái között, alít tetteivel egy ujabb világháborúnak az elketülesére őszintén törekednék Nemrégiben a Iondoni—amerikai nagykövet súlyos és marasztaló Íté­letet mondott egyik jelentésében Európáról, amely ott, folytatja az ördögtáncot, ahol a háború kitörése kor elhagyta. Nagy felbuzdulás lett főleg francia részről a vSlasz, de (kérdjük, hogy a tények nem Ameri­kának adnak-e igazat, amely Euró­pát egyáltalán nem sajnálja, de bizony kissé megveti. NECATIN­mo |y ,rt ó IV LUFI I IIV «m kellemetlen illatú, Kapkati: I legbiztosabb szer. i illitszertárábaii 1 ParócMa-fpfilct. Miért lett öngyilkos a nyíregyházi Buza-utcai zálogház tulajdonosa. Mások gazdasági válsága stdorta az öngyilkosságba Szabó Miklóst, a milliárdos amerikás magyart. — A zálogházba elhelyezett értékek megvannak. Nyíregyháza, április 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nyíregyháza egyáltalában nern nevezhető az öngyilkosok városá­nak. Nagy ritkán történik meg, hogv az élet egy-egy fáradt,meg­hasonlott vándora egy önfeledt pil­lanatban eldobja magától az életet, épppen ezért egy-egy öngyilkosság nagyobb izgalmat kelt. Most, hogy a Buzatéri zálogház udvarán eldör­dült a fegyver és kioltotta Szabó Miklós életét, kíváncsian kérdik, mi lehet az oka a gazdag embernek ismert zálogházas öngyilkosságá­nak? Azok, akik a Buza-téri zálog­házba helyezték értékeiket, az első pillanatban .megdöbbenve gondol­tak arra az eshetőségre, hogy hátha ők is kár szenvednek az öngyilkos ságba kényszerült Szabó Miklós tra géd iájában: , Mi lesz a dollárokból? A Nyirvidék tudósítója az öngyil­kosság hátteréből a következőket tudta meg: Szabó Aííklós amerikás magyar volt. Nagyon sok dollárt hozott ma­gával. Több mint egy milliárd magyar korona pénze volt, amikor a pénzkosztolás javában virágzott. Iobb százmilliót adott kölcsön, drága kamatra. A kamatok rende­sen be is folytak és Szabó Miklós vagyona nőttön nőtt. Kezdetét vet­te azonban a gazdasági élet válsá­ga, a csődök hosszú sora. Szilárd­nak vélt vállalatok alatt inogni kez­dett a talaj. Szabó Miklós' egyik legnagyobb adósa, egy Leimzieder nevü zöldségkereskedő volt, aki maga hatszázmillió kölcsönt vett fel drága kosztkamatra Szabó Miklóstól­A zöldséges lelkiismeretesen fizet­te a kosztkamatot, a tőkéből is visz­szatéritett mintegy kétszáz milliót, ekkor azonban tönkre ment és Sza­bó Miklósnak beláthatatlan időre odaveszett a négyszáz milliója. — Egy nyíregyházi dfvatárukereskedő­riek is kölcsön adott 200 300 mii­Biadal Mozgó Április 21-én és 22-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel URI DIVAT Molnár Ferenc világhírű vígjátéka 7 felvonásban. Főszerepben : ALMA RUBENS és LEVIS SIONE, Kisérő műsor: Pilotti és a foghúzás burleszk. Alborák és b. neje burleszk. JÖN JÖN Zigottop a becsületes tolvaj. lió koronát. A kereskedő maga is egyezség alatt áll és Szabó Miklós vele együtt szenvedte a válság csa­pásait. Hasonló körülmények között adott kölcsön mintegy százmilliót egy hentesnek is. Igy közel egy milliárd koronát adott kölcsönbe olyan helyekre, ahol a kölcsönkérő tönkrement, megbukott és magá­val sodorta Szabó Miklós vagyoná­nagy egy-egy darabját. — "Ezek a szerencsétlenül végződő vállalko­zások megrendítették az amerikás magyart, akinek dohárait igy ra­gadta el a magyar gazdasági élet viharának forgószéle. Levélben figyelmeztetik arra, hogy uzsorakamatot szed. Fogyott a vagyon, száz millió után százmillió -veszett el, Szabó Miklós uj vállalatba kezdett. — A Buza-utcai házban zálogüzletet nyi­tott. Ez az üzlet nagyszerűen ment, felvirágzott- A Buza-utcai uj zálog­házat sokan keresték fel a nagy pénzszűke idején. Drága ékszerek, ezüstök vándoroltak a Buza-utcába, ahol a zálogházas krétája erősen fo­gott mióta egyéb üzletein olyan érzékenyen rajta veszített. A zálog­ház fokozódó forgalma könyvelő alkalmazását tette szükségessé. Sza­bó Miklós alkalmazott is egy köny­velő tisztviselőt, akivel azonban az utóbbi időben konfliktusa támadt, amelynek Izgalmában megsértette. A sértésre a könyvelő levélben vá­laszolt és szemére vetette, hogy uzsorakamatot szed és kilátásba helyezte, hog}- alkalomadtán fel fogja jelenteni. Ez a levél nagyon elkeserítette Szabót. A levélíró nem váltotta be fenyegetését és a zálog­ház tulajdonosát megnyugtatták, hogv a feljelentéssel való fenyege­tés annyiban marad, de a vigaszta­lás nem használt semmit. Inni kez­dett és az utóbbi időben három na­pon át ittas volt. A csapások súlya alatt összeroppant és nem volt többé ura magának. ( IHozqó Április 21-én és 22-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel GRAUSTARK ^gy győzedelmes szerelem regénye 7 felvonásban. — Főszerepben: NORMA TALMADGE és EU8EN O'BRIEN. Bonjour Paris! A „Casino de Paris"' nagy szines revüje 6 felvonásban, Főszereplő: M1ST1NQUETT. JÖN JÖN A RÚZSALOVAG Egy zálogházi vadász­puska oltotta fcf életét Szombaton reggel Szabó Miklóí elővett egy ismétlő vadászfegyvert, amelyet valaki a zálogházban helye­zett el. A fegyvert megtöltötte, le­ült az udvaron egy tőkére. Megtil­totta, hogy közelébe menjenek, mert aki közeledik hozzá, lelövi. Közben ivcftt és másfélliter pálin­kát fogyasztott el. Deliriumos álla­potban volt, a'mikor elérkezettnek érzte a pillanatot sötét tervének végrehajtására. Jobb lábáról leve. tette a cipőt, lehúzta a harisnyát, a puska csövét a szájába illesz­tette és lábujjával megnyomta a puska ravaszát. A fegyver hatalmas dörrenéssel sült el, szétroncsolta arcát és nyomban halált okozott. Szabó Miklós nem hagyott hátra búcsúlevelet, de az utóbbi időben minden ismerősének elpanaszolta bánatát, azt a szomo­rúságot, amely lassanként fe,őröl­te erejét s igy öngyilkosságának oka kétségtelen. A zálogházban műi­den rendben van­Az iparhatóság és a rendflrség vizsgálatot indit abban az irány­ban, hogy Szabó Miklós öngyilkos­sága nem érinti-e a zálogházi üz­letfeleknek, a közönségnek érdekeit. A vizsgálat még nem fejeződött be, de már most kétségtelen, hogy a zálogházban minden rendben Van és az értékeit ott elhelyező közön­ség nyugodt lehet, mert abban á tekintetben, hogy az elhelyezett vagyontárgyakat veszély fenyegeti, még gyanú sem került fel. A vesz­teség csak az övé, az egykor szor­galmas, munkás amerikás magyaré, aki reménységekkel jött haza és akinek szép reményeit elpusztítot­ta a nagy jégverés, a gazdasági le­romlás. Technika a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági gépélet trak­torokkal és azok üzemellen­őrzése. Irta : Lázi" S• Béla gépgyári miit helyfőnök. III. Aki csak távolról is figyeli az utolsó évek mezőgazdasági gép­kuiturájának fejlődését, észreveheti, hogy a traktorok óriási térhódítása csak az olyan gazdánál talál megér­tésre, ahol a gazda mezőgazdasági kulturája együtt fejlődött a trakto­réval. Egy ilyen gazdánál bizonyos együttélést állapíthatunk meg a traktorok és tulajdonosa között, mert ez a gazda már tudja mit je­lent neki terméseredményben az, ha ő traktorral végeztet géperejű tárcsázást, fogasolást, tarlóhántást, és szántást, a fogatos iga primitív munkája helyett. S hogy mégis kénytelen ezen nagyszerű sokoldalú szerszámgép­ről kedvezőtlenül vélekedni, annak oka semmiesetre sem a traktorok ma már igen gondos, szakszerű, tökéletes szerkezetében keresendő, hanem annak a bizonyos nagy lecké­nek feladása körül, mely lecke a gaz­dasági gépkultura fejlődésével :!tla­tott fel a gazdának, s ameív lecke felmondatlau lesz mindaddig, mig a traktorok alkalmazásával a vele­született hibát a kezelő személyzet iskolázottságát, a javítások fontos kérdését, az üzem anyagainak meg­felelő voltát, s a gépészeti berende­zésének, illetve takarékos üzemének ellenőrzését az ezen célra külön ala-

Next

/
Thumbnails
Contents