Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-20 / 88. szám

122 JtfmrajÉE. HMBMB 'TftlfTTfHjfTMlTlTTr HHHHHBHI 1926. április 10. mében egészséges, tiszta életet élt; — otthont egy nemzetnek, amely idegen nemzetek fiaival szemben türelmes, sőt nyájas, szives, lova? gias, vendégszerető volt, amelynek körében két vagy három napot nem tudott tölteni az idegen, hogy meg ne szerette és kiváló erényeinek a hirét a saját otthonába el ne vitte volna; — otthont egy nemzetnek, amelynek nagy időkben támadtak vitézei és hősei, bölcsei, tudósai költői, művészei és hadvezérei, £ nagyok nagyjai között is, világszer te helytállóak, sőt egyesek még azok sorából is kiemelkedőek ! Száguldó szélvész zugó rohamával, hősi önfeláldozás vitézi készségével tiszta férfijellem tettrekész nagy elhatározásával ennek a nemzetnek a magyar nemzetnek készítettek ott hont több, mint ezredéve Szabolcs vezér és az ő honfoglaló társai a hármas bérc ölén, a négy folyam körül ! És amikor sok százados hosszú küzdelmek után, amelyekben a magyarság vért és erőt áldozott a nyugati kulturáért, ármány és cseiszövény, a megtévelyedett hatalom és a hozzácsatlakozó gonosz indulat e nemzetet saját otthonában béklyóba verni és összetörni akarta, akkor, óh akkor : halljátok^ a nagy Kossuth szavát, amely riadót zeng a honfihüség és férfibecsület felé, odadörögve a költő szavával : »Talpra magyar ! Hí a haza !« Kossuth Lajos reálgimnázium Szabolcs cserkészcsapata ! A honfoglaló Szabolcs vezérnek, a honszabaditó Kossuth Lajosnak vagytok ti szellemörökösei, fiuk ! Magyar erő, magyar lendület, magyar vitézség, magyar becsület lüktessen hát mindenben, minden lépésben, minden elhatározásban, minden érzésben, minden gondolatban, min-, den cselekedetben, amely e zászló alatt támad a ti soraitokban. Nagyjaink egyik legnagyobb^ Írójának szavait intézem : »Cserkészek, leventék nem katonák. De szükséges hogy lélekben azok legyenek. Kegyetlen állapotunkban, ha nem adhatunk fiatalságunk kezébe kardot, adjunk a szivökbe hitet és lelket, hogy mienk lehessen a jövő. Ideális célt "szolgálnak ezek az intézmények — minden gondunkra és szeretetünkre méltók és aki magyar nevéhez, magyar nyelvéhez, magyar szabadságához hü akar lenni, annak? szerető szemmel kell ez intézményekre néznie és őrködnie azon, hogy magasztos hivatásuk szolgálatában megtartassanak, hívatlan kezekbe ne kerüljenek és méltón fejlődjenek s méltók maradjanak a nagy célhoz, melyért létrejöttek. Legyenek e nemzetnek békében és bajban egyaránt őseikhez méltó fiai !« (Rákosi Jenő. Pesti Hirlap, 1926. márc. 30.) Zászló ! Ebben a szellemben a magyar nemzeti társadalom szeretetének lelkével áldom meg színeidet, jeligédet, fiaidat. »Légy résen!« Légy őre fiaink cserkészbecsiiletének, magyar lelkének, nemzeti munkájának és áldozatának ! Légy egykor büszke jelvénye, boldog hirdetője, magyar ormokon lengő lobogója az ujjáéledett magyar nemzeti dicsőségnek ! Légy áldva áldott az Atyának, a Fiúnak, a Szentlélek Úristennek nevében, akinek legyen dicséret, dicsőség és hálaadás örökkön örökké ! Ámen. A szalagok felkötése. A zászló megáldása után a zászló tartó és a segédtiszt a fehér se lyem zászlót, melynek egyik oldalát a nagy címer, a másik oldalát pedig a cserkészliliom és jelszó ékesíti, a díszsátor elé viszik, ahoi felkötik reá a szallagokat. A zászlóanya által adományozott szal-, Iag a város színeiben ékes, felirata ez : »JÓ munkát. Dr. Bencs Kálmánné.« Utána Mikecz István alispán kék-fehér szallagot köt a zászlóra a vármegye nevében, amelyen ezek a szavak állanak: »A Haza minden előtt. SzabóIcsvármegye«. A harmadik szallagot Dr. Szesztay Zoltán köti fel a zászló, rudjára. A nemzeti szinü szaltag felirata a következő : »Légy résen. A Magyar Nemzeti Szövetsége A felékesített zászló rudjába ezután sorra verik be az ünnepély védnökei s az egyházak, katonasá képviselői a zászlószögeket, zászlószögek nagyrészét, mintegy 172 darabot, egy tablón helyezett el célszerűségi szempontok miatt a csapat, mely csinos keretben örökké emlékezetessé fogja tenni az ünnepélyt. A zászló átadásaA megáldott és feldiszitett zászlót ezután a zászlóanya átadja Kozák István reálgimn. tanár cserkészparancsnoknak, aki azzal a fogadalommal veszi át, hogy törhetetlen hűséggel fog a csapat jó munkál végezni alatta. A zászlót a zászlótartó a csapat élére viszi, a csapatok tisztelegnek a zászló előtt, elhangzik az imához vezénylő szó s könynyes szemek csillogása közben szili az ég felé a katonazenekar által intonált Hiszekegy, csonka országbus magyarjainak hitet, reménységet adó nemzeti imádsága. Ujoncavatás, fogadalomtétel Az ünnepély egyik szakasza ezzel le is zárul. Utána vezényszóra a jelenlévő cserkészcsapatok fogadalmat nem tett újoncai az előtérbe 'jönnek s Debre

Czeni Ferenc kerületi ügyvezető elnök után leteszik az egy évre kötelező fogadalmat. A fogadalom megpecsételéséül az elnök minden felavatott cserkésszel kezet fog s feltűzik mellükre a cserkészlilomot. Fogadalom tétel után a 88. sz. Szabolcs cserkészcsapat tagjai valamennyien hűséget fogadnak az uj zászló alatt. Diszelvonulás A délelőtti ünnepély utolsó aktusaképen a cserkeszcsapatok a Vay Ádám utca elején felsorakozva díszlépésben elvonulnak az ünnepély védnökei, az egybegyűlt notabilitások előtt, a nagyközönség sorfalai között. Társasebéd 3 Koronában Déli 1 órakor a Korona kistermében társas ebéd volt, melyen mintegy ötvenen vettek részt. A hangulatban gazdag együttlét alatt számos pohárköszöntő hangzott el. Br. Buttler Sándor a legelső magyar embert éltette. Dr. Witz Béia a vendégek nevében üdvözölte a nyíregyházi csapatokat, azok lelkes vezetőit s közöttük elsősorban a, zászlót avató csapatot. Dr. Vieíórisz István Nyíregyháza város tisztikara nevében a cserkészmozgalom mindenkori támogatásáról biztosítja a Szövetséget. Moravszky Ferenc a zászlóanya életére emeli poharát. Bindfir József az őszinte elismerés hangján emlékszik meg Kozák István .nagy érdemeiről, melyért a cserkész-szülők mindenkor hálásak lesznek. Pohárköszöntőt mondanak még Kozák István, Péter Károly, Tamáska Fndre, Névery János, Murányi Nándor, Rácz Gyula, Lipuv"iczky Sándor, Balogh Oyula. A társas ebéd a Himnusz eléneklésével ért véget. Az étlap a következő volt : Kocka leves, borjú sült gazdag körítéssel, vegyes rétes és sóstói rizling. A figyelmes kiszolgálást Forró Feri irányította. A délutáni ünnepélyDélután 3 órakor a reálgimnázium dísztermében folytatódik és; zárul le végleg a zászlóavatási ünnepély. Br. Buttter Sándor megnyitó szavai után a helybeli cserkészcsapatok parancsnokai verik be a zászlószögeket, majd Kozák István parancsnok beszámol a zászlószeg akcióról s felolvassa mindazok nevét, akik a csapatot akciójában támogatták. Az ünnepélyt ezután báró Buttler Sándor berekeszti s az ifjúsághoz intézett szavaiban arra __ a szent és soha meg nem szűnő kö- j telességre int, amellyel minden Hfju a zászló iránt tarfozik. Mikor igy a végére érünk az ünnepély lefolyásáról szóló s meglehetősen szűkszavú referádánkban, még annyit megállapítunk, —amit különben a közebéden többen is őszintén elismertek, — hogy oly lelkesedéssel, ügyszeretettel, mint amilyennek Kozák István, a 88. sz. Szabolcs-cserkészcsapat parancsnoka szinte feláldozta minden üres percét, csak ilyen szép, minden szivet egybefogó, eredményes lehetett az ünnepély. A 88. sz. Szabolcs-cserkészek műsoros estje. A tegnapi nagy cserkésznapnak méltó befejezője volt a 88. számu Szabolcs cserkészeknek a Korona dísztermében rendezett és minden tekintetben a legteljesebb siker jegyében lezajlott műsoros estje. Az est műsorát a Hiszekegy eléneklése után Debreczeni Ferenc kerületi ügyvezető elnök, a debreceni református főgimnázium taHenry Roussel regénye A császárnő ibolyái nára nyitotta meg. Lelkes szavakban méltatta a cserkészek nemzetnevelő jelentőségét rámutatva arrs a nagy dicsőségre, melyet a magyar cserkészek Koppenhágában arattak és arra a nagy feladatra amely Nagy-Magyarország visszaállításával a magyar nemzeti cserkésztáborra vár. Utána Kozák Istvánné és Zelenka Sári Chowan : Magyar zongoranégykezesét adták elő kiváló technikai készséggel és nagy művészi invencióval. Bind.cn László Szatmáry Istvánnak »Mi nem feledhetünk« cimü irredenta költeményét szavalta ef mély átérzéssel^ Azután megint a reálgimnázium vegyes 'kara sorakozott a pódiumon, mely Zwick Vilmos tanár vezetésével Buchner—Pécsi »Kárpáti őrszem«-ét énekelte el jó betanulással. Kozák István cserkészparancsnok zárószavában meleg szavakkal köszönte meg a lelkes támogatást mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a 88. sz. Szabolcs cserkészek végre annyi küzdelem után zászlóhoz jutottak. A műsort a Batthányi-induló zár ta be, melyet a reálgimnázium ze nekara adott elő Kónya Oábor taná kiváló vezetésével. Programm után »Egy szekunda nem a világ« kezdetű régi diák csárdásra megkezdődött a tánc, hiely a Mantu Aladár ropogós muzsikája mellett a legvidámabb hangulatban reggelig tartott. Raquel Mellerrel Szerdától — Apollóban Henry Roussel regénye A császárnő Ibolyái Raquel Mellerrel Szerdától — Apollóban Ki az a nyíregyházi leány, akinek levele Rákosi Jenőt vezércikk írására késztette ? A nyíregyházi leánygimnázium nyilatkozatot küldött a Pesti Hirlap és a 8 órai Újság számára. Nyíregyháza, április 19. — (A »Nyirvidek« tudósítójától.) A Festi Hirlap szombati számában a nyíregyházi leánycserkészünnepségek napján disszonánsán ható vezércikk jelent meg, amelyet egy nyíregyházi leány Hungarus Desperátus (Elkeseredett Magyar) aláírással ellátott panaszos levele alapján Rákosi Jenő irt. A vezércikk irója elmondja, hogy levelet kapott Nyíregyházáról s ebből azt olvassa hogy Nyíregyházára rendelet érkezett a zsidó leányoknak a cserkészetből való kizárásáról, aminek következtében az ág. ^ ev. leányfőgimnázium leánycserkészcsapatát fel is oszlatták. Rákosi cikke kínos hatást keltett, mert a cikk alapjául szolgáló levél azt a benyomást kelti j mintha a jelzett kizáró rendelet épp most, az ünnepélyekre érkezett voi na meg Nyíregyházára. Minthogy ez nem felel meg a valóságnak s olyan rendelet, amely eltiltja a zsidó leányokat ;i. cserkészetben való részvéteitői, egyáltalán nem jelent meg mert mintegy két évvel ezelőtt megjeleni rendeletben csupán a felekezetek arányszámáról van szó, a/ ág. ev. leánygimnázium igazgatósága Rákosi cikkére vonatkozólag nyilatkozatot tett közzé a 8 Órai Újságban és a Pesti Hírlapban. Megállapítottuk, hogy illetékes körök tudják ki az a nyíregyházi leány, aki a Rákosinak szóló levelet s a"vezércikkben is idézett verset irta. Már nem a gimnázium növendéke s igy levelében nem friss sérelemről, hanem két esztendővel ; ezelőtt ért lelki bántalomról van szó, amelyet sajnos, éppen a leánvcserkészet fővédőasszonyának érkezése idején tett szóvá. Olyan verzió is kering, hogy a szóban levő verset nem is az a leány irta, aki a levelet, hanem a vers szerzője egy fővárosi bölcsész hallgató, akinek Nyíregyházán rokonsága van s aki ezt a verset két év előtt Budapesten irta. amikor nem akarták cserkészparancsnoknak kinevezni azza! a megokolással, hogy zsidó. Az ügynek mindenesetre érdekes fejleményei várhatók, mert Rákosi vezércikke élesen elitéli a cserkész numerus clausust és ezt a frankhamisításnál is nagyobb lélekmérgezésnek tartja. Rákosi cikkére okvetlen nyilatkozni fog a leánycserkészek országos szövetsége is, hogy tisztázza a felvetett kérdést. KÖZLEKEDNI TANULOK. Mióta a rendelet megjelent. Nem tudok én sem inni, sem enni, Egész nap azt próbálgatom otthon. Hogy mikép keli derékszögben c menni. DiOIKUS. Elegáns DIWUPOK az Ujságboltban V ' A