Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-14 / 60. szám

1926. március 18. JÍYÍRiriDÉK. 3 Hétfen megkoszorúzzák Kossuth Lajos nyíregy­házi szobrát. Nyíregyháza, március 13. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Évről-évre felhanggzik a ma­gyar lelkek hálaimája Kossuth La­jos nyíregyházi szobránál. Március" 15-én a nyíregyházi kir. állami ele­mi népiskolai tanítóképző-intézet" növendékeinek népes gardája jele­nik meg a szobornál, ahol a Him­nusz eléneklése, a Nemzeti dal el­«zavafása után Somogyi János, az ifjúsági Bessenyei önképzőkör elnöke rövid beszéd kíséretében ko­szorút helyez a szoborra, utána pe­dig a Szózatot énekli az ifjúság énekkara. A szobrot koszorúzó ün­nepség előtt a tanitóképzőintézet Vay Ádám-utcai helyiségében im­pozáns ünnepség lesz, amely 10 órakor kezdődik. Az ünnepségre az intézet tanári kara és ifjúsága ez­úton hívja meg a város hazafiáas közönségét. Belépődíj az ünnepély­re nincs. A közönség által felaján­lott adományokat az ifjúság könyv­tára javára fordítja. A 10 órakori kezdődő hazafias ünnepség műsora a következő lesz: 1. Rákóczi nyi­tány. Előadja a nagy zenekar Ehr­lich Antal tanár vezetésével. 2. So­mogyi János ifj. elnök megnyitó beszéde. 3. Nemzeti dal. Előadja az ifjúság nagy énekkara Lukács Béla igazgató vezetésével. 4. Pe­tőfi: Nemzeti dal. Előadja: Tü­dős Zoltán IV. é. n. 5. Diákok •érieké. Előadja az ifjúság nagy énekkara. 6. Süle Imre V. é. n. felolvas a márciusi napok esemé­nyeiről. 7. Magyar ábránd. Hege­dűn Jacskovics Géza V. é. n., zon­gorán Szabó János V. é. n. játssza. 8. Irredenta dal. Szavalja Tóth Kálmán V. é. n. 9. Himnusz. Elő­adja az ifjúság nagy énekkara. DIADAL lüíért van szükségünk Ecsedi professzor előadására ? Március 13-án és 14-én, szombaton 5, 7 és 9, | vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Világattrakció! ROBIN HOOD! Hősköltemény 11 felvonásban. Főszerepben: Douglas Fairbanks, Wallace Beery, Enid Bennett Kisérő műsor: 2 felvonásos amerikai burleszk. JÖN JÖN A lélekrablók és A kényelmetlen szerelem Ami nagy vármegyénk olyan gazdag régészeti anyaggal rendel-* 'kezik Jósa Muzeumában, mely te­rületünk ős múltját kellőképen Magyar Alföld és Nagymagyaror­szág őskori művelődésére is. Ezzel ellentétben vármegyénk közelmúlt­ját mutató, azokról beszélő tár­gyaink alig vannak. Még kevesebb adatunk van azokból az emlékek­ből, melyek népünk gondolkozás- j módját, lelkivilágát mutatnák meg. j Pedig népünk szellemi termékei 1 birnak annyi értékkel, mint a leg- s mutatósabb, tetszetősebb tárgyak. ' Csodálatos, de való, hogy őskori tárgyak szorgalmas gyűjtése mek lett megfeledkeztünk népünk lelki megnyilatkozásainak költői és nép­rajzi emlékeinek megmentéséről. Szabolcs vármegyét irodalmi mü­vek, értékes hírlapi és tudományos, cikkek ugy tüntetik fel, mint ahol dalos ajkú, nótaszerető nép lakik. És e nótás kedvű népnek dalaiból egyet se jegyeztünk feí, melyek így el fognak veszni mindörökre. A háború s az azt követő idők mond­va csinált rövid életű szüleményei siettetik e gazdátlan kincsek el­pusztulását s mire ráeszmélünk mu-t lasztásunkra, már nem is lesz mit gyűjtenünk. Ecsedi professzor vasárnap dél­után olyan népdalokat fog bemu­tatni és ismertetni, melyeknek nin-f csen szerzőjük, melyek a magyar nép lelkében teremtek, amelyik né­pünk önállóságát, művészi alkotó­erejét példázzák és bizonyítják. Hányszor irták rólunk ellenségeink, hogy nincs magyar zenénk; aki en­nek a rossz indulatu kijelentésnek' csak pillanatra is hitelt adott v(?l­na, az meg fog győződni Ecsedi professzor előadásából, mennyire szándékos és erőszakolt ez az állí­tás, ráfogás. Hortobágyon ter­mett és ott gyűjtött pásztordalokat fog bemutatni dr. Ecsedi, a nép­élet napsütötte képeit. Szinte szük­ségünk van most ezekre a nótákra, mert a pusztai nóták melódiáiban egy nemzet szenvedése él s tudjuk, hogy az elnyomatás éveiben a nép­dal "tartotta a lelket a magyarság­ban. Másfelől előadásával meg­győz bennünket arról, és kedvet ad, hogy vármegyénk népének szivé­ből termett dalait s e dalokban megrögzített, szóval ki nem fejez­hető ábrándozását, lelki kincseit most még az utolsó órában gyűjt­sük össze és mentsük meg. Kiss Lajos• A Vay Ádám-utca végén, a város északi szélén két bérházban helyez- j kedett el az 1914. évben alapított . nyíregyházi kir. állami tanítóképző ; intézet". Az intézet növendékei, akik i legnagyobbrészt a vidék gazda, j tisztviselő és iparostársadalmából ! regrutálódnak, csaknem kivétel nél- ' kül bentlakást, internátusi ellátást | kérnek, amit a tanitóképzőintézetek j sajátos szervezete biztosit is szá- j mukra. A kultuszmiriszterium az in- j ternátus elhelyezése céljából több j bérházat szerzett. Az egyik inter- | nátusi épület a város tulajdonában i levő Huszár-féle ház, a_ másik előbb ; a mai felsőkereskedelmi iskola ép^j le te, később a Bethlen-utca 17. s™ u. n. Kricsfalussy-féle ház lett. Az intézet tehát négy darabra tagoltan kezdte meg működését. A világhá­ború viharának első tombolása ide­jén, 1914. őszén megnyílt tanitó­képzőintézet igazgatósága és felettes (hatósága abban a meggyőződésben Vállaltak a széttagoltság köv etkezté­ben az intézet nevelő-oktató mun­kássága elé torlódó szinte legyőz­hetetlen akadályokat, hogy a sziszi­fuszi munka csak ideiglenes lesz, mert a Nyíregyháza város által fel­ajánlott telken rövidesen fel fog épülni az intézet palotája. A vi­lágháború és a kimerítő harcokat követő válságos idők megsemmisí­tették ezt a reménységet is. A nyír­egyházi állami tanítóképző intézet tanári testületére és ifjúságára küz­delmes évek sora nehezedett s nem volt az országban még egy ofyan képzőintézet, amelynek nővén dékei esőben, fagyban, szélben kilo­méteres utat tettek lakóhelyüktől a tanulmányi helyiségig. A kincstár szegénysége és megfelelő helyisé­gek hiánya már-már megsemmisü­léssel fenyegették a fiatalos erő­vel dacoló intézetet, amikor a lassú gazdasági konszolidáció kedvezőb­bé tette az intézet sorsát. A tanitó­képzőintézet igazgatását a legválsá­gosabb években sikeresen küzdő Kuzaíla Péter után Lukács Béla vet­te át, akinek hivatalba lépése első percétől meg nem ^zünő gondja soft az intézet centralizálása és ezzel a .modern tanítóképzés elé tűzött pedagógiai célok határozottabb megközelítése. Az ő lelkes akciójára újra aktuálissá lett a tanítóképző felépítése és a vármegyei és városi hatóságok hathatós támogatásával meg is indult az ezirányu mozga­lom. Ekkor jött közbe az uj pénzügyi palota felépítése és a régi pénzügyi székház megüresedése. Lukács Béla azonnal felhívta a kedvező körül­ményre az illetékes hatóságoknak, mindenekelőtt a kultuszminiszte­teriumnak figyelmét. A közoktatás­ügyi minisztériumban a tanítókép­zés nagy nemzeti érdekeit lelkes oda adássai foradhatatlanul szolgáló ügyosztályfőnök, Dulovics Árpád mi niszten tanácsos és Szűcs István miniszteri tanácsos kezükbe vették a pénzügyi székház bérletének ügyét és felhatalmazták az intézet igazgatóját a háztulajdonossal való tárgyalás megindítására. A tárgya­lás a tulajdonos Barzó családdal megindult és sikerre vezetett, ugy, hogy a család megbízottja és a kultuszminiszter képviselője már ialá is irták a bérleti szerződést. — Eszerint az állami tanítóképző szép­tember 1-én már a kultuszminiszté­rium költségén megfelelően átala­kított és renovált pénzügyi .szék­házban kezdi meg .működését. Egy épületben nyernek elhelyezést az igazgatói lakás, a tanulmányi és az internátusi "helyiségek s a tizenkét éven át küzdő intézet végre hivatá­sához méltó keretekben teljesiti nagy jelentőségű kulturális működését. A tanitóképzőintézet tanáritestü­lete legutóbbi értekezletén meleg­hangú köszönetet mondott a kedve­zőbb elhelyezés érdekében közre­működő Dulovics Árpád és Szűcs István miniszteri tanácsosnak, Nagy Zoltán min. o. tanácsosnak, Bencs Kálmán dr. kir. kormány­főtanácsos polgármesternek, Benkő András kir. tanfelügyelőnek és el­ismerő köszönetet mondott fárad­hatatlan igazgatójának, Lukács Bé­lának, aki meg nem , szűnő agili­tással fáradozott az intézet jobb sor­sát biztosító uj elhelyezés érdeké­ben. Dr. Konthy gyula városi fő­orvosnak a szolgálatban való visszatartását kérik. A státusrendezést végrehajtó bi­jottság javaslata Nyíregyháza, március 1.3. — A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város képviselőtes­tületének közgyűlése bizottságot küldött ki a státusrendezésre vo­natkozó kormányrendelet végrehaj­tását célzó javaslat megtételére. A státusrendezésre vonatkozó rende­let értelmében azokat a tisztviselő­ket ,akík szolgálati idejjüket betöl­tötték, nyugdíjazni kell. A városi tisztviselők státusügyeit intéző bi­zottság megállapította, hogy dr. Konthy Gyula városi tiszti főorvos betöltötte azt a szolgálati időt, amely után teljes fizetését kaphat­ja nyugdijképen. A bizottság azon­ban egyhangú határozattal kimon­dotta, hogy dr. Konthy Gyula fő­orvosnak hivatalában való vissza­tartása érdekében tesz előterjesztést a városi kénviselőtestületnek és ezúton az illetékes hatóságoknak. A bizottság javaslata rámutat azok­ra a hervadhatatlan érdemekre, ame­lyeket dr. Konthy Gyula a váro£ közegészségügyének fejlesztése és megszilárdítása terén kivivőit. Az ő müköödése uj lendületet, uj szempontokat vitt be a város köz­Még mindég tart az olcsó leltári cipőárusítás Tavaszi női divat fekete sevró félcipők Női magas fűzős cipők feketében és barnában 175 ezer K 180-210 ezer K Férfi fekete box és sevró magas ci- QOR pík amerikai és francia formában ÍOJ erer K Férfi divat fekete félcipők lakkorral 2QQ francia formában 1 ezer K Női fehér vászon divat félcipők fűzős- Q A és pántosban csak 39-42 számig «f U ezer K Női divat antilop ég lakk OKA QAA '. uOU'u</U ezer K pánto scipók kim. számok i Posztó házi cipők 54—85 ezer K. Erős munkás cipők (bakancsok) duplatalppal 150 ezer K Női divat moualin harisnyák minden színben 30 ezer K. Selyemflór 38 ezer K. á nyíregyházi kir. állami tanítóképző a régi pénzügyi palotába költözik. Á kultuszminisztérium a háztulajdonossal megkötötte a szer­ződést. A intézet tanári kara köszönetet mondott az épület bérletéhez segitö hatóságoknak és Lukács Béla igazgatónak

Next

/
Thumbnails
Contents