Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-13 / 59. szám

JítalDÉK 1926. máreiu-s 13. Miért hozzák át Ecsediék a hortobágyi „tamburát" nyíregyházi előadásukra ? Ecsedi vasárnapi előadása a maga nemében első és egyetlen Nyíregyházán. — A pusztanóták bemutatására már kaphatók jegyek Ferenczi-boltjában. 12. (A Nyíregyháza, március 12. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Már csak néhány nap választja a nyíregyháziakat a maga nemé­ben páratlan és egyetlen előadástól, amelyben Ecsedi István debreceni egyetemi magántanár be fogja mu­tatni hortobágyi nótagyüjtésének eredményeit. A bemutató előadás el ső része ismerteti, hogy Ecsediék miként használták fef a fonográfot a hortobágyi pásztordalok gyűjté­sénél. A pásztorok, akik a puszta mélyén évszázados hagyományokat tartanak életben és vonakodva en­gednek a városi gyűjtők felhívásá­nak, ha azok nótaszóra kérik fel őket, eleinte nem akartak Ecsedi fonográfjába dalolni. Mikor azon­ban egyikük mégis beleénekelt és Ecsediek nyomban bemutatták, (hogy a fonográf az éneket visszaad­ja, futótűzként terjedt el a Hagy pusztán a csodás beszélőgép hire és Ecsediék megtörték a jeget. — Ettöf "kezdve sorra felszínre kerül­tek a legcsodálatosabb szépségű ősi pásztordalok, románcok, balla­'dák, amelyeket mind felvette . a fonográf. Dallamot és szöveget a maga eredeti tisztaságában öröki­| tették meg Ecsediéik s ezek a jlafok • és epikus alkotások Bodnár Lajos ! zongoráján és Süttő Zoltán bariton j énekes énekszavában is megőrizték ősi jellegüket. Ecsediék Nyíregyházára hozzák (azt a fonográfot is, amelyen a felvé­teleket eszközölték, de áthoznak egy eredeti hortobágyi tamburát is. A hortobágyi pásztor igazi hangsze­re, — mondotta Bodnár Lajos zene­tanár — nem furulya, hanem a tambura. A pásztor furulyálás köz­ben nem énekelhet. Mikor szöve­ges nótában akarja bánatát vagy örömét kifejezésre juttatni tambu­raszó mellett énekel. Ezért mutat­ják be a hortobágyi gyűjtők a tam­burát, a hortobágyi nóták kisérő hangszerét. Ecsedi előadása iránt érthetően nagy érdeklődés nyilvánul meg. A kiváló professzor egyetemi magán­tanári előadásainak sorozatát hortobágyi nóták bemutatásával kezdte meg Debrecenben is, ahol óriási sikert aratott vele! Nyíregy­házi előadására '30, 20 és 10 ezer koronás belépőjegyek kaphatók Ferenczi könyvesboltjában. Finn testvérünk, Helge Lindberg, a világ legkiválóbb baritonistája április 16-án Nyíregyházán énekel. Bécs, Prága, Berlin, Amsterdam, Budapest, Páris, Bordeaux, London, Kopenhága, Stockholm és Irisztiánia után Miskolcon és Nyíregyházán lép fel a világhírű művész. Nyíregyháza, március 12. — (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Helge Lindberg — Nyíregyházán. A világon mindenütt ismert és cso­dált finn énekep, a ma élő baritonis­ták legnagyobbja Szabolcs szék­helyén. Nem régen még nem is mertünk volna gondolni rá. Vala­mikor, a háború előtti években tör­tént, hogy a Bessenyei Kör pódiumá­ról világraszóló hangverseny hire szárnyalt. Most újra nagy zenei esemenyek teszik büszkévé váro­sunk közönségét. Vecsey és utána a finn Helge Lindberg 1 Mikor Bécs­ben hangversenyezett, a »Wieher Mittags Zeitung« azt irta, hogy Helge Lindberghez hasonló mű­vész még nem énekelt Bécsben sem. A »Neue Freie Presse« pedig azt irta róla, hogy fenomenálisnak kell neveznünk ének technikáját, nagy­szerű stílusát, páratlan baritonját. Budapestet 1924-ben hódította meg s az akkori fellépése után a nyújtották felé a babért. Berlin is az elragadtatás mámorában úszott Helge Lindberg fellépése után : »Ihm gebühren nícht Kritiken, son­dern Kránze — irja a »Welt am Montag« — Amsterdamban hang­jának erejét, tisztaságát, színező gazdagságát csodálják és kiemelik művészi lelkének ragyogását. £s hasonlóan dicsőíti Páris, London, Amsterdam, s a többi világváros. És a tüneményes művész, akiről a kopenhágai »Politiken« megálla­pítja, hogy koncertje »a szezon leg­nagyobb szenzációja volt«, Miskolc­ra es Nyíregyházára jön. Nyíregy­házán április 16-án este lép fel. Ünnepi érzéssel köszöntjük nem­csak mint világhírű énekest, de mint finn testvérünket is, lakinek dicsősége a mi büszkeségünk is. Helge Lindberg hangversenyé­re Ferenczi könyvesboltja árusítja: a belépőjegyeket. á földmivelésügyi miniszté­rium jutalmat ad a sikerrel t fásitó gazdáknak. Nyíregyháza, március 12. ;— (A Nyirvidék tudósítójától.) Az Alföld fásításának problé­mája egyike a legfontosabb nemzet­gazdasági kérdéseknek. A földmive­lesügyi kormányzat széleskörű ter­vet dolgozott ki a fásitás sikeres megvalósítása céljából. Hogy azon­ban az egyéni vállalkozók körében is minél nagyobb igyekezetet kelt­sen e fontos ügy felkarolása iránt, jutalmat tűzött ki, melyeknek elnye­réséért minden birtokos benyújthat­ja pályázatát. A jutalmazásra irá­nyuló eljárásról a nyíregyházi m. kir. erdófelügyelőség a követke­zőkben tájékoztatja az érdekelte­ket: A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter 1026. évi 20.404. I. 2. számú rendeletével (megjelent a Buda­pesti Közlöny 1926. évi március hó 6-iki sz'ámában) mindazon bir­tokosok (bérlők) részére, akik Deb­recen város, Hajdú, Szabolcs, Szat­már és Ung vármegyék területén az 1924. és 1925. évek folyamán gaz dasági és tanyai "fásításokat siker­rel végeztek, fásítási jutalmakra verseny pályázatot hirdet. A pá­lyázati kérvény 1926. évi december hó 15-ig a m. kir. erdőigazgató­sághoz (Debrecen, Nagyerdő 12. szám.) nyújtható be. Bővebb felvi­lágosítás a m. kir. erdőigazgató­ságnái (Debrecen, 'Nagyerdő 12. szám) és a nyíregyházi m. kir. er­dőfelügyelőnél (Nyíregyháza, Vá­rosháza 53. számú ajtó) nyerhető. Középiskolai birkózó és vivó­versenyek Nyíregyházán. Nyíregyháza, március 12. — (A »Nyirvidék« tudósitóójától.) Szombaton és vasárnap egész na« pon át tartja meg a középiskolák Országos Sportszövetsége (Kisosz) III. kerületi birkózó, tőr- es kard­vívó egyéni és csapat bajnoksági versfenyét a nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium tor­natermében. A versenyre oly nagy számban neveztek be a III. sportke­rületbe tartozó középiskolák, hogy az elsőségért igen kemény küzdel­mek lesznek. Szombaton, március 13-án a bir­kózóversenyt tartják meg. Mérlege lés után 9 órakor a selejtező mér­kőzéseket bonyolítják le, délután egy órától 4 óráig a középdöntő, es 5 órakor a döntő mérkőzéseket tartják meg. Másnap, vasárnap reggel 8 óra­kor kezdődnek a tőr-és kard csapat előmérkőzések és az egyéni minő­sítő mérkőzés, délután 4 órakor pa­dig a döntő mérkőzést tartják meg. A kerület birkózó és vívó-verse­nyén a következő iskolák vesznek részt: Mezőtúri ref. főgimnázium, Nagykállói áll. reálgimnázium, — Debreceni ref. főgimnázium. Deb­receni főreál, Debreceni tanítókép­ző, Kecskeméti ref. főgimnázium, Kisvárdai áll. főgimnázium, Nyír­egyházi tanítóképző, Nyíregyházi felsőkereskedelmi, Nyíregyházi pol­gári, Nyíregyházi kir. kath. főgim­názium, Nyíregyházi ev. Kossuth Lajos reálgimnázium. A birkozóversenyen 57 vidéki és 51 nyíregyházi versenyző indul, a vívó versenyen 74 vidéki és 35 nyíregyházi versenyző vesz részt. Szántógépbemutató Debrecenben. A gazdatársadalom nagy érdeklődése. Debrecenbői jelentik: A géperejű, különösen pedig a motorikus talajművelés jelentősége az utóbbi években igen nagy mér­tékben fokozódott, egyrészt a mo­torikus talajművelő gépek és trak­torok fejlődése révén, másrészt azonban az egyre jobban érezhető igaerőhiány következtében is. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara, különös figyelemmel a Ti­szántúl sajátságos viszonyaira, már a műit év őszén szán tógép-be­mutatót rendezett Kábán s ezzel alkalmat nyújtott arra, hogy igen ne hezen művelhető, erősen kötött ta­lajon, szántás közben tekinthesse meg a Tiszántúl gazdaközönsége a különböző gyártmányú és tipusu szántógépek munkáját. Március lQ-én a Mezőgazdasági Kamara a debreceni m. kir. Gaz­dasági Akadémia Gazdaságában rendezett szántógépbemutatót, ele­get téve ezzel a gazdaközönség azon óhajának, hogy a szántógé­pek munkája összehasonlításul, la­za, homokos talajon is megtekint­hető legyen. Rendkívül nagy érdeklődés nyil­vánult meg a bemutató iránt. — Nemcsak helyből, de távoli me­gyékbői is sokan jöttek el. A villa­mos külön vonata zsúfoltan érke­zett. Magánfogatok és autók egész sora jött, bárha a déltájban meg­eredt eső bizonyára sokakat vissza­riasztott. " r A Mezőgazdasági Kamara nevé­ben dr. Rácz Lajos igazgató nyitot­ta m£g a bemutatót, felhiván a fi­gyelmet, hogy amint Németország­ban már általánosság lett, ugy ná­lunk is most kiváltként ez a jelszó fontos: gazdák, a taíajmüvelésben előre! Területünket nem szaporít­hatjuk, de ugyanazon földnek jobb és okszerűbb művelésével felfokoz­hatjuk terméskilátásainkat. A jobb, lehetőleg nemesitett vetőmag használata már mind általánosabb fett. A taíajmüvelésben azonban még sokat kell haladnunk. Ezért (törekszik a Kamara ismételten alkal­mat adni a tafajmegmüvelésben el­ért haia'dás gyakorlatias megisme­résére: e célt szolgálja a traktor­bemutató is. Ezután végigjárták a vidám bu­gással dolgozó motorekék parcel­láit. Mindenütt nagy csoportok vet­ték körül a dolgozó gépeket és az érdeklődőknek Czeglédy Béla titkár, Hank Olivér segédtitkár kamarai tisztviselőkön kivül Göllner János, Erdey János és Halász Miklós gaz­dasági akadémiai tanárok és vala­mennyi megjelent traktor gyári képviselői is részletes tájékoztatást adtak. í " Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is elküldte szaktisztvise­lőjét: Róthmeyer Imre titkárt, aki az OMGE hasonlóan kiváló be­mutatóit szokta rendezni. Eljött az ország egyik legkiválóbb szákér­tője.: ,Herdliczka Ernő gazd. főta­nácsos, aki innét származott ei tő­lünk. A szántógépbemutatón hat trak­tor vett részt s mutatta be munká— ját, teljesítményét — és pedig: a Fordson traktor; a Case-félq amerikai petróleum' traktor, mely első izben a Kamara kabai s£án tógép-bemutatóján mu­tatkozott be; i . , : ­a Cormick traktor; L a Hart— Paar traktor; a Hoffherr—Schrantz traktor és a Pöhi traktor, mely ezalkalom­mai mutatkozott be első ízben ,a Ti­szántúl gazdaközönségének. Örvendetesen volt tehát megálla­pítható, hogy csaknem minden ha­zánkban beszerezhető és a hazai viszonyok között már jól bevált traktor részt vett ezen szántógép­bemutatón s e réven a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara azon tö­rekvését, miszerint a gazdaközönség nek minél teljesebb és kimerítő ké­pet nyújtson ezen vonatkozásban, teljes siker koronázta, de a gaz­daközönség és a szakemberek részé­rői is a legnagyobb elismeréssel találkozott . Ut Jsó férfi a földön! 1 férfi 1200 nővel Szombattól -- Apollóban I 1950-ben csak egyetlen férfi lesz a földön! A tökéletes nőemancípáció korszaka lilmen. Bemutatja szombaton és va sárnap az Apolló. A védelem fölemelheti szavát: Amerika mellett. Igaz, hogy az új­világ filmjeinek az utóbbi két év­ben merészebb, szabadabb a témá­juk és nem egyik átlépi a Rubikont is —, de azért mindegyikben talál­kozunk az intő célzattal : próbál­junk uralkodni a szenvedelyeken és győzzük le őket. Az aesopusi mesék tanulságaihoz hasonló intés­ről sohasem felejtkeznek el az ajne­rikaiak és egész biztos, hogy filmjeiken minden bün bűnhődés­sel és még az erkölcstelen szerel­mek is házassággal végződnek. S milyen kedvesek az amerikaiak! Azt g témát, amelyik talán túlsá­gosan pikáns lenne —,

Next

/
Thumbnails
Contents