Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-11 / 57. szám

JNCyímidék 1926. március 11. Nemzeti egységért. I Rakovszky Iván belügyminiszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában bejelentette Nyíregyházának törvényhatósági joggal való felruházását. A magyar társadalom legkiválóbb t'érfiai, akik politikailag függetlenek, deklarációban hozták nyilvánosságra véleményüket a franküggyel kap. csDlotban. Ugy érezték, hogy kötelességüknek tesznek eleget, amikor felemelik tiltakozó szavukat az ellen, hogy a frankhamisítás mindenki által súlyosan elitélt ügyét egyes lelkiismeretlen politikusok és pártok izgatásra, tüntetésre és a nemzet becsületének aláásására használják fel. Nagyon örülünk, hogy ezek a férfiak: élükön Csernoch János bíboros hercegprímással hallatták szavukat, mert mögöttük százezrek és milliók állanak, akik véleményüket teljes mértékben osztják. A nemzet egységének megbontására irányuló baloldali akció éppen azokban a napokban indult meg, amikor-legnagyobb Szükség volna a magyar nemzet minden társadalmi osztályának rendületlen összetartására. Mi ugy tekintjük ezt a manifesztumot, mint (a magyar társadalom egyetemes' megszólalását. Az volna az óhajtásunk, hogy hallják meg annak aggódó szavát azok is, akiket nem gyötör az az érzés, hogy machinációiknak mi lesz a következménye. Közállapotaink felbontását nem enjgedhetjük mefg s nem türjük, hogy kötelességének teljesítése magaslatán álló kormányunkat oly gálád vádakkal halmozzák el, amelyek mélyen alá ássák nemcsak a vezetők becsületét, de az ország jövőjét, is. Tökéletesen osztjuk a deklaráció minden mondatát, mert bennünket is épp ugy gyötör az aggodalom, mint azokat a kiváló személyiségeket- akik ezt a szózatot a hazafias magyar társadalom képviseletében aláírták. Mi ebben a frank hamisítási ügyben elsősorban bünügyet látunk s ennek elintézésére illetékes fórumul egyedül a törvényes magyar bíróságot ismerhetjük ef, akik a háttérben politikumot szimatolnak s minden igyekezetükkei a kormány mulasztását akarják az eseményekbe tendenciózusan belemagyarázni, azok a frankhamisitási ügyet hamis vágányra terelik s nekik nem a bűnösök megbüntetése, hanem' a kormány kompromittálásával annak elmozdítása a céljuk. Éppen ez az a dolog, ami ellen tiltakozunk, mert a magyar kormánynak ma egyenesen kötelessége helyén maradni. Szükség van erre nemcsak azért, mert évek hosszú során át eredménnyel tudott dolgozni nemzetünk újjáélesztése terén, de azért is, mert távozásával elismerné, hogy a frankhamisítás száfái hozzá is elértek. Gróf Bethlen Tstván genfi megjelenése egyenesen jó Jiatást keltett a külföld előtt, mert ez a gerinces, bátor fellépése a tiszta fekiismeret megnyilatkozása volt. Azok a férfiak, akik a deklarációt aláirták mind kiváló egyéniségek, akik távol állanak a pártpolitikai küzdelmektől, szavuk tehát a jelen esetben tárgyiíagosabb azokénál, akik mindenből osztály és párpolitikát csinálnak. Az ő személyük súlyt és értéket jelent. Semmi sem volna könnyebb, mint számukat megszázszorozni, de az aláírók neve éppen elég arra, hogy dokumentumát szolgáltassák annak, fiogy a jnagyar nemzet hazafias társadalma, mely aggódik hazája sorsáért, súlyosan elítéli azt a mesterkedést, amelyik a hatalom birtoklásáért az ország becsületét is képes kockára vetni. Őszinte örömmel csatlakozunk deklarációjukhoz, azzai teljesen egyetértünk s hangoztatjuk továbbra is rendületlenül, hogy a nemzeti egység megvédése érdekében minden magyar egy táborba álljon. (*) Cafeke bedolgozás end<« jepen a föo«ÜHázb«i. töx Nyíregyháza, március 9. (A Nyírvidék tudósítójától.') Nyíregyháza város törvényhatósági joggal való felruházásáról elhangzott az első hivatalos bejelentés. Rakovszky Iván, belügyminiszter, Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselője a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának ülésén, a költségvetési vita lezárása után arra a hozzáintézett kérdésre, hogy milyen uj törvényhatósági városokat tervez a kormány, a következőket válaszolta: Legalább husz rendezett tanácsú város igényt tart arra, hogy törvényhatósági joggal felruházott várossá alakuljon. Amikor valamely város lakosságának száma, kulturális fejlettsége ezt indokolttá teszi, esetről-esetre lehet a törvényhozás utján intézkedni az iránt, hogy egyes rendezett tanácsú városok törvényhatósági joggal ruháztassanak fef. Ilyen eset forduft elő legutóbb Miskolcon, most pedig ujabb négy rendezett tanácsú város törvényhatósági joggal való felruházásáról lesz szó. Ezek Szombathely, Újpest, Eger ts főképpen NyíregyházaA belügyminiszter kijelentését nagy örömmel fogadják Nyíregyházán, ahol évek hosszú sora óta küzdenek azért az autonómiával' való felruházá sért, amelyet a törvényhatósági (jog biztosit a városoknak. Nyíregyháza számottevő polgársága a belügyminiszter hivatalos kijelentése után most már várva-várja a város törvényhatósági joggal' való felruházásáról szóló törvényjavaslat beterjesztését, ami a beavatottak szerint nem késhet soká, ugy, hogy Nyíregyháza, ha nem is a centennárium ünnepi évében, de még az uj felődési etappe kezdetén belép a legmagasabb kvalifikációja kömmunitásoK sorába. A nagy március hetvennyolcadik évfordulóját hétfőn ünnepli Nyiregyháza város közönsége. Péter Eároly tanár mond ünnepi beszédet. Nyíregyháza, március 9. — (A »Nyirvidek« tudósítójától.) Hétfőn, március 15-én hetvennyolcadik évfordulóját ünnepeljük a csodálatos erőket bontó tavasznak, a szabadság és haladás győzelmének, 1848. március 15-ének. Egy rab nemzet köszönti börtönének ablakából a felkelő nap hajnalát, a dicső multat idéző nap aurórás emlékét és a nagy mult nagy emberei példát mutatnak a jövő cselekvések, re. Megfrissülten hangzanak fel Petőfi sorai : »Sehonnai bitang ember ,ki most, ha kell, halni nem mer.« Nyiregyháza közönségében hagyomanyos érzés a függetlenség, a szabadság gondolatának tetteket sürgető átérzése és most, Trianon után kettőzött lelkesedéssel és akarással áldoz 1848 emlékének. A polgárság ünnepe hétfőn, március 15-én délután 3 órakor lesz a Város háza előtti téren. Az ünnepséget rendező városi tanács a következő felhívásban fordul Nyiregyháza város hazafias közönségéhez : Hetvennyolcadik évfordulóját üljük március 15-én annak a gyönyörű napnak, amikor a márciusi ifjak tizenkét klasszikus pontban foglalták össze, mit kiván a magyar nemzet ! A szabadság és függetlenség nagyszerű gondolata töltöttebe a lelkeket, emelte hősökké a bátrakat és lobogó tettvágyat ültetett palotákba és kunyhókba. Elszoruló sziwel gondolunk ma a szabadság emlékünnepén a régi Nagy-Magyarországra, mely a nemzeti szabadság szent követelésében lángol a Duna mentén, a Kárpátok védte bonthatatlan földön a Délvidéken egész a tengerig. Ma, amikor csak tizenhárom vármegye ölthet nemzeti szint március idusán, a szabadság vágya erre a mementóra hatalmas langgal lobbanjon fel, melynek fénye messze sugározzon a trianoni csonka határokon tul. Bízunk bennetek Polgártársaink, a magyar szabadság tavaszi ünnepére 1 Lelketeken is sugározzon át március tizenötödikének halha tatlan ;Lelke s e város nemes tradícióihoz híven mindnyájan ünnepeljétek velünk Magyarország feltámadása szent reményében ! Az ünnepély március hó 15-én hétfőn délután 3 órakor lesz a városház^ előtti téren. Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Himnusz. Előadja a m. kir. 12-ik' gyalogezred zenekara, Kiss János karnagy vezetésével. 2. Megnyitóbeszéd. A városi tanács megbízásából mondja dr. Vietórisz István v. t. főügyész. 3. Magyal Hiszekegy. Előadja a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésevei. 4. ünnepi beszéd. Mondja Péter Károly, a Kossuth főgimn. tanára. 5. Nemzeti dal. Előadja a Városi Dalegylet. 6. ünnepi költemény. Előadja Zsukotinszky Rudolf. 7. A fegyverkovácsok. Előadja a Városi Dalegylet. 8. Szavalat. Előadja László Zoltán tanító. 9. Szózat. Előadja a m. kir. 12-ik gyalogezred zenekara. Nyiregyháza, 1926. március 5-én. Városi Tanács. Nyiregyháza város március 15-i ünnepei minden évben példátadó megnyilatkozásai voltak az ideátokban való benső összeforrásnak, a polgárság egyetértésének. A városi tanács a polgárság lelkes hazafiságára hivatkozva rendezi ezévben is a márciusi ünnepet és a polgárság ezévben is kifejezésre fogja juttatni a végső célokban való egyetakarását. Sajtó alatt van a Szabolcsvármegye címtára Szerkeszti: Vertse K. Andor Hirdetéseket felvesz a Nyír vidék szerkesztősége és az igazolt megbízattak. DIADAL Márciua 10 én és 11-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Világattrakció! Bubifrtzura mindennek ez oka... First National vígjáték 7 felv. Főszereplő: Constanze Talmadge. Kisérő műsor: „F6 a pon'osisg" 2 felv. burleszk „A démon" 2 felvonásos bohózat. JÖN ROBIN HOOD JÖN Homokszemek. A gazdasági kisvasutak építésének szükségességét tárgyalta figyelemre méitó cikkben e lap hasábjain id. gróf Csáky Gyula ur. A kérdés maga olyan nagy" horderejű, hogy nem célom e rövid pár sor keretében annak nemzetgazdasági jelentőségével foglalkozni, mert hiszen az a lehetetlenséggel (volna határos. A jelen esetben csak azt a látszólagos közönyt akarom regisztrálni, mely e kérdés felvetésének nyomában szinte kiabálóan bántó nemtörődömségben nyilvánul meg. Ha az ember a gyakorlati életből vett példákkal illusztrált cikket olvasta, abban a tudatban kezdte magát ringatni, hogy ilyen tözérdekü cikknek a nyomában megindul egy minden tekintetben nivós eszmecsere, mely az érdekeltek pro és kontra hozzászólása után mintegy megkristáíyqsult s a megvalósulásra teljesen megérett ideálkép fog előttünk állni. Az elővarázsolt ideálkép láttára aztán megindul majd az atkotó munka, hogv az ideálképből megszülessen a reális valóság : a gazdasági élet szerteágazó szálainak egy centralizált központba való életerős alapokan nyugvó törzsnek az életre hivása és pedig olyan törzsnek, mely maga köré gyűjtse s minteg}' magába is szívja az apró kis gazdasági tényezőket, hogy- igy erőben megnövekedve védje, táplálja és nevelje a szétszórtan vergődő kicsiny gazdasági forrásokat. Amint látjuk nem igy történt. Lehet, hogy még nem jött el az ideje. Lehet, hogy a nehéz gazdasági helyzet nyomasztó hatása alatt mindenki" óvatosabbá lesz tőkéjének befektetésénéi. Lehet, hogy a tartózkodásnak egyik okát abban a helytelen vasútépítési rendszerben is keh keresnünk, mely különösen a vicinális vasutak némélyikénél fennáll, hogy t i. a községek tetemes anyagi áldozatot hoztak a vasutért és sok helyütt nem kaptak más ellenértéket mint községük nevét az állomásépület homlokzatán --- de 1—6 kilométer távolságnyira a község Jegutolsó házától is. És éppen azért, mert ilyen anomáliák fennállanak, kétszeres erővel kellene az érdekelt községeknek belekapcsolódniok abba az újonnan meginduló gazdasági mozgalomba, melynak célja a falu parlagon heverő értékeit belekapcsolni a gazdasági élet nagy, örökké mozgó vérkeringésébe. Az anyagbeszerző intézmény létrehozása ellen mindenfelé tiltakoznak az érdekeltek. Ám