Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-10 / 56. szám
JSfyÍRVIDÉK 1326. március ÍO. — Analfabéták vizsgája. Helye- , sebben: voft analfabéták vizsgája, j Mert azok az analfabéták, akik a s Bálint-bokori analfabéta tanfolyamon résztvettek, már jói tudnak Írni, olvasni. A tanfolyam vizsgája március 4-ikén délután 6 órakor folyt íe. A város kuíturtanácsosi ügyosztálya képviseletében GáHstván tanár és Ríár Zsigmond vettek részt a vizsgálaton, amelyet meghallgatott Barna Jenő, a vármegye népmüvelésügyi titkára is. A Bálint-bokori Analfabéták köziil 29-en iratkoztak be a tanfolyamra. Január l-ig mind a 29 szorgalmasan tanult, de ekkor 13 analfabéta más uradalomba szegődött és kivált a tanfolyamból. A vizsgázók kitűnően tudnak írni, olvasni és oktatásukért elismerés illeti meg a tanfolyam vezetőjét, Buna István tanítót. (*) A Reigen számonként kapható az Ujsagboltban. HegéHkeztek a tavaszi újdonságok, férfi, fíu és gyermekruhákban. Meglepő olcsó árak. Elegáns szabás. Váradi Testvéreknél. Besenyei-tér 16. $25.? A leghatalmasabb szinesiilm Cyrano de Bergerac az Apollóban. Ünnepélyes bemutatója szerdsn. A világirodalom nagy müvei szép sorjában bevonulnak a mozivászonra, hogy meghódítsák a közönség uj és uj rétegeit. Rostand olyan kiváltságos színpadi sikert aratott romantikus drámája, a Cyrano d* Bergerac is a filmen folytatja todiadalutját. Tiszta művészi teljesítmény, amely a mult esztendei milánói nemzetközi filmkiállitáson megérdemelten vitte el a klasszikus filmekre kitűzött első dijat. . Egy ismert színpadi munka filmváltozatának bírálatánál az a szempont kell hogy vezesse a bírálót, vájjon a film készítői átmentették-e a szindarab minden értékét az uj formába, anélkül, hogy a filmszerűség ellen vétettek volna. A Cyrano de Bergerac ebből a szempontból fölényesen kiállja a próbát. — Igaz ugyan, hogy Rostand bűbájos szavai nem zengenek a színpadon, de ezt bizonyára pótolja a film sok egyéb megelevenitési eszközével, amit viszont a színpad nem tud felmutatni. A szcenárium gondos és értékes munka, felöleli és hűségesen visszaadja az eredeti mű minden epizódját s a rendezés stifusosan eleveníti fel Cyrano de Bergeracromantikus korát. A játék irányítását a rendező biztosan tartja kezéblen s a szcenáriumadta jeleneteket hatásos kidolgozásával kitűnő kvalitásokról tesz bizonyságot. — Azokban a jelenetekben, amikor egy-két szereplő mozog a szintéren, hangulat és finomság van a tömegjelenetekben pedig erő és lenyűgöző szépség. A darab legnehezebb részét az utolsó felvonást, amelyben legtöbb a szinpadszerüség, bravúrosan oldotta meg s a film egyik legszebb részévé avatta. A Cyrano de Bcrgetac, amint a bevezetésben elmondtuk, megérdemelten nyerte a nemzetközi filmkiállitás első diját,-a szó nemes értelmében remeke a filmkészítésnek. Rendező, szereplőgárda egyaránt a helyén van és elismerésreméltó munkát végzett a szcenikus is, aki tökéletes korhüséggel adta vissza a díszletekben az elmúlt idők hangulatát. A felvételek végig színezettek s ez külön értékíe a filmnek. A jelenetek hatása meghatványozódik a színpompás gyönyörű képekben, amelyek mindegyike a szép festmények erejével hat. A szereplőkről. — A címszerepben felejthetetlen mély alakítást ad Pierre Magnier aki ezzel a teljesítményével a filmjáték legnagyobb jellemszinészei közé emelkedett. — Maszkja hatásos, játéka pedig nemcsak külsőségekben érvényesült, hanem megérzékeltette azokat az érzelmeket is, amelyek Cyrano boldogtalan lelkében végigviharzottak. ,Azt a jelenetet, amikor Christián he, lyett vallomást tesz, vagy haldoklási jelenetét, amikor búcsúzik szerelmétől s az élettől — a filmjátszás legnagyobb teljesétményei közé kell számítani. Linda Moglia finom, amellett hatásos eszközökkel alakítja Roxanet, a szerelmes Christiánt pedig Angélo Ferrari játsza kitűnően. Az epizódszereplők igen jó együttest alkotnak. * A világirodalom legszebb s legnagyobb alkotása a Cyrano de Bergerac, ami elejétől végig a legtökéletesebb színezésű film, s az évad Iegdrágáább attrakciója, amit az APOLLÓ nagy anyagi áldozatok árán szerzett meg szerdától— péntekig kizárólagos joggal. E monstrum film előadásaira ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. CYRANO DE BERGERAC Vaqig aaines fiiro remek Szerdától aa ApoHóban ! l^KÖZGAZDASÁGJ A Burgonya Miatavásár tanulságai. A Szaboicsvermegyei Gazdasági Egyesület által a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Burgonyatermelők Értékesítő Szövetkezetének® közreműködésével rendezett Tavaszi Burgonya Mintavásár f. é. február 28-től március 2-áig szerencsésen lefolyt. A Burgonya Mintavásár eredménye ax azt megrendező gazdatársadalmi közületekre nézve kielégítő volt, amennyiben az nem végződött deficittel. Az eredmény azonban, magára a gazdatársadalomra nézve, még sok kívánni valót hagy fenn, mert az elég tetszetősen kiállított Burgonya Mintavásárt elég számosan látogatták ugyan, de az azon bemutatott burgonyatömeghez viszonyítva aránylag csak kevés üzleti kötés történt. Ennek a csekély üzleti eredménynek az oka nem a Mintavásár megrendezésének esetleges hiányaiban, nem is a burgonya kereskedelmi viszonyok jelenlegi kevésbé kedvező kialakulásában keresendő, hanem egyrészt a gazdaközönség közömbösségében, főként azonban a Mintavásár célja, rendeltetése és minémüsége felől való tájékozatlanságban. Minderről én a mostani Burgonya Mintavásár megrendezése alkalmával a gazdaközönséggel való tárgyalásokból tudomást szereztem és igy a jövőre való tekin tétből szükségesnek tartom a Mintarásár tanulságait a nyilvánosság előtt is letárgyalni. A mintavásárokat és azok időnkénti megtartásának szükségességét a gazdasági és kereskedelmi fejiődés, valamint a keresleti viszonyok jelenlegi kialakulása hozta magával. A Mintavásár közgazdasági rendeltetése és céija az, hogy a termelő és a vevő, illeíve a fogyasztó között közvetlen érintkezést hozva létre, alkalmat és módot adjon az egészséges áralakulás előmozdítására és biztosítására. Ma már ugyanis minden szátnbavehető gazdaság vagy ipar nem szükebbkörii fogyasztás szükségleteinek kielégítésére dolgozik, hanem olyan "minőségű terményt vagy árut törekszik nagyobb mennyiségben produkálni, amelylyel szélesebbkörü fogyasztási körrel országos, sőt nemzetkőzi piac szükségleteit láthassa el. Az ilyen közfogyasztásu tömegtermékek értékesítésének a helyi fogyasztási szükségletek kielégítését szolgáló régi hmódi kirakóés terményvásárok már csak azért sem felelhetnek meg, mert a vásáron megjelenő helyi és szűkebb vidéki vásárló közönség árufelverő képessége sokkal kisebb a tömegtermelés prodaktumainak mennyiségénél. De meg az ilyen tömegáruknak a kétes sikerű vásárra való beszállítása az eledóra nézve igen kockázatos és költséges is. Ezenkívül az általános szükségletek fedezéséi szolgáló töüregtermények főfogyasztási helyei éppen azon távolabbi vidékek, 1 ipari központok és piacok, ame- > lyek közvetlen körzetében az illető ) terményeknek a szükséges meny- j nyiség vagy minőségben való előállítása nem lehetséges s igy azok szükségleteinek fedezése a távolabb fekvő termelő vidékekre van utalva. A termelő és fogyasztó helyek közötti távolságot illetve az eladó és vevő közötti nehézkes összeköttetést használja ki a sohasem önzetlen közvetítő kereskedelem, legális és illegális előnyöket szerezve a maga számára, de a termelők és fogyasztók rovására, akik részben kényelmi szempontokból, részben tájékozatlanságból — minden védelem nélkül — ki vannak szolgáltatva a közvetítők kénye-kegyének és kénytelenek terményeiket olcsón eladni, illetve szükségleteiket drágán beszerezni. Ennek a termelók és fogyasztókra nézve egyaránt káros viszszásságnak a megszüntetését célozzák a v rdék tömegterményeiből rendezett Mintavásárok, amelyeken a termelők az eladásra kerülő tömegáruik könnyűszerrel odaszállítható mintáit az oda összesereglett?, vevők, illetve fogyasztóknak bemutathatják ésl áruikat kölcsönös szabad alkudozás és megállapodás szerint a vásárpénztár közbenjöttével eladhatják. Vagy azok eladását az alsó árhatár megadása mellett a vásárpénztárra is reábízhatják, amely intézmény a reábízott terményeket a saját érdekében is a lehető legmagasabb áron igyekszik értékesíteni. Az eladó és vevő, illetve a kínálat és kereslet közvetlen érintkezése a reális forgalmi ár szabad és független kialakulását feltétlenül biztosítja és mind a két üzletfél teljesen meg lehet nyngodva abban, hogy az üzletet magára nézve a lehető legelőnyösebben bonyolította le. A Mintavásárokon kialatult reális eladási árak jelentéktelen hullámzással az illető kampányban aztán a magánkereskedelemben is irányadóul szolgálni. A mintavásár tehát nem kiállítás — és ezt jól meg kell jegyezni — hanem egy a jelen igényeknek megfelelő kereskedelmi tényező, egy nyilt vásár, amelyen az eladásra szánt tömegáru mintái mutattatnak be — az eladandó menynyiség megjelölése mellett — az ott összegyűlő venni szándékozó közönségnek. Épen ezért ott nem a termelés kiválóságai, de az eladandó áru átlagos mintái vannak közszemlére kitéve. Különösen nagyjelentőségű az mintavásárok megtartása az olyan vidéken, ahol valamely közkelendőségü fogyasztási cikk a kedvező helyi viszonyok folytán kiváló minőségben és nagy mennyiségben termeltetik,- mint például Szabolcs megyében a burgonya. Az ízletes és tartós burgonya Szabolcs megyének oly különlegessége, amely ugy a belföldi, mint a szomszédos külföldi piacokon is jó hírnévnek és kedvező keresletnek örvend. Teljesen indokolt tehát az, hogy Szabolcs megye gazda közönsége a burgonyatermelést nagy arányokban kultiválja, mert az nálunk, — különösen a homokos talajokon — a gazdaság egyik fő jövedelmi forrása. A nagy arányokban való burgonyatermelés a múltban teljes mértékben bevált. A kedvező konjunktúrák megszűntével azonban a szabolcsi burgonya termelést komoly válság fenyegeti. A Szabolcsvármegye Gazdasági Egyesület tehát egyik kiváló fontosságú feladatának tesz eleget akkor, amikor a burgonyaértékesités ügyét, egyrészt a máris szép eredményeket felmutató Burgonyatermelők Értékesítő Szövetkezetének életrekeltése által másrészt az időnkénti Burgonya Mintavásárok megrendezésével hathatósan előmozdítani törekszik. Meglepő azonban, hogy a Gazdasági Egyesület ezen közérdekű törekvése — mint a most lefolyt mintavásár eredménye mutatja — gazdaközönség szélesebb rétegeinél nem talált nagyobb méltánylásra és érdeklődésre. Ezt csakis a közönség tájékozatlanságának lehet betudni, mert elképzelhetetlen, hogy a gazdaközönség, a burgonya mintavásár célját, rendeltetését és szervezetét kellőkép megismerve, a jövőben is visszahúzódjék ezen reá nézve oly kedvező burgonya burgonyaértékesitési alkalom teljes kihasználásától. A most lefolyt első Burgonya Mintavásár sikere azonban máris kedvező kilátásokkal biztat a jövőre nézve. Minden kezdet nehéz, de a Gazdasági Egyesület nem riad viszsza a kezdet nehézségeitől és biztosan reméli, hogy a gazdaközönség fokozódó érdeklődése és megértése módot fog neki adni a Burgonya Mintavásárok évenkénti megismétlésére. Ha Szabolcs vármegye burgonya termelő gazdaközönsége — a saját jól felfogott érdekében — megérti a Burgonya Mintavásárok előnyeit és közgazdasági fontosságát és az azokon való tömeges részvételével megadja a módot es anyagi eszközöket a Burgonya Mmtavásárok megfelelő propagálására és legszélesebb körű meghirdetésére, azok biztos sikere kétségen felül áll és az azokra idesereglő vevő közönség Nyíregyháza város idegen forgalmában is számot tévő tényezővé lesz. Bekény Aladár ny. min. tanácsos, » gazd. egyes. ügyv. alelnöke