Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-06 / 53. szám
1926. március G J^YÍRVIDÉK 7 Gyorsiróverseny Nyir egyházán. Versenyre előkészítő gyors írási tanfolyamot rendez a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület. Nyíregyháza, rnárcius 5- (A Nyir vidék tudósítójától.) Megírta már a Nyirvidék, hogy a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület ez év május havában a Gyakorló Gyorsírók Társaságának közreműködésével országos gyorsiróversenyt rendez. A méreteiben is igen impozáns s versenyfokai tekintetében is igen magas nivón álló gyorsiróverseny előkészületei már javá ban folynak. Nyíregyházán ma már igen sok gyorsíró van, akik szeretnének ezen a versenyen résztvenni, gyorsirási készségüket megtartani, vagy azt fokozni, szeretnének gyakorolni, talán nincs szükségük a gyorsírásra most, de gyakorlás hiányában esetleg sokat felednek, ezért a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület elhatározta, hogy egy ingyenes haladó tanfolyamot rendez az egyesület tagjai számára. Ennek természetesen egyik legfontosabb célja az volna, hogy a Nyíregyházán tartandó gyorsiróversenyre az egyesület tagjait szakszerűen előkészítse, előzetes házi versenyekét tartson, amelyekből megállapítható, hogy melyik tag körülbelül mely szótagszámon indulhat. A fiatal egyesületnek már is nagyon sok kiváló gyorsiró-tagja van, akik ha ezen tanfolyamon résztvesznek,-sok dicsőséget hozhatnak az egyesületnek. A gyakorló órák a városi felső ker. iskolában lesznek, melynek egyik termét az Igazgatóság szíves volt a Gyorsíró Egyesület céljaira átengedni. A gyakorló órák 9-én délután 6 órakor kezdődnev'c s a tagok részére tel jesen ingyenesek. Ugyanakkor tagfelvétel is lesz. HALLATLAN olcsó árban Yásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos és butoriru csarnokában. Óriási víUsíték mindinnemü bátorokban. Kállói-utca 4 Telefon 819. !•• . • - .» « ,,• ,...r i.IW iiiií. \ KÖZGAZDASÁG. f yan-e szükség gazdasági ismertető iskolára ? Mielőtt erre a kérdesre tüzetesen felelnénk, véssünk egy pillantást a múltra és tegyünk fel egy másik kérdést: Miért kellett önálló politikai párttá egyesülni a kisgazdáknak ? Meri számbelileg az ország lakosságának 70 százalékát képezik épen azért az 5 éves háboru alatt legtöbbet a gazdák véreztek. A háboru alatt gazdaságaik tönkrejnentek. A sok vér és pénz áldozatot mivel hálálta meg az ország ? hogy mindenüket elrekvirálták ; — csakis az ő terményeiket maximálták, mig az ipari cikkeket nem. A vörös uralom és később az oláh megszállás a gazdákat sújtotta legjobban : ő tőlük raboltak legtöbbet mert hiszen tulajdonképen csak a föld a termelési tényező. A kisgazda közönség erkölcsi tulajdonságai is olyanok, melyek őt hivatják vezető szerepre. Takarékos szorgalmas, nem könnyen hevülő, a megszokott úttól nehezen tér el. Anyagi áldozataik is a háboru alatt megdöbbentően nagyok voltak. Ezért kell kisgazda parlament, amely az ország többségét képező kisgazda és földműves párt érdekeit tartja szem előtt. Az adó- és közoktatási politika, a földbirtok politika, a szövetkezeti politika, a gazdaságok felszerelése a többtermeléshez, gazdasági közoktatás, földműves munkások és a kisipar támogatása. Rövid katonai szolgálat. Falvakban fegyveres polgárőrség szervezése, szerepeltek a párt programmjában. Egyik párt sem követheti ezeket oly erősen mint a kisgazda- és földmives-párt; de más pártnál ezek a programmpontok elkallódnak. A kommunizmus a kisgazdák ellenállásán tört meg, mert egyik el1 lenforradalom követte a másikat és ezeknek eredménye nem volt, mert a kisgazda közönség szervezetlen volt, de a külföldet mégis meggyőzte, hogy itt egy kisebbségi terror uralkodik. A tanúság tehát az, hogy a földmivelő tömeget szervezni és tanitani kell, amint szervezve volt az ipari munkások kis tömege. A másik tanúság, hogy oly ingatag alapra, mint az ipari munkásság az ország jövőjét — bizni nem lehet. A bolsevizmusnak még mindig vannak számos hívei, akik csak kedvező alkalomra várnak, hogy ismét uralomra jussanak és ezzel csak ugy tudunk szembeszállani, ha velök szemben jól szervezett nagyobb tömeget állítunk. Erre csak a kisgazdák és földművesek tömege alkalmas ,amely semmi politikai kalandban részt nem vett és véleményét nem változtatja. A kisgazdák és földművesek vállain kell az ország jövőjét felépítenünk. Ennek a tömegnek egyedüli hibája sem az ő hibája, az, hogy eddig nem foglalkoztak vele. Ne gondoljuk azonban, hogy a kereskedők és iparosok érdekei eh lenkeznek a gazdák érdekével, mert ha a gazda vagyonos, akkor jói van dolga a kereskedőnek, iparosnak és a honorációnak is. Mindezekbői következik, hogy a kisgazda és földműves közönséget képezni keh a maga kenyérkeresetére, hogy általa a többtermelés megoldható legyen. Ez a képzés más uton nem érhető ei, mint a gazdasági ismétlőiskolákban, ahová minden ismétlőiskolás heti két órán bejárni köteles, de csak egy miniszteri rendeletbe kerül és lehef abbói heti 3 vagy 4 óra is. Hogy az iskola életre keljen, a vezető intelligenciának kell erre hatni, a kisgazda közönségnek pedig szivvel-íelekkel támogatni. Ha ez meglesz, csalt akkor számithatunk arra, hogy a kisgazda közönség a saját kebeléből neveli a vezető intelligenciát. Csokalyi Fényes Károly, oki. gazda, szol. és bor. szaktanár. NYILT-TÉR.* Sándor Endre nevezetű egyénnek a »Nyirvidék« tegnapi számában megjelent nyílttéri közleményeit megerősítem" annyiban, hogy a mintegy 3 hétig fennállott cséndestársi viszonyt nevezett ur eltávolitá-: sával megszüntettem. Ami azt az állítólagos »követelést« illeti, — ha olyan is volna — arra nézve a bi-< óság lesz hivatott dönteni. Flóhr Béla. KílfiDö anyagból, legszebb kiritelben már 250.000 koronáért készítek fűzőt, gummi (soványító)fOzöt, baskötöt, melltartót, harisnyaiartr.kat hozott anyagból is tökéletes szabással és precíz munkával Átalakítást, tisztítást, javítást jutányos áron gondosan, pontosau. Gyönyörű anyagraktáram rendelési kényszer nélkül bamu'atom. — Tsztviselftk és csalidtagjaiknak 10% árkedvezmény! BORGIDA VIK 1 ORNÉ Kerte-ntea 2. s>á». „Bélistás ural! Magas jutalékkal agilis ügynököket karesünk Nyíregyháza és környékére Ajánlalak „B-lintis ügynök" a kiadóba SIRKOYEKET és sirszegélykövet, emléktáblákat gránit, márvány és terméskőoől készít és raktaron tart, temetőkben betQvésést, aranyazást és minden e siakba vágó mankókat szakszerűen és jutányos áron eSZkOZÖl mm w mm Kovács Lajos kőfaragó mester, Rakúczf-ut 23. sz. 1U45-3 "E rovat alatt közlötteíért sem a szerke :zi£ség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Egy liíer fajbor igen jó zamatu, italmérőknek 3500korona KOVÁCS, Rákóczi-utca 32. Telefonszám 295. 075-10 Zárt ajánlati verseny eladunk: utján Borsodmegyében, Finke község határában, Sáppusztán, négy részletben egyenkint 195 köbméter tölgy hasábfát, egy részletben 16 köbméter tölgy szersiámfát, és egy részletben 178 köbméter dorongfát, ab erdő kitermelve, ölbe rakva egyáltalában. A fa minőségeért és esetleges mennyiségbeli hiányaiért a zárt ajánlati verseny megtartása után nem szavatolunk. Ajánlatok folyó évi március hó 12ig hozzánk, az ajánlati ár 10% ának megfelelő bánompénzzel együtt beadandók. Az ajánlatok felbontását március hó 14-én délelőtt 11 órakor Nyíregyházán, Széchenyi-ut 28. szám alatti irodánkban fogjuk eszközölni. Az ajánlatokhoz kötve nem vagyunk s jogunk lesz az ajánlatokat mind visszautasítani, vagy a megjelenőktől nyomban uj ajanlatot kérni. Illeték, forgalmiadó és a felmerülő költség vevő terhe. A vevő a vételárat azonnal készpénzben kifizetni tartozik. Azonnali nem fizetés esetében vevő bánompénzét elveszti, a vételi ügylet hatálytalanná lesz s vevő költségére és veszélyére a vételt bárkivel meg. köthetjük. A kitermelési hely Ede lény vasúti állomástól 5 kilóméter távolságra fekszik és az erdőig kőut vezet. Kelt Nyíregyházán, 1926. évi március hó 2-án. Dr. KOMJÁTHY KÁZMÉR és Dr. SZABÓ ZOLTÁN 1074 2 ügyvédek. 'A nyirbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 74—926. tksz. Árverési hirdetméfiy és árverési feltételek. Szabolcsmegyei Takarékpénztár végrehajtatónak Truczkó Péter és neje Zékány Ilona végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. tc. 144., 146. és 147. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 2.400.000 kor. tőkekövetelés, ennek 1925. évi március hó 1. napjától járó havi lV 2 0/o kamata, 250.000 kor. addig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 350 000 kor. költség, valamint a csatlakozottnak kimondott Nyirbátori Közgazdasági Bank rt. 3.000.000 kor. tőkekövetelése és járulékai behajtása végett, a nyirbátori kir. járásbíróság területén levő Kisléta községben fekvő s a kislétai 145. sz. betétben A I. 1—2. sor 420., 421. hrsz. a. foglalt Truczkó Péter és neje Zékány Ilona nevén álló házas beltelek 22 475 000 kor. kikiáltási árban, továbbá a kislétai 562. sz. betétben A -f- 1—3., II. 1.5-6., III. 1-7., 4-1,sor. 1336/1, 1336/2., 13Í6/3., 1160., 1277., 1168/1 c. 1233/3, 1285/1. c. 1728/1 a., 1328/2. a., 3135. b. hrsz. alatt foglalt ingatlanok és 6/302. rész közöslegeló illetőség 31.030 000 kor. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivatalos helyiségében (I. emelet II. ajtó) megtartására 1926 évi május hó 5 napjának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. tc. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árrerelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár lO'/e át készpénzben, vagy az 1881. LX tc. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirpsban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. tc. 147., 150., 170. §§.; 1908. XLI. tc. 21. §.) Nyírbátor, 1926. február l én. Dr. Czike Ferencz s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Tar Antal, 1115-1 jb. irodafőtiszj ÁRION FOGKRÉM-FOGPOR fehérit, üdít, konzervál! a mai kor legtökéletesebb fogkrémje és hogy erről meggyőződjék, fáradjon be KÖZPONTI DROGÉRIABA Nyíregyházán, hol INGYEN KAP egy próbtubust. Ha egyszer megpróbálja, sohasem használ mást. 924-5
