Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-04 / 51. szám

JNfYiRYIDÉK lí?26. március 4 Agrárhegemónia. A népszövetségi főbiztos legutóbbi jelentése a többek között adatokat tartalmaz arra, hogy a magyar mezőgazdaság céljaira a költségvetésben mennyi van előirányozva s ezzel szemben mi az az összeg, ami példának okáért a csepeli kikötő költségeiként szerepel. Nem is a teljes kikötő építése, hanem csupán az építési munkák folytatása cimén. Megtudjuk ebből a jelentésből, hogy addig, amig utakra, hidakra, mezőgazdasági szakoktatásra, többtermelésre, kísérleti ügyre és más hasonló célokra alig egy millió aranykorona jut, addig a csepeli kikötő építésének folytatására 2.900.000 K van előirányozva Egy régi agrárius a csepeli kikötő ügyével kapcsolatban keserű gúnnyal jegyezte meg ,hogy a Trianon előtti Magyarországnak elegendő volt a pesti és az újpesti dunapart az egész hajózási teherforgalom lebonyolítására, míg ellenben a Csonkamagyarországnak már Csepelre is van szüksége, pedig a hajók csak imitt-amott lézengenek a nemzetközi dunán. Ilyen körülmények között alig lehet azt mondani," hogy ennek az uj drága kikötőnek a megépítése a megnövekedett forgalom érdekében szükséges. Ellenkezőleg az a különös- eset áll fenn, hogy az uj és drága kikötő a nem létező forgalom lebonyolítása érdekében készül: De akárhogy áll is a helyzet, anynyi kétségtelen, hogy hiába fog «ílani a cseppeli kikötő, ha Magyarországnak nem lesz mit szállítania. Magyarországnak pedig nem lesz mit szállítania ,amig a mezőgazdasági termelés a mai színvonalon marad. Legalább is ezt lehet tehát mondani, hogy az az agrár hegemónia, amiről a merkantilizmus annyiszor és oly keservesen panaszkodik, csak amolyan írott malaszt, csak amolvan falra festett ördöge a tőzsdei köröknek. Ha ugyanis agrár hegemónia volna ebben az országban, akkor a beruházások legalább is megfordított sorrendben követnék egymást. Elsősorban kellene a mezőgazdaságot felvirágoztatni és csak azután kibővíteni a dunai forgalom kikötőit. Mert ha a mezőgazdaságnak produktivitása nem fog emelkedni, akkor az uj kikötő olyan holt tőke marad ,ami nem kamatozik, sőt ellenkezőleg, uj kamatterheket emészt a fenntartási költségekkel Az agrárhegemónia azonban minden jel szerint nem nagy érdeke a külföldnek sem, legalább is annak, a külföldnek, amely versenytársat lát Magyarországban. Csak azt nem értjük, hogy miért támogatja ezt a felfogást valló külföldi érdekcsoportot a hazai merkantilizmus is. Amennyire ugyanis az egyik téved, annyira téved a másik is. Magyarországon nagyon rövid idő alatt be fogják látni a kereskedelmi körök, hogy nekik maguknak a legnagyobb érdekük a mezőgazdaság fejlesztése, mert minden üzleti és nye részkedési lehetőség mezőgazdasági termelés produktumaira lesz koncentrálva, de befogja látni ezt nagyon hamar a külföld is. Mer* Európa nagyon hosszú ideig nem számithat Oroszország teljesítő képességére és nem számithat Amerikára sem. Vagy ha Amerikára számit és onnan várja a kenyérellátást akkor a tengerentúlnak monopoliumot fog biztosítani és Amerika diktálni fogja az árakat. Európának egész határozottan az az érdeke, hogy a központi hatalmak gabona termelése és kenyérprodukciója a legmagasabb fokra emeltessék. Ne sajnálják a magyaroktól azt, hogy ebből az európai érdekekből reájuk is haszon háramlik, ' mert sokkal nagyobb haszon fog belőle háramlani Európa ipari államaira. Dr. Kállay Miklós főispán elismerő szavakkal méltatta Gulyás Menyhért társulatának működését. A főispán részt vett a Zenebohócok előadásán és azt a Nemzeti Színházban látott előadás után is kiválónak mondotta. miért nem látogatja a közönség a Városi Szinház előadásait? Nyíregyháza, március 3. • A Nyirvidek tudósítójától.) Zilahy Lajos Zenebohócok c. aommedia deli arte-jának második nyíregyházi előadásán résztvett dr. Kállay Miklós Szabó les vármegye főispánja. Vármegyénk főispánját ott láttuk Budapesten a Zenebohócok nagysikerű premier-jén is. Tudjuk, hogy irodaimi és művészeti kérdésekkel elmélyedéssel foglalkozik és kíváncsiak voftunk, hogy a fényes fővárosi bemutató után miként ihatott rá a nyíregyházi előadás, Bajor Gizi, Rózsahegyi és a többiek játéka után Gulyás Menyhértnek és müvésztársainak alakítása a darab vidéki rendezése, diszietezése. Az előadás után a főispán ur őméltósága szíves készséggel nyilatkozót timpressziófrói és elismerő szavaiból a nyíregyházi társulat működésének őszinte méltánylása és becsülése csendült la. Igen, ott voltam a Nemzeti Színházban - mondotta — a Zenebohócok premierjén és most megtekintettem ezt a szellemesen megkonstruált, mély életigazságokat láttató színdarabot a nyíregyházi Városi Színházban is. Megelégedés sel állapítottam meg, hogy a nyíregyházi előadás a Nemzeti Szinház művészeinek kiváló játékához mérten is megérdemel minden dicséretet és elismerést. Tekintetbe kefi vennünk természetesen a fővárosi szinház miliőjét, az ottani előadásokra fordítható időt, általában azt az érthető és mindenkor fenálló dlstanciát, ami egy vidéki és a legelőkelőbb fővárosi szinház körülményei között van, de minden túlzás néíkül mondhatom, hogy ha ezt a nyíregyházi előadást, a nyíregyházi társulat művészeinek felfogása ,stílusa, előadói művészete szerint való játékot beieillesztenők a Nemzet 'Színház keretébe, nem találnánk kirívó különbséget a két társulat teljesítménye között. Gyönyörködve láttam a nyíregyházi előadást és örömmef erősítem meg éppen a Zenebohócok előadása utan azt a sok szépet és jót, amit Gulyás Menyhért társulatáró több oldalról hallottam. A Zenebohócokban minden kritikai szempontot kielégítően kitűnő volt — Fruzsina: Koppány Erzsi, Ángyai (ur, a zenekomponista: Gulyás Meny hért, Borbála : Medgyessy Erzsi, a cirkuszigazgató : Szabó István, Madár, a tornatanár : Magyari László, akmék alakítását határozottan értékesebbnek tartom annál, ahogyan Madárt a Nemzeti Színházban alakították. Ezután aziránt intéztünk kérdést a főispán úrhoz, hogy ha Gulyás társuCata az ő megyőződése és elismerő nyilatkozata szerint is értékes kulturális működést fejt ki és így, hogy intenzivebben támogassa a nyíregyházi közönség nemcsak a társulat érdeke, hanem efsősorban magáé a közönségé is, mi az oka annak, hogy a nyíregyházi közönség olyan gyéren látogatja a színházat^ Van-e csakugyan alapja annak a feffogásnak, amely szerint a szmházfátogatási kedv megcsappanásának az általános gazdasági válság az oka ? Dr. Kállay Miklós főispán a következőket mondotta: Valóban érthetetlen, hogy a nyíregyháziak nem látogatják eléggé azt a színházat, amelyben minden dicséretet megérdemlő komoly, értékes művészi munkásság eredményében gyyönyörködhetnek. Érthetetlen és szomorú jelenség, annál inkább az, mert nem fehet a gazdasági fiefyzettef megokolni. A színháztól való távolmaradás okát én elsősorban abban a snobizmusban látom, hogy a vidéki közönség csak azt értékek, ami fővárosi. Azt hiszik, hogy csak Pesten lehet nívós előadásokat látni, itthon, a vidéki színpadon nem. Helytelen, igazságtalan s a magyar szinészkulturára erősen káros felfogás. A másik ok a vidéki látogatások íecsökkenésének a mozi ' térfoglalása. Egyes társadalmi rétegeketa mozi mindinkább elvon a magasabb kultúrát jelentő színháztól. A gazdasági helyzet, ismétlem, itt nem jöhet szóba. Sokszor alkalmunk van megyőződni róla, hogy még a szegényebb néprétegek is minden felkiismeretfurdalás nélkül költenek, ugy, hogy ez a költekezés kevésbbé viseli magán a takarékosság jellegét, mint az, ha a költekező egy kiváló színházi' előadásra ülőhelyet vált magának a Városi Színházba. Káflay Miklós dr. főispánnal ezután újra a Zenebohócok mélyenjáró életfilozófiájáról, szépségeiről, Zilahy Lajos írói pályájának nagy sikereiről beszélgettünk, majd< őszinte és színészetünk, szinmüszemk iránt való lelkes szeretettei adott nyifatkozatát abban a meggyőződésben köszöntük meg, hogy ez a nyifatkozat kiváló társulatunkat további 'értékes munkásságra ösztönzi. Az egységes párt tegnapi vacsorája. Budapest, március 3. (A MTI. rádiójelentése.) Az egységes párt tegnap este bizalmas képviselői vacsbrat tartott, melyen nagyjelentőségű nyilatkozatok hangzottak ei Bethlen politikája mellett. *) Kényszerkölcsön-kötvényt vesz Nemes Sándor bank- és váltóBzlete, Nyíregyháza, Szé< chenyi-ut 7. sz. 903-10 Diadal mozgó Március 3-án és 4-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Az Egyik, a Másik, meg a Nő! Cleve Ardeen filmregénye 6 felv. Főszereplő; Rlary Astoi*. Modern Amazon amerikai történet 8 felvonásban. Főszereplők: Irene Rich, BertLytell. Jösök mint HCis§ lmndLlé JAGHIE! | A frankhamisítást ügy ujabb hirei. Budapest, március 3. (A MTI. rádiójelen tése.) A Budapesti Hírlap._ írja: Az ügyészség megtett minden intézkedést, hogy Karolyi "Imre grófot a frankügyben újból" kihallgassák. — Tegnap Qerőt ujbói kihalfgatták, mely alkalommal részletes vallomást tett a frankhamisitó gépek beszerzésére vonatkozólag. Gerőnek ezen vallomása teljesen megegyezik azzal a vallomással, melyet a bécsi Carmine gépgyár mondott jegyzőkönyvbe a rendőrfőnök előtt. A Magyarország Írja: Csernyánszky Aladár ügyvéd Wihdischgraetz Lajosné megbízásából kijelentette, hogy a fővárosi lapokban megjelent "azon közlemény, mintha a herceg felesége juttatta volna el Wmdischgraetz jegyzeteit Károlyi Imre grófhoz, nem felei meg a valóságnak. A Magyarország írja: Károlyi Imre vallomásának jegyzőkönyvét a franciák lefordíttattak s elküldték Pánsba. A Pesti Napló írja: A vizsgálóbíró rftár megidézte Károlyi 'Imre grófot, hogy a frankügyben tanuként kihallgassa. Ezen a kihallgatáson Károlyi Imre az ügyre vonatkozó összes bizonyítékait elő fogja terjeszteni. A Pesti Napló értesülése szerint az a hir, mintha Trebitsch j Lincoln közvetített volna Windisch; graetz és Schuíze között, nem felei meg a valóságnak. Újból megjelent Nyíregyházán az antótazi. 6000-szeres tarifájával olcsóbb mint a bérkocsi (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Tavaly tavasszal megjelent az első autótaxi Nyíregyházán. Akkor azt hittük, hogy a város közlekedési eszközeinek fejlődése uj fordulóponthoz ért. Csalódtunk. A taxi, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt Nyíregyházáról, csak a bérautók maradtak meg, amelyek kellő hatósági rendszabály" hiányában annyit kérnek, amennyit akarnak. Miután hovatovább mégis csak odajutunk, hogy az autó nem luxus hanem szükségleti cikk, örömmel regisztráljuk a hírt, hogy Nyíregyháza utcáin ismét megjelent ' az autótaxi. Majoros József az első vállalkozó, aki taxaméterrel szerelte fel autóját, s a róm. kath, templom mellett lévő autóstandon várja a vendégeket, helyesebben az utasokat. Kérdésünkre Majoros József elmondotta, hogy 6000-szeres tarifa mellett dolgozik, tehát olcsóbban fuvaroz, mint - a bérkocsik. Kinek ne volna kedve hát autózni ? Mert ha választani kell konflis és autó között, az ember mégis csak az utóbbit választja. Ajánljuk tehát mindenkinek a figyelmébe a Majo

ros autóját. — Szokjunk rá,, hogy Ha jármüvet akarunk igénybevenni, inkább autón menjünk, mint konflison, vagy pláne talyígán. Ha igy cselekszünk, .nemsokára megváltozik Nyíregyháza képe, s a bóbiskoló »táltosok« helyett ragyogó autótaxik állnak majd sorban a tükörfényes standon (*) Eredeti angol levélpapírok tízes csomagolásban kaphatók az Ujságboltban.