Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-23 / 67. szám

4 J^mSlBtTL 1926 március 23. A debreceni francia szeminárinm hallgatói Nyíregyházán. A La rontaine Társaság francia irodalmi estje. Nyiregyháza, március 22. — (A | Nyirvidék tudósítójától.) j Csak nemrégen számoltunk be a La Fontaine Társaság nyíregyházi osztályának nagysikerű angol irodalmi estjéről." — Rámutattunk, hogy az európai nivóju kultura iránt való vágyakozás nagyszerű dokumentuma volt az angoí irodalmi est, amelyen Nyiregyháza tár sadalmának impozáns képviselete vett részt. Most újra arrót számolhatunk be, hogy a La Fontaine Társaság zászlóbontása fokozódó sikerrel toborozza a legtisztább irodalom kultuszának ihletett embereit. Szombaton délután 6 órakor az ág. ev. Kossuth főgimnázium disztermében francia irodalmi estet rendeztek a La Fontaine Társaság nyíregyházi csoportja s az irodalmi est olyan hatalmas közönséget -vonzott, hogy a főgimnázium díszterme szűknek bizonyult. Már az első estén is kifejezést adott a megjelent közönség annak az óhajtásának, hogy a La Fontaine Társaság mind népesebb irodalmi ünnepeit a vármegyeháza dísztermében rendezzék. A szombati irodalmi ünnepre átjöttek a debreceni Tisza István tudományegyetem francia szemináriumának hallgatói, akiket a modern irodalom tudomány kiváló müvelője, dr. Hankiss János egyetemi tanár vezeteti A főgimnázium díszterme zsúfolásig megtöltötte a megjelent előkelő közönség és mindvégig ihletett szivvel, lelkes örömmel hallgatta a francia kultura nagyszerű megnyilatkozásait és ujjongó tapssal ünnepelte a debreceni és nyíregyházi szereplőket. Az ünnepséget dr. Hankiss János, a debreceni Tisza István egyetem tanárának előadása vezette be , Dr. Hankiss János Irodalmi problémák cimen az irodalom tudományról elmélkedett. Megállapította hogy, a természettudomány és az alkalmazott tudományok előretörése idején az irodalomtudomány csak hamupipőke. Pedig az irodalomtudomány ma már nem klasszifikálás, hanem az irodalomnak, mint az élet legmélyebb megnyilatkozásának vizsgálata. Az előadó a modern irodalomszemlélet uj , szempontjait érvényesítette előadásában, amelynek végső konklúziója az, hogy az irodalom minden diszciplínái több tanúságot nyújt az emberi lélek rejtelmeiről. Dr. Hankiss János előadása után Osgyáni Erzsike előadta Chenier La jeune captive c. költeményét. Osgyáni Erzsike előadói készségének értékét több izben alkalmunk volt méltatni. A francia költemény előadásában éreztük, hogy á francia nyelv épp ugy rendelkezésére áll a színes, megéreztető, hangulatot keltő előadás tekintetében, mint a magyar nyelv. Osgyáni Erzsike szavalata után a közönség nagy élvezettel és ovációval hallgatta Reishoffer Ilonkát és Leeső Józsefet, akik XVIII. századbeli táncdalokat adtak elő finomult ízléssel. Nagy hatást keltő volt a farsangi játék előadása is. Ezt az egy felvonásos francia vígjátékot a szeminárium hallgatói francia és olasz motívumokból állítottak össze. A vígjátékot tökéletes, színes francia nyeiven adták elő a közönség zajos tetszésnyilvánításától kísérve. — A darabban Pierrot-ot, a fösvény háztulajdonost Gáspár Margit, Pierette-t Kisgyörgy Mária, RodOmont kapitányt Tóth Endre, Alrequin szolgát Tihanyi Vera kreálta a műkedvelői nívón felülemelkedő irodalmi m'üveltségben gyökerező tudássaf és Ízléssel. Különösen Arlequin szerepét alakító Tihanyi Vera tetszett, aki sugárzó fiatalos szép ségéveí is elbűvölte a hallgatóságot. — A vígjáték után a nyíregyháziak előtt már Garay Gyuláné, Ruzsonyi Kató nagyszerű előadásából is ismert Buddha fecskéje c. költemény szépsége ragadta ef a hallgatóságot. A komoly szépséggel ható költeményt ezalkalommal Szekér Paula interpretálta hangulatosan. A szépséget tükröző előadás után egy régi francia ballada előadása volt tanulságos és gyönyörködtető. A balladát Sáfrány Zsigmond adta elő hatásos énekszóval Ezt az előadást Gáspár Margit értékes esztétikai műveltséget reprezentáló vetitettképes előadása követte Páris szépségeiről . Utána a francia szeminárium hallgatói ismét egy francia vígjáték előadásával remekeltek. — Ez Musset-nak, a magyarbarát francia költőnek «Barberine rokkája» cini ü kacagtató vígjátéka volt, amely mindvégig lenyűgöző hatással volt a közönségre. A lendülettel szavaló lantos diák Takács János, a bájos, hódító szépségű török rabszolganő: Berky Ilona, az elragadóan bűvös szépségű várurasszony: Reishoffer Ibna, a kudarcot valló szerelmes bvag: Sáfrány Zsigmond, Ulrik erdélyi gróf: Leeső József, a pompázó fénnyel bevonuló Beatrix királyné: Kiss Gabriella volt. — A 'vígjáték mindvégig feszült érdeklődést és ünneplő tapsot váltott ki. A nagyszerű irodalmi estet Bácskay József francia, majd magyar nyelvű előadása rekesztette be. Bácskay József ódai lendületű, klasszikus francia nyelven előadott beszédében kifejtette, hogy a La Fontaine Társaság célja a klasszikusoknak magyar nyelven való megszólaltatása és a magyar irodalom nagyjainak a külfölddel való megismertetése. Meleg szavakban köszöntötte a debrecenieket, akiknek szereplése ünnepi érzést váltott ki és igazi műélvezetet nyújtott. A megjelent hallgatóság ünneplő tapssal köszöntötte a La Fontaine Társaságot, amely soha nem remélt, komoly irodalmi értékekkel ajándékozta meg a város müveit nagyközönségét. — Betonjárdákat építtet Szentes. — Szentesről jelentik: A betonjárdák használhatósága és olcsósága tekintetében szerzett kedvező tapasztalatok alapján a városi mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanácsnak a város belterületén próbaképpen lefektetendő betonjárdák építésére. Ennek megfelelően a tanács felhatalmazta a mérnöki hivatalt, hagy a szüksgg^s be.tonlapóliaP'rniélobb" készíttesse el. A mérnöki hivatal a szükséges cementet már megrendelte. A betonlapokat házilag fogjáK elkészíteni, hogy a készítés módját megállapítsák és az arak iránt is tájékozást szerezzenek. Ha a próba beválik és gyakorlatban célszerűnek bizonyulna az újfajta burkolat, ugy a jövőben a középforgalmu utcákat a már régebben tervezett aszfaltburkolat helyett a c§ak félannyiba kerülő" betonburkolattal fogják ellátni. Ez esetben a betonlapok elkészítését vállalkozókra fogják bízni. | Sarvay János dr. \ Tegnap délelőtt fél 11 órakor a magyar bírói karnak egyik legtekintélyesebb, legképzettebb és legszeretetreméltóbb tagja hunyta le örökre szemét, Sarvay János dr., nyugalmazott kúriai biró, gyakorló ügyvéd, Szabolcsvármegye törvényhatóságának tb. főügyésze, 72 éves korában. Kiváló büntetőjogász volt, aki vizsgálóbírói és főtárgyalási elnöki hosszú pályája folyamán egész generációkon keresztül szolgáltatta az igazságot a legbonyolultabb büntető perekben. Magas jogi képzettsége, nagy emberismerete, széles látóköre, a humanisztikus belátásnak legmagasabb foka tették őt kiválóan alkalmassá erre a jelentős pozícióra, amelynek szolgálatához hozzájárultak még egyéb kitűnő egyéni tulajdonságai, mint bámulatos emlékezőtehetsége, gyors felfogása, minden aprólékos részletre kiterjedő alapos gondossága, hatalmas munkabírása és szívós életenergiája, amely lehetővé tette, hogy éle tének alkonyán, mint a legnagyobb bírói címmel nyugdíjba vonuló ősz

1 férfiú, még több mint fél évtizeden keresztül ügyvédi praxist folytathasson. Mély, emberies érzületének, nagy szivének jellemzésére talán egy magyar miniszternek az a híres mondása volna legmegfelelőbb, hogy ,.»inkább száz bűnös szabaduljon, minthogy egy ártatlant felakasszanak^ Az igazságszolgáltatás nem büntető pallos volt az ő lelkében hanem gyógyító, javitó ír, a megtévedt ember erkölcsének helyes útra vezetése. Mint hosszú időkön át helyettes elnöke a nyíregyházi törvényszéknek, ideális hivatalfőnök volt, akiben kartársai és alárendeltjei atyai jóbarátot, jóakaró és megértő támogatót láttak. Még életében hallottam, hogy azért hagyta abba az ügyvédi pályát, mert a végrehajtástól, a törvényadta jogok rigorózus és lelketlen kikényszerítésétől megundorodott. És eoben az egyetlen momentumban benne van a Sarvay János egész jellemrajza, nagy, nemes lelkének hü tükre. És amilyen volt a hivatalos életben, olyan volt a családban is. — Nem szerette a nyilvános társadalmi szereplést. Szerény visszavonultságában a hivatalon kivül családjának élt. Vallásos lelkülete a róm. kath. hit buzgó kultuszában talált kielégülést. Egyházának .ügyeiben talán inkább volt hajlandó tevékenységet kifejteni, mint egyéb téren." S ami a halotti jelentések sablonszerű megszokottságában ugy hangzik, hogy »legjobb férj, apa, nagyapa és após«, az Sarvay János személyét illetőleg csak színfelen, halvány kifejezője a valóságnak, mert ő igazán a legodaadóbb férj, a legszeretetreméltóbb apa, a legkedvesebb nagyapa és a legjobb após volt. Azok a jellemvonások, amelyek a puritán fogalmának öszszetevői, mind felfcalalhatók voltak Sarvay János karakterében. Bensejének" monumentalitását egyszerűség, feltűnés nélkül valóság takarta. Nagy, kiterjedt rokonság gyászolja, de együtt gyászol velük Nyíregyháza 'Város és SzaboIcsvármegye( egész uri társadalma. Bánatos feleségén kivül gyermekei : KésmárkyBéláné szül. Sarvay Ilona, határrendőrségi főfelügyelő neje, Sarvay ,Elek dr. vármegyei tb. főügyész, Sarvay János nemzeti hadseregbeli őrnagy, Sarvay Tivadar dr. kórházi főorvos és Korompay Ferencné szül. Sarvay Adrienne, továbbá unokái, menyei és vejei siratják. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a Honvéd-utca 12. szám alatti gyászházból. Rövid életrajzai a következő: 1854 május 3-án született Kisvárdán, régi nemesi családból. Lévai Sarvay János itt végezte elemi iskoláit, míg középiskolai tanulmányait Ungvárion, jogi tanulmányait pedig Budapesten fejezte be és itt szerzett ügyvédi oklevelet. 1882 október 1 -tör 1887 szeptember 24-ig gyakorló ügyvéd és megyei tb. főügyész volt, amikor a kisvárdai járásbírósághoz nevezték ki bíróvá. 1893 március 2-án nevezték törvényszéki biróvá Nyíregyházára, itt volt huzamosabb ideig mint vizsgálóbíró, ő vezette a vizsgálatot a Salamon Ella elhalálozása ügyében a hipnotikus képességekkel rendelkező Neukom Tóbiás kutfurómester ellen s a 90-es évek paraszlázadási bünpereiben. 1908 julius 3-án táblabíróvá nevezték ki, már ekkor régen mint főtárgyalási elnök működött. 1920 december végével ment nyugdíjba, amikor kúriai biró cimmeí tüntette ki a Kormányzó. Azóta ügyvédi gyakorlatot folytatott. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki : Fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy a legjobb hitves, apa, nagyapa és após dr. Sarvay János nyug. kúriai biró, ügyvéd, Szaboícsvármegye törvényhatóságának tb. főügyésze folyó évi március hó 21-en, délelőtt 10 és fél órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 72-ik, a legboldogabb házasságának 44-ik évében visszaadta jó lelkét a Mindenható Istennek. A drága hatott földi maradványai folyó hó 23-án a Honvéd-utca 12. sz. gyászházban kedden délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni' és a Morgó-temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 24-én reggel 9 és fél órakor fog a helybeli róm. kath. templomban af jó Istennek bemutattatni. Kelt Nyíregyházán, 1926. évi március hó 21-én. Önzetlen életed mennybeli jutalmáért hő imánkat küldjük az Isten zsámolyához! Dr. Sarvay Jánosné jszül. Farkas Anna hitvese. Sarvay Ibna férj. Késmárky Béláné, dr. Sarvay Elek, Sarvay János, dr. Sarvay Tivadar, Sarvay Adrienne férj. Korompay Ferencné gyermekei. Késmárky Teréz, Ifj." Késmárky Béla, Sarvay Jánoska, Sarvay Gyurika unokái. Dr. Sarvay Efekné szül. Bernáth Borbála, Sarvay Jánosné szül. Reviczky Erzsébet, dr. Sarvay Tivadarné szül. Constantin Camill^ menyei. Késmárky Béla, Korompay Ferenc vejei. — Csépány Jenő Olaszországban. Csépány Jenő, a Nyirvidék fotoriportere is résztvesz a felsőkereskedelmi iskola olaszországi tanulmányútján. Szerda délután indul útnak a kirándulókkal, hogy felvételeket készítsen a gyönyörű tájakról és városokról, amelyen áthaladnak. Olaszországi utja idejére Csépány egy kiváló bperatőrt nyert meg arra, hogy távolléte idején nyíregyházi műtermében helyettesítse. Igy a Csépány-müteremben az olaszországi ut idején is elsőrangú felvételek készülnek. Férfi fehérnemüek a legnagyobb választékban a legolcsóbban szerezhető be Fodor Ferenc és Társai cégnél.